Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-27 / 17. szám
a poprádi mozgalom elindítóival poprádi mozgalom még csak hároméves múltra tekint vissza, de eredményekben annál gazdagabb. A gépek teljes kihasználásával és helyes agrotechnika alkalmazásával burgonyából 200 mázsás hektár hozamot tűztek ki célul. HLAVÄC mérnök, a munkaérdemrendes Vefky Lomnice-i Burgonyanemesítő Intézet igazgatója és FABO János nemesítő elmondották, hogy intézetük, amely a mozgalom bölcsőjénél is ott volt, hogyan segíti a tudományos kutatómunkát. — Jó tapasztalataink révén — mondották — a poprádi járásban 1960- ban még csak néhány szövetkezet és állami gazdaság kapcsolódott be a versenybe. A mozgalom később rohamosan terjedt és 1961-ben már 8 Járás, 1962-ben pedig az összes kerületekből több járás kapcsolódott be a versenybe. Sőt, a csehországi szövetkezetek is válaszoltak a poprádi felhívásra. Elsősorban is a klatovi és Haviickov Brodi járásokat kell megemlíteni, ahol már kezdetben is 180— 190 mázsás hektárhozamot értek el. • Milyen hektárhozamokat értek el Kelet-Szlovákiában 1962-ben? — Bár az 1962-es év igen kedvezőtlen volt a burgonyatermesztésre, a kései tavasz, a májusi nagy esőzés és a júniusi hidegek ellenére is szép eredményeket könyvelhettünk el. A studenecl szövetkezet 160 hektáron 200 mázsás átlagot ért el burgonyából. A stretavai szövetkezet (trebi- Sovi járás) szintén hasonló eredménynyel dicsekedhet. Málcicén pedig 215 mázsás hektárhozamot takarítottak be. Persze a jó eredmények elsősorban ott születtek, ahol a kiváló minőségű burgonyaültetőanyagokat megfelelő talajba ültették. Ahol a vizes talajba május 15-e után ültették a burgonyát, nem is várhattak jő hektárhozamot. • Milyen munkát végeznek most Intézetükben? — Kiválogattuk az ültetésre szánt burgonyát és előcsíráztatjuk, ami a burgonyanemesítés egyik módszere. Kétféle munkafolyamatról van szó. Az új burgonyafajták kitenyésztése mintegy 10—12 évet vesz igénybe. Ezeknél elsősorban szem előtt tartjuk a ma^as terméshozamot, betegségekkel szembeni ellenállóképességüket, főleg a vírusos betegségekre gondolunk, melyek nagyon hamar lerontják a burgonya terméshozamát. Viszont törekedünk a már meglevő burgonyafajták nagy termőképességének fenntartására is. • Hány burgonyafajtát termesztettek ki eddig? — Azt hisszük, mindenütt ismeretes már a Cajka, Tatranka és Jarabina. A Tatranka kései burgonya, magas keményítőtartalommal, tehát ipari célokra való. Magas termőképességű és a betegségekkel szemben ellenálló. A studeneci szövetkezei 52 hektáron 216 mázsás hektárhozamot ért el ebből a burgonyafajtából. A Cajka szintén bevált. Étkezési célokra kiváló, ízes és raktározóképessége is jó. A Jarabina korai burgonya. Valószínű ezzel helyettesítjük a leromlófélben levő Krasavát, amely főleg Dél-Szlovákiában hamar vírusos betegséget kap. Feladataink közé tartozik a Krasava és Ambra fenntartó nemesítése. • El tudják látni vetőburgonyával a szövetkezeteket és állami gazdaságokat? — Nemesítő munkánknak ez a fő feladata. Évenként 15 vagon Tátránkét, 15 vagon Cajkát, 4 vagon Jarabinát, 10 vagon Krasavát és 9 vagon Ambrát szállítunk az ország egész területére a szaporító állomásoknak. • Dél-Szlovákiában melyik burgonyafajta a legalkalmasabb? — A magas terméshozamok elérésében nagy szerepe van a szakosításnak. Figyelembe kell venni a talajösszetételt, az éghajlati viszonyokat és más tényezőket is. Dél-Szlovákiában Jó termést hoz az általunk kitermesztett három burgonyafajta. Ajánljuk az Akvilát, Német Majzét és a korai Hérát. Legjobb, hogyha az illetékes járások szakemberei döntik el, melyik szövetkezet milyen burgonyát ültessen. Természetesen ki kell kérni az ellenőrző és kutató állomások véleményét Is. • Napjainkban mi a legfontosabb feladata a burgonyatermesztést