Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-09 / 3. szám
A szocialista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava 1963 január 9. Ara 30 fillér XIII. évfolyam, 3. szám. Változások a kormányban ,!!!!ll!!!!!*!!illiÍ!flil!!IIIÉI!lllllll!ll!lllll Antonín Novotny elvtárs, köztársaságunk elnöke a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmánya 62. cikkelyének értelmében 1965. január 5-én a következő döntést hozta: FrantiSek Krajcír minisztert felmentette a Külkereskedelmi Minisztérium vezetése alól s miniszterelnökhelyettessé nevezte ki. Oldrich Cerník minisztert a Tüzelőanyagügyi Minisztérium vezetésével bízta meg, Josef Koreák minisztert felmentette az Építésügyi Minisztérium vezetése alól s a Központi-Energetikai Igazgatóság vezetésével bízta meg. Josef Peslt miniszterré nevezte ki és megbízta a Nehézgépipari Minisztérium vezetésével. Samuel Takác mérnököt miniszterré nevezte ki, s megbízta az Építésügyi Minisztérium vezetésével. Frantisek Vakácot miniszterré nevezte ki és megbízta a Közlekedésügyi Minisztérium vezetésével. Frantisek Hamouzt miniszterré nevezte ki és megbízta a Külkereskedelmi Minisztérium vezetésével. Vasil Bil'akot, Josef Rejtmajert és dr. Frantisek Vlasákot felmentette miniszteri tisztsége alól, Miloslav Laipert mérnököt a kormány javaslatára a Központi Postaügyi Igazgatóság vezetőjévé nevezte ki. Josef Pesl, Samuel Takác, Frantisek Vokác és Frantisek Hamouzt újonnan kinevezett miniszterek 1963. január 7-én a köztársasági elnök kezébe letették az alkotmányban előírt fogadalmat. A fogadalomtételen jelen volt Viliam Siroky miniszterelnök. Közlemény a Nemzetgyűlés Elnökségének üléséről ÉLŐ VALUTA A trszticei vadásztársaság három nap alatt 219 darab fogott. Riport a 4. oldalon. élő nyulat Többet segítsenek a gépállomások zető titkára, Jan Havelka, a CSKP KB tagja, a CSKP KB mezőgazdasági osztályának veíetője, Karel Hlaváé, a Pribrami járásban lévő Tochovicei Állami Gazdaság igazgatója, Michal Chudík, a CSKP KB tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács megbízottja, Jindrich Janis, az Állami Tervbizottság alelnöke, Vratislav Krutina, a CSKP KB tagja, a mező-, erdő- és vízgazdasági miniszter, Karel Mestek, a CSKP KB tagja, a mezőgazdasági terményfelvásárlási központi igazgatóság elnöke, Jirí Michal, % suchdoli EFSZ elnöke, (Kutná Hora-i járás), Josef Nágr, a mező-, erdő- és vízgazdálkodási miniszter helyettese, Cudovít Túron, a komárnói járásban levő Dedina Mládeze-i EFSZ elnöké. A bizottság titkára: Václav Svoboda, a CSKP KB mezőgazdasági osztályvezetőjének helyettese. és Központi Postaügyi Igazgatóság létesül, amelynek vezetőjét a kormány javaslatára a köztársaság elnöke nevezi ki. * * * A CSKP Központi Bizottságának január 4-én tartott plenáris ülése a CSKP XII. kongresszusa határozata alapján jóváhagyta a CSKP Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya mezőgazdasági termelést irányító bizottságát a következő összetételben: elnök: Jirí Hendrych, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSKP KB titkára, tagok: Josef Benda, a Gazdálkodás Tudományos Rendszere Intézetének igazgatója, Josef Boruvka, a CSKP KB tagja, nemzetgyűlési képviselő, a Járomé? melletti dolanyi EFSZ elnöke, Josef Cerny, a CSKP KB póttagja, a CSKP tachovi járási bizottságának ve-A Nemzetgyűlés Elnöksége 1963. január 5-én törvényerejű intézkedéseket tárgyalt meg és adott ki. Az államigazgatás központi szerveként Helyi Gazdálkodást Fejlesztő Központi Igazgatóság létesül. Továbbá törvényerejű intézkedést hagytak jóvá, az Állami Árbizottságról, amely az árak tervezése, megállapítása és ellenőrzése központi irányításának kormányszerveként létesül. A Nemzetgyűlés Elnöksége végül törvényerejű intézkedést adott ki a tüzelőanyag, energetikai, közlekedési és postaügy ágazat központi irányításának átszervezéséről. Ennek a következtében az eddigi Tüzelőanyag és Energetikai Minisztérium helyett Tüzelőanyag Minisztérium és Központi Energetikai Igazgatóság létesül. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium helyett Közlekedésügyi Minisztérium szervezése még most is hiányos. Nagyobb figyelmet kell fordítani az elsődleges nyilvántartásra, tervezésre, beruházásokra és a jutalmazásra. Ebben az irányban jelentős szerepet játszik az Állami Műszaki Felügyelet. Ám dolgozói rohammunkát végeznek, nem törődnek a gépesítési eszközök helyes irányban való kihasználásával, és ezért nem csökken az üzemi balesetek száma sem. A hiányosságok oka az, hogy kevés a megfelelően szakképzett dolgozó. A múlt évi aratás menete azt mutatja, hogy kevés a gépkezelő és számos traktor és kombájn csak azért állt, mert nem volt aki vezesse. Ebből azt a tanulságot vonjuk le, hogy minden mezőgazdasági üzemnek már a téli hónapokban több gépkezelőt kell kiképeznie Számítani kell arra is, hogy a gépek száma növekedhet. A gépállomások szervezzenek gépkezelői tanfolyamokat. Két traktorra három traktorost és minden kombájnra két vezetőt képezzenek ki. Az utóbbi időben nem voltak a termelésben megfelelő feltételek és nem voltak az egyes alkatrészek sem helyesen szétosztva. Megtörtént az is, hogy az egyes alkatrészek aránytalanul halmozódtak fel. Ennek oka: a gépállomások és a mezőgazdasági üzemek helytelen tervező munkája. A rendszertelenséget még fokozza az is, hogy némely mezőgazdasági üzem dolgozói a pótalkatrészeket a központi raktárakból akarják beszerezni anélkül, hogy az illető gépállomáshoz fordulnának — amint azt a benyújtott panaszokból már többször megállapítottak. Mindez azt bizonyítja, hogy a földművesek még nincsenek helyesen tájékoztatva a gépállomások működéséről és nem bíznak teljesen annak szolgálataiban. A múlt évben a hiányosságok még jobban megmutatkoztak a gépek elosztásában és a gépállomásokkal való pénzügyi együttműködésben. A gépkészletek és a pénzügyi terv követelményei különösen az EFSZ-eknél nőttek. Ezt az okozta, hogy a gépállomások gépellátási terve és a szövetkezetek gépvásárlási terve aránytalan. Rossz hatással volt erre az |s, hogy a szövetkezetekben nem érték el a tervezett jövedelmet és ezzel egyetemben csökkent az oszthatatlan alap. Mindezen problémákból láthatjuk, hogy a gépállomásokra még számos feladat vár. Szükséges mindezen problémákat bátran, célszerűen megoldani — a nagy feladatok tudatában, amelyeket a XII. pártkongresszus tűzött ki. ' Az 1962-es évi áprilisi átszervezésnél a gép- és traktorállomások a műszaki fejlesztés legfontosabb irányadóivá váltak. Ettől az időtől kezdve az egyes szakaszokon jelentős eredményeket értek el. így például az egyes mezőgazdasági üzemekben igyekeztek a gépeket minél jobban kihasználni és nagyobb mértékben elterjedt a termelés nagyüzemi technológiája. Több üzemben komplexbrigád alakult. Mindennek ellenére a gépállomások tevékenységében sok a hiányosság, így például még mindig több gépállomás üzleti tevékenységre fektet nagyobb súlyt és nem a politikai és szakmai segítség megszervezésére. A hibákat a helytelen szervezés okozza, ezért ebben az évben szükséges, hogy a gépállomások dolgozói a terveknek megfelelően a lehető legtöbb