Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-03 / 18. szám

A szocialista mezőgozdosőgért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1963. március 3. Ära 40 fill»* Xin. évfolyam, 18. szám. Segítőtársad a földműves-sajtó A mezőgazdasági sajtó hete alkalmából Irta: PATHŐ KÁROLY Még fehér a határ, de a ViSkou­­ce nad lplom-i szocialista munka­brigád tagjai a melegágyak körül dolgoznak. Baloldali képünkön a csoport tágjai Nyustin József fő­kertésszel. Jobboldali képünkön Tóth Kálmán és Bállá József újabb melegágy készítésén fáradoznak. Nyáron éjjel-nappal öntöztek és ők is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a csoport elnyerte a szocia­lista munkábrigád címet, fRiport a 3. oldalon.) ' Foto: Bállá Mezőgazdaságunk növekvő feladatai­val párhuzamosan növekszenek a me­zőgazdasági sajtótermékekkel szemben támasztott követelmények is. Ez ter­mészetes és törvényszerű jelenség. Mert mezőgazdasági termelésünk fej­lődésének jelenlegi szakaszában, ami­kor a harc már nem a nagyüzemi me­zőgazdasági termelésre való áttérés előfeltételeinek megteremtéséért, ha­nem a magasabb hektárhozamokért és az állattenyésztési termelés hasznos­ságának szüntelen növekedéséért fo­lyik, szükségszerűvé vált, hogy a me­zőgazdasági sajtó a lelkiismeretesebb munkára serkentő agitáció tevékeny­sége mellett hasznos segítőtársává, vagy ha úgy tetszik, nevelőjévé váljék mezőgazdaságunk dolgozóinak. Tehát, hogy a haladó termelési tapasztala­tok, a növénytermesztés és az állat­­tenyésztési termelés új technológiá­jának következetes népszerűsítésével — a „könnyebb munkával többet ter­melni“ — jelszó gyakorlati megvaló­sulását segíts« elő. A mezőgazdasági jellegű sajtóter­mékek növekvő szerepét bizonyítja az a körülmény is, hogy március 4-e és 10-e között mezőgazdasági sajtóhetet rendezünk, melynek célja az olvasók és a szerkesztőségek, valamint a me­zőgazdasági szakkönyvek szerzői kö­zötti kapcsolatok elmélyítése és közös törekvések kialakítása a mezőgazda­­sági sajtótermékek színvonalának és hatékonyságának szüntelen fokozása céljából. A mezőgazdasági sajtótermékeink között a Szabad Földműves is hatéko­nyan szolgálta és szolgálja szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelé­sünk fejlődését. Következetes hirde­tője volt a szövetkezeti gondolatnak és példák sorozatán keresztül bizo­nyította a nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyeit a kisüzemi terme­léssel szemben. A szövetkezeti gazdálkodás megszi­lárdulásáért és a valóban szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelési módszerek meghonosulásáért folyó harc időszakában pedig céltudatosan terjesztette és terjeszti azokat a ha­ladó termelési tapasztalatokat, ame­lyek alkalmazása nyomán a föld volt rabszolgája mindjobban uralkodik a föld és a természet felett, és dús ka­lászt termel ott is, ahol a múltban csak sovány kalász termett. Az esetleges félreértések elkerülése végett hangsúlyozzuk, hogy nem cé­lunk hivalkodni lapunk érdemeivel. Nem azért emlegetjük eredménydús szereplését, hogy ebből tökét ková­csoljunk. Hanem azért, mert úgy érez­zük, hogy lapunk olvasóinak és leve­lezőinek állandó növekvő tábora ép­pen az eredmények tudatában még nagyobb lelkesedéssel segíti a Szabad Földműves színvonalának oly értelmű növekedését, ahogy azt a mezőgazda­ságunk előtt álló megnövekedett fel­adatok megkövetelik. Mint ismeretes, pártunk XII. kong­resszusa azt a célt tűzte mezőgazda­ságunk dolgozói elé, hogy a termelés színvonalának szüntelen növelése által mezőgazdasági termelésünk színvona­lát lQ70-ig az ipari termelés színvo­nalára emeljék. Ez bizony nem köny­­nyű feladat. Éppen ezért alaposan megfontolt, tehát szakszerű és lelki­­ismeretes