Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-02-27 / 17. szám

Bratislava 1963 február 27. Ära 30 fillér XIII. évfolyam, 17. szám. A szocialista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Baráti kézfogás Nagy napra virradt a falu. A kul­­túrház homlokzatára már a kora reg­geli órákban kiakasztatták a transz­parenst, amelyről a csehszlovák-ma­gyar barátság éltetését olvastuk. A. helyi nemzeti bizottság udvarában Miklós Béla feleségével és Melicher Margit nagy kondérokban készítették az ínyenc falatokat. Végre megérke­zett a kedves vendég, Marfai József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete, akinek Melicher Erzsébet átnyújtotta a szeretet virágcsokrát. FrantiSek Dvorsky Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának küldötte, a kerületi pártbizottság tit­kára lelkes szavakkal fogadta a ma­gyar küldöttséget. A ropogós hájas­pogácsa elfogyasztása után megkezdő­dött az ünnepély. Az ünnepi gyűlést Bátky András, a helyi nemzeti bizottság titkára nyi­totta meg, majd Gombos György, az Ipelskij Sokolec-i szövetkezet elnöke beszélt pár szóval a szövetkezet fej­lődéséről. /I közös gazdaság csak 21 szarvasmarhával kezdte, ma már két millió koronánál is több a gépi fel­szerelés értéke. A szövetkezet fejlő­désével párhuzamosan emelkedett a tagság jövedelme is. Amíg 1960-ban 1317 000 koronát fizettek a munka­egységekre, 1962-ben már 1 728 000-et. FrantiSek Dvorsky elvtárs beszélt a múltról, amikor a magyar és szlovák dolgozókat egymás ellen uszították, a grófok és földesurak nemzetiségre való tekintet nélkül megértették egy­mást. Szívhezszólóan méltatta a két nép barátságát Marjai elvtárs. Hang­súlyozta, hogy a Duna és az Ipoly mindkét partján szocializmust építő emberek élnek, egy a célunk, tehát még szorosabban együtt kell működ­nünk, dolgoznunk és a két nép barát­ságának szorosabbra fűzése hozzájárul nagy feladataink gyorsabb megvalósí­tásához. Az ünnepi gyűlésen a szövetkezet Teljesítjük Február hagyatékát (Ünnepi gyűlés Prágában és Bratislavában) Hétfőn, február 25-én a csehszlovák munkásosztály Februári Győ­zelmének 15. évfordulója alkalmával Prágában és Bratislavában ünnepi ülést tartottak. A prágai Fuóík-parkban pártunk és kormányunk képviselői, a Nem­zeti Front szervezeteinek megbízottai és a főváros dolgozóinak ezrei gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a Februári Győzelem évfordu­lójáról. Ünnepi beszédet Antonin Novotny elvtárs, a CSKP KB első tit­kára, köztársasági elnökünk mondott. Bevezetőül ecsetelte az 1948. februárjában lezajlott eseményeket, amikor a CSKP vezette munkás­­osztály meghiúsította a burzsoázia ellenforradalmi puccsát. A reakció felett aratott februári győzelem döntötte el végleg, hogy a Csehszlo­vák Köztársaság a szocializmus építésének és a Szovjetunióhoz fűződő szilárd barátság útján halad tovább. Pártunk céltudatos politikájának eredménye, hogy Csehszlovákiában békés úton győzött a szocialista forradalom. Klement Gottwald elvtársnak, a párt elnökének jelentős része volt pártunk politikai taktikájának meghatározásában ezekben a sors­döntő februári napokban. Neve mindörökre beíródott pártunk törté­netébe, a munkásosztály és a dolgozó nép harcaival kapcsolatban. amelyeket a reakciós puccs meghiúsításáért, s ez által a szocializ­mushoz vezető út szabaddá tételéért vívott. Novotny elvtárs több mint egyórás beszédében részletesen fog­lalkozott népgazdaságunk, egész társadalmi életünk jelenlegi hely­zetével és további feladataival. Bratislavában az ünnepi ülés alkalmából Karol Baeilek elvtárs, az SZKP KB első titkára emlékezett meg a 15 év előtti februári eseményekről. Bacílek elvtárs hangsúlyozta: a Februári Győzelem egyik elsőren­dű eredménye, hogy a dolgozó népünk megkezdhette hazánkban a szocializmus tervszerű építését. Hála pártunk bölcs, megfontolt po­litikájának, a szocializmus győzelmet aratott hazánkban, köztársasá­gunk szocialista köztársaság lett. Létrejött népünk erkölcsi-politi­kai egysége, amely pártunk XII. kongresszusa szellemében tovább folytatja sikeres előrehaladását. Naqvhozamú vetőmagot a földbe Az elmúlt napokban körülnéz­tem a hokovcei' szövetkezet gép­parkján. Nagy volt a sürgés-forgás az utolsó, javításra váró lánctal­pas traktor körül. Kelő László mechanizátor öröm­mel újságolta, hogy 13 traktort megjavítottak, s a gépi eszközök is a beköszöntő tavaszra várnak. Arról meg Felyo Béla, a szövet­kezet elnöke tájékoztatott, hogy a gépjavító brigád tagjai 80 ezer koronát takarítottak meg. Bár a tél nagyon zord volt er­refelé is, a traktorok és a foga­tok nem tétlenkedtek. Január és február hónapban 11 vagonnyi komposztot szállítottak ki a siló­takarmányok alá. Megkezdték az istállótrágya ki­hordását is. Traktorosok, kocsisok egyaránt nekifogtak ennek a mun­kának. Gyerpál Gyula géprakójé­­val segít nekik a rakodásban. A trágyát lemérik, naponta 450—500 mázsa kerül a táblaszéli szarva­sokba. A kocsisok közül Makrai Sándort, Ruzsinszky Jánost és Ha­­gony Józsefet, a kétkezi munkát végzők közül Piri Árpádot, Gál Jó­zsefet, Lormusz Vilmost, Koreny Gyulát, Tuhárszky Györgyöt, Tóth Károlyt és Piri Ferencet illeti di­csért, akik a nagy hideg ellenére is segédkeztek a komposzt-hordás­­nál. Belányi János (Nitra) Miért mostohagyerek a talajjavítás ? A Szlovák Nemzeti Ta­nács a talajjavítás felada­tairól határozatot hozott. Szükségesnek tartja, hogy már idén fokozzuk a föld termővé tételéről való gon­doskodást — mert a föld a mezőgazdaság fő termelő­­eszköze — és hatékony ta­lajjavítási, agrotechnikai intézkedésekkel megteremt­hetjük a növénytermesztés és az egész mezőgazdasági termés tervszerű fejleszté­sének előfeltételeit. Sajnos" a gyakorlatban még mindig elég mostohán kezelik a talajjavítást. Nemrég beszélgettünk Kovács János elvtárssal, a Sahy-i Meliorációs Szövet­kezet elnökével a problé­mákról. Aránylag elég jól teljesítették tervüket, ösz­­szesen 1 480 000 korona értékű munkát végeztek el. IpeTsky Sokolec határában lecsapolták 22 hektár ré­tet, a VySkovce nad Iplom- 1 EFSZ-ben befejezték egy 50 hektáros trágyaleves öntözőmű építését. A me­liorációs szövetkezet felada­tának megfelelően olcsóbbá teszi a munkát, mert ser-A Kromérizi Növénytermesztési Kísérleti Állomáson szerdán, feb­ruár 20-án kísérletként elvetettek 1 hektár tavaszi árpát. A kísérlet célja bebizonyítani, hogy a fagyos talajba is lehet vetni. Ily módon a gabonának hosszabb a vegetációs ideje, jobban gyökeredzik, ellen­­állóbb a megdőléssel szemben, s átlagosan 15 százalékkal maga­sabb hozamot ád. A kromérizi kísérleti állomáson két fajta tavaszi árpával kísérletez­nek. Az e célra készült vetőgép segítségével a mag 3 centi mély­ségbe került a fagyos földbe. Az eredményről a város 700 éves fennállásának évfordulóján rende­zett kiállításon győződhetnek meg az érdeklődök. ★ Vitamin az állatoknak. Az Élel­miszeripari Kutató Intézet bratiszla­­vai központjának dolgozói Kobalamin nevű, B-12 vitamint állítottak elő ta­karmányozási célokra. Leginkább az apró háziállatok fehérjeszükségletét pótolja. Az eddig folytatott kísérletek igazolták, hogy a sertések és a vágó­baromfi súlygyarapodását mintegy 2004-kal emeli. (CTK) Marjai József elvtárs a Magyar Nép­­köztársaság prágai nagykövete átve­szi a virágcsokrot Melicher Erzsébettől ha — és keverékekbe vetve alkalmaz­zuk. A termelési körzetnek megfele­lően szemeskukorica termesztésére LSP, KC-3, CE-3, MV-49 stb., silókuko­rica termesztésére pedig KAZ, LSP, MV-1, stb. fajtákat alkalmazunk. A kukorica vetőmagterén azonban a ta­valyi kedvezőtlen időjárás végett nem éppen kedvező a helyzet, ugyanis a szokottnál nagyobb nedvességtarta­lommal került a raktárakba, s egyes helyeken bizony nagyon alacsony a csírázóerély. Ilyen kukorica elvetése nagy kárt okozhatna, ezért idejében vizsgáljuk fölül, nehogy a vetésnél derüljön ki a sajnálatos hiba. Nagyobb gondot kell fordítanunk idén a takarmányhüvelyesek, valamint az évelő takarmányok termesztésére, mivel a kukorica és az árpa mellett a legjelentősebb értékes takarmá­nyaink közé tartoznak. Takarmányhüvelyeseket idén 16 000 hektárral nagyobb területen, vagyis összesen 58 600 hektáron vetünk, s erre állami alapokból 38 900 mázsa vetőmagot utalnak ki a három kerü­let számára. Évelő szántóföldi takar­mányokból (mint a lucerna, vörös­here stb.) összesen 200 000 hektár vetését irányozza elő az 1963-as terv. Szükséges azonban, hogy ezen vető­magvak szempontjából, ne támasz­kodjunk, kizárólagosan az állami ala­pokra, hanem igyekezzük a szükség­lett saját termesztésű vetőmagvakkal fedezni. Szükséges továbbá, hogy a vetőanyagok ellátásánál alulról föl­felé, valamint fölülről lefelé megle­gyen a szükséges rugalmasság, mert az esetleges késedelem minden tekin­tetben rossz hatást szülne. Ez káros lenne nemzetgazdasági és termelési szempontból egyaránt. r ícdcUit kistelet rületében idén több mint 270 000 hek­táron vetünk árpát, s ennek a terü­letnek 84 %-án a már jól bevált ne­mesített fajtákat alkalmazzuk, mint például a Szlovák Dunavásár, Valti­­cei, Branisovicei, Ekonom és Vynos­­ny (az Ekonom és a Vynosny a leg­újabb tájfajták). A megmaradt 16 Vs­on pedig a kiváló Szlovák 802-es tájfajtát vetik. A DUNAJSKÄ STREDA-I JÁRÁSBAN idén 169 vagon árpát vetnek el. A szövetkezetek közül ebben az évben 20 üzemnek juttatnak tájfajta vető­magot azzal a céllal, hogy fokozato­san kicseréljék a régi kishozamú faj­tákat. A felvásárló üzem éalovoi kör­zetvezetője, Tóth József elvtárs el­mondotta, hogy a körzetében levő raktárokban már zsákokban készen áll a vetőmag. Ebben a körzetben — főleg árpából — a éalovoi raktár tel­jes egészében fedezi a szükségelte­ket. A KOMÄRNOI JÁRÁSBAN is nagy a tavaszra a készülődés. A mezőgaz­dasági üzemekből a traktorállomásra beküldött 70 mintát már fölülvizs­gálták. Február 9-ig még további 10 vetőmagminta csírázóképességét kel­lett volna megállapítani, de egyes üzemek, mint például a Zemianská Oléa-i, imeli és az okánikovoi EFSZ elhanyagolták a minták beküldését. Szemeskukoricát Szlovákiá­ban 198 800 hektáron, vagyis körzete­­sített fajtát 88 Vo-ban alkalmazunk. A többi 12 0/0 vetőmagot silóra — 9800 Szlovákiában a tavalyi évhez viszo­nyítva 21,5 %-kaI kell emelkednie a növénytermesztésnek. Ez annyit je­lent, hogy a nagy parcellákon kisüze­mi módszerrel történő termelés egy­általán nem felel meg a korszerű nagyüzemi követelményeknek, módo­sítani kell tehát az eddigi munka­­módszeren. azaz a termelési követel­ményeknek megfelelően olyan neme­sített tájfajtákat vessünk, amelyek nagy hozamot adnak, ellenállóak a megdőléssel, a kártevőkkel, a száraz­sággal szemben, s ugyanakkor 15—20, de egyes esetekben 50%-kai magasabb termést adnak. Sokan hangoztatták már, hogy a tápanyagokkal ellátott, gondosan elő­készített talaj a bő termés alapja. Ez így igaz — de sajnos, Szlovákia kerületeiben mintegy 80 000 hektáron nem végezték el az őszi mélyszántást, ami bizony megmutatkozik majd a betakarításnál. Az előbbieket kiegészí­tenénk még azzal, hogy a bő termést nagyban befolyásolja a jó, tiszta meg­felelő csíraképességű vetőmag is. Ezt nem szabad szem elől téveszteni. Mezőgazdasági üzemeink raktárai­ban most a vetőmagot és az ültető­anyagot készítik elő; a vezetők pedig a tavaszi munkák tervén dolgoznak, hogy hasznosíthassák a munkafolya­matok tervszerű elvégzésénél. Az árpa nemzetgazdasági szempont­ból igen fontos és szükséges gabona­féle, amelyből sörgyáraink malátát, állattenyésztésünk pedig értékes ta­karmányt nyer. Szlovákia három ke­magkapta a „Csehszlovák-magyar ba­rátság szövetkezete“ nevet. Rövid üd­vözlés után Janik elvtárs, a Nyugat­szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizott­ság elnöke átnyújtotta a kerületi nemzeti bizottság verseny zászlaját. Hatalmas tapsot kapott Tóth István, az érsekvadkerti Magyar-csehszlovák barátság szövetkezetének elnöke, ami­kor méltatta a két szövetkezet együttműködésének jelentőségét. A gyűlés után a csehszlovák és a magyar küldöttség megtekintette a szövetkezet gazdasági udvarát. Volt mit látni. A szövetkezet hatalmas fej­lődésnek idult, főleg mióta Gombos elvtárs szakszerű hozzáértéssel vezeti a gazdálkodást. Pár éven belül minta­gazdaságot akarnak kiépíteni. Állomá­nyuk szép és megvan minden lehető­ség a tervek megvalósításához. Tóth István az érsekvadkerti elnök tapasztalatcsere közben elmondotta, hogy főleg baromfitenyésztéssel fog­lalkoznak és évente mintegy 100 000 csirkét adnak piacra. Száz holdon pedig dohányt termelnek. Bár 30 fo­rintot fizetnek egy munkaegységre, de az egy hektárra eső piaci terme­lésben még messze elmaradnak a csehszlovákiai szövetkezetek mögött. Az Ipelské Sokolec-i szövetkezettel kötött barátság nagyban hozzájárul majd gazdálkodásunk megjavításához, különösen a silózási technika tapasz­talataira kiváncsiak. A jó tapasztala­tok alapján ők is rátérnek a silóku­korica termelésre. Róth József fő­állattenyésztőnek különösen tetszett a mély almos borjúnevelde és a vil­lanypárnával ellátott anyakoca-jiaz­­tató. A lakosság vastapssal jutalmazta a délutáni órákban fellépő Sluk együttest. A műsor után a lakosság és a vendégek boldogan ropták a tán­cot. BÁLLÁ JÓZSEF zeti Tanács határozatának megfelelően még felelős­ségteljesebb munkát vé­gezhessenek. Pedig van munka bőven. Demandicé­­ben, Plagtovcében üzembe kell helyezni a trágyaleves öntözőberendezést és csak a karbantartási munkák 425 000 korona értéket tesznek ki. Ezen fölül fel kell szántani több mint 100 hektár rétet. Helyes volna, ha a járá­si nemzeti bizottság me­zőgazdasági osztálya fel­hívná a szövetkezetek fi­gyelmét a Szlovák Nemzeti Tanács határozatára és a szövetkezetek kidolgoznák a föld termővé tételének komplex tervét és ezt be­vennék termelési és pénz­ügyi tervükbe. Nem en­gedhetjük meg azt a „fényűzést“, hogy az ön­­őzőberendezések 4—5 évig heverjenek kihasználatla­nul. Ha lényegesen meg tkarjuk javítani a meliorá­ciós szövetkezetek munká­ját, meg kell szilárdítani a helyzetüket és a tagszö­vetkezetek pedig tegyék meg kötelességüket. tét. Az Ipelsky Sokolec-i, pastovcei, tesmagi, deman­­dicei (település) szövetke­zetek még a 2400 koronás tagilletéket sem fizették meg. Az Ipelské Sokolec-i szövetkezet — annak elle­nére, hogy sokkal olcsób­ban végezték el a mun­kát, — a meliorációs szö­vetkezetnek még mindig nem fizetett meg 10 400 koronát. A VySkovce nad Iplom-i szövetkezet sajnál 30 000 koronát a trágyale­ves öntözőmű végleges be­fejezéséhez. Pedig az ál­lamtól segítségképpen 60 000 koronát kaptak. A meliorációs szövetkezet el­nöke és könyvelője a 20 állandó munkás fizetését sokszor valósággal össze­­tarisznyázza, mivel a szö­vetkezetek késve utalják át a végzett munkákért a pénzt a meliorációs szö­vetkezetnek. Bizony, a gé­pi berendezéssel sem di­csekedhet a szövetkezet. Csak egy kerekestraktoruk van. Réselő-irkológépről, buldozérról vagy bágerról álmodni sem mernek. Ezekután nem kívánhat­juk, hogy a Szlovák Nem­kenti a szövetkezeteket, hogy önsegéllyel csökkent­sék a kiadásokat. Ipelsk^ Sokolecben például az elő­irányzott 222 000 korona helyett csak 115 000 ' koro­nába került a munka. lu­pában a 370 000 koronás költségvetést eddig 190 000 koronára csökkentették és ha a még hátralevő mun­kák 70 000 koronába kerül­nek, akkor is lényeges megtakarítást érnek el. A Vyskovce nad Iplom-i trágyaleves öntözőberen­dezés a tervek szerint 463 ezer koronába került vol­na, de csak 160 000 koro­nát adtak ki rá. A meliorációs szövetke­zet, amint a példákból is látjuk, minden erejével arra törekszik, hogy a szö­vetkezetek maguk is ve­gyenek részt a talajjavító munkában és minél ol­csóbban végezzék azt. A talajjavítással foglalko­zó szövetkezetek állami támogatást is kapnak. Ez­zel szemben nem mond­hatjuk el, hogy minden tagszövetkezet lehetőségei­nek megfelelően támogatja a meliorációs szövetkeze-

Next

/
Thumbnails
Contents