Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-02-20 / 15. szám

Jobb gazdálkodásra serkentő évzáró gyűlések Számok és valóság Kidlszített helyiség, ünneplőbe öl­tözött emberek, cigarettafüst és fe­szült figyelem — ez jellemezhetné azt a percet, amikor a lubai EFSZ évzáró gyűlésére beléptem. Már folyt a be­számoló, az egész évi gazdasági ered­ményekről — így gyorsan lehúződva az egyik asztal mellé lejegyeztem pár könyvelési tételt, melyből áttekinthe­tővé vált a lubai szövetkezet élete. De mégsem tévedtem. Most az egyszer a számok nagyon téves és el­lentétes képet festettek a szövetkezet életéből. Ahogy elnézem a leírt szá­mokat, az az érzésem, hogy egy rossz szövetkezetbe sodort a sors. A járási küldött felszólalásából pedig azt hal­lom, hogy a járás egyik legjobb szö­vetkezetéről van szó. Hol van itt te­hát az igazság? Tovább figyelek, kér­dezősködöm egytől is, mástól is — és a végén mégiscsak megértem az ösz­­szefüggést. Vegyük sorjában a dolgo­kat. A lubai EFSZ úgy el van dugva a dombok és hegyek között, hogy az ember alig talál oda. Mezőgazdasági területe 855 hektár, ebből 714 a szán­tó. Hogy nem a legjobb természeti feltételekkel rendelkezik, azt már ab­ból is láthatjuk, hogy a területe na­gyon dombos. A növénytermesztésben nnek ellenére elég szép eredménye­­et értek el. Árpából a tervezett 25 mázsa helyett 33,5 mázsát, zabból a 23 mázsa helyett pedig 27,6 mázsát. Viszont búzából, kukoricából már a tervezett hektárhozamot sem érték el. Kukoricából említésre méltó, hogy míg 1961-ben egy hektárról 27 má­zsát értek el, tavaly ez már 32 má­zsára emelkedett. A szövetkezet do­hánytermesztéssel is foglalkozik, sej­­nos a tervezett mennyiség itt sem lett meg. A növénytermesztésből az össz­bevételt 94,7 %-ra teljesítették. A nö­vénytermesztés lényegében fejlődést mutat, mert a szövetkezeti tagság mindent elkövetett, hogy a munkák a kellő agrotechnikai határidőben le­gyenek elvégezve. Mindent megtettek a magasabb hektárhozamok elérésé­ért. Az elmúlt éven njűködésbe lépett a komplex gépesített csoport is. Konk­rét eredményeket még nem tudnak a csoport javára írni, mfert nem vol­tak szétírva a termelési feladatok, így nem lehetett kellően ellenőrizni tel­jesítményüket sem. Természetesen a gépcsoport sokat könnyített a szövet­kezeti tagság munkáján. Ez évben már komolyabban foglalkoznak vele s így munkája is biztosan eredménye­sebb lesz. A növénytermesztéstől rosszabb helyzet van az állattenyésztés körül. Az elmúlt év átmeneti nehézségeket hozott a szövetkezetnek. Szerencsére ezen már átestek — ez évet már nyu­godt körülmények között kezdték. A terven kívül a múlt év folyamán 14U darab tehenet fertőző elvetélés követ­keztében a szövetkezetnek selejtezni kellett. Ezt a kiesést nem tudták egy­szerre feltölteni. A tervezett állomá­nyuk így nem volt meg, viszont a te­jet az egész tehénállományra terve­zett mennyiség szerint kellett eladni. Ez eredményezte tehát, hogy a tejel­adási tervüket csak 43 °/o-ra teljesítet­ték. Nem jelenti ez azt, hogy a meg­lévő állomány rossz volt, mert egy te­hén évi tejtermelése 2300 liter, ami aránylag szép eredmény. Ez évben a tehénállomány feltöltésére a szövet­kezet 144 000 koronát fordít. A sertéshúseladást 101 %-ra teljesí­tették. Ezt az elegendő takarmány­nak, a gondozók lelkiismeretes mun­kájának, no| meg egy kis szerencsé­nek is köszönhetik. Ugyanis a szövet­kezetnek 1961-ben nagyon szép sertés­­állománya volt. Az évi tervteljesítés után még több mázsás kihizlalt ser­tés maradt, ami már csak 1962-ben lett eladva. így tudták teljesíteni a múlt évi sertéshúseladási tervüket. Pillanatnyilag rosszabbul állnak, mert tavaly mintegy 300 darab malac el­hullott, ami most nagy késést Jelent. Ezen úgy segítenek, hogy nagyobb takarmányadagokkal meggyorsítják az állatok fejlődését. Az eddig felsorolt eredmények ha­csak úgy felületesen vesszük, nem a legjobbak. A szövetkezet mégis kifi­zette a munkaegység teljes tervezett értékét, vagyis 21 koronát. Az alapo­kat feltöltötték, ezenkívül a folyó­számlán 410 000 korona maradt, ami még minden bevétel nélkül ts elég 19 koronás előleg mellett öt hónapig a szövetkezeti tagok munkabére. Itt mutatkozik tehát meg, hogy a számok ebben az esetben meghazudtolják a valóságot. Hogy Eubán mégis jó a szövetkezet, azt a dolgozók erős aka­ratával, szigorú munkaerkölcsével és becsületes munkájával lehet ma­gyarázni. Helyes volt a munkaszerve­zés, nem játszik közre a sógorság-ko­­maság, — ami még sok helyen elő­fordul, nem voltak laza normák — ezt mind bizonyítja az is, hogy a szö­vetkezet 12 000 munkaegységet meg­takarított. Ennek Is nagy része van abban, hogy a szövetkezet ki tudta fizetni a munkaegység teljes értékét. A tagságnak a munkához való jő viszonyát tükrözték a vitafelszólalá­sok is. Ritkaság gyűléseken, olyan nyílt és őszinte vitát hallani, mint itt volt. A szövetkezeti tagok nem Tes­teitek rámutatni a hibákra, feltárni ezek okait — és megmondani nézetü­ket, javaslataikat, melyekkel el lehet a hibát távolítani. Értékes vita volt, melyből nemcsak a tagság, hanem a vezetőség is tanulhatott. Badó János arról beszélt, hogy az eddiginél még nagyobb gondot kell fordítani a takarmány betakarítására és tárolására, mert a takarmány­hiányt nemcsak az állatok, de mind­nyájan megérzik. Czakó János sertésgondozónak a múlt évi malacelhullás fájt. A sok elhullás miatt a vezetőséget hibáztat­ta — de vajon ő nem volt-e ludas a dolgokban? Porobszkjí János arra mutatott rá, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a talajelőkészítésre, mert a múlt évben a kombájnok munkáját az egyenetlen talaj megnehezítette. Sok értékes vitafelszólalás hangzott el, melyből látni lehetett, hogy a tag­ságnak valóban szívügye a szövetke­zeti gazdálkodás. Jó kezekben van a vezetés is, mert Lengyel Imre elnök igazán nagy gondot fordít , a közösre. Szigorú és igazságos. Munkájában nem ismer elérhetetlent. A tagság ezért szereti és megbecsüli. Tudja, hogy a közös munkájuk eredménye­ként megszülető jövedelem mindnyá­junk egyéni boldogságát szolgálja. Zsebik Sarolta A farnadi iskola pionírjai köszöntik a szorgalmas szövetkezeteseket. Ki lesz a győztes? A cajakovói és domasai szövet­kezetek határa a Garam-partján Ölelkezik össze. A járás mind­egyiknek más-más versenytársat társított, de azért titokban vetél­kednek. Nemrég tartották évzáró gyűlésüket. A cajakovói szövetke­zet élén Muzslai, a tanult gazdász, a domasai szövetkezet élén pedig Antal elvtárs, a gazdag tapaszta­latokkal rendelkező volt mezőgaz- . dasági munkás áll. Az évzáró gyű­lésen Muzslai Sándor beszámolója bátorhangű, kritikus volt és néven bírálta, akik nem végeztek jó mun­kát. Antal elvtárs csak csoportokat bírált. A domasai szövetkezet év­záró gyűlésén 60 szövetkezeti ta­got részesítettek könyvjutalomban- és sokan oklevelet kaptak. Cajako­­vón csak néhányat jutalmaztak meg. Mindkét szövetkezet évzáró gyűlésén kitűnt, hogy búzából 35 mázsán fölül, árpából 45 mázsát, zabból 40 mázsát és kukoricából 32 mázsát termeltek hektáronként. A cajakovóiak 26 vagon gabonát termeltek terven fölül és országos méretben a második helyezést ér­ték el. Megjutalmazta őket a Mező­­gazdasági Minisztérium is. A cu­korrépatermelésben viszont a do­­masaiak jobbak, mert amíg a caja­kovóiak csak 300 mázsát termeltek hektáronként, a domasaiak 385 mázsát. A cajakovói szövetkezetben egy anyakocától 11, a domasaiban pe­dig 13 malacot választottak el. Bár a domasai szövetkezet régebben erős alapokon áll, a cajakovói szö­vetkezetben sokkal több az iskolát végzett szakkáder. Elmondhatjuk, hogy mind a két szövetkezet élenjár a termelésben, s ez egészséges versengés, nem ártalmas. Jó volna, ha a jövőben szorosabban együttműködnének és átadnák egymásnak tapasztalatai­kat. A verseny folyik, ha nincs is papírra fektetve és az idő dönti majd el, ki lesz a győztes. Cérnák lajos (Cajakovo) ÁTTÉRNEK a szilárd bérezésre A farnál szövetkezetesek évzáró gyűlése az idei feladatokhoz méltó komolysággal zajlott le. Bírlcz Ernő, a szövetkezet elnöke minden kertelés nélkül bírálta a hiányosságokat. Fő­leg a munkához való viszonyról esett sok szó. Annak ellenére, hogy a szö­vetkezet szép eredményekkel dicse­kedhet, egyes munkaszakaszokon még mindig akadnak olyan tagok, akik az egyéni érdeket a társadalmi érdek fölé emelik és a szövetkezeti munkát csak másodlagosnak tekintik. A hib­ridkukoricát például csak felületesen törték le és a kőrón hagyott kukori­cacsöveket utánatöréssel kejl a Tcözös raktárba szállítani. A cikória egy részét ki kellett szántani, mert a gyom elnyomta. A felszólalók lényegében egyetér­tettek a bírálattal. Kiss Ernő bácsi jó gazda módjára hibáztatta a traktoro­sokat, hogy a kukoricát rosszul ve­tették, a földet nem nyomatták le egyenletesen és ezért voltak olyan kukoricasorok is, hogy 20—30 méte­renként kelt ki egy-egy növény. Tég­lás János mechanizátor bísálta azo­kat a traktorosokat, akik kombájnos­­tanfolyamra jelentkeztek, de később nem akartak a kombájnnál dolgozni. Még a négy cséplőgépre sem akadt kezelő. Nincs megelégedve főleg a cséplőgépek elraktározásával. Druz­­dik László megállapította, hogy a ku­koricatörők tényleg felületes munkát végeztek. ünkritikailag elismerte, hogy az ellenőrző bizottság keveset ülésezett. Persze nem adnánk hiteles képet az évzáró gyűlésről -és a szövetkezet gazdálkodásáról, ha csak a hiányos­ságokról beszélnék. Akad jó ered­mény a szövetkezetben elég. A 2000 hektáros gazdaság 4 368 000 koronát tett az alapokra és 10 740 000 korona bevételt ért el. Munkaegységenként 20 koronát fizettek. Az évzáró gyűlé­sen nagyon helyesen megdicsérték, és Jutalmazták a legjobb dolgozókat. Volt eredmény a növénytermesztés­ben is. Megtrágyáztak 546 hektárt, árpából 33, zabból pedig 27 mázsás hektárhozamot .értek el. Az állattenyész­tők sem kullognak hátul. Egy hektár után 170 kg húst és 342 tojást adtak el. Húseladási ter­vüket teljesítették. Tyúkonként átlag 142 tojást termel­tek. Az évzáró gyűlés résztvevői alapos elemzés után el­határozták, hogy áttérnek a szilárd bérezésre. Egy munkanorméra 20 koronát és 5 korona prémiumot tartalé­kolnak. Nagy súlyt fektetnek a hoza­mok érdem szerin­ti díjazására és a terveknek megfele­lően előrelátható­lag 12 384 000 ko­ronára emelkedik bevételüket. (Kép és szöveg: Bállá József) S z t r e d a László főkönyvelő a legjobb dolgozóknak átnyújtja a pénzesborítékokat Sikeres Nagy napja volt feb­ruár ötödikén a trebi­­sovi járás brehoVói szö­­vetkezeteseinek. Zár­­számadási közgyűlésü­kön mérlegelték az el­múlt év gazdálkodásá­nak eredményeit és fo­gyatékosságait, helyet adva az építő jellegű bírálatnak is. Bár a tavalyi eszten­dő rosszul kezdődött: 30 hektár őszi kalászost ki kellett szántaniuk. Munkakedvüket azon­ban ez nem törte meg, sem a tavaszi áradás, amely miatt késtek a vetéssel. Ennek ellenére a tervezett hektárhoza­mokat minden növény­fajtából elérték. A ter­ményfélékből 100 %-ra esztendő teljesítették eladási ter­vükét. Sőt, zöldségker­tészetük, amely 25 hek­táros, az előirányzott bevételnél 100 ezer ko­ronával többet hozott, s a szőlő is \ tervezett­nél többet jövedelme­zett 30 ezer koronával. Ami az állattenyész­tést illeti, jó eredménye­ket értek el a sertéshiz­lalásban . — ennek el­adási tervét 57 mázsá­val túlteljesítették, — tojásból pedig 20 ezer darabbal adtak el töb­bet. Lemaradtak azon­ban a tej és a marhahús eladásával. Ha tekintetbe vesz­­szük, hogy ennek a szö­vetkezetnek mindössze 431 hektár a szántója (összes mezőgazdasági terület 978 ha), akkor a múlt évi gazdálkodásu­kat eredményesnek könyvelhetjük el. A munkaegységenkénti 9 korona előlegen kívül az évzáró gyűlésen még 5 koronát fizettek ki osztalékként. Ettől még több is lehetett volna, ha gazdaságosabban bántak volna az elő­irányzott munkaegysé­gekkel, s a felhasznált anyagokkal. Végül a tagság ver­senyre hívta fel a tre­­bisovi járás valamennyi szövetkezetét a tojás­eladási terv túlteljesí­tésére. Elhatározták, hogy az egész évi ter­vüket május végéig tel­jesítik, s terven felül 58 ezer tojást értékesí­tenek. HORVÁTH SÁNDOR (Brehovo) Egy Tisza menti faluból Z árszámadásukat 1963. január 30-án tartották a Maié Trakany „Szabadság“ EFSZ tagjai. A gyűlést Proscsák Bertalan nyitotta meg, majd a szövetkezet el­nöke, Fazekas Béla vette át a szót. Ismertette az 1962-es év eredményeit, s rámutatott a hibákra is. A legszebb eredményeket a zöldség-, gyümölcstermelő, valamint a dohánytermesztő csoport mutatott fel. Azonban a többi termelési ág sem vall szégyent, mert például a növény­­termesztők az árpán és cukorrépán kívül túlteljesítették a hektárhozamdk tervét. Az egy hektár mezőgazdasági területre eső bevétel 6157 korona, a kiadás pedig 1608 koronát tett ki. Az elnök hangsúlyozta, hogy az állattenyésztést fel kell emelni a növénytermesztés színvonalára. Több tejet, to­jást, húst kell termelni, viszont a növénytermesztésnek több és jobb minőségű takarmányt kell biztosítani. Az állattenyésztésben elért eredmények: 217 440 liter tej, 85 558 darab tojás, 423,38 mázsa marhahús, 522,20 mázsa sertéshús, 60,64 mázsa juhhús és 12,64 mázsa baromfihús. Szarvasmarha összesen 522 darab, sertés 894, juh 439 és baromfi 1356 darab van a szövetkezet vagyonában. Az 1962-es évben a malacszaporulat 1115 darab és egy ko­cára eső malac 10,5; egy tehénre eső tejhozam 1310 liter és egy tyúkra eső tojástermelés 90,6 darab. A szövetkezet 785 000 korona bevételt tervezett a zöldségtermesztésből, de 997 000 koronát vettek be. Itt meglátszik a szocialista munkabrigád címért versenyzők munkája, F ü 1 ö p János brigádvezető irányításával. A magas pénzbevételben nemcsak a fiataloknak volt nagy részük, hanem Ü j 1 a k y Ferenc által irányított idősebb munkaközösségnek is. A gyümölcsösben is azok a fiatalok dolgoznak, akik a zöldséges csoportban. A ter­vezett 604 000 koronából itt csak 552 000-et értek el. Az elnök beszámolója után Bálint István, a szövet­kezet főkönyvelője beszélt, ő a szövetkezet pénzügyi nyilvántartását ismertette a tagsággal. Az összbevétel 5 603 000 korona, a költségek pedig 2 931 000 koronát tet­tek ki. Egy munkaegység pénzértéke 21 korona. Ezekből a számokból ^áthatjuk, hogy a szövetkezet jól gazdálkodott A gazdálkodás ismertetése után V á r a d y Ferenc, a szövetkezet 'Zootechnikusa és idős Fazekas László, a szövetkezet agronómusa kért szót. Az agronó­­mus elmondotta, hogy a szövetkezetben 80 fiatal tevé­kenykedik, akik a gépesítési, zöldség- és gyümölcster­mesztési csoportban dolgoznak. Mindkét csoport a szo­cialista munkabrigád címért versenyez. Ennek eredmé­nyeként az 1961-es évvel szemben nagyobb eredményeket értek el. A gépesítési csoportban a szocialista munka­brigád címért versenyző kollektíva vezetője, Szűcs János, aki odaadó munkát végez brigádjával együtt. A vita után a sikeres év örömére táncmulatság követ­kezett. A Král'ovsky Hlmec-i cigányzenekar jól szőrakoz. tatott minden jelenlévőt. FUlöp Erzsébet (Safarikovo) Gazdag zárszámadás 1963. február 20. kezhet. A tervezett 4 928 000 korona helyett 5 503 417 koronát vettek be. Ehhez a kertészeti csoport terven fe­lül 200 000 koronával járult hozzá. Meg kell említeni, hogy a kertészeti csoport a Cseh korai paprikafajtával az erfurti nagyvá­sáron aranyérmet nyert. Egész nyá­ron szívós munká­val küzdöttek a szocialista munka­brigád címért, és az év végén meg A y zeméni szövetkezet a Nővé Zámky-i járásban az elsők között ha­lad. A tervezett bevételt jóval túl­lépte. Múlt év tavaszán, amikor rend­szeresen fizették a 25 korona előle­get munkaegységenként, egyesek azt hitték, hogy már a 9 korona osztalék sem lesz kifizetve. A szövetkezeti ta­gokat kellemes^ meglepetés érte. A lucernát fejtrá­gyázták és a terve­zett 300 000 korona helyett 1200 000 koronát vételeztek be lucernamagból. A bevételi terv 10170 000 koronát irányzott elő, ezzel szemben 11 144 969 korona került a közös kasszába. Más szakaszokon is szép eredményeket ér­tek el. Az állattenyésztésben a ter­vezett 4 837 000 korona helyett 5175 488 koronát vettek be, annak ellenére^ hogy a fertőzött tehénállo­mányt kicserélik. Az új évben is Jól Indulnak. Bal­­logh Sándor agronómus szerint a szö­vetkezetnek annyi süldősertése van, hogy a sertéshúsbeadást rendszeresen tudják teljesíteni. A növénytermesztés sem .ezégyen­ís kapták. A szövetkezetben jól bevált a pré­miumrendszer. Mivel a tagok többet termeltek, a tervezett 101 831 korona helyett 216 409 korona került ki­osztásra prémium fejében. A tagok díjazására 4 601 831 koronát tervez­tek, de 4 945 233 koronát osztottak , szét. Munkaegységenként 34 korona helyett 38-at adtak. A jól végzett munka örömére a zár­számadást vigalom követte. _____________Nagy András (Zemné)

Next

/
Thumbnails
Contents