munkát követel. Az ipari termelés színvonalának el­érésére való eredményes törekvés megköveteli a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés mielőbbi szakosítását és összpontosítását a he­lyi termelési feltételek alapján. Fel­tételezi a haladó technika és techno­lógia, tehát a nagyüzemi termelési módszerek bevezetését és a munka­­szervezés színvonalának szüntelen tö­kéletesítését. Továbbá a föld maxi­mális kihasználásáért indított mozga­lom fokozását, a termelési folyamatok kemizálása, a talajjavítási munkálatok meggyorsítása, a nagyhozamú növény­fajták és a legnagyobb hasznosságú tenyészállatfajták felhasználása által. De megköveteli azt is, hogy az ember, vagyis a mezőgazdasági dolgozó a szó legszorosabb értelmében szakmája mesterévé, tehát olyan szakemberré váljon, akinek majd nem okoz külö­nösebb gondot az állandóan fejlődő technika és termelési technológia gyakorlati alkalmazása. Az említett feladatokból és követel­ményekből kiindulva szinte magunk előtt láttuk azt a fontos küldetést is, amely a mezőgazdasági sajtóra és szakirodalomra hárul fejlődésünk je­lenlegi szakaszában Mezőgazdasági sajtónknak, tehát a Szabad Földművesnek is, a jövőben még többet kell foglalkoznia a „ho­gyan“ kérdésével. Tehát lapunk csak akkor tud helytállni a termelés foko­zásáért folyó nagy küzdelemben, ha szakszerűen és türelmesen magyaráz­za és népszerűsíti azokat az új mun­kamódszereket, amelyek ésszerű al­kalmazása által lényeges fejlődés ér­hető el mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztési termelés, mind pedig a nagyüzemi munkaszer­vezés szakaszán. A haladó termelési tapasztalatok népszerűsítésének és az elavult mun­kamódszerek felszámolásáért folyó küzdelemnek egyik leghatékonyabb formáját, a lehető legszélesebb körű tapasztalatcserében látjuk. Ezért la­punk színvonalát, nevelömunkájának hatékonyságát főleg azáltal kívánjuk fokozni, hogy a lap terjedelméhez vi­szonyítva, maximális lehetőségeket teremtünk mezőgazdasági dolgozóink­nak, hogy a termelésben szerzett gaz­dag tapasztalataikat kicserélhessék és nyilvános vitát folytathassanak egyik, vagy másik munkamódszer lényegéről, annak előnyeiről és hátrányairól. Most, amikor a mezőgazdasági sajtó hetének küszöbén állunk, szeretnénk, ha lapunk minden olvasója tudatosí­taná, hogy nemcsak a szerkesztőség­től, hanem tőle is függ, mennyiben tudja betölteni lapunk felelősségtel­jes küldetését. Ezzel a kívánságunkkal nem a lap szerkesztéséből eredő felelősséget akarjuk átruházni olvasóinkra. Csupán azt szeretnénk elérni, hogy az olvasók őszintén és nyíltan, s méq gyakrabban mint eddig, megmondják a Szabad Földművesről alkotott véleményüket. Mondják meg, ami tetszik, de bírál­ják is a lapot, ha arra rászolgál. For­duljanak bizalommal szerkesztősé­günkhöz írják meg, melyek azok a problémák, amelyekkel gyakrabban, esetleg szakszerűbben kellene foglal­koznunk. Hasznos tanácsaikkal segít­sék elő, hogy a Szabad Földműves a fejlődéssel lépést tartva, még értéke­sebb segítőtársnak bizonyuljon a me­zőgazdaság fejlődését szolgáló min­dennapi munkában. Lapunk szerkesztősége minden le­hetőséget kihasznál az olvasókhoz fűződő személyi kapcsolatai fejlesz­tése céliából. Ezért szívesen fogadjuk most, a mezőgazdasági sajtó hete alkalmából és bármikor máskor is, ha az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói mező­­gazdasági szakkérdések, helyi jellegű problémáik megvitatása, vagy lapunk­kal szemben támasztott igényeik tol­mácsolása céljából baráti beszélge­tésre hívják szerkesztőségünk képvi­selőit. A mezőgazdasági sajtó fejlesztése és terjesztése szorosan összefügg a mezőgazdasági termelés fejlődésével. Tekintsük szívügyünknek ezt a nemes munkát és juttassuk el