Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-27 / 17. szám
Kiadja a Mázd- Erd«- h VUgaadaaägi Minisztérium a MezOgazdasögl KladSvdIlaiatban - Megjelanllc hetem« kétezer - FSszerkeazt«: Path« Kéroly - SzerkeaztSség és kiadóhivatal Bratislava, Suvorovová 1« - Telefon' Mszerkeszt« S15 Sí. arerkesztSség 501 00. - TelefonkBzpont: 543 91, 511 10, 550 93. - Bels« vonalak: föszerkeszt« helyettese 635 Pollt. tltkSrség 584, mezőgazdasági osztály 632 aglt-prop. osztály 639 szakmelléklet 519 - Nyomja a Polygratlcké zävody, n. p„ Bratislava, ul. Februárovébo vlfazstya 6/d. - terjeszti a Postai Hlrlapszolgálat előfizetést felvesz /ilnden postahivatal ét kézbesít«. KOI földi megrendeléseket a Postai Hlrlapszolgálat - sajtéktviteH osztály Praha L, Jlndfláská ul. 14. Intézi. - Előfizetési díj évente 38.40 K£s. K-10* *31083 Formaságoktól mentes este r\lyan kisebb falusi vendégeskedéssel kezdődött: töltött káposzta, sült kolbász s mellé a martonfalai hegy leve, ami ugyan nem aszúbor, de azért bor, s van benne nóta. Kint vagy félméteres hófúvás és a pihenő falu, bent a szobában Czik 6 é k n ál mi néhányon nyugtalan keresők; talán a véletlen hozta így, tálán valami, amit általában sorsnak neveznek. Semmi szándékom nem volt írni, sőt határozottan állíthatom, hogy nem is akartam, a körülmények mégis úgy hozták, hogy mindazt, ami e formaságoktól teljesen mentes estén felmerült, megírom. , — Egy kicsit megkéstünk — mondja C zik 6 néni —, mert ma én is hasurát voltam kötni. Ez a vacsorára vonatkozott, mert, hogy már a vacsoraidő elmúlt. Azt viszont nem nagyon értettem, hogy a gömöriek nyelvén mit jelent a hasúra. Inkább csak sejtettem. A biztonság kedvéért megkérdeztem a mellettem ülő házigazdától C zik 6 Lajos bácsitól, mi is ez tulajdonképpen. — A hasúra? — kérdés a kérdésre. — Melegágytakaró. Majd a részletesebb magyarázat: — Zsupszalmából meg nádból kötik. Ennyivel meg is elégedtem volna. Hanem, hogy a melegágytakarót említette, mindjárt a kertészetre gondoltam. Ha netán Czikó bácsi volna a szövetkezet kertésze, akkor tudna mondani valami érdekeset a terveikről, — fontolgattam magamban. — Jó estét — idősebb fehérhajú férfi jött a szobába. Sorra kezetjogtunk vele. G á l Bélának hívják, a szövetkezet elnöke... (Most az olvasó bizonyára a fejét csóválja: igen, pont az elnök jött! Micsoda silány és elkoptatott fogás ez már édes egykomám ... Kár szédíteni ilyesmivel, ezt már mi ismerjük stb. stb ...). S ha azt is megtudják, hogy a házigazda a szövetkezet agrcmómusa, akkor egyenesen rámfogják majd, hogy csalok. Pedig dehogy. Eszem ágában sincs. Amit mondtam, az a színtiszta igazság. Az elnököt leülteti a házigazda. Most már nincs kiút: jobb oldalon a szövetkezet agronómusa, baloldalon az elnök. — Arra lefelé milyen az idő? — kérdi az elnök. — Mint itt — mondom. szetten lehet valamit kezdeni. Tavaly csak hét hektár volt, mégis az hozta be a többi termelési ág lemaradását; 18 000 koronát adott hektáronként. Az idén viszont 20 hektár lesz már és 25 000 koronát számoltunk Atanaszovval egy hektárról... A terv szép dolog. De hogy a tervből valóság legyen, odáig hosszú út vezet. Azt hiszem Czikó bácsi nem alaptalanul óvatos. Az ő óvatossága mögött bizonyára valami olyan probléma húzódik meg, ami még nem került eddig szóba. Mi lehet ez? Mi függ össze a kertészet sikerével? Előszöris: ■ tápanyagokban gazdag talaj, másodsorban a víz és az elegendő munkaerő. Előveszem a noteszt. — Valami itt nem egyezik — mondom. Hogyhogy? — érzem a parányi csendben a kérdést. — Milyen a talaj? — kérdem. — A lehető legjobb. A Rima