segítséget nyújtsák a mezőgazdasági üzemeknek. Ez mindenekelőtt a komplex gépesítés érvényesítését jelenti, amely lehetővé teszi a nagyüzemi technológia bevezetését. Ebben az évben a gépek szétosztásánál azok a mezőgazdasági üzemek részesülnek előnyben, amelyekben még bizonyos gépek hiányzanak, vagy pedig olyan üzemek, amelyekben komplexbrigádokat szerveztek és ezek által biztosítják a gépek teljes kihasználását. A komplexbrigádok és csapatok zötti kölcsönös viszony jellegét, hogy biztosítsuk a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak nyújtott segítség ésszerű irányítását. Tehát jó szaktanácsokra és szakmai segítségre van szükségünk. Ezért remélem, hogy az új irányítószerv szakképzett dolgozói állandóan a szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói között tartózkodnak majd. Nem akarom lebecsülni a statisztikai jelentések és azok elemzése időbeni elvégzésének jelentőségét sem, de nem látnám szívesen, ha a szakemberek ezzel töltenék el munkaidejük legnagyobb részét. Ha a szakembereknek, mindenekelőtt az agronómusoknak és zootechnikusoknak ismét az lenne a feladata, hogy jelentéseket dolgozzanak ki a járási nemzeti bizottság különféle bizottságai és számtalan más járási szerv részére, akkor újra ott lennénk, ahol voltunk. Ilyen esetben az új szervezésnek nem lenne semmi értelme. Tehát az új szervezéshez új munkamódszerek is kellenek, amelyek a szövetkezetekben és állami gazdaságokban elősegítenék a termelés növelését. Jaroslav Sulc, a veümai „Üj Élet“ EFSZ elnöke Amikor a párt küldötteként a kongresszusi palotában ültem és hallgattam a XII. kongresszuson elhangzott felszólalásokat, lélekben visszatértem Velimába, szövetkezetünk tagjai közé. Azon gondolkodtam, hogy most, a párt XII. kongresszusa után hogyan dolgozunk majd szövetkezetünkben, járásunkban és hogyan javíthatnánk munkánkat. feltételei vannak arra, hogy tejgazdasággá váljon. De ehhez szükséges, hogy máris megegyezés jöjjön létre a szövetkezetek között arra nézve, melyik szövetkezet szakosítsa magát elsősorban az üszőnevelésre. Továbbá el kellene osztani a szövetkezetek között az állattenyésztés többi feladatait is. A mezőgazdasági termelési igazgatóságoknak elő kellene segíteniük a járás szövetkezetei közötti együttműködést. Feladatát megkönnyítené, ha mellette egy, a szövetkezetek és állami gazdaságok képviselőiből álló tanácsadói testület alakulna. Szakosítást a szakmai segítségnyújtásban is Nagyon sok függ a munka módszerétől is. Amilyen lesz a gyakorlat, olyanok lesznek a munka eredményei is. Szerintem az jelentené a legnagyobb segítséget, ha a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak alapos szaktudással rendelkező emberek segítenének a felmerülő kérdések megoldásában. Ök a szövetkezetét új tapasztalatokkal gazdagíthatnák, segíthetnék azok érvényesítésében és valóban új ismeretekkel gazdagítanák a szövetkezetek dolgozóit. Tehát minden szakember a szakmájába vágó kérdések megoldásában segítene. Az igazat megvallva, nem sok segítséget várok az olyan instruktoroktól, akiknek az lenne a feladatuk, hogy megoldják a szövetkezet összes problémáját. Mi a kolíni járásban belterjes gazdálkodást folytatunk. Ha továbbra is növelni akarjuk a termelés belterjességét, akkor a gépesítés és a mezőgazdasági építkezés terén szükségünk van a jó szakemberek, agronőmusok, zootechnikusok és ökonómusok tanácsára. Ezeket a problémákat egyetlen ember nem lenne képes megoldani. Tehát nemcsak a termelésben, hanem a szakmai segítségben is szakosításra van szükség. Ez azonban