a mezőgazda­­sági sajtótermékeket, köztük a Szabad Földművest is mindazok asztalára, akik még eddig nem vették igénybe annak segítségét. Üléseztek a Varsói Szerződés nemzetvédelmi miniszterei 0 A lengyel fővárosban véget ért a Varsó Szerződés országai nem­­® zetvédelmi minisztereinek tanács­­q kozása. Megvitatták az időszerű katonai problémákat és — az • 1963-as évre — a harci felkészült- 0 ség egybehangolásának terveit. A megbeszélésen teljes nézetegy­­® ség uralkodott. (CTK) Hetvenhét gazdasági üzem Eddig a nyitrai járás 77 mezőgaz­dasági üzemében alkalmazták a nitra­­tációt. Legjobb eredményeket a hajski, jároki, Veiké Zaluzie-i, moj­­mírovcei, sládeékovcei, podhorani és az opatovcei mezőgazdasági üzemben értek el. A zoboralji szövetkezetek és az állami gazdaságok 6590 hektárnyi búzavetést nitratáltak. E módszer széleskörű elterjedésé­hez jelentős segítséget nyújt a Nltrai Járási Nemzeti Bizottság mezőgazda­­sági osztálya és a Mezőgazdasági Fő­iskola- által megszervezett konferen­cia, amelyen a járás mezőgazdasági szakemberei, szövetkezeti vezetői a gabonatermesztés kérdéseit vitatták meg, előtérbe helyezve a hektárho­zamok fokozásának lehetőségeit. Tett követi az elhatározást A járás mezőgazdasági üzemei ja­nuár utolsó és február első hetét Kitűnő munkáért - kitüntetés A Keletszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság a kerület 231 dolgozóját tüntette ki „A szocialista mezőgazda­ság kiváló dolgozója“ címmel. A ki­tüntetett dolgozók közül 66 szövetke­zeti tag, 20 állami gazdasági, 32 a gépállomási, s 113 az erdőgazdasági és felvásárlási dolgozó. Kosicei járás: a kitüntetettek közé tartozik Ján Vojtko, a cecejovcei EFSZ elnöke, Andrejcsák Erzsébet, a haniskai szövetkezet sertésgondozó­ja — a múlt évben anyakocánként 17 malacot választott el. Kitüntették a cecejovcei szövetkezet traktorosát, Kiss Bélát is, aki a múlt év őszén első volt, az őszi mélyszántást 676 hektáron végezte el. A kecerovské Kostolany-i EFSZ sertésgondozója, Andrej Koreöka is a kitüntetés vi­selője — anyakocánként 18,2 mala­cot választott el. Ez év márciusában kitüntetik Ladislav Cérnát, a Zarnov- Turfla nad Bodvou-i Állami Gazdaság vezetőjét és Jozef Bobált, a Velká Ida-i Állami Gazdaság kombájnosát is. A roznavni járás kitüntetettjei: a Cierná Lehota-i EFSZ agronőmusa, Ján Tomes, a liclncei szövetkezeti elnök, Molnár János, valamint Boldi Kálmán, Árvái István, Vasiéák Ján és Soltész János, a ro2fiavai gépállomás dolgo­zói.. Őszinte jókívánságainkat fejezzük ki mindazoknak, akik kiváló munká­jukért „A szocialista mezőgazdaság kiváló dolgozója“ címet kapták. (BNK) új módszerrel teljes mértékben kihasználták a nitra­­tálásra. Ez volt a nitratálás második fejlődési szakaszának legmegfelelőbb időszaka. A zoboralji mezőgazdasági üzemek dolgozói már türelmetlenül várták ezt az időt, természetesen, jól fel is készültek a nitratálásra. Kétszer kétnapos iskolázáson vettek részt a Járás agronómusai, ahol' a ga­bonatermesztés számos kérdésével Is­merkedtek meg. A búza fejlődésének biológiai ellenőrzését elvégezték. Ja­nuár végén és február elején a JNB és a mezőgazdasági főiskola részéről szaktanácsokat kaptak a nitratálást végző mezőgazdasági üzemek dolgo­zói. A nitratálást legaktívabban végző gazdaságok köze tartozik a záluziei (300 ha), a hajskéi (300 ha), a pod­­horai (276), a mojmírovcei (270 ha), a Horná Králová-i (234 ha) és a vinodoli, amely 167 hektárnyi terüle­ten végezte el az említett munkát. Buzdít a bőséges termés Már a múlt esztendőben is ötezer hektárnyi őszi búzát nitratáltak a nitrai járásban. A búza nitratálásával és az agrotechnika javításával pél­dául (Kosúti búzából) a tesárei EFSZ tíz hektáros parcellán átlag 39 má­zsás hektárhozamot ért el; ennek a szövetkezetnek a nyomában halad a nitrai és a Maié Vozokanyi-i EFSZ is. A járás 17 szövetkezetében — a nit­ratálás révén — átlagosan 30 mázsa gabonát takarítottak be hektáronként. A tizenhét EFSZ közé tartozik a slep­­cany-i, 2itovcei, tajnai, Polé Kesov-i, Maié Vozokany-i, vinodoli, nevericei, nitrani, Nová Vés nad Zitavou-1, ői­­farei és a cabi. Lám a nitratálás nyomán elért bő­séges termés idén már 77 mezőgazda­­sági üzemet buzdított cselekvésre. Takáő Marian (Nitra) Négyszáiötvenhét kiló sertéshús óránként A Calovoi Nagyhizlalda kedvezően zárta az elmúlt esztendőt. A terve­zett 350 helyett több mint 400 vagon sertéshúst adott közellátásunk szá­mára, ami az üzem dolgozói példás munkájának bizonyítéka. A jó eredményt úgy érték el, hogy mintegy 9000 sertést előhizlaltak, s így rendszeresen föltölthették a hiz­laldát, gondosan előkészített, hízásra alkalmas anyaggal. A hizlalda állo­mánya rendszerint 13 000—15 000 ser­tés közt váltakozik. — Mennyit tett ki az órái^íénti átlagos termelés? — tesszük fel a kérdést Fekete József igazgatónak. — Sertéshúsból a múlt esztendőben átlag 457 kg-ot, az összes húsfélék­ből 545 kg-ot állítottunk elő órán­ként. Ez bizony számottevő mennyiség. Bizonyíték arra, hogy a hústermelés terén mindinkább a nagyhizlaldáké a jövő, ahol a termelést korszerűsíteni lehet. A calovoi nagyhizlaldában egy-egy dolgozóra 600—650 sertés gondozása jut és tavaly átlagban egy gondozó 330 kg húst termelt naponta. A múlt esztendőben a legjobb ete­tők közé tartozott Cseh Mihály, aki — a legtöbbet — naponta átlagosan 371 kg húst termelt. Ilyen lesz a 800 férőhelyes tehén­­istálló a segédépítményekkel együtt. Foto: Jaroslav Kvapil IPAROSÍTJÁK A TERMELÉST A tervek szerint a közeljövőben új, teljesen automatizált nagyhizlaldát építenek. Erre vonatkozólag az ille­tékes szervek többféle javaslatot ké­szítettek, azonban mindegyik lénye­ge az, hogy a „gigant“ hizlalda éven­te 76 000 hízót adjon nemzetgazda­ságunk számára. Már az első jelek megmutatkoznak az újra, a korszerűre való törekvés terén. Elkészült az első 1500 férő­helyes előhizlalda, amelyet automa­ta berendezéssel láttak el. Hasonló pavilonokat a jövőben többet is épí­tenek. A fejlesztési tervben előirány­zott hat fiaztatóból már három ké­szen áll. Az anyasertések részére az elkövetkező időszakban egy 1690 fé­rőhelyes négyemeletes korszerű is­tállót építenek. A törekvés ezzel arra irányul, hogy a hizlalásra szükséges Az 1690 férőhelyes anyasertésistálló terve állatok nagy részét főleg saját ala­pokból fedezzék. Az üzemen belüli szakosítás terén az állattenyésztéssel tehát két fő irányt tartanak szem előtt, mégpedig a sertéshús termelését, valamint a szarvasmarhatenyésztést, illetve a tej­termelést. Ha a tejtermelés tavalyi mutatóit nézzük, itt is azt láthatjuk, hogy ki­váló eredményeket értek el, ami any­­nyit jelent, hogy 2000 tehéntől 8,81 literes naponkénti fejési átlaguk volt. Jelenleg pedig — a kedvezőtlen ta­karmányalap ellenére is — 7,05 li­tert fejnek tehenenként. A szarvasmarhatenyésztés szakosí­tásának megfelelően ugyancsak utat tör magának az új. A közeljövőben egy 800 férőhelyes tehénistállót épí­tenek, ahol a gépek bonyolult háló­zata útján végzik majd a termelést. Az egészet összegezve azt kell mon­danunk, hogy ebben a gazdaságban a közeljövőben az ember majd a mű­szerpulttól irányítja az automatabe­rendezéseket — magát a termelést. Erre tehát olyan képzett szakembe­rekre lesz szükség, akik képesek lesz­nek eligazodni a műszerek birodal­mában. A gazdaság vezetősége máris megtette a szükséges intézkedéseket a termelés korszerűsítésének megfe­lelő káderek iskoláztatására. Hoksza

Next

/
Thumbnails
Contents