Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-02-27 / 17. szám

Bratislava 1963 február 27.

Ära 30 fillér

XIII. évfolyam, 17. szám.

A szocialista mezőgazdaságért

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA

Baráti

kézfogás

Nagy napra virradt a falu. A kultúrház homlokzatára már a kora reggeli órákban kiakasztatták a transzparenst, amelyről a csehszlovák-magyar barátság éltetését olvastuk. A. helyi nemzeti bizottság udvarában Miklós Béla feleségével és Melicher Margit nagy kondérokban készítették az ínyenc falatokat. Végre megérkezett a kedves vendég, Marfai József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete, akinek Melicher Erzsébet átnyújtotta a szeretet virágcsokrát. FrantiSek Dvorsky Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldötte, a kerületi pártbizottság titkára lelkes szavakkal fogadta a magyar küldöttséget. A ropogós hájaspogácsa elfogyasztása után megkezdődött az ünnepély.

Az ünnepi gyűlést Bátky András, a helyi nemzeti bizottság titkára nyitotta meg, majd Gombos György, az Ipelskij Sokolec-i szövetkezet elnöke beszélt pár szóval a szövetkezet fejlődéséről. /I közös gazdaság csak 21 szarvasmarhával kezdte, ma már két millió koronánál is több a gépi felszerelés értéke. A szövetkezet fejlődésével párhuzamosan emelkedett a tagság jövedelme is. Amíg 1960-ban 1317 000 koronát fizettek a munkaegységekre, 1962-ben már 1 728 000-et.

FrantiSek Dvorsky elvtárs beszélt a múltról, amikor a magyar és szlovák dolgozókat egymás ellen uszították, a grófok és földesurak nemzetiségre való tekintet nélkül megértették egymást. Szívhezszólóan méltatta a két nép barátságát Marjai elvtárs. Hangsúlyozta, hogy a Duna és az Ipoly mindkét partján szocializmust építő emberek élnek, egy a célunk, tehát még szorosabban együtt kell működnünk, dolgoznunk és a két nép barátságának szorosabbra fűzése hozzájárul nagy feladataink gyorsabb megvalósításához.

Az ünnepi gyűlésen a szövetkezet

Teljesítjük Február hagyatékát

(Ünnepi gyűlés Prágában és Bratislavában)

Hétfőn, február 25-én a csehszlovák munkásosztály Februári Győzelmének 15. évfordulója alkalmával Prágában és Bratislavában ünnepi ülést tartottak.

A prágai Fuóík-parkban pártunk és kormányunk képviselői, a Nemzeti Front szervezeteinek megbízottai és a főváros dolgozóinak ezrei gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a Februári Győzelem évfordulójáról. Ünnepi beszédet Antonin Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnökünk mondott. Bevezetőül ecsetelte az 1948. februárjában lezajlott eseményeket, amikor a CSKP vezette munkásosztály meghiúsította a burzsoázia ellenforradalmi puccsát. A reakció felett aratott februári győzelem döntötte el végleg, hogy a Csehszlovák Köztársaság a szocializmus építésének és a Szovjetunióhoz fűződő szilárd barátság útján halad tovább. Pártunk céltudatos politikájának eredménye, hogy Csehszlovákiában békés úton győzött a szocialista forradalom.

Klement Gottwald elvtársnak, a párt elnökének jelentős része volt pártunk politikai taktikájának meghatározásában ezekben a sorsdöntő februári napokban. Neve mindörökre beíródott pártunk történetébe, a munkásosztály és a dolgozó nép harcaival kapcsolatban. amelyeket a reakciós puccs meghiúsításáért, s ez által a szocializmushoz vezető út szabaddá tételéért vívott.

Novotny elvtárs több mint egyórás beszédében részletesen foglalkozott népgazdaságunk, egész társadalmi életünk jelenlegi helyzetével és további feladataival.

Bratislavában az ünnepi ülés alkalmából Karol Baeilek elvtárs, az SZKP KB első titkára emlékezett meg a 15 év előtti februári

eseményekről.

Bacílek elvtárs hangsúlyozta: a Februári Győzelem egyik elsőrendű eredménye, hogy a dolgozó népünk megkezdhette hazánkban a szocializmus tervszerű építését. Hála pártunk bölcs, megfontolt politikájának, a szocializmus győzelmet aratott hazánkban, köztársaságunk szocialista köztársaság lett. Létrejött népünk erkölcsi-politikai egysége, amely pártunk XII. kongresszusa szellemében tovább folytatja sikeres előrehaladását.

Naqvhozamú vetőmagot a földbe

Az elmúlt napokban körülnéztem a hokovcei' szövetkezet gépparkján. Nagy volt a sürgés-forgás az utolsó, javításra váró lánctalpas traktor körül.

Kelő László mechanizátor örömmel újságolta, hogy 13 traktort megjavítottak, s a gépi eszközök is a beköszöntő tavaszra várnak. Arról meg Felyo Béla, a szövetkezet elnöke tájékoztatott, hogy a gépjavító brigád tagjai 80 ezer koronát takarítottak meg.

Bár a tél nagyon zord volt errefelé is, a traktorok és a fogatok nem tétlenkedtek. Január és február hónapban 11 vagonnyi komposztot szállítottak ki a silótakarmányok alá.

Megkezdték az istállótrágya kihordását is. Traktorosok, kocsisok egyaránt nekifogtak ennek a munkának. Gyerpál Gyula géprakójéval segít nekik a rakodásban. A trágyát lemérik, naponta 450—500 mázsa kerül a táblaszéli szarvasokba. A kocsisok közül Makrai Sándort, Ruzsinszky Jánost és Hagony Józsefet, a kétkezi munkát végzők közül Piri Árpádot, Gál Józsefet, Lormusz Vilmost, Koreny Gyulát, Tuhárszky Györgyöt, Tóth Károlyt és Piri Ferencet illeti dicsért, akik a nagy hideg ellenére is segédkeztek a komposzt-hordásnál.

Belányi János (Nitra)

Miért mostohagyerek a talajjavítás ?

A Szlovák Nemzeti Tanács a talajjavítás feladatairól határozatot hozott. Szükségesnek tartja, hogy már idén fokozzuk a föld termővé tételéről való gondoskodást — mert a föld a mezőgazdaság fő termelőeszköze — és hatékony talajjavítási, agrotechnikai intézkedésekkel megteremthetjük a növénytermesztés és az egész mezőgazdasági termés tervszerű fejlesztésének előfeltételeit.

Sajnos" a gyakorlatban még mindig elég mostohán kezelik a talajjavítást.

Nemrég beszélgettünk Kovács János elvtárssal, a Sahy-i Meliorációs Szövetkezet elnökével a problémákról. Aránylag elég jól teljesítették tervüket, öszszesen 1 480 000 korona értékű munkát végeztek el. IpeTsky Sokolec határában lecsapolták 22 hektár rétet, a VySkovce nad Iplom- 1 EFSZ-ben befejezték egy 50 hektáros trágyaleves öntözőmű építését. A meliorációs szövetkezet feladatának megfelelően olcsóbbá teszi a munkát, mert ser-A Kromérizi Növénytermesztési Kísérleti Állomáson szerdán, február 20-án kísérletként elvetettek 1 hektár tavaszi árpát. A kísérlet célja bebizonyítani, hogy a fagyos talajba is lehet vetni. Ily módon a gabonának hosszabb a vegetációs ideje, jobban gyökeredzik, ellenállóbb a megdőléssel szemben, s átlagosan 15 százalékkal magasabb hozamot ád.

A kromérizi kísérleti állomáson két fajta tavaszi árpával kísérleteznek. Az e célra készült vetőgép segítségével a mag 3 centi mélységbe került a fagyos földbe. Az eredményről a város 700 éves fennállásának évfordulóján rendezett kiállításon győződhetnek meg az érdeklődök.

★ Vitamin az állatoknak. Az Élelmiszeripari Kutató Intézet bratiszlavai központjának dolgozói Kobalamin nevű, B-12 vitamint állítottak elő takarmányozási célokra. Leginkább az apró háziállatok fehérjeszükségletét pótolja. Az eddig folytatott kísérletek igazolták, hogy a sertések és a vágóbaromfi súlygyarapodását mintegy 2004-kal emeli. (CTK)

Marjai József elvtárs a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete átveszi a virágcsokrot Melicher Erzsébettől

ha — és keverékekbe vetve alkalmazzuk. A termelési körzetnek megfelelően szemeskukorica termesztésére LSP, KC-3, CE-3, MV-49 stb., silókukorica termesztésére pedig KAZ, LSP, MV-1, stb. fajtákat alkalmazunk. A kukorica vetőmagterén azonban a tavalyi kedvezőtlen időjárás végett nem éppen kedvező a helyzet, ugyanis a szokottnál nagyobb nedvességtartalommal került a raktárakba, s egyes helyeken bizony nagyon alacsony a csírázóerély. Ilyen kukorica elvetése nagy kárt okozhatna, ezért idejében vizsgáljuk fölül, nehogy a vetésnél derüljön ki a sajnálatos hiba.

Nagyobb gondot kell fordítanunk idén a takarmányhüvelyesek, valamint az évelő takarmányok termesztésére, mivel a kukorica és az árpa mellett a legjelentősebb értékes takarmányaink közé tartoznak.

Takarmányhüvelyeseket idén 16 000 hektárral nagyobb területen, vagyis összesen 58 600 hektáron vetünk, s erre állami alapokból 38 900 mázsa vetőmagot utalnak ki a három kerület számára. Évelő szántóföldi takarmányokból (mint a lucerna, vöröshere stb.) összesen 200 000 hektár vetését irányozza elő az 1963-as terv. Szükséges azonban, hogy ezen vetőmagvak szempontjából, ne támaszkodjunk, kizárólagosan az állami alapokra, hanem igyekezzük a szükséglett saját termesztésű vetőmagvakkal fedezni. Szükséges továbbá, hogy a vetőanyagok ellátásánál alulról fölfelé, valamint fölülről lefelé meglegyen a szükséges rugalmasság, mert az esetleges késedelem minden tekintetben rossz hatást szülne. Ez káros lenne nemzetgazdasági és termelési szempontból egyaránt.

r

ícdcUit kistelet

rületében idén több mint 270 000 hektáron vetünk árpát, s ennek a területnek 84 %-án a már jól bevált nemesített fajtákat alkalmazzuk, mint például a Szlovák Dunavásár, Valticei, Branisovicei, Ekonom és Vynosny (az Ekonom és a Vynosny a legújabb tájfajták). A megmaradt 16 Vson pedig a kiváló Szlovák 802-es tájfajtát vetik.

A DUNAJSKÄ STREDA-I JÁRÁSBAN idén 169 vagon árpát vetnek el. A szövetkezetek közül ebben az évben 20 üzemnek juttatnak tájfajta vetőmagot azzal a céllal, hogy fokozatosan kicseréljék a régi kishozamú fajtákat. A felvásárló üzem éalovoi körzetvezetője, Tóth József elvtárs elmondotta, hogy a körzetében levő raktárokban már zsákokban készen áll a vetőmag. Ebben a körzetben — főleg árpából — a éalovoi raktár teljes egészében fedezi a szükségelteket.

A KOMÄRNOI JÁRÁSBAN is nagy a tavaszra a készülődés. A mezőgazdasági üzemekből a traktorállomásra

beküldött 70 mintát már fölülvizsgálták. Február 9-ig még további 10 vetőmagminta csírázóképességét kellett volna megállapítani, de egyes üzemek, mint például a Zemianská Oléa-i, imeli és az okánikovoi EFSZ elhanyagolták a minták beküldését.

Szemeskukoricát Szlovákiában 198 800 hektáron, vagyis körzetesített fajtát 88 Vo-ban alkalmazunk. A többi 12 0/0 vetőmagot silóra — 9800

Szlovákiában a tavalyi évhez viszonyítva 21,5 %-kaI kell emelkednie a növénytermesztésnek. Ez annyit jelent, hogy a nagy parcellákon kisüzemi módszerrel történő termelés egyáltalán nem felel meg a korszerű nagyüzemi követelményeknek, módosítani kell tehát az eddigi munkamódszeren. azaz a termelési követelményeknek megfelelően olyan nemesített tájfajtákat vessünk, amelyek nagy hozamot adnak, ellenállóak a megdőléssel, a kártevőkkel, a szárazsággal szemben, s ugyanakkor 15—20, de egyes esetekben 50%-kai magasabb termést adnak.

Sokan hangoztatták már, hogy a tápanyagokkal ellátott, gondosan előkészített talaj a bő termés alapja. Ez így igaz — de sajnos, Szlovákia kerületeiben mintegy 80 000 hektáron nem végezték el az őszi mélyszántást, ami bizony megmutatkozik majd a betakarításnál. Az előbbieket kiegészítenénk még azzal, hogy a bő termést nagyban befolyásolja a jó, tiszta megfelelő csíraképességű vetőmag is. Ezt nem szabad szem elől téveszteni.

Mezőgazdasági üzemeink raktáraiban most a vetőmagot és az ültetőanyagot készítik elő; a vezetők pedig a tavaszi munkák tervén dolgoznak, hogy hasznosíthassák a munkafolyamatok tervszerű elvégzésénél.

Az árpa nemzetgazdasági szempontból igen fontos és szükséges gabonaféle, amelyből sörgyáraink malátát, állattenyésztésünk pedig értékes takarmányt nyer. Szlovákia három kemagkapta a „Csehszlovák-magyar barátság szövetkezete“ nevet. Rövid üdvözlés után Janik elvtárs, a Nyugatszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke átnyújtotta a kerületi nemzeti bizottság verseny zászlaját. Hatalmas tapsot kapott Tóth István, az érsekvadkerti Magyar-csehszlovák barátság szövetkezetének elnöke, amikor méltatta a két szövetkezet együttműködésének jelentőségét.

A gyűlés után a csehszlovák és a magyar küldöttség megtekintette a szövetkezet gazdasági udvarát. Volt mit látni. A szövetkezet hatalmas fejlődésnek idult, főleg mióta Gombos elvtárs szakszerű hozzáértéssel vezeti a gazdálkodást. Pár éven belül mintagazdaságot akarnak kiépíteni. Állományuk szép és megvan minden lehetőség a tervek megvalósításához.

Tóth István az érsekvadkerti elnök tapasztalatcsere közben elmondotta, hogy főleg baromfitenyésztéssel foglalkoznak és évente mintegy 100 000 csirkét adnak piacra. Száz holdon pedig dohányt termelnek. Bár 30 forintot fizetnek egy munkaegységre, de az egy hektárra eső piaci termelésben még messze elmaradnak a csehszlovákiai szövetkezetek mögött. Az Ipelské Sokolec-i szövetkezettel kötött barátság nagyban hozzájárul majd gazdálkodásunk megjavításához, különösen a silózási technika tapasztalataira kiváncsiak. A jó tapasztalatok alapján ők is rátérnek a silókukorica termelésre. Róth József főállattenyésztőnek különösen tetszett a mély almos borjúnevelde és a villanypárnával ellátott anyakoca-jiaztató.

A lakosság vastapssal jutalmazta a délutáni órákban fellépő Sluk együttest. A műsor után a lakosság és a vendégek boldogan ropták a táncot. BÁLLÁ JÓZSEF

zeti Tanács határozatának megfelelően még felelősségteljesebb munkát végezhessenek. Pedig van munka bőven. Demandicében, Plagtovcében üzembe kell helyezni a trágyaleves öntözőberendezést és csak a karbantartási munkák 425 000 korona értéket tesznek ki. Ezen fölül fel kell szántani több mint 100 hektár rétet.

Helyes volna, ha a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya felhívná a szövetkezetek figyelmét a Szlovák Nemzeti Tanács határozatára és a szövetkezetek kidolgoznák a föld termővé tételének komplex tervét és ezt bevennék termelési és pénzügyi tervükbe. Nem engedhetjük meg azt a „fényűzést“, hogy az önőzőberendezések 4—5 évig heverjenek kihasználatlanul. Ha lényegesen meg tkarjuk javítani a meliorációs szövetkezetek munkáját, meg kell szilárdítani a helyzetüket és a tagszövetkezetek pedig tegyék meg kötelességüket.

tét. Az Ipelsky Sokolec-i, pastovcei, tesmagi, demandicei (település) szövetkezetek még a 2400 koronás tagilletéket sem fizették meg. Az Ipelské Sokolec-i szövetkezet — annak ellenére, hogy sokkal olcsóbban végezték el a munkát, — a meliorációs szövetkezetnek még mindig nem fizetett meg 10 400 koronát. A VySkovce nad Iplom-i szövetkezet sajnál 30 000 koronát a trágyaleves öntözőmű végleges befejezéséhez. Pedig az államtól segítségképpen 60 000 koronát kaptak. A meliorációs szövetkezet elnöke és könyvelője a 20 állandó munkás fizetését sokszor valósággal összetarisznyázza, mivel a szövetkezetek késve utalják át a végzett munkákért a pénzt a meliorációs szövetkezetnek. Bizony, a gépi berendezéssel sem dicsekedhet a szövetkezet. Csak egy kerekestraktoruk van. Réselő-irkológépről, buldozérról vagy bágerról álmodni sem mernek.

Ezekután nem kívánhatjuk, hogy a Szlovák Nemkenti a szövetkezeteket, hogy önsegéllyel csökkentsék a kiadásokat. Ipelsk^ Sokolecben például az előirányzott 222 000 korona helyett csak 115 000 ' koronába került a munka. lupában a 370 000 koronás költségvetést eddig 190 000 koronára csökkentették és ha a még hátralevő munkák 70 000 koronába kerülnek, akkor is lényeges megtakarítást érnek el.

A Vyskovce nad Iplom-i trágyaleves öntözőberendezés a tervek szerint 463 ezer koronába került volna, de csak 160 000 koronát adtak ki rá.

A meliorációs szövetkezet, amint a példákból is látjuk, minden erejével arra törekszik, hogy a szövetkezetek maguk is vegyenek részt a talajjavító munkában és minél olcsóbban végezzék azt. A talajjavítással foglalkozó szövetkezetek állami támogatást is kapnak. Ezzel szemben nem mondhatjuk el, hogy minden tagszövetkezet lehetőségeinek megfelelően támogatja a meliorációs szövetkeze-