illetően? — A kálisót és Thomas-salakot legalább egy hónappal az ültetés előtt szórjuk el. Az ültetőburgonyát plusz 2 fokos melegben tároljuk. Mihelyt a talajra léphetünk, simítózzunk és ültetés előtt 15—20 cm mélyen kultivátorozzunk. Mi kétszer is kultivátorozunk keresztbe, hosszába. így porhanyós, mély talajréteget érünk el. Az ültetés után 10—12 nap múlva fogasoljunk és előzetesen töltögessünk. Ezt a munkát ismételjük meg kétszerháromszor. A gyomirtást akkor végezzük, mikor még csak csírázik a gyomnövény. Béres József (Kosicej Mérlegen a múlt év Csupán nagy vonalakban próbálom összefoglalni a búcsi szövetkezet múlt évi gazdálkodásának útját, eredményeit és a pótolnivalókat. Azért mondom, hogy nagy vonalakban, mert két tagsági gyűlés kellett ahhoz, hogy mindent mérlegre tegyenek, összegezzenek és megvitassanak. Az első gyűlésen az elmúlt évi tervek teljesítéséről adtak számot, s az idei terveket ismertették a tagsággal, míg a második gyűlés — amely ünnepibb volt — a vezetőségbe választott új mázsa termett. Jelentős területen termeltek kukoricát. Szemre 454, silóra pedig 70 hektárt. A szemre termesztett kukorica a tervezett 37,5 mázsa helyett csupán 26,57 mázsás termést adott, míg a silókukorica 350 mázsát, a tervezett 500 mázsával szemben. A növénytermesztés pénzügyi terve 5 165 000 korona bevételt irányzott elő. A valóságban 4 502 457 korona értéket termeltek ki. Katus József, zootechnikus beszámo-Tanulni sosem késő mezőgazdaságunk növekvő színvonala megkívánja dolgozóink szakképzettségének állandó fokozását. M^őt gazdasági iskoláink nemcsak a fiatalok tanulási szomját elégítik ki, hanem különböző formákban a többéves tapasztalatokkal rendelkező idősebbekét is. Szövetkezeteink tagságának nagyobb részét jelenleg még idősebb dolgozók képezik. Ezeknek a dolgozóknak szükségük van arra, hogy valamilyen formában növeljék szakképzettségüket. Itt már nem lehet megvalósítani a többéves iskoláztatást — ezért olyan formát kell keresni, amely lehetővé teszi, hogy rövid időn belül a legszükségesebb tudnivalókat elsajátíthassák. Ez legjobban megoldható a szövetkezeti esti iskolákban. A rozsnyaval járás minden szövetkezetében megszervezték ezt az iskolázást. Az előző éviektől eltérően most nem osztályokból áll, hanem minden évben más problémával foglalkozó előadásokat tartanak. Az előadásokat a téli hónapokban szervezik, a témának megfelelően napi 2—3 órát vesz igénybe. A roáftaval járás szövetkezeteiben esténként átlag 768 szövetkezeti tag vesz részt ezen az iskolázáson. Az előadás tárgyát a helyi problémák határozzák meg. Leginkább a felmerülő nehézségek okaival és ezek eltávolításával foglalkoznak. Az előadók a helyi szövetkezetekből vannak, így jól ki tudják választani az előadás tárgyát. Sajnos, a ro2öavai járás sok szövetkezetében még baj van az előadókkal. Többhelyütt nincs a szövetkezetben alkalmas ember. Ilyenkor a járás segítségére szorulnak. Ebben van egy kis előny — de több a hátránya. Az olyan ember, aki konkrétan nem ismeri a helyi viszonyokat, nem tud megfelelően állást foglalni, másrészt viszont tapasztalataival, más szövetkezet példájával rá tud mutatni a hiányosságokra. A járásban megtartott legsikeresebb szövetkezeti esti iskolák közé tartózik a hrusovi is. Itt december elején kezdték az előadásokat és április végén fejezik be. Ez idő alatt 14 előadást tartanak. A szövetkezeti tagság örömmel használja fel ezt az időt szaktudásának gyarapítására. Átlag 40—45 személy hallgatja végig a kéthárom órás előadást. Az előadók a helyi szövetkezet vezetőségéből tevődnek össze, de előfordul az is, hogy egy-egy előadást Járási küldöttek tartanak meg. Szerencsés helyzetem volt, mert éppen az előadás közepette nyitottam be a hruSovi kuitúrhézba — így alkalmam nyílott elbeszélgetni a hallgatókkal. Az előadás az állatok megfelelő gondozásról és a helyes fejősről szólt. Utána három filmtekercs bizonyította az előadás hitelességét. A szövetkezeti tagok így a hallottakat mindjárt a gyakorlatban is láthatták. Az előadás végeztével megkérdeztem néhány hallgatót, mi a véleménye ezekről az előadásokról. — Mi sajnos nem takarmányozhatjuk úgy a teheneket, mint ahogy azt a filmen is láttuk, mert ahhoz nincs elegendő takarmányunk. Pedig a mi teheneink Is adnának annyi tejet — csak takarmány kellene! — tűnődik el a látottakon Tóth János. — Szerintem még a nyáron kellene nagyobb gondot fordítani a takarmányösszegyűjtésre. Ha nem hagyunk egy szálat sem kárbaveszni, akkor most van elég takarmány és megvalósíthatjuk a filmen látottakat — mondja Zsebik Lajosné. — Nagyon jó, hogy az előadás után filmet is vetítenek, mert így meg is látjuk azt, amiről tanultunk és jobban az emlékezetünkben marad, — fűzi hozzá Die Lajosné. — Sokat tanulhatunk egy-egy előadáson. Mind a helyi előadók, mind a járási küldöttek értékes és tanulságos tapasztalatai elgondolkoztatnak — sokat belőlük nálunk is meg lehetne valósítani — szűri le a tanulságot Lőrincz István. Még sokáig beszélgettünk, vitatkoztunk. Oj gondolatok, új meglátások születtek. Alapkövei a nagyobb eredmények elérésének. Örök diákok ezek az idős bácsik és nénik, akik azt tartják: tanulni sosem késő! —zs— embereket, s a záró része a hagyományokhoz híven, szövetkezeti mulatsággal végződött. A növénytermesztés eredményeiről Varga Mihály, a szövetkezet agronómusa számolt be a tagságnak. Érdemes feljegyezni beszámolójából néhány terméseredményt. Búzából 26,5 mázsát terveztek hektáronként, a valóságban 24,6 mázsát takarítottak be. Tavaszi árpából a terv 26 mázsát írt elő, s 154 hektáron átlagosan 35,15 A Katus József, a szövetkezet zootechnikusa ismerteti az állattenyésztési termelés eredményeit. lójából is kiragadunk néhány adatot. A marhahús eladási tervét a szövetkezet 99,7 %-ra teljesítette. Ez azt jelenti, hogy 101598 mázsa marhahúst adtak a közellátás számára. A lemaradás egészen jelentéktelen. Más a helyzet azonban a tejtermelésben. A tagság figyelmesen hallgatja a beszámolót. Itt a tervet csupán 56,5 %-ra teljesítették. A tervezett 640 000 liter helyett mindössze 362119 litert, tehát alig többet mint a felét termelték kL Jobb eredményt értek el a baromfihús termelésben. A pénzügyi tervet az állattenyésztésben sem tudták teljesíteni. Így alakult aztán, a végeredmény, amely azt mutatja, hogy az egész évi termelési-pénzügyi terv teljesítésében több mint egy millió korona a különbség. Vagyis a tervezett 11 188 000 helyett a bevétel 10117147 koronát tesz ki. A továbbiakban az egész évi termelési tervet vitatták meg s fogadták el. Retkes Lajos szerint, aki a szövet, kezet elnöke, olyan reális és teljesíthető termelési tervet mint a mostani, még a szövetkezet fennállása óta nem készítettek. Lényeges és fontos tényező a normák szilárdítása, amelyet a taggyűlés előtt egy harminc tagú bizottság állapított meg. A normaszilárdításon a nevezett bizottság teljes két hétig dolgozott. A taggyűlés alapos megfontolás után 15 %-os szilárdítást fogadott el. A munkaegység értéke a folyó gazdasági évre 24 korona. A munkákra fordított és kimeríthető munkaegységek számát 200 000-ben állapították meg. A taggyűlés egyik fontos határozata a szakképzettség növelése érdekében történt. E célra a kulturális alapból 22 008 koronát irányzott elő szakirodalom vásárlására. Fontos megemlíteni, hogy az elmúlt gazdasági évben 14 000 munkaegységgel merítették ki többet a tervezettnél, ami természetesén maga után vonta azt, hogy a munkaegység értéke csökkent. Ennek az eredménye az, hogy osztalékként a tervezettnél kisebb — 5 korona — jutott munkaegységenként. A normaszilárditás s az elfogadott és nagyon reális tervek alapján ez évben minden lehetőség megvan arra, hogy a szövetkezet gazdasági helyzete még jobban megszilárduljon. —gás— Megállja a helyét a gyakorlatban CSONTOS Vilmos a stráünei szövetkezet elnöke nemegészen kát éve került ki a Verké Kapusany-i mezőgazdasági iskolából. Tudását és tehetségét a színjeles érettségi bizonyítvány tükrözte. Számos munkahelyre hívták. De ö haza kívánkozott. Viszszajött szövetkezetébe. 1961 őszén fogott hozzá a gazdálkodáshoz az 1065 hektáros rossz minőségű földön. Akkoriban kevés volt a munkaerő — bár azóta javult a helyzet — de még ma is 9 hektár esik egy szövetkezeti tagra. Az állattenyésztésben sem volt rózsás a helyzet. Még számos nehézséget sorolhatnának fel, de inkább nézzük, milyen eredményeket ér el most a szövetkezet. A nemrég tartott évzáró gyűlésen 10 koronát fizettek, minden munkaegységre, ami azt jelenti, hogy a tervezett 18 koronát munkaegységenként 2 koronával túlszárnyalták. Vajon hogyan értek el ilyen sikert? Csontos elvtárs törekedett a szövetkezeti demokrácia elmélyítésére és minden alkalmat megragadott a helyi nemzeti bizottsággal és a helyi pártszervezettel való együttműködésre. A brigádoktól és a csapatoktól elvárta, hogy pontosan betartsák tervüket és közösen vitatták meg a problémákat. A munka díjazásában még mindig akad hiba, mert egyes munkaszakaszokon könnyebben és több normához jutnak a tagok. A növénytermesztésben betartották az agrotechnikai határidőt és a silány minőségű talajon is búzából 29, zabból 44 mázsás hektárhozamot értek el. A kertészet 14 000 koronával túlteljesítette zöldségeladási tervét. A jó hektárhozamokhoz hozzájárult a nitratáció és a gyomírtószerek alkalmazása is. A több hús és tej érdekében A buzicai EFSZ a helyi szervekkel együttműködve gondos figyelemmel áttanulmányozta idei eladási feladatát. Mérlegelve a helyi körülményeket úgy határoztak, hogy az 1963-as és folyamán 70 mázsa sertéshússal és 10 000 liter tejjel többet adnak el a tervezettnél. A sertéshizlaldában Tóth Lászlóné és Dankó Jánosné megígérték, hogy szorgalmas munkával és megfelelő abraktakarmánnyal képesek lesznek a meglévő állatállományból a fent említett mennyiséggel több sertéshúst kitermelni. A tehéngondozók is, így Stupen Ferenc, Kovács János, H. Fazekas János és Varga Viktor bátran kötelezték magukat, hogy a tejeladási tervet 10 000 literrel túlhaladják. Ezen vállalások elérését már bizonyította a januári tervteljesítés is, mert marhahúsból, sertéshúsból és tojásból a szövetkezet teljesítette feladatát. Barta Gábor (Buzica) A szövetkezet elnöke általában elégedett az állattenyésztéssel. T a r c a- 1 i István zootechnikus szerint anyakocánként 12 malacot választottak el. Tojáseladási tervüket túlteljesítették és a hús teljesítésén sem esett nagyobb csorba. A mezőgazdasági munkában jól kihasználták a gépeket. A komplex gépesítés terén élenjárnak. A kukorica, napraforgó és még néhány növény ápolásakor alig volt szükség kézi munkára. A gabonafélék több mint 65 °/*-át többmenetesen takarították be. Amint Csontos elvtárs visszatekintett a megtett útra, elmondotta, hogy még van elég hiányosság. A földterület széttagolt, összetételénél fogva különböző és ezért a vetésforgó alkalmazása nehézségekbe ütközik. Hogy ezen változtassanak, nagyméretű talajjavítási munkát kell végezni. A múlt évben 25 hektárt homokoztak, idén 2ÜC hektárt akarnak meglazítani. Fölszántottak 50 hektár kishozamú rétet és legelőt is. Még további 15 hektárt homokoznak. Az állatorvosi szolgálat segítségével minél előbb kiselejtezik a TBC-s állományt. A géppark kiegészítéséhez beszerzik a szükséges gépeket. Csontos elvtárs megállja a helyét a gyakorlatban. A stráznei szövetkezet egyre nagyobb ütemben halad az élenjárók felé. KERTÉSZ PÁL, (Veiké Kapusany) 1963. február 27.