partján terül el. Egy része friss gyeptörés. Ennél jobbat kívánni sem lehetne. — Akkor vizük is van elegendő; csak öntözőberendezés kell még ... — Az is megvan. Két garnitúrával 110 hektárt öntözhetünk most már — mondja Czikó bácsi — csak azt nem tudom lesz-e elegendő munkaerő. Tehát itt van a kutya elásva. — Azon is segítünk valahogy — mondja az elnök. — De nemcsak kertészet van áml Ott'a két hektár dohány meg a cukorrépa. Oda is emberek kellenek. Nyomós érvek. Ekkora kertészet mellé igazán nem kellene rpég dohányt is termeszteni. Anélkül is a környező falvakból kell legalább 18— 20 dolgozót felfogadni. Mit szól ehhez az elnök? — A dohányt a járás akasztotta a nyakunkba. Mikor a centralizáció keretében belül vállaltuk a kertészet kibővítését, azt Ígérték, hogy a cukorrépa területét is csökkentik három hektárral, de abból is 5 hektár lett, tetejébe még ezt a két hektár dohányt is ránktestálták, pedig olyan rossz minőségű dohány, mint nálunk terem, pápába sem való. Ennél a pontnál le kell engedni a horgonyt, s alaposan hozzálátni a tétel elemzéséhez. Helyes-e a járási nemzeti bizottság illetékeseitől egy 285 hektár mezőgazdasági területű (a szántó 180 hektár), álig közepes színin levő, kevés munkaerővel rendelkező szövetkezetei fölöslegesen terhelni? Más a helyzet, ha egy — teszem azt — ezer hektáros szövetkezettel szemben követnek el ilyesmit, bár ott sem helyénvaló. Mindenesetre a nagyobb szövetkezet könnyebben megbirkózik a feladattal; viszont a martonfalait tönkreteheti. A valóság az, hogy például az agronómus tehéngondozó is egy személyben, meg csoportvezető, meg ki tudja még hogy ml, s a szövetkezetben nincs fiatal. Mindezt csak úgy hirtelen, példának, a járási nemzeti bizottság elhamarkodott tervezése mellé. Elhiszem, hogy vannak kényszerhelyzetek, de a megoldást mindig meg lehet találni. Ahol segítségre van szükség, ott segíteni kell — a gyengébb javára —, legyen bár az erősebb kicsit jobban megterhelve. Abból kell kiindulni, hogy ne egy szövetkezet legyen a járásban, amely kiváló eredményeket ér el, inkább tíz jó közepes. S a martonfalat szövetkezet a központosítással — a kertészet kapcsán — a jó közepesek közé emelkedhet. Gondok ezek, egy kis közösség nagy gondjai. Erről beszélnek a terített asztal mellett, erről beszélnek a hasurát fonó asszonyok, míg az ablakok mögött a hó és a fagy fehéren uralja a tájat. Hogyan oldódik meg, hogyan váltják valóra a terveket, nem tudni előre. Óvatosak, de bíznak. Es dolgoznak. Valahogy csak kitavaszodik, valahogy csak meglesznek, valahogy csak kienged a föld dermedése ... Valahogy... De biztosra kellene menni! GÁL SÁNDOR Nem éri őket váratlanul a tavasz A janik! EFSZ gépjavítójának udvarán élénk az élet. A műhelyekben folynak a gépjavítások. Először azokat a gépeket javítják, amelyek a tavaszi munkához szükségesek. Majd sorra kerülnek azok is, amelyek a nyári munkákhoz szükségesek. A javítók három csoportban dolgoznak. Mind kiváló dolgozók. Ezt láthatjuk abból Is, hogy habár 3 lánctalpas kijavítására 720 órát terveztek, de a munkák befejezése után csak 650 órát mutatott a diagram. Tehát időmegtakarítással dolgoznak. Meg kell itt említeni Tobák András, Fancsalszky András, Vroubel Mihály és Vanyo András traktorosokat, akik saját maguk javították ki gépüket. A kis műhelyben az esztergapad mellett Lőrincz László tevékenykedik. Lőrincz elvtárs az ügyes újító, akt a kuplung berendezésen változtatott és a sima csapágyakat kicserélte kilengés golyóscsapágyakkal; ezen az újításon hárman dolgoztak: ő, Lőrincz Béla és Szmetko János. Szerintük ez a kis újítás kétszeresére emeli a munkateljesítményt. A gépek kijavításét február végére tervezték a jáníki javítóműhely dolgozói, de 14 nappal előbb befejezték. Annak ellenére, hogy gyakran alkatrész hiányban is voltak, ami lényegesen megnehezítette a javítást. Lelki- Ismeretesek, jó dolgozók és szorgalmasak ezek az emberek. Nem éri őket váratlanul a tavasz. Ifj. Páll János (Janik) A Kremniőkai Gépállomás Banská Bystrica-i járás) dolgozói végzik a kerekes és hernyótalpas traktorokon a középjavítást. Munkájukban segítenek a fiatal tanulók Ls. Képünkön Ján B a h i 1 vasesztergályos Jan Cimerman második osztályos tanulóknak az alkatrész csiszolását magyarázza. (Foto: CTK — Kocianj A Csehszlovák sportjátékok sikeréért! A fiatal sportolóinknak az olimpiai játékok előtti esztendőben a Csehszlovák Sportjátékok küzdelmeiben alkalmuk nyíKk arra, hogy megmutassák tudásukat, felkészültségüket, rátermettségüket és az országos seregszemlén elért teljesítményeik révén kivívják maguknak azt a jogot, hogy bekerülhessenek az olimpiára készülődő válogatott keretbe. Különböző sportágakban már lezajlottak a vetélkedések. Ezekből a versengésekből kitűnik, hogy nagy az érdeklődés a sportjátékok iránt. A losonci járásban 97 résztvevővel rendezték meg az ifjúsági sportjátékok síversenyének harmadik fordulóját. A verseny győztesei az I. Csehszlovák Sportjátékok keretében Utekácon 29-en álltak a rajthoz. A sportjátékok keretében egész sor sakkozó is szerepel. A járási győztes a fiúknál Golian Rudolf, TSZ Lucenec lett, a lányoknál Bestáková bizonyult a legjobbnak. Jégkorongozásban 56 csapat szerepelt, amelyre még nem volt soha példa a losonci járásban. A nagy érdeklődés, amely megnyilvánult a különböző versengésekben azt bizonyítja, hogy a nyári versenyekre a sportolók százai készülnek fel a különböző vetélkedésekre. K. P. A teke sport hódolói A CSEMADOK levicei központjában vidám terefere folyik. A belépő azt hinné, hogy színdarabot próbálnak, vagy valami fontos kulturális kérdésről tanácskoznak. Pedig egész másról folyik a szó. A CSEMADOK tekézői tartanak öszszejövetelt, ünnepelnek, mert sikerült legyőzni a „nagy ellenfelet“, a járási építkezési vállalat csapatát. Harminc fával bizonyult jobbnak a CSEMADOK tekecsapata a tavalyi bajnokegyüttessel szemben. Léván hagyománya van a tekezésnek. Fiatalok, idősebbek hódolnak kedvenc sportjuknak. A tekézőknek két pálya áll rendelkezésükre, ahol rendszeresen gyakorolhatnak. A most megrendezett járási bajnokságon hat csapat vetélkedik egymással. Az Andezit kőbánya, Közszolgáltatások, vasutasok, pékek, járási építkezési vállalat és a CSEMADOK együttese. Jelenleg a CSEMADOK áll az élen. Eddig mindössze egy vereséget szenvedett a jól felkészült csapat. Ha továbbra is jól szerepelnek, az első vagy a második helyen végezhetnek. Más falvakan és városokban szintén vannak hódolói a tekesportnak. Sajnos, azonban sok helyütt nem a sport kedvéért űzik, hanem inkább pénzre játszanak és fogadozásokat kötnek, utazva egymás pénzére. Milyen szép lenne, ha a lévaiakhoz hasonlóan másutt is helyi versengéseket rendeznének a legjobb csapat címért. — tő• A török iskolásgyerekek előtt tilos Gagarinról beszélni. Irena Lamia, egy fiatal török tanítónő ezt úgy látszik nem vette tudomásul és ezért többéves fogságra ítélték. A bíróság a közvélemény széleskörű tiltakozásának hatása alatt ugyan az ítéletet visszavonta, a szerencsétlen tanítónő azonban még mindig nincs szabadlábon. • A svájci Alpesekben a Gotthardhágón 900 éve áll a Szent-Bernát kolostor, amelynek papjai hatalmas bernáthegyi kutyák neveléséről ismeretesek. E napokban a nagy hideg arra kényszerítette a barátokat, hogy kutyáikkal együtt a völgybe keressenek menedéket. A feljegyzések szerint hasonló hideg télben kétszáz évvel ezelőtt volt része a kolostor lakóinak. • Dél-Magyaroszágon, Baján már második éve nagy népszerűségnek örvend a háziasszonyok elektrotechnikai tanfolyama. A tananyagot mindenek előtt a villanyerővel működő házieszközökkel való bánásmód és azok javítása ké|>ezl. • „Háromezer éves a pénz“ jelszó alatt kiállítás nyílt meg Bécsben. A kiállított tárgyak közt található a világ legrégibb bankjegye, amelyet egy mai újságlapnagyságban 1368-ban Kínában hoztak forgalomba, továbbá más érdekes fizető eszközök a világ minden tájáról: gyöngyök, kagylók, cápafogak, elefántfarkak, préselt tealevelek, porcelánérmek stb. Tavaszi tervek A testnevelési egyesületekben az elmúlt napokban tartották az évzáró közgyűléseket. Az ipolymenti falvakban is alaposan bonckés alá vették az egyes szervezetek munkáját. Az Ipefské Predmostie-i Pokrok TE-ben főleg a labdarúgással foglalkoztak sokat, mert szeretnék, ha csapatuk a tavaszi forduló során jobban szerepelne. A Balog nad Ipfom-i testnevelési egyesületben vállalták, hogy 30 új tagot szereznek, 40 tag pedig megszerzi a BPPOV és a PPOV jelvényeket. A sürgős munkálatok idején 400 órát dolgoznak le a helyi egységes földműves szövetkezetben. Vefká Calomijában is a labdarúgás% ról esett a legtöbb szó. A szervezet tagsága szeretné, ha csapatuk a tavasszal jól szerepelne és bejutna a járási bajnokság harmadik osztályába. A vinice-i évzáró gyűlésen már a különböző szakosztályok munkáját értékelhették. A labdarúgás mellett eredményesen szerepeltek az asztaliteniszezők és a röplabdázók is. Sok szó esett az épülő sportpályáról, ahol a testnevelési szervezet vezetőségének, tagságának sokat kell tennie, hogy minél előbb elkészüljön. Busincében főleg a labdarúgók és asztalitemszezők munkájáról esett a legtöbb szó, s arról is, hogy meg kellene teremteni más sportágak alapjait. Kajtor Bál (Zelovce) Több megértési! A cifári testnevelési szervezet gazdag múltra tekinthet vissza mind a sport, mind a kulturális tevékenység terén. Sajnos, jelenleg az egyetlen falu a nitrai járásban, ahol még a labdarúgás sem él, mivel nincsen pályájuk. A fiatalok mindent megtennének azért, hogy minél előbb elkészüljön a sportpálya. A község vezetői részéről azonban nincs megértés, nem támogatják kellőképpen a fiatalok kezdeményezését. Cs. T. Akik szeretnek sportolni A moldavai Traktor szomszéd falvak csapa- pionírjai szervezték tatestnevelési egyesület taival már több mérkő- nítóik vezetésével, akik a téli időszakban két zést játszottak, Vávra tanítványaikból jó sporszakkörrel bővült, a László tanár vezetésé- tolókat akarnak nevelni, jégkorongozók és a vei. korcsolyázók körével. A korcsolyázók körét Radácsi László A jégkorongozók a a moldavai középiskola (Moldava) A hasurafonóban. Dimitrov Atad a s z o v kertész, Varga Juliana és Galó Margit — Akkor ott is van min törni a felüket a szövetkezetekben. Hallgatunk. Ha arra gondol az nmber, hogy mindenhol a gondok nehezednek az emberekre, legjobb hallgatni. tgy hamarabb elmúlik az a nyomasztó érzés, ami befurakodik az igyakba. Gondok? De milyenek az itteniek 7ondjai? Csak általánosak? Egy szövetkezet, egy kis falu gondjai milyenek lehetnek? Az elnök erősen bizakodó: — Az idén rendbe jövünk. A kertészet helyrehozza a gazdaságot. Czikó bácsi már óvatosabb: — Sose lehet előre tudni. Gondol- 1átok csak a múlt esztendőre. — Majd meglátjuk kinek van igaza — vitázik az elnök. — A kerté-1
