Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-03 / 18. szám
Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon * Csináld meg magad! • Milyen idő várható • GyUmölcsészet - siájészet f Méhészet 9 Szakkérdésekre válaszolunk • Gyümölcsészet-szőlészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már ? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Kannibalizmus a csibenevelésben KÉRDÉS: Mint szövetkezeti baromfigondozó feleségemmel együtt kilenc éve harcolunk a tojástermelés növeléséért, és naposcsibéket is nevelünk. Tavaly március 22-én először kaptunk Rhode Island naposcsibéket a stúrovoi keltetőálomásról. Nagyon szépen sikerült felnevelésük. Három hónapos korig csak 5 °/o veszteségünk volt, holott 1956-ban 11 °/o-os veszteséggel kezdtük. Most alig két héttel ezelőtt hirtelen olyan fehérjehiányunk lett, hogy a csirkék egiymást valósággal kibelezték. A kannibalizmus a tollevéssel kezdődött. Mit csináljunk? Nagyon sajnálom a csibéket. Kilenc hetet én aludtam köztük, hogy megakadályozzam a kannibalizmus elfajulását. Eddig az áldozat 31 darab. De a kannibalizmus még mindig folyik. Az alábbi takarmánykeverékkel etetjük őket: 2,5 dkg kukorica, 2 dkg búzaocsú, 2 dkg baromfi-takarmánykeverék, 1,5 dkg darált zab. borsó és árpák ever ék. (Ifj. Tóth József, a belát szövetkezet baromfigondozója.) VÄLASZ: A mesterségesen keltetett csibék nagyüzemi nevelésénél gyakran előfordul, hogy a helytelen takarmányozási és tartási viszonyok miatt a csibék egymást csipkedik, súlyosabb esetekben pedig szabályszerűen „kibelezik“ egymást. Jaj annak a gondozónak és cslbe fal kának, ahol nem figyelnék fél azonnal erre a veszélyes tünetre és nem teszik meg azonnal a szükséges ellenintézkedéseket. Miszen a kannibalizmus egy nap alatt te komoly veszteségeket okozhat. Leggyakrabban a lábujjat, szárnyat és a végbélnyílást kezdik ki. Ha aztán a kicslpett végbétnyllfe vérezni kezd, azon keresztül valósággal kihúzzák az áldozat belét is. A kannibalizmus leggyakrabban a túlzsúfolt, száraz, nagyon meleg nevelöházakban fordul elő. Természetesen a helytelen takarmányozás is nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a csibék kicsípik egymás tollát és húsát. Sokévi tapasztalat szerint állíthatom, hogy nagyon sokszor a csibék „unatkozása" is sokban előhívja a csibék kannibalizmusát. Mint minden betegségnél, úgy itt is a legjobb a megelőző védekezés. Ezért ne zsúfoljuk túl a nevelőházakat. Egy négyzetméternyi területen ne tartsunk többet 16 — 18 darab csirkénél. Ne fütsük az egész nevelőhelységet 24 — 26 C fokra. Csak a műanya alatt és körülötte legyen a kívánt hőmérséklet. A nagy meleg kiszárítja az egész nevelőhelyiség levegőjét, és így ártunk a csibéknek. Különben is a nagy melegben csibéink roszszul nőnek, rosszul tollasodnak. Ügyeljünk a helyes szellőztetésre, ne féltsük kis és növendékcsibéinket a friss levegőtől. Fokozott gonddal ügyeljünk a helyes takarmányozásra, a szükséges fehérjék, vitaminok, sók, valamint a zöldtakarmány rendszeres etetésére. Ha a legkörültekintőbb gondoskodás ellenére is felütné állományunkban fejét a kannibalizmus, úgiy az alábbi intézkedéseket ajánlhatjuk: 1. A kicslpsbt csirkéket azonnal különítsük él a többitől — lehetőleg sötét hetyre. Sebüket vatomilyen fertőtlenítő oldattad mossuk le és kenjük be jődtinktúrávaí. I. A kisebb sebü, de nem vérző csibéink sebeit kenjük be jő vastagon fenyőkátránnyal és utána tegyük vissza a többi közé. Ezzel az egyszerű eljárással te elejét vehetjük a kannibalizmus további terjedésének. A kátrányba csípett csibe annak rossz íze miatt már nem folytat ja tovább társat csipkedését. 3. Segít az is, ha a 0,5 % konyhasóadagot (ez a helyes állandó adag, ami a takarmánykeverékben van) 2,5—3%-ra emeljük fel. Ezt a sótöbbletet a takarmányba vagy az ivóvízbe keverjük. De figyelem! Ez a nagyobb sóadag halálos mérgezést okozhat, ha két-három napnál tovább adagoljuk! Ez a módszer sok esetben jó eredményekkel jár, de nagyon nagy vigyázatot követel. 4. Sokszor az emészthető fehérjék hiányának megszüntetésével vagy átmenetileg nagyobb menynyiségü emészthető fehérje adagolással is jó eredményeket érhetünk el 5. Ha a kannibalizmust ásványi anyagok hiánya okozza, akkor a bajon úgy segíthetünk, hogy néhány tized százaléknyi kőszenet és fahamut keverünk a takarmányba. 6. A csibék figyelmét valamivel le kell kötni. Mivel még nem engedhetjük ki őket a kifutóba, ezért összevágott zöldtakarmányt, sárgarépát, csomóban kicsfrázott gabonát dobunk az alomra. Találkoztam már olyan esettel is, amikor a baromfigondozók zöld, piros, kék és tarka kis rongyokat dobáltak be a csibék közé. Ezekkel a rongydarabkákkal a csibék eljátszottak, elszórakozták és megfeledkeztek egymás csipkedéséről. 7. Azonnali legjobb eredményt érhetünk el, ha a csibék nevelőhelyiségét besötétítjük, s csakis akkor világítjuk meg a helyiséget 20 — 25 percre, amikor etetjük őket, s azután ismét elsötétítjük. Természetesen a tenyészcsibéket így nem nevelhetjük fel, de pár napi elsötétítés nem árt nekik. Lehet, hogy így a kannibalizmus további folytatásának te elejét vehetjük. MIZOCAZPASftCI K 1 $ L E X I K 0 N PIKlROZÁS (TÜZDELÉS). A palánták átültetése egészen fiatal (1—2 lombleveles) korban. Célja a dúsabb gyökérfejlesztés elősegítése és a jobb helykihasználás. A tömegtermesztésre szánt palántákat általában nem tűzdelik, a hajtatásra szántakat azonban legalább egyszer á'ttűzdelik, cserépbe, növényasztalra, szaporltóládába vagy palántanevelőágy földjébe. Első tűzdelés: 6-os cserépbe vagy 4X5, 5X5 cm-re. Második tűzdelés: 8 — 10-es cserépbe vagy 8X8, 10X10 cm-re. Második tűzdelésre szaporítóládát már nem használunk. A ládákat vagy cserepeket komposzttal töltjük meg és ebbe tűzdeljük vékony tűzdelőpálcikákkal a palántákat. Tüzdelés után finoman megöntözzük és az ágyat megeredésig zártan tartjuk és árnyékoljuk. Egyes külföldi kutatók a minél korábbi tűzdelést (kelés után néhány nappal) ajánlják. RENTABILITÁS (JÖVEDELMEZŐSÉG). A szocialista mezőgazdasági üzemekben jövedelmezőségen, rentabilitáson az üzem tevékenységéből eredő tiszta jövedelem elérését értjük. A termelés tehát akkor jövedelmező, ha az üzemnek tiszta jövedelmet hoz. A szövetkezet jövedelmezőségi terve a nyereséget, veszteséget, az egy munkaegységre kifizethető pénzbeni és természetbeni részesedést tartalmazza. De tartalmaznia kell a jövedelemből beruházásra, egyéb alapok növelésére fordított összeget is. TÄPLÄLKOZÄSI ANÉMIA. A vérszegénység olyan esete, amelynek előidézője a táplálékból hiányzó valamely vérképző faktor. Elsősorban a B;,-vitamin és a vas hiánya szokott táplálkozási anémiát előidézni. Ezek megfelelő adagolásával a táplálkozási anémia megszüntethető. TÁJOLÁS, vagy porzás a méhek déli Játéka. Jő időben déltájban 12—14 éra között a fiatal méhek nagy zsongással, tömegesen röpködnek a kaptárok előtt: megtanulják lakásuk helyét, „betájolnak“ és közben ürítenek. TERMÖKAROS ORSÖ FÄK Ritkító metszés A t«W hónapok enyhe, fagypont feletti hőmérsékletű időszakait a legalaposabban ki kell használni a gyümölcsös karbantartására és a tenyészidöszekokra való felkészítésére. Ilyenkor a mezőgazdaságban egyéb munka alig végezhető, de mód adódik a termőgyümölcsösök ritkító metszésére. Erre úgyszólván vale mennyi gyümölcsnemnél szükség van. Mértéke, azaz erőssége a fa élettani állapotától függ. A legkedvezőbb élettani állapotban, az úgynevezett termőegyensúlyban levő fák koronájából először a sérült, vagy betegségektől erősen fertőzött, visszamaradt részeket távolítjuk el,, majd, ha még szükséges, az egészséges ágak közül is eltávolítjuk azokat, amelyek túl sűrűn helyezkednek el egymás közelében, keresztezik, súrolják egymást, vagy a korona belsejének irányában fejlődnek. A ritkítást túlzásba vinni a termóegyensúlyban levő fáknál sohasem szabad. Még az sem baj, ha a korona a kívánatosnál kissé sűrűbb marad, mert különben megbontjuk termőegyensúlyát, túl erős hajtásnövekedést idézünk elő, s ez a terméskötésre és a termés kifejlődésére kedvezőtlen. Ha a fák egy része a szükségesnél sűrűbb, erőteljesebben akkor ritíktsunk, amikor a fán spontán termésre van kilátás. Jgy egyúttal a szakaszosság kialakulását a lehetőséghez képest akadályozzuk. A szabadi artásó s rendszerű istállókból egy traktorra szerelt tolólapát segítségével szállítják a trágyát. Az istálló mellett süllyesztett rakodópart van, ahová a trágyát szállító jármüvek beállnak, így a traktor könnyen rátolja a trágyát a járművekre. (Zsivotnovodsztvo, 1962. 4. számából.) Mentsük meg méhcsaládjainkat a télvégi pusztulástól Az idei tél mostohán bánik méheinkkel. Sok meleget kel! fejleszteniük ahhoz, hogy áttelelhessenek, s ezt a meleget csupán élelmük felhasználása árán tudják előállítani. A telelöfürtök szükséges melege 15 — 30 fok Celsius. Minél nagyobb a hideg, annál inkább emelkedik a telelőfürt hőmérséklete. A kellőképpen leszűkített, feletetett és letakart családoknál gyakran tapasztaljuk, hogy az őszi költés helyén már nincsen élelem. Amíg a telelófürt a keret felsó lécéhez került, addigra elfogyasztott minden élelmet. A hideg követkéz! ében fölfelé igyekezett, nem haladt sem hátra, sem oldalt az ottlevő tartalék élelem után, és dacára az élelemnek, gyakran éhen pusztul. Tél utóján ez sajnos sokszor előfordul. Ezért: a szerencsésen áttelelt családokat védjük meg a további veszteségektől; a szükséget szenvedőknek adjunk: a) cukor-mézlepényt a keretekre, b) kemény cukorlepényt ugyancsak a keretekre vagy a telelőfürt mellé, c) a melegebb idő beálltával egyegy mézes tartalékkeretet a család telelőhelye mellé. A kaptárt azonban csak szobai hőmérsékleten nyissuk ki! (nk) ■ Üjfajta hőmérők A Szovjetunió egyik mezőgazdaságtudományi kutatóintézetében egy parányi félvezetőkkel működő hőmérőt készítettek. Elég, ha ezt a hőmérőt hozzáérintjük egy növény leveléhez, máris megtudjuk, mekkora a hőmérséklete. A hőmérő ugyanakkor a levegő hőmérsékletét is mutatja. A két hőmérsékletet összehasonlítva, az agronómusok jobban el tudják dönteni, hogy milyen növényvédelmi intézkedéseket kell tenni. Olyan hőmérőt is szerkesztettek, amely egy tárolóban megméri 3 m vastagságú gabonaréteg hőmérsékletét és mindezt három pere alatt. Az igen egyszerű készülék automatikusan szabályozza valamely melegház hőmérsékletét is. A fenti intézetben olyan műszereket is készítettek, amelyek lehetővé teszik, hogy távolból, egy vezérlöasztal mellől mérjék a talaj hőmérsékletét felszínen és különböző mélységekben, a levegő hőmérsékletét és nedvességét, a szél sebességét stb. Számos ilyen műszert már a gyakorlatban is alkalmaznak. Pa ilyen alakú fát tulajdonképpen alig kell metszem. Fagymentes napokon a fák törzsének folytatásaképpen növő, függőleges sudár vesszőket rövidebbre (egyharmadara) metsszük, hogy újabb erőteljes oddalvesszöket (termőkarokat) kapjunk. A termökarokon csak akkor kell ritkító metszést alkalmazni, ha a lekötözött termőkarok legmagasabban álló rügyeiből erőteljes vesszők fejlődtek, mert azok megzavarják a termőkaros orsó, korona kialakítását. Erre is csak akkor van szükség, ha eltávolításuk a fejlődés időszakában elmaradt, mert helyesebb még a hajtás korukban ágalapra lemetszeni. A termőkaros orsó gyümölcsösben a metszéssel egyidejűleg a termőkarok lekötözését is felül kell vizsgálni, és gondoskodni kell az elszakadt kötések pótlásáról, valamint az esetleg le nem kötözött vesszők utólagos lekötéséről. to N & ÍV ?? 3 % Oh co OS-í <2 a. Q V9 N 0 e-xi ß 1 a: ja 0 Q R 3 •'t *>9 £ ct) n 01 fQ a n a* G 'S. 5! c«' o 3 • O s S' Sí K 3 ct> 2 Q CQ Q R • £ £T CD 3 £ Oí G "t ß* o *■+• ó. a: a esi o «■s. G R 2 o, "t •« soknak, akik rakodógéppel dolgoznak. Munka közben ugyanis a vezető háttal ül a motornak, ezért támla nélküli ülést használ. A ve-l3zsaigzs-}azsasoigiunfio m ojmfum opi uaäppi • ipuÖDiu öaiu pjouisj « uoqixdi sisf ißpsvpzvßQzam • 6JVTMPOWUOH • %uniozsDjaa aapfasapu$pwozs Szakkérdésekre ^^^o|unlí Célszerű újítás a V3S teherautón Ennél a teherautónál gyakran megtörténik, hogy a rakterűiét hátsó oldalának nyitása közben a rakomány nyomása belülről hevesen lecsapja ezt az oldalt, amely erősen nekiütközik a vaskeretnek. Ennek következtében aránylag rövid idő alatt annyira tönkremegy, hogy ki kell cserélni. M. Dvorak újító úgy küszöbölte ki ezt a hibát, hogy a vasból készült ütközőre régi gumiabroncs darabot erősített (amint az ábra mutatja). Ily módon az ütközés sokkal lágyabb lesz, az említett hátsó oldal pedig nem" fából készült részével ütközik, hanem a vas-merevítéssel. Az újítás néhányszorosára hoszabbította meg a hátsó oldal élettartamát. sető kénytelen a kormánykeréknek támaszkodni, ami azonban nem biztonságos és nem is egészséges megoldás. A rakodógépnek más munkahelyre való átszállítása köz. ben a vezető ismét támla nélküli nyeregben ül, tehát veszélynek eszi ki magát. Az új traktortfpusoknál már szem előtt tartották ezt a körülményt és a rakodógéppel együtt nyeregfordító berendezést is adnak a traktorhoz. A régebbi traktorokon azonban ajánlatos elvégezni a Michálek elvtárs javaslata szerinti átalakítást. A megoldást az ábra szemléltetően mutatja (1 — keret, 2 — lekerített villákkal ellátott tómlarész, 3 -• átbillenthető támla, 4 — hegeszthető csődarab, 5 — a támlát alátámasztó csőrész, 6 — Eorgócsep). A rOkycarryi gépállomáson dolgozó F. Michálek újító egyszerű módosítást ajánl olyan traktoro-A traktor ülésének módosítása