nem jelentheti a segítség szétforgácsolódását. Az új szervezés bevezetésével egyidejűleg meg kellene állapítani az új szerv és a tenyészállomás vagy a gépállomás kö-Mindenkinek tudnia kell, miért felelős Szövetkezetünkben már a CSKP XII. kongresszusa előtt is voltak a termelés javítására vonatkozó javaslatok. A szövetkezet vezetősége is letárgyalta őket, s a kongresszusi határozatok csak megerősítették azok helyességét. Ugyanis most újévtől megváltoztattuk a szövetkezet vezetésének és irányításának módját. Meggyőződésünk, hogy ez az intézkedés fordulatot jelent majd a termelésben. A zöldség és a cukorrépa termesztését 8 termelőcsoportra bíztuk. Minden csoport megkapja a maga termelési tervét az előirányzott termelési költségekkel együtt, s ezzel megtettük az első lépést az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetéséhez. A többi növényt hasonló feltételek mellett a komplexbrigád termeszti. Itt is a talajnál kezdjük Azonban nemcsak az érdekel minket, hogyan alakul a termelés szervezése saját szövetkezetünkben, hanem az is, hogyan szervezik a mezőgazdasági termelést járási méretben. Ezt a kérdést pártunk XII. kongreszszusa hozta előtérbe, amikor a mezőgazdasági termelési igazgatóságok létesítéséről tárgyalt. Véleményem szerint a mezőgazdasági termelési igazgatóságoknak elsősorban a talaj termöerejének fokozásáról kellene gondoskodniuk, legyen az vízgazdálkodás vagy a komposzt készítéséhez szükséges nyersanyagok beszerzése. Tehát az említett szervnek figyelemmel kellene követnie mind a talajjavítási szövetkezetek munkáját, mind a talajjavítási technika kihasználását. Tehát, ha a mezőgazdaságot termelési alapon akarjuk irányítani, akkor ezen a téren is a talaj termőerejének fokozásával kell kezdenünk. Az új szervtől várjuk, f\ogy segítségünkre lesz az olyan bonyolult kérdések megoldásában, mint amilyen a szövetkezetek közötti együttműködés és a termelés szakosítása járási méretben. Például a mi szövetkezetünk Kolín mellett fekszik, s ezért ideális A mezőgazdasági termékek felvásárlásáról A mezőgazdasági termékek felvásárló központi hivatal adatai szerint mezőgazdasági dolgozóink az elmúlt évben csak marhahúsból (103,9%) és a borjúhúsból lépték túl a tervezett mennyiséget, míg a többi termelési ágakban a terven alul maradtak. Különösen a sertéshús felvásárlásánál érezhető ez, ahol 93,8 %-ra, a baromfihúsnál pedig 90,6 %-ra teljesítették tervüket. Összesítve a húsféleségeknél 99 %-os tervteljesítést értek el. A tojás felvásárlásnál pedig 91,5% és végül tejet mindössze 86,3 %-ra teljesítették. Annak ellenére, hogy a tavalyi év kedvezőtlen volt a mezőgazdasági termelésre, az egyes állati termékeknél sikerült az 1961-es évhez viszonyítva magasabb eredményeket elérni, és így a felszabadulás óta a legmagasabb felvásárlási színvonalat mutathatjuk ki. Pl. tavaly 38132 tonna marhahússal többet vásároltunk fel, mint 1961-ben, disznóhúsból 1142 tonnával és mintegy 8 900 000 tojással többet adtunk a közellátásnak mint az elmúlt esztendőben. A tejnél azonban 174 millió literrel kevesebbet vásároltunk fel. Ebben az esetben különösen a takarmányhiány következtében értünk el ilyen alacsony szintet. Néhány termékből többet is vásárolhattunk fel, különösen tojásból és baromfiból. Hiszen itt megfelelő szinten volt a termelés, csupán a felvásárlás megszervezésének hiányossága okozta a lemaradást. Ebből a termékből 2800 tonnával kevesebbet vásároltunk fel, s ugyancsak 132 millió tojással maradtak adósak mezőgazdasági dolgozóink. (ic) r Uj szervezés - új munkamódszerek
