Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-27 / 17. szám
TERMESSZÜNK Mezőgazdasági üzemeink még ma sem tudatosítják eléggé a hüvelyesek jelentőségét. A hüvelyesek különféle fajtáinak termesztése elsősorban azért nagy jelentőségű, mivel lehetővé teszi a talaj célszerű kihasználását és a terimés takarmányok termesztésének növelését. A hüvelyesek felhasználásának lehetőségei különbözők. Például: ■ 1. őszi keverékekben, ■ 2. korai és kései tavaszi keverékekben és ■ 3. tarlókeverékekben termeszthetjük őket. A hüvelyesek különféle keverékekben történő termesztése javltja a talajszerkezetet, mivel a talajt gyökérmaradványokkal gazdagítják. A gyökérmaradványok humusszá alakulnak át és növelik a talaj nitrogéntartalmát. Ezt a nitrogént túlnyomórészt asszimiláciő útján a levegőből vonják ki. A keverékek termesztésének mértéke a helyi feltételektől függ és a termesztési körzetek szerint körülbelül ilyen határok között kellene mozognia: • a kukoricatermesztési körzetben kb 20 V* • a répatermesztési körzetben kb...............................................28 % • a burgonyatermesztési körzetben kb 20 % • a hegyvidéki körzetben kb. ...................................10 % A hüvelyes keverékek besorolása a ve tésforgóba a vetésforgó betartása szempontjából gyakran nehézségekkel jár, de mindig lehet kiutat találni. Besorolásukkor mindig tekintetbe kell venni a másodveteményt. A kukoricatermesztést körzetekben a hüvelyes keverékeket szemeskukorica és silókukorica előtt kellene termeszteni, valamint a zöldségfélék és a burgonya elöveteményeként. A répatermesztési körzetekben a silókukorica, a burgonya vagy a zöldségfélék előveteményeként vethetjük A burgonyatermesztési körzetekben pedig a burgonya vagy a kukoricacsalamádé előtt, s melegebb feltételek között a silókukorica előtt termeszthetjük. Az őszi keverékekből a kukoricatermesztési körzetek középkötött és kötött talajai részére a következő keveréket javasolhatjuk: 75 kg rozs és 100 kg pannonbükköny. A könnyebb talajokon 25 kg Olasz perjét, 85 kg pannonbükkönyt és 7 kg bíborherét. A répatermesztési körzetek középkötött és kötött talajaira 70 kg rozs és 80 kg pannon- vagy 65 kg őszi bükköny keverékét, vagy pedig 100 kg őszi búza, 85 kg pannonbükköny, esetleg 55 kg őszi bükköny keverékét vetjük. A könnyű talajokon 25 kg Olasz perje és 65 kg pannonbükköny, esetleg 55 kg őszi bükköny keverékét alkalmazzuk. Ebben az időszakban időszerű a tavaszi keverékek összeállításáról gondoskodni, mivel még minden lehetőségünk megvan arra, hogy a kifagiyott vagy leszántott évelő takarmányok helyére tavaszi keverékek kerüljenek A tavaszi keverékek összetételére az alábbi javaslatot adjuk: A kukoricatermesztési körzetek középkötött és kötött talajaira 90 kg kukorica, 50 kg lóbab és 50 kg takarmányborsót vetünk. Ugyanezen a területen az alábbi keveréket is használhatjuk: 12 kg napraforgó és 25 kg lóbab. Az említetteken kívül erre a talajtípusra az alábbi összeállítást is alkalmazhatjuk: 20 kg tavaszi árpa, 75 kg lóbab, 60 kg tavaszi takarmányborsó és 35 kg tavaszi bükköny. A könnyű talajokon a tavaszi hónapokban hüvelyesek nélküli keveréket előnyösebb termeszteni, például 8 kg mustár, 6 kg mézontófű és 50 kg pohánka keverékét. Répatermesztési körzet: A középkötött és kötött talajok számára javasolt keverékek: 80 kg kukorica, 60 kg lóbab, 50 kg tavaszi takarmányborsó, esetleg 10 kg napraforgó, 50 kg lóbab és 80 kg tavaszi takarmányborső keverékét. Gabonafélékkel keverve: 50 kg zab, 80 kg lóbab és 80 kg tavaszi takarmányborső keverékét. A répatermesztési körzet könnyű talajaira 8 kg mustár, 5 kg mézontófű, 50kg pohánka keverékét javasoljuk. A burgonyatermesztési körzetek középkötött és kötött talajain a legelőnyösebb az alábbi keverékeket vetni: 60 kg zab, 50 kg lóbab, 45 kg tavaszi takarmányborsó és 45 kg tavaszi bükköny, vagy 100 kg lóbab és 80 kg tavaszi takarmányborsó keverékét. Amint az egyes javasolt és a gyakorlatban már kipróbált előírásokból látjuk, a keverékek lényeges részét a hüvelyesek képezik. Lehet, hogy akadnak olyan földművesek is, akiknek a javasolt keverékek költségesnek tűnnek és kevés lehetőséget látnak azok alkalmazására. Ez azonban csak látszólagos, mivel a terméshozamok messze felülmúlják a termelési költségeket. Legtöbb esetben a hektáronkénti zöldtömeg hozam 300-400 mázsa körül mozog, ami a nagy fehérjetartalomra való tekintettel minden szempontból kielégítő. Az Itt javasolt keverékek némelyikét a korai burgonya, az őszi árpa, az őszi repce stb. betakarítása után másodveteményként vetjük A kedvezőtlen tél következtében leszántott évelő takarmányok pótlására szintén hüvelyes keverékeket vethetünk, mivel ezek 10-12 héten belül megfelelő takarmányt nyújtanak az évelő takarmányok helyettesítésére. A hüvelyes keverékek elemzésének eredményei általánosságban nagyon kedvezőek. így például a zab és a takarmányborsó keveréke mindkét növény virágzásának idején 2,12 % emészthető fehérjét tartalmaz, s amikor a zab eléri a tejes érettséget és a borsó alsó hüvelyes termése már teljesen kifejlődött, az emészthető fehérjetartalom 2,36 %-ra növekszik. Ez a példa is bizonyítja, hogy szövetkezeteink több figyelmet fordíthatnának a hüvelyes keverékek vetésére, mivel ezek segítségével növelni tudnák mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés eredményeit. Ami a vetőmagot illeti, bizony hiánynyal küzdünk és nagy mértékben behozatalra szorulunk. Mezőgazdasági üzemeink még nem tudatosították eléggé a hüvelyes keverékek termesztésének jelentőségét, s ez sajnos, teljes mértékben vonatkozik a vetőmagtermesztő gazdaságokra is. Ezért jó lenne, ha a hüvelyes keverékek vetőmagját elsősorban a szövetkezetek és az állami gazdaságok termesztenék, mivel termesztésükre mindenütt és minden feltételek között lehetőség kínálkozik. Átlagos termés esetén egy hektár magtermése 14 hektár keverék termesztéséhez szükséges vetőmagot szolgáltat. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezen a téren is vetőmagi szempontjából önellátók legyünk, s ne legyünk ráutalva a behozatalra, mivel gyakran kénytelenek vagyunk olyan vetőmagot átvenni, amilyet hajlandók eladni. Az állami alapokból 1963-ban a tervezett vetőmagváltás céljaira valamivei kevesebb vetőmagot adnak, mint tavaly. Ennek az az oka, hogy némely körzetben kisebb terméshozamok voltak a tervezettnél. Ugyanis vannak olyan vetőmagé termesztő gazdaságok, amelyek a vetőv magnak vetett növényzetet gyakran takarmányozás céljaira idő előtt lekaszálják, s ennek következtében zavar áll b* a vetőmagellátásban. Amint már említettük, a hüvelyeseknek rendkívül nagy jelentőségük van a talaj termőerejének fokozása szempontjából is, mivel a hüvelyesek hosszú gyökerei porhanyítják a talajt és nitrogénnel meg humusszal gazdagítják. A mélyen lenyúló gyökerek az alsó rétegekből tápanyagokat hoznak föl. A hüvelyeseit erősen árnyékolják a talajt s így kicsi életteret nyújtanak a gyomnövényeknek és elősegítik a talajban lejátszódó biológiai folyamatokat. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a hüvelyesek igényesebbek a nedvességre, mint a gabonafélék, s ezért csak ott tudunk elérni jó eredményeket, ahol elegendő nedvességet tudunk biztosítani a hüvelyes keverékek számára. A hüvelyesek ezen kívül mészigényesek is. Habár a hüvelyeseknek sok közös tulajdonságuk van, mégis eltérő a talajjal, az agrotechnikával stb. szemben támasztott igényük, s mindezt termesztésükkor tudatosítanunk keli. Minárik Emil, a Bratislavai Kerületi Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat dolgozója Takarmányszárítás A Zbraslavice! EFSZ-ben a volt szeszfőzde helyén nagyteljesítményű hengeres szárítógépet helyeztek üzembe azzal a céllal, hogy a Kutnfl Hora-i járás szövetkezetei a gépen burgonyát és szeparált tejet száríthassanak takarmányozási célra. A szerkezet, amelyet a Győzelmes Február Gépgyár dolgozói készítettek Hradec Královéban, óránként 240 mázsa burgonyából kb 50 mázsa szárított .burgonyapelyhet" készít. Az évente több mint 400 vagon anyag feldolgozása a képünkön látható Jlrina Sehovcovának la sok munkát ad. -ksztöbb hüvelyest 1063. február 27.
