Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-02-17 / 14. szám

Ésszerű gazdálkodás felé Lucernát vetnek a tevéshozomú rét helyére kítik ki. Az első években egyéves he­­reféléket vetnek bele, aztán lucernát. Mivel a szövetkezet határában igen kedvezőek a feltételek az öntözésre, az öt hektáros kertészetet 15 hektár­ra bővítik, és később 50 hekffvos kertészettel számolnak. A kertészet tavaly is szép eredményt ért el. öt hektárról 265 000 koronát vételeztek be. Amint látjuk a szövetkezet a he­lyi adottságokból indul ki a termelé­si távlati terv összeállításakor. A most felszántott rőt felébe borsós­A A „vezérkar" a zab vetőmag tisztaságát ellenőrzi. Balról jobbra Gemer Lajos agronómus, Fábián Gábor raktáros, Petényi Bertalan szövetkezeti elnök és Korcsok György a HNB titkára. melés megjavításához. A leleményes vezetőség a „Válykos“ helyén kisebb víztároló medencét létesít, s vizét ön­tözésre használják fel. A víz évente sok kárt okozott a községnek, ideje, hogy már hasznot is hajtson. A gaz­daságosságot figyelembe véve, a víz­tárolóban halakat is tenyésztenek majd. A szövetkezet nagyszerű tervekkel Indul a jövőbe, és elmondhatjuk, hogy megvalósításához megvan minden le­hetőség. A szarvasmarhaállomány TBC-mentes, a tagság szorgalmával sincs hiba. A géppark lényegében ké­szen áll a tavaszi munkákra, hama­rosan kijavítják a' vetőgépeket is. Gemer Lajos agronómus szerint már a vetőmagot kitisztították. AZ ELŐZETES SZÁMÍTÁSOK szerint a 8 korona előleghez még 3 korona osztalék járul. Nem sok. De ha jö­vőre kihasználnak a terv szerint min­den lehetőséget a többtermplésre, könnyen elérhetik a tervezett 2 millió 100 ezer koronás bevételt, sőt meg­van minden lehetőség a terv túltelje­sítésére is. Hiszen ilyen nagy szövet­kezetek már 3 milliós bevétellel szá­molnak. A helyi viszonyoknak meg­felelően irányt kell venni a belterjes gazdálkodásra. A múlt évben az öt hektáros kertészet 265 000 koronát hozott, ha most 15 hektárra bővítik és rendszeresen öntöznek, 800—900 ezer korona értéket is termelhetnek. Valószínű, hogy a felszántott rétbe vetett borsós-kukoricás keverék is lényegesen hozzájárul majd a tej­termelés emeléséhez ‘és ezen a sza­kaszon is nagyobb bevételre számít­hatnak. A szövetkezetben minden lehetőség megvan a többtermelésre, a vezető­kön és a tagságon függ, hogy milyen S ok szövetkezetben még mindig nagy gondot okoz a fiatalság hiánya. Orechova Pofonban 60 fiatal CSISZ tag talált otthonra a szövet­kezetben. Ezek a fiatalok már nem vágynak el a faluból — megértették, hogy a mezőgazdaság is megadja mindazt, amire nekik szükségük van. A szövetkezetben minden fiatal azt a munkát végzi, amihez legjob­ban kedve van. A lányok a kerté­szetben, vagy az állattenyésztésben dolgoznak. Szor­galmas munkáju­kat eredmények bizonyítják. A ki­lenc tagú szocia­lista munkabri­gád, mely a ker­tészetben dolgozó lányokból alakult — szép eredmé­nyeket ért el. Ezt bizonyítja az is, hogy az évi pénz­ügyi tervüket 63 000 koronával túl­teljesítették. Nem véletlen tehát, hogy éppen Belkovics Ilona csoport­ja kapta meg a „XII. kongresszus" címet. A lányok öröme határtalan volt, amikor megtudták, mily nagy kitüntetés éri őket. A szövetkezet vezetősége sem feledkezett meg a lányok jó munkájáról. A brigád tag­jait könyvvel jutalmazta. Kell-e en­nél nagyobb elismerés? Nem! Ezek a lányok a sikertől fellelkesülve, ez évben még nagyobb odaadással, szorgalommal dolgoznak majd, hogy bebizonyítsák, nem hiába voltak a múlt év nyertesei. Az állattenyésztésben dolgozó 15 fejőnő is CSISZ tag. Fiatalok mind, egy sem több 23 évnél. És fejőnők. Reggel 4 órakor már az istállóban vannak és este későn mennek haza — mert munkájukat rendesen akar­ják elvégezni. A gépek megkönnyítik és egyúttal meg is szerettetik a munkát. Ezt abból is láthatjuk, hogy a lányok nem hagyják ott egyköny­­nyen munkahelyüket. Igaz, ezt az is elősegíti, hogy a szövetkezet min­den egyes fiatal dolgozójának az év végén 500 koronát fizet, ha egy évig nem változtatta a munkabeosztását. A fiúk leginkább a gépeken dol­goznak, de találhatunk fiúkat a ker­tészetben és az állattenyésztésben is. ők is jól dolgoznak. Az elmúlt évben hárman járási kitüntetésben részesültek jó munkájukért. Vajon hogyan tett szert a vezetőség ennyi fiatalra? A válasz egyszerű. Meg­adtak minden lehetőséget amire a fiataloknak szükségük van. Nem csak kulturális, hanem anyagi téren is biztosítva vannak a fiatalok. A ledol­gozott munkaegységek után külön két koronát kapnak. Ezenkívül aki bevonul katonának 500 koronát, ha visszajön megint 500-at kap a szö­vetkezettől. Ha férjhezmegy, vagy megnősül egy-egy szövetkezeti Rögszerető fiatalok CSISZ-tag, 1000 korona ajándékot kap. Ezek mind-mind elősegítik, hogy a fiatalság nem menekül el a szövetkezetből. Ezek voltak a gazdasági feltételek s most nézzük meg a kulturális le­hetőségeket is. A szövetkezet veze­tősége nem feledkezett meg a fia­talság munka utáni szórakozásáról sem. Szép szövetkezeti klubot ren­dezett be. Itt megtalálja mindenki a maga szórakozását. A CSISZ szer­vezet tevékeny kulturális életet fejt ki. Van ének-, tánc és színját­szó csoportjuk. A színjátszó cso­port legutóbb Lovicsek Béla: „Baj van a sze­relemmel“ című darabját játszotta, mellyel 8 köz­ségben vendégszerepeit. Minden év­ben résztvesznek az Ifjúsági Alkotó­versenyen. A múlt évben három első díjjal tértek vissza a járásiról. Lő­­rincz László a negyedik kategóriában szavalattal nyerte el az első díjat. A tehetséges Leiner Mária ének­számmal érdemelte ki az első he­lyezést. A 26 tagú énekkar is sikert aratott, a bírálóbizottság az első díjjal jutalmazta őket. A szervezet Németh Ödön irányí­tásával jól működik. Rendszeresen minden két hétben vezetőségi és minden hónapban tagsági gyűlést tartanak. A problémákat közösen oldják meg. Az összetartás nyilvánul meg abban is, hogy például nagyobb összejövetelekre az egész szervezet egyszerre megy. A szervezet tagjai foglalkoznak a pionírokkal is. Már három éve minden két hétben elbe­szélgetnek, gyűléseket tartanak a pioníroknak. Felhívják figyelmüket a mezőgazdaságra és már most meg­szerettetik velük a szövetkezetét. A múlt évben a szervezet tagjai vállalták, hogy 5000 m3 komposztot készítenek brigádmunkával. Ezen kívül közösen segítenek a cukorrépa betakarításánál is. Vállalásukat tett követte. Három CSISZ tag 20 hektár cukor­répát öntözött egész éven át. Az eredmény hektáronként 270 mázsás termés volt, vagyis 20 mázsával több, mint azokon a hektárokon, ahol nem öntöztek. Minden oldalról dicséret illeti eze­ket a fiatalokat. Jól dolgoznak és \ kulturális téren is szép eredménye­ket érnek el. Büszke lehet rájuk az Orechova Poton-i szövetkezet veze­tősége, hiszen önfeláldozó munká­jukban elérhetetlent nem ismernek. Zsebik Sarolta ► Mai emberek az apraját, nagyját, majdnem kizáró­lag tisztán kukoricát kap, amelyet heremag polyvával szaporítanak. Árpából szűkiben van a szövetke­zet és ugyanezt mondhatjuk el a he­redara ellátottságának lehetőségeiről is. De kukoricából is a tervezett 38 mázsa helyett csupán 21 mázsa szem­termést takarítottak be hektáronként. Ha már most, a napi £5—30 dkg-os túlsúly szaporulatot vesszük számí­tásba, akkor azt mondhatjuk, hogy bizony nehézségek lesznek ebben az évben a tervezett sertéshúseladás teljesítése körül. Milyen más lenne a helyzet, ha a takarmánykeverővel a szövetkezet újra felvenné a kapcsola­tot. Ezáltal az EFSZ takarmánykész­lete 10—15 %-kal növekedne. Másod­sorban fehérjében, valamint keményí­tőben gazdag takarmányt etethetné­nek, amitől visszatérne az esztendő előtti súlygyarapodás. Tehát elsősorban a vezetőségnek kellene felülvizsgálni a takarmány­­ellátás kérdését, de a sertésgondo­zókhoz is szólunk. Ha meggyőződtek, egy hasznos módszerről, miért enged­ték azt kitessékelni a szövetkezet termelési rendjéből? Elismerjük a gondozók szorgalmas, áldozatkész munkáját, és együtt örülünk anyagi boldogulásuknak, de az egyéni érde­keken túl tartsuk szem előtt a szö­vetkezet és a közösség érdekelt, mert lényegében ebből származik az egyé­ni jövedelem. Gábris lózsef (Nővé Zámky) A TRAKTOROSOK egész éjjel hóvi­harral küzdöttek, a hóbuckákat távo­lították el. Szölszky és Vincze trakto­rosok épp abbahagyták a munkát. A szövetkezet műhelyében teljes ütem­ben javítják a gépeket. A vezetőség sem tétlenkedik. A termelési terven végzik az utolsó simításokat. Alapo­san, részletesen vitatják a többter­melés lehetőségeit. Egyöntetűen meg­állapítják, nem lehet egy helyben to­pogni, hozzá kell fojjni végre az ész­szerű gazdálkodáshoz. szakaszon, s Fekete Jánost is. Juhász Imre az első nehéz három esztendőt a macskásl majoron, a borjak mellett dolgozta le, most pedig nem kis büsz­keséggel vezet végig szűkebb birodal­mán, s magyarázza a félautomata moslékkeverő működését. A nem hi­vatalos szemle végén portájára is meginvitál, s ott poharazás közben elmondja munkája sikereit, de a még orvoslást váró problémákról sem hall­gat. A tágas, melegvíz-fűtötte előszobá­ban dísznövények ős a kornak meg­felelő bútorok helyezkednek el, de ugyanezt találom az ízlésesen beren­dezett három szobában is. Elmondja, hogy az 1962-es évi pénzbeli keresete 25 000 koronára rúg. így hát tíz év alatt kétkezi munkájával apránként összehordta a meghitt családi fész­ket. A szövetkezet irodájában Németh Márton zootechnikussal előkerítettük az ^1962-es január havi súlygyarapo­dásról szóló nyilvántartást. A gondos számítások egy sertésre eső napi 45 dkg-os súlygyarapodást jeleztek. Mi a helyzet most? Bizony nagyon sze­rény 25—30 dkg között váltakozik. Ennek okát Is, megtaláljuk. Tavaly januárban a szövetkezet kapott a ta­karmánykeverő üzemtől 40 mázsa fe­hérjében gazdag takarmányt. Innen van a nagyszerű eredmény. S azóta a vezetőség valami oknál fogva elmu­lasztotta a takarmánykeverő üzem­mel a hasznos együttműködést. Mint a fentiekből is kitűnik, ez megmutat­kozott a hasznossági mutatón. Jel n­­leg a sertések takarmánya, beleértve 1B63. február 17. nál milyen mértékben alkalmazta a : szövetkezet. Gyorsan elvégeztük az ' összehasonlítást, s a javasolt száza- < lékarányok majdnem mindenütt kiset!- < bek. Ha hozzávesszük az ősszel elké- 1 szített takarmánymérleg adatait, bi- i zony csínján kell bánni a takarmány- i nyal az elkövetkező időszakban. 1 Ugyanis a tervezett hasznossági mu- i tatóhoz képest a takarmánymérleg i zabegységben 87 %-ra, emészthető fe- ( hérjében azonban csak 58 %-ra bizto- , sítja a szükségletet. A szövetkezet vezetősége gondosko­dik arról, hogy jó termóereje legyen : a földnek. Tavaly 8 hektárt dréncső- i vezéssel víztelenítettek, az idén ezt i további 2 hektárral megtoldják. A 1 tavaly elkészített komposztot hektá- : ronként 200 mázsával kihordják az i öt hektárnyi burgonya és ugyanannyi i kender vetésterületére. Az elmúlt esztendőben kétmenete­­sen 100 hektár gabonát takarítottak 1 be. Idén tovább akarnak jutni a gé- i pesítés terén. Szeretnék, ha 70 esz- i tendőn felüli tagjaiknak a cséplőgép : körül már csak a magtisztítás mun- i kája jutna. Munkaerővel különbenis i gyengén állnak. Egy dolgozó tagra 9 : hektár szántóföld esik. Ennek egyik oka az, hogy a fiatalok „vidékre" há­zasodnak, ám Pálinkás László és Be­rek Gyula traktorosok ennek ellenére is hűek maradtak a hazai röghöz. A szövetkezet iparkodó, lelkes tag­sága határozott lépésekkel viszi elő­re a közös gazdaság ügyét. A legszor­galmasabbak közt kell megemlítenem Juhász Imre 39 éves állatgondozót, aki 11 éve dolgozik ezen a munka-Talán hét esztendeje is van an­nak, hogy egy zimankós ja­nuári délutánon, dolgom vé­geztével rázós parasztszekér kocogott' velünk az úton. De hát ez még mindig jobb volt, mint a gyalogolás a méternyi magas hóban. Vörös János ült mellettem a bakon, s arról beszélgettünk, hogy mikor is kerül rendes kerékvágásba a gyivai szövetkezet. Nem is kellett sokat vár­ni, mert hamarosan iábraállt. Az elmúlt három esztendőn az 1955-ös 8 koronás munkaegység he­lyett 20 koronát mutattak ki az évvé­gi elszámolásnál. Tehát emelkedett a termelés. Az iroda falán két elismerő oklevél is hirdeti, hogy a szövetkezeti tagok jó gazda módjára dolgoznak és ez így is van, mert 1960-ban hektá­ronként 603 mázsa cukorrépát ter­meltek, de ezt megelőző évben is 487 mázsát, illetve 1958-ban 454 mázsát. Tavaly viszont csupán 252 mázsát ho­zott a föld hektárja. Itt a csapadék­­hiány mellett az is közrejátszott, hogy a növényzetet meglepte az éj­jeli bagolypille hernyója, amely a le­­vélzetet nagyon megsanyargatta. 1963-ban már idejekorán védekezni fognak e veszedelem ellen. Január végén bizony elegendő mun­ka akad a szövetkezet irodájában. Bitter Pál agronómus az évvégi terv utolsó számait veti papírra, amikor eléje teszik a Nővé Zámky-i EFSZ versenyfelhívását, amely a következő­képpen hangzik: „Termeljük ki egy hektár területről a legnagyobb takar­mánymennyiséget!“ A járási szervek elkéstek ennek a hasznos mozgalomnak a terjesztésé­vel, a szövetkezet növénytermesztési terve már kész. Legfeljebb összeha­sonlítani lehet, hogy a javasolt terü­­letpiegosztást az egyes takarményok­eredménnyel zárják majd az új ter­melési évet és mennyi korona gurul a közös és a tagság kasszájába. Bállá József kukoricás keveréket vetnek és lehe­tőleg két termést akarnak betakarí­tani. Mondanunk sem kell, hogy ez lényegesen hozzájárul majd a tejter-Vince László, Gyurkovics József, Lavrík Endre, Tóth Lajos és Vanda Vince gyors ütembe javítják a gépe­ket. Foto: Bállá Nem árt hd visszatekintünk pár mondatban a múlt hibáira, a gazdál­kodás gyenge oldalára. Jónéhány bí­ráló cikk jelent meg a Velká Calomia- 1 szövetkezetről. „A napernyős hagy­makapálás“, „A nagycsalomiai egyke­malac" című cikk elevenbe talált. Korcsok György, a helyi nemzeti bi­zottság titkára, Fábián Gábor raktá­ros, Petényi Berci szövetkezeti elnök elismerik, hogy sajnos, a bírálat igaz volt. Előfordult az is, hogy egy év alatt csak egyetlen malacot válasz­tottak el az anyakocáktól, pedig ez kissé hihetetlennek tűnik. Persze, az Ilyen termelési „eredmények" kedve­zőtlenül hatottak a pénzügyi terv tel­jesítésére Is. Kevesebb jutott a mun­kaegységre és a közellátásnak. — Azt hiszem, ilyesmi miatt nem kell már szövetkezetünknek többé szégyenkezni— mondja a szövetkezet elnöke. — A múlt évben anyakocán­ként 7,8 malacot választottunk el és a húseladás tervét 105 %-ra teljesí­tettük. Persze, az eredményekkel nem lehetünk megelégedve és keresnünk kell minden lehetőséget a piaci ter­melés fokozására. AZ ELNÖK SZERINT a szövetkezet a húseladás félévi tervét rendszere­sen tudja teljesíteni. Csak a tejjel van baj. — Bizony, az istállóátlag tehenen­ként csak 2,5 liter — állapítja meg a helyi nemzeti bizottság titkára. — Nem dicsekedhetünk. Pedig a szövetkezetben kulcskérdés a tejtermelés. Mert a vezetőség sze­rint a szakosításban áttérnek a te­héntenyésztésre. A 730 hektáros szö­vetkezet (ebből 286 hektár rét) a jövőben legkevesebb 200 tehenet tart. Hamarosan befejezik a négysoros is­tálló építését, tehát férőhelyük lesz elég. Amint a vitából is kitűnt, a szö­vetkezetben a tejtermelés elsősorban takarmánykérdés, méghozzá a minő­ségi takarmány kérdése. Aki nem is­meri a község határát, azt mondhat­ja, hogy ahol annyi rét van, nincs ta­karmánygond. A helyzet másképp fest. Az Ipoly árterületén gyenge mi­nőségű, savanyú széna terem, amitől bizony gyengén csorog a sajtárba a tej. Sokat foglalkozik ezzel a kérdés­sel a szövetkezet vezetősége és tag­sága. Már tervet is dolgoztak ki a takarmányalap biztosítására. — Ha az Ipoly gátjához megkapjuk hamarosan az ígért szivattyúkat, minden rétet felszántunk és lucernát vetünk a helyére — jelenti ki a szö­vetkezet elnöke. GEMER LAJOS AGRONÖMUS már arról beszél, hogy mit tettek eddig, ősszel 30 hektár rétet szántottak fel, és ezt hamarosan 50 hektárra kere-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents