Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-17 / 14. szám
Következetesen az ipari termelés felé A Bárcal Állami Gazdaságban a XII. pártkongresszus határozatával kapcsolatban értekezletet tartottak, amelyen résztvett Gazsovszky Árpád, a járási pártbizottság titkára Is. A vitában főleg a szakosításról, talajjavításról és a munkaszervezésről esett szó. Megállapították, hogy tavaly a polyovl gazdaságban első ízben kísérleteztek a komplexbrigáddal. Nemen János vezetésével a 15 tagú brigád 696 hektáron gazdálkodott, < ebből 490 hektár gabonaféle, 106 hektár tejes-viaszos érésű kukorica, 10 hektár napraforgó, 15 hektár borsó, 45 hektár szemeskukorica és 30 hektár burgonya. A termelési feladatokat minden szakaszon túlteljesítették. A gabonát új technológiával takarították be, és ezt alkalmazták a borsó és a napraforgó begyűjtésénél is. Az új technológia segítségével 114 253 koronát takarítottak meg. A nyerstermelés értékét 124 700 koronával lépték túl. A komplexbrigád tagjainak bérezését az anyagi érdekeltségre alapozták. Mivel termelési .tervüket túlteljesítették, átlagos havi keresetük 1793 koronát tett ki, ebből az egy hektárra eső bérköltség 16.40 korona. A brigád legjobb tagja Nemec János elvtárs, aki 939 átszámított hektárt müveit meg és havonta 2434 koronát keresett. Ezekből is látjuk, hogy a mezőgazdaságban, ha ésszerű bérezést vezetünk be és a tagokat érdekeltté tesszük a termelésben, jó jövedelmet érhetnek el a dolgozók. Az értekezleten a polyovaiak példájára elhatározták, hogy megalakítják a komplexbrlgádot a krásnai, KoSická Pollanka-i, Ko- Stcká Nová Ves-i és a myslavai gazdaságokban is. Andrsás Sándor (KoSice) A kukorica is takarmány Minden erőt a feladatok teljesítésére Január utolsó és február első napjaiban mindenütt folytak a párt alapszervezetének évzáró gyűlései. A közelmúltban tartotta évzáró taggyűlését a 2elezovceí pártszervezet is. A beszámