Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-24 / 16. szám
Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható • Gyiimölcsészet-szőlészet • Méhészet 9 Szakkérdésekre válaszolunk «> Gyümölcsé szét- szőlészet * Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Jó tenyésztojás a keltetés alapja Nagyüzemi baromfitenyésztésünk megkívánja, hogy a keltetőgépek úgyszólván egész éven át üzemben legyenek. Kora tavasztól kezdve a tenyészállatként keltetett csirkék, kacsák, libák és pulykák kelése után sor kerül a pecsenyecsirke és a vágóbaromfi kiscslbélnek keltetésére Is. Szükség is van erre, hiszen mai nagyüzemi baromfitenyésztésünk már nem idényjellegű. Hogy Jó eredményeket érjünk el, annak egyik fő követelménye a Jó minőségű tenyésztojás. Keltetésre lehetőleg az egy vagy kétéves, egészséges, Jól fejlett, helyesen takarmányozott tyúkok tojásait használjuk fel. JércetoJásokat lehetőleg egyáltalán ne, vagy csak nagyon indokolt esetben keltessünk. A rossz kelésl eredmények okát sokszor nem a keltetőgépben, hanem a tyúkok, a kacsák és a pulykák helytelen nevelésében, takarmányozásában kell keresnünk. Hosszú tél és zárt nagyüzemi baromfitenyésztés esetén állataink részére okvetlenül biztosítanunk kell a vitaminszükséglet, vagyis szárított és darált lucernalisztet, jó minőségű sllótakarmányt, csukamájolajat, valamint a ma mér könnyen beszerezhető B>2 vitamin tartalmú takarmányt fogyasztó állomány tenyésztojásaíból sok Jó minőségű, egészséges csibét nyerhetünk. A tenyésztojást termelő állománynak egészségesnek, háromszori vérvizsgán átjutott baromfltífusz-mentesnek kell lennie. Fertőző baromfipestisben, baromfikolerában, dlftériában, baromfihimlőben szenvedő tyúkoktól szintén nem szabad tenyésztojást keltetni. Fontos a tojások megfelelő termékenységének biztosítása is. Ezért minden 12—15 tyúkra számítsunk egy kakast. (Pulykáknál 10—12, kacsáknál 4—6 és libáknál szintén 4—6 tojót számítsunk egy hímre). A tenyésztésre szánt tojás ne legyen 8—10 napnál öregebb. Ha átvilágítjuk a tojást, ügy annak Szakkérdésekre váBaszoluíii végén a „légkamra“ 7—8 mm-nél ne legyen nagyobb. A nagyobb légkamrájü tojások már 10 napnál öregebbek és ezek keltetése már nem ad Jó eredményt. A keltetett tenyésztojás legyen szabályos alakú. Hosszúkás vagy gömbölyű tojás, úgyszintén túl nagy vagy az apró tojás nem alkalmas keltetésre. A kiválogatott tojások héja bármiféle töréstől és repedéstől mentes, sima felületű kell hogy legyen. Szennyezett tojást ne tegyünk a keltetőgépbe, és ha kénytelenek vagyunk megmosni — ez főleg a kaqsatojásoknál fordul elő —, úgy azt csak öblögetéssel végezzük, de nem dörzsöléssel vagy súrolással. Motorosoknak Tudjuk, hogy ha a bádogkanna tele van benzinnel, nehéz belőle önteni úgy, hogy a benzin egy része ki ne follyék. Jó szolgálatot tesz az alábbi segédeszköz: régi bicikllbelsőből levágunk egy darabot, az egyik végét leferdítve. Az egyenes végen visszahajtjuk a gumi egy részét, mintegy manzsettát képezve, melyet aztán leragasztunk. A többit megmagyarázza az ábra. Segédeszközünk használata esetén nincs szükség tölcsérre. A Pionier tökéletesítése A népszerű Pionier moped kipufogócsöve végére szorltóbéka van szerelve, amely felső helyzetben tartja az állványt. Ez a szorltóbéka könnyen elreped, mert nem elég rugalmas, s ezért az állvány útközben gyakran leesik. 0) kapocs nehezen kapható, de egyébként is rövid idő múlva szintén felmondja a szolgálatot. Az alábbi tartó teljesen kiküszöböli a fenti nehézségeket.-—.-T-'-rf'3-A tenyésztésre szánt tojásokat naponta többször, két-három óránként szedjük össze és vigyük mielőbb a hűvös, 8—10 C fokú tiszta és szagmentes raktárba. Itt ezeket a tojástartó állványokon fekve helyezzük el. A tenyészto- Jásokat naponta forgassuk, hogy a sárgájuk ne ülepedjen le. A helytelenül kezelt és rosszul raktározott tenyésztojás sokat veszít minőségéből. A tenyésztojást ládákban, préselt papírtálcákon szállítjuk (amire legmegfelelőbbek a 360 tojás befogadására készült ládák). Természetesen a .nagyobb kacsa- és pulykatojásokból kevesebbet rakunk a tálcákra. A tojásokat mindig hegyes végükkel lefelé állítjuk szállítás előtt. A szállítást nagyobb távolságra Jó rúgőzású, zárt vagy ponyvával letakart autón végezzük. Amenynyiben kocsin vagy traktoron rövidebb távolságra szállítanánk a tenyésztojást, úgy a ládák alá és azok oldalaihoz tegyünk bőven szalmát és lassan hajtsuk. Természetesen az ilyen szállítás alkalmával körültekintően kell a szállítmányt a hideg ellen védeni. A tojásokat csak 24—36 órai pihentetés után rakjuk a keltetőgépbe. Ha tenyészállatainkat helyesen takarmányozzuk és azok minden időben megkapják a szükséges A-, B- és D-vitaminokat, továbbá ha a termelt tenyésztojásokat szakszerűen tároljuk, szállítjuk, úgy nagy mértékben javítjuk a kelésl arányt és a kikelt csibék, kacsák, pulykák erőnlétét. P. t. MIIOCAZPASAQI IC R $ I E I I k O Kemény cukorlepény hőmérő nélkül Néhány alátét vagy csődarabka a csapbetét számára s egy gumitöm-, lő darabka. • • • A Pionier nyerge billenő szerkezetű, az alatta elhelyezett szferszámok nincsenek biztosítva eltulajdonítás ellen. Egyszerű berendezéssel kiküszöbölhetjük ezt a veszélyt. Szerelés: Szalagacélból az ábra szerint két alkatrészt készítünk. Az egyike az üléshez csavarozzuk, (az anya az ülés belső részére kerül) a másikat a karosszériához, éspedig két csavarral, hogy a b rész ne forogjon. A két alkatrészt úgy képezzük ki, hogy a lakat számára szolgáló nyílások egymással szembe kerüljenek. A lakatot (hacsak nem kicsiny), tekerjük be gumival, nehogy megrongálja a lakkbevonatot. A biztosító berendezés szerelését elvégezhetjük a nyereg bal- vagy Jobboldalán. Legjobb kicsiny lakatot használni. A szükséges anyagok: Kb. 26 cm hosszú, 1,5 cm széles, 2 mm vastag szalagacél, 3 csavar, kis lakat, egy darabka gumi régi kerékpártömlőből. A méhek téli élelmét akkor kell pótolni, amikor még röpködnek. Cukorszörppel vagy mézzel etetünk. Mégis megeshetik, hogy az etetés későre marad, vagy év elején az állandó röpködés megindulta előtt kell hozzá folyamodni. Folyékony eleség helyett kemény cukorlepény kell olyankor. A kemény cukorlepény fehér kristálycukor sűrű szörpjének lehűtésével készül. A mintába öntött szörp kemény táblává merevedik. Aszerint, hogy mennyi víz van benne, meddig főzik, milyen sűrűn öntik ki, a lepény puhább vagy keményebb lesz. Ha nem elégi kemény, könnyen összeroskad a kaptár nedves levegőjében. Ha nagyon kemény, a méhek nehezen használják el. Igen fontos tehát, hogy a kellő sűrűséget eltalálják. A szörpöt a kellettnél higabbra kell készíteni, különben nem lehetne jól oldani a cukrot. Lassú főzéssel sűrítik és különféle próbákkal vizsgálják, hogy kiöntésre alkalmas-e már. Az látszik legegyszerűbbnek és legbiztosabbnak, hogy a szörp súlyát időnként megmérik. Ha már annyi főtt el, hogy a súly meghatározottra csökken, a főzést abba lehet hagyni. Valóságban azonban terhes, kényelmetlen. Bajos a me-Érdekes tapasztalatok Szerelés: az ábrából kitűnik, hogyan kell ráerőslteni a tartót a motorkerékpár vázára. Azon a helyen, ahová a tartót szereljük, a vázt körültekerjük régi kerékpártömlőből származó gumidarabbal, hogy ne sértsék meg a lakkot. A berendezés kezelése nagyon egyszerű. Jobblábukkal a tartót jobbfelé elmozdítva a felső helyzetbe állítjuk, a tartót aztán függőleges helyzetbe húzzuk, úgyhogy a tartó talprésze az állvány alá kerül, amely most súlyával fekszik rajta. A szükséges anyag: Kb. 25 cm hosszú szalagacél, 1,5 cm széles, 2 mm vastag, 4 mm átmérőjű, 3 cm hosszú csavar két anyával (az egyik mint ellenanya szolgál). Az emberek már régen tudják, hogy a savanyú tej nagyon jó hatással van a szervezetre, szilárdítja egészségünket, de ezt a tényt 1955-ig tudományosan nem erősítették meg. Amerikában nyolc évvel ezelőtt kísérletképpen tejsavas sókat kezdtek adagolni a gazdasági állatok takarmányába. Az így öszszeállított takarmány étrendi értéke teljes mértékben bebizonyosodott, növelte a termelést, s a legnagyobb eredményeket a tojástermelésben hozta. Számtalan kísérletet végeztek a battériás és a mélyalmos baromfitelepeken. Bebizonyították, hogy a tej savas mész (a takarmányadag kevesebb mint 1%-át képezte) a takarmányszükséglet növelése nélkül 15 %-kal fokozta a tojástermelést. Voltak olyan esetek is, amikor a tojástermelés növekedésével egyidejűleg 20 %-kal csökkent a takarmányszükséglet is. A tojástermelés növekedésének és a takarmányszükséglet csökkenésének nagysága a tojók fajtájától és életkorától, a takarmányadagok összeállításától stb. függ, miközben rendszerint alig észrevehetően csökken a tojások átlagos nagysága. A tejsavas mésszel gazdagított takarmánnyal etetett tyúkok ( tojóév alatt nagyobb súlygyarapodást értek el m'nt az ellenőrzött csoport, ló volt az erőnlétük és az egészségi állapotuk is, ami főként a battériás nevelés esetén volt szembetűnő. A tejsavas mész szerepe ebben az esetben úgy véljük, abban nyil-BRUCEtLÖZIS (Bang-féle betegség, járványos vagy fertőző elvetélés). Elsősorban a kérődzők és a sertések, ritkábban a lovak és kivételesen másfajú állatok fertőző betegsége, amelyben az ember is megbetegedhet. A brucella nemzetségbe tartozó baktériumok idézik elő. Az állatok és az ember is leginkább a fertőzött méhből kikerülő magzatburok, magzatvíz vagy magzat, ritkábban fertőzött tej útján fertőződnek. A baktériumok a szájon, a bőrön vagy a nemiszervek nyálkahártyáján át kerülnek az egészséges egyedekbe. Elsősorban a vemhes méhben, a magzatban, a tőgyben és a herében szaporodnak el, s ezekben a szervekben gyulladást okoznak. Ha a gyulladás az anyai és magzati méhlepényben fejlődik ki, a magzat táplálkozása hiányossá vagy lehetetlenné válik, s a vemhes állatok — ha az elváltozások eléggé súlyosak — elvetélnek. Ha pedig nem volt idő a bántalom teljes kifejlődésére, csökkent ellenállóképességű utódokat szülnek, amelyek könynyen esnek áldozatul különböző betegségeknek. A fertőzött magzat magzatburka legtöbbször visszamarad. Egy-két elvetélés után az állatok immunisak lesznek. Az ember fertőződése esetén a vérbe tört brucellák hullámzó láz kíséretében fejfájást, éjjeli izzadást, gyengeséget okoznak, súlyosabb esetekben pedig különböző szervekben, (a herében, lépben, májban, csontokban) megtelepedve gyulladásos gócokat is létrehoznak. A betegség ellen az egészséges állatok fertőzésének megakadályozásával külön elvetéltető istállók használatával és egyéb szigorú állategészségügyi rendszabályokkal védekezünk. DETERMINÄCIÖ. Az a folyamat, amelyben a fejlődés során az egymástól még nem különböző azonos sejtek fejlődési iránya, későbbi sorsa a determinánsok hatására eldől. A determináns az a tényező, amely eldönti, meghatározza a fejlődés irányát. INICIÁLIS SEJT. A hajtásos növények tenyészőcsúcsának olyan osztódó sejtje, amely a növekedő csúcsot alkotó osztódó szöveteket hozza létre. Tágabb értelemben iniciális sejtnek tekinthető minden olyan osztódó sejt, amelyből valamely testrész vagy szövettáj fejlődése kiindul. Szerencsés véletlen, hogy amikor a szörpön úszó fémedényben a kén megolvad, a hőmérséklet éppen1 a kiöntésre szükséges 117-118 C°. A módszer a következő: 1. Elkészítjük a lepény-mintákat. Jó a kis országos kerethez hasonló, papirossal bélelt léckeret, vagy hasonló nagyságú papirossal bélelt lapos dobozfedél. A mintákat sorban egymás mellé rakjuk. 2. Minden kiló cukorra 2 — 3 deci vizet számítunk. A vizet forrásig hevítjük, kissé félrehúzzuk és folytonos kavargatással beleöntjük a cukrot. 3. Teljes feloldódása után forraljuk. Tetejére hőmérőnek nem nagyon mély bádogdobozt helyezünk. A doboz alja ne legyen forrasztott, mert kiolvadna. Oldalát pereme közelében három helyen átfúrjuk, a lyukakba drótot vagy zsineget fűzünk és a dobozt a fazékon átvetett lécecskékre úgy függesztjük fel, hogy alja éppen belemerüljön a szörpbe. A függesztés inkább felborulás ellen véd, mert a sűrű szörpben nem szokott elmerülni. A dobozba kénlapről lekapart és finomra szétdörzsölt kénport hintünk vékony rétegben. Minél jobban szét van szórva a por, annál jobban jelzi megolvadása a kiöntés hőmérsékletét. 4. Mihelyt a kénpor olvadozni kezd, a cukorszörp elérte a kellő hőmérsékletet, vagyis a kellő sűrűséget. A megolvadt szemcsék elvesztik kénsárga színüket és fénytelenségüket. Sötétsárga fényes cseppecskékké változnak. A dobozt ekkor kivesszük a szörpből a lécecskével együtt és 5. a szörpöt a mintákba öntjük. Nem szabad tétovázni, mert igen megsűrűsödnék. 6. A szörpöt a formákban lécecskével kavargatjuk. Sorra végigmegyünk mindegyiken, aztán élűiről kezdjük a kavargatást. A kavarást abbahagyjuk, mihelyt a cukor megtejesedik és ellenállást lehet érezni. 7. A lepényeket kihűlésig nyugton hagyjuk, hogy belsejük is jól megszilárduljon. 8. A kész lepényeket élükre állítgatva, egymáshoz támasztva lehet raktározni. A cukorlepényt a fészek felső léceire fektetjük, a méhcsomónál Jól betakarjuk. A kereteken nyugszik, nem kell alája támaszték. A méhek a léputcákból elérik, oldják, fogyasztani kezdik. Később jobbrabalra járatokat készítenek az utcák felől. A támaszték azért nem ajánlatos, mert a fogyasztáskor elvékonyodó lepény az alatta levő méhekre roskad. leg edényt levenni a tűzhelyről és mérlegre helyezni. Minél több szörpöt főznek egyszerre, annál körülményesebb a mérlegelés. Szerencsére hőmérővel is meg lehet állapítani, hogy mennyi víz van a szörpben. A kiváló hőmérős' módszernek nagy hibája, hogy különleges hőmérő kell. A közönséges hőmérők csak 100 C°-ig mérnek. Legtöbb méhész nem juthat alkalmas műszerhez. Szükségből tehát kevésbé pontos próbákhoz folyamodik. A dróthurkos módszerrel pedig egymagában nem lehet biztosan eltalálni a kedvező sűrűséget. Könnyen puha, törékeny lepény készül vele. Vízcseppenéssel éppen ellenkező a veszély, mint dróthurkos módszerrel: könnyen kelleténél keményebb lepény készül. vánul meg — éppen úgy mint a gazdasági állatok takarmányozása esetén -, hogy megváltoztdtja a bél baktérium-flóráját, elősegíti a hasznos baktériumok szaporodását, továbbá a jobb emésztést és a takarmányadagban található tápanyagok könnyebb asszimilációját. A tejsavas mész esetleges túladagolása nem jár káros következményekkel és sikeresen adagolhatjuk a tenyész baromfiaknak is. A tejsavas meszet gyógyszertáraink szabadon árusítják. Száz gramm ára 6,S0 Xcs. A tejsavas meszet nálunk is sikerrel alkalmazhatnánk a baromfitenyészetek jövedelmezőségének növelésére. Ha egy tojóval 200 — 250 gramm tejsavas meszet etetünk, akkor a tojáshozama körülbelül 20 tojással emelkedik. ín 1 CDv a 0>v Co o> cs ftv Q co N O £ a: o »-«* 0 •s. ft ft* 2 £ <*> N 01 <ft Q N ft* ft CO Qv <Q 5! £j’ ÍJ. © 3 O C-5 S' — a. 3 © «Q 3 a <Q a a* • 5 $ Sí Ofc <2 ftv ft* ft Ov £ ft »'s* »■««* o »'S» ft ft* 2 ftv jdzsdiozs - )3zsdo ojoiunäQ c ojmjum opi uafipw • ipvßviu Bam pjvuisj « uoipxai sin lßpsopzoßozaw *> i-'-pui pnuoilVH m nuniozsaim aunasapuannnzs
