Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-09 / 3. szám

A szocialista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava 1963 január 9. Ara 30 fillér XIII. évfolyam, 3. szám. Változások a kormányban ,!!!!ll!!!!!*!!illiÍ!flil!!IIIÉI!lllllll!ll!lllll Antonín Novotny elvtárs, köztársa­ságunk elnöke a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság alkotmánya 62. cik­kelyének értelmében 1965. január 5-én a következő döntést hozta: FrantiSek Krajcír minisztert fel­mentette a Külkereskedelmi Minisz­térium vezetése alól s miniszterelnök­helyettessé nevezte ki. Oldrich Cerník minisztert a Tüzelőanyagügyi Minisz­térium vezetésével bízta meg, Josef Koreák minisztert felmentette az Építésügyi Minisztérium vezetése alól s a Központi-Energetikai Igazgatóság vezetésével bízta meg. Josef Peslt miniszterré nevezte ki és megbízta a Nehézgépipari Minisztérium vezeté­sével. Samuel Takác mérnököt minisz­terré nevezte ki, s megbízta az Épí­tésügyi Minisztérium vezetésével. Frantisek Vakácot miniszterré ne­vezte ki és megbízta a Közlekedésügyi Minisztérium vezetésével. Frantisek Hamouzt miniszterré nevezte ki és megbízta a Külkereskedelmi Minisz­térium vezetésével. Vasil Bil'akot, Josef Rejtmajert és dr. Frantisek Vla­­sákot felmentette miniszteri tisztsége alól, Miloslav Laipert mérnököt a kor­mány javaslatára a Központi Posta­ügyi Igazgatóság vezetőjévé nevezte ki. Josef Pesl, Samuel Takác, Frantisek Vokác és Frantisek Hamouzt újonnan kinevezett miniszterek 1963. január 7-én a köztársasági elnök kezébe le­tették az alkotmányban előírt foga­dalmat. A fogadalomtételen jelen volt Viliam Siroky miniszterelnök. Közlemény a Nemzetgyűlés Elnökségének üléséről ÉLŐ VALUTA A trszticei vadásztársaság három nap alatt 219 darab fogott. Riport a 4. oldalon. élő nyulat Többet segítsenek a gépállomások zető titkára, Jan Havelka, a CSKP KB tagja, a CSKP KB mezőgazdasági osz­tályának veíetője, Karel Hlaváé, a Pribrami járásban lévő Tochovicei Ál­lami Gazdaság igazgatója, Michal Chu­­dík, a CSKP KB tagja, a Szlovák Nem­zeti Tanács megbízottja, Jindrich Ja­nis, az Állami Tervbizottság alelnöke, Vratislav Krutina, a CSKP KB tagja, a mező-, erdő- és vízgazdasági mi­niszter, Karel Mestek, a CSKP KB tagja, a mezőgazdasági terményfel­vásárlási központi igazgatóság elnöke, Jirí Michal, % suchdoli EFSZ elnöke, (Kutná Hora-i járás), Josef Nágr, a mező-, erdő- és vízgazdálkodási mi­niszter helyettese, Cudovít Túron, a komárnói járásban levő Dedina Mlá­­deze-i EFSZ elnöké. A bizottság titkára: Václav Svobo­­da, a CSKP KB mezőgazdasági osztály­­vezetőjének helyettese. és Központi Postaügyi Igazgatóság létesül, amelynek vezetőjét a kormány javaslatára a köztársaság elnöke ne­vezi ki. * * * A CSKP Központi Bizottságának január 4-én tartott plenáris ülése a CSKP XII. kongresszusa határozata alapján jóváhagyta a CSKP Központi Bizottsága és a köztársaság kormá­nya mezőgazdasági termelést irányító bizottságát a következő összetételben: elnök: Jirí Hendrych, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSKP KB tit­kára, tagok: Josef Benda, a Gazdálkodás Tudományos Rendszere Intézetének igazgatója, Josef Boruvka, a CSKP KB tagja, nemzetgyűlési képviselő, a Já­romé? melletti dolanyi EFSZ elnöke, Josef Cerny, a CSKP KB póttagja, a CSKP tachovi járási bizottságának ve-A Nemzetgyűlés Elnöksége 1963. január 5-én törvényerejű intézkedé­seket tárgyalt meg és adott ki. Az államigazgatás központi szerve­ként Helyi Gazdálkodást Fejlesztő Központi Igazgatóság létesül. Továbbá törvényerejű intézkedést hagytak jóvá, az Állami Árbizottság­ról, amely az árak tervezése, megálla­pítása és ellenőrzése központi irányí­tásának kormányszerveként létesül. A Nemzetgyűlés Elnöksége végül törvényerejű intézkedést adott ki a tüzelőanyag, energetikai, közlekedési és postaügy ágazat központi irányítá­sának átszervezéséről. Ennek a követ­keztében az eddigi Tüzelőanyag és Energetikai Minisztérium helyett Tü­zelőanyag Minisztérium és Központi Energetikai Igazgatóság létesül. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium helyett Közlekedésügyi Minisztérium szervezése még most is hiányos. Na­gyobb figyelmet kell fordítani az elsődleges nyilvántartásra, tervezésre, beruházásokra és a jutalmazásra. Ebben az irányban jelentős szere­pet játszik az Állami Műszaki Fel­ügyelet. Ám dolgozói rohammunkát végeznek, nem törődnek a gépesítési eszközök helyes irányban való kihasz­nálásával, és ezért nem csökken az üzemi balesetek száma sem. A hiá­nyosságok oka az, hogy kevés a meg­felelően szakképzett dolgozó. A múlt évi aratás menete azt mu­tatja, hogy kevés a gépkezelő és szá­mos traktor és kombájn csak azért állt, mert nem volt aki vezesse. Ebből azt a tanulságot vonjuk le, hogy min­den mezőgazdasági üzemnek már a téli hónapokban több gépkezelőt kell kiképeznie Számítani kell arra is, hogy a gépek száma növekedhet. A gépállomások szervezzenek gépke­zelői tanfolyamokat. Két traktorra három traktorost és minden kombájn­ra két vezetőt képezzenek ki. Az utóbbi időben nem voltak a ter­melésben megfelelő feltételek és nem voltak az egyes alkatrészek sem he­lyesen szétosztva. Megtörtént az is, hogy az egyes alkatrészek aránytala­nul halmozódtak fel. Ennek oka: a gépállomások és a mezőgazdasági üzemek helytelen tervező munkája. A rendszertelenséget még fokozza az is, hogy némely mezőgazdasági üzem dolgozói a pótalkatrészeket a központi raktárakból akarják beszerezni anél­kül, hogy az illető gépállomáshoz for­dulnának — amint azt a benyújtott panaszokból már többször megállapí­tottak. Mindez azt bizonyítja, hogy a földművesek még nincsenek helyesen tájékoztatva a gépállomások működé­séről és nem bíznak teljesen annak szolgálataiban. A múlt évben a hiányosságok még jobban megmutatkoztak a gépek el­osztásában és a gépállomásokkal való pénzügyi együttműködésben. A gép­készletek és a pénzügyi terv követel­ményei különösen az EFSZ-eknél nőt­tek. Ezt az okozta, hogy a gépállomá­sok gépellátási terve és a szövetkeze­tek gépvásárlási terve aránytalan. Rossz hatással volt erre az |s, hogy a szövetkezetekben nem érték el a ter­vezett jövedelmet és ezzel egyetem­ben csökkent az oszthatatlan alap. Mindezen problémákból láthatjuk, hogy a gépállomásokra még számos feladat vár. Szükséges mindezen prob­lémákat bátran, célszerűen megoldani — a nagy feladatok tudatában, ame­lyeket a XII. pártkongresszus tűzött ki. ' Az 1962-es évi áprilisi átszervezés­nél a gép- és traktorállomások a műszaki fejlesztés legfontosabb irány­adóivá váltak. Ettől az időtől kezdve az egyes szakaszokon jelentős ered­ményeket értek el. így például az egyes mezőgazdasági üzemekben igye­keztek a gépeket minél jobban ki­használni és nagyobb mértékben el­terjedt a termelés nagyüzemi tech­nológiája. Több üzemben komplex­brigád alakult. Mindennek ellenére a gépállomások tevékenységében sok a hiányosság, így például még mindig több gépállo­más üzleti tevékenységre fektet na­gyobb súlyt és nem a politikai és szakmai segítség megszervezésére. A hibákat a helytelen szervezés okoz­za, ezért ebben az évben szükséges, hogy a gépállomások dolgozói a ter­veknek megfelelően a lehető legtöbb segítséget nyújtsák a mezőgazdasági üzemeknek. Ez mindenekelőtt a komplex gépe­sítés érvényesítését jelenti, amely lehetővé teszi a nagyüzemi technoló­gia bevezetését. Ebben az évben a gépek szétosztásánál azok a mező­­gazdasági üzemek részesülnek előny­ben, amelyekben még bizonyos gépek hiányzanak, vagy pedig olyan üzemek, amelyekben komplexbrigádokat szer­veztek és ezek által biztosítják a gé­pek teljes kihasználását. A komplexbrigádok és csapatok zötti kölcsönös viszony jellegét, hogy biztosítsuk a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak nyújtott segít­ség ésszerű irányítását. Tehát jó szaktanácsokra és szak­mai segítségre van szükségünk. Ezért remélem, hogy az új irányítószerv szakképzett dolgozói állandóan a szö­vetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói között tartózkodnak majd. Nem akarom lebecsülni a statisztikai jelentések és azok elemzése időbeni elvégzésének jelentőségét sem, de nem látnám szívesen, ha a szakembe­rek ezzel töltenék el munkaidejük legnagyobb részét. Ha a szakembereknek, mindenek­előtt az agronómusoknak és zootech­­nikusoknak ismét az lenne a feladata, hogy jelentéseket dolgozzanak ki a járási nemzeti bizottság különféle bi­zottságai és számtalan más járási szerv részére, akkor újra ott lennénk, ahol voltunk. Ilyen esetben az új szervezésnek nem lenne semmi értel­me. Tehát az új szervezéshez új mun­kamódszerek is kellenek, amelyek a szövetkezetekben és állami gazdasá­gokban elősegítenék a termelés növe­lését. Jaroslav Sulc, a veümai „Üj Élet“ EFSZ elnöke Amikor a párt küldötteként a kongresszusi palotában ültem és hallgat­tam a XII. kongresszuson elhangzott felszólalásokat, lélekben visszatértem Velimába, szövetkezetünk tagjai közé. Azon gondolkodtam, hogy most, a párt XII. kongresszusa után hogyan dolgozunk majd szövetkezetünkben, járásunkban és hogyan javíthatnánk munkánkat. feltételei vannak arra, hogy tejgaz­dasággá váljon. De ehhez szükséges, hogy máris megegyezés jöjjön létre a szövetkezetek között arra nézve, melyik szövetkezet szakosítsa magát elsősorban az üszőnevelésre. Továbbá el kellene osztani a szövetkezetek között az állattenyésztés többi fel­adatait is. A mezőgazdasági termelési igazga­tóságoknak elő kellene segíteniük a járás szövetkezetei közötti együtt­működést. Feladatát megkönnyítené, ha mellette egy, a szövetkezetek és állami gazdaságok képviselőiből álló tanácsadói testület alakulna. Szakosítást a szakmai segítségnyújtásban is Nagyon sok függ a munka módsze­rétől is. Amilyen lesz a gyakorlat, olyanok lesznek a munka eredményei is. Szerintem az jelentené a legna­gyobb segítséget, ha a szövetkezetek­nek és állami gazdaságoknak alapos szaktudással rendelkező emberek se­gítenének a felmerülő kérdések meg­oldásában. Ök a szövetkezetét új tapasztalatokkal gazdagíthatnák, se­gíthetnék azok érvényesítésében és valóban új ismeretekkel gazdagítanák a szövetkezetek dolgozóit. Tehát min­den szakember a szakmájába vágó kérdések megoldásában segítene. Az igazat megvallva, nem sok segítséget várok az olyan instruktoroktól, akik­nek az lenne a feladatuk, hogy meg­oldják a szövetkezet összes problé­máját. Mi a kolíni járásban belterjes gaz­dálkodást folytatunk. Ha továbbra is növelni akarjuk a termelés belterjes­ségét, akkor a gépesítés és a mező­­gazdasági építkezés terén szükségünk van a jó szakemberek, agronőmusok, zootechnikusok és ökonómusok taná­csára. Ezeket a problémákat egyetlen ember nem lenne képes megoldani. Tehát nemcsak a termelésben, hanem a szakmai segítségben is szakosításra van szükség. Ez azonban nem jelentheti a segít­ség szétforgácsolódását. Az új szer­vezés bevezetésével egyidejűleg meg kellene állapítani az új szerv és a tenyészállomás vagy a gépállomás kö-Mindenkinek tudnia kell, miért felelős Szövetkezetünkben már a CSKP XII. kongresszusa előtt is voltak a terme­lés javítására vonatkozó javaslatok. A szövetkezet vezetősége is letár­gyalta őket, s a kongresszusi határo­zatok csak megerősítették azok he­lyességét. Ugyanis most újévtől meg­változtattuk a szövetkezet vezetésé­nek és irányításának módját. Meg­győződésünk, hogy ez az intézkedés fordulatot jelent majd a termelésben. A zöldség és a cukorrépa termesz­tését 8 termelőcsoportra bíztuk. Min­den csoport megkapja a maga terme­lési tervét az előirányzott termelési költségekkel együtt, s ezzel megtet­tük az első lépést az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetéséhez. A többi növényt hasonló feltételek mel­lett a komplexbrigád termeszti. Itt is a talajnál kezdjük Azonban nemcsak az érdekel min­ket, hogyan alakul a termelés szer­vezése saját szövetkezetünkben, ha­nem az is, hogyan szervezik a mező­­gazdasági termelést járási méretben. Ezt a kérdést pártunk XII. kongresz­­szusa hozta előtérbe, amikor a me­zőgazdasági termelési igazgatóságok létesítéséről tárgyalt. Véleményem szerint a mezőgazda­­sági termelési igazgatóságoknak első­sorban a talaj termöerejének fokozá­sáról kellene gondoskodniuk, legyen az vízgazdálkodás vagy a komposzt készítéséhez szükséges nyersanyagok beszerzése. Tehát az említett szerv­nek figyelemmel kellene követnie mind a talajjavítási szövetkezetek munkáját, mind a talajjavítási tech­nika kihasználását. Tehát, ha a mező­­gazdaságot termelési alapon akarjuk irányítani, akkor ezen a téren is a talaj termőerejének fokozásával kell kezdenünk. Az új szervtől várjuk, f\ogy segítsé­günkre lesz az olyan bonyolult kér­dések megoldásában, mint amilyen a szövetkezetek közötti együttműködés és a termelés szakosítása járási mé­retben. Például a mi szövetkezetünk Kolín mellett fekszik, s ezért ideális A mezőgazdasági termékek felvásárlásáról A mezőgazdasági termékek felvásárló központi hivatal adatai szerint me­zőgazdasági dolgozóink az elmúlt évben csak marhahúsból (103,9%) és a borjúhúsból lépték túl a tervezett mennyiséget, míg a többi termelési ágak­ban a terven alul maradtak. Különösen a sertéshús felvásárlásánál érez­hető ez, ahol 93,8 %-ra, a baromfihúsnál pedig 90,6 %-ra teljesítették ter­vüket. Összesítve a húsféleségeknél 99 %-os tervteljesítést értek el. A to­jás felvásárlásnál pedig 91,5% és végül tejet mindössze 86,3 %-ra telje­sítették. Annak ellenére, hogy a tavalyi év kedvezőtlen volt a mezőgazdasági termelésre, az egyes állati termékeknél sikerült az 1961-es évhez viszonyítva magasabb eredményeket elérni, és így a felszabadulás óta a legmagasabb felvásárlási színvonalat mutathatjuk ki. Pl. tavaly 38132 tonna marhahússal többet vásároltunk fel, mint 1961-ben, disznóhúsból 1142 tonnával és mint­egy 8 900 000 tojással többet adtunk a közellátásnak mint az elmúlt esz­tendőben. A tejnél azonban 174 millió literrel kevesebbet vásároltunk fel. Ebben az esetben különösen a takarmányhiány következtében értünk el ilyen alacsony szintet. Néhány termékből többet is vásárolhattunk fel, különösen tojásból és baromfiból. Hiszen itt megfelelő szinten volt a termelés, csupán a felvá­sárlás megszervezésének hiányossága okozta a lemaradást. Ebből a termék­ből 2800 tonnával kevesebbet vásároltunk fel, s ugyancsak 132 millió tojás­sal maradtak adósak mezőgazdasági dolgozóink. (ic) r Uj szervezés - új munkamódszerek

Next

/
Thumbnails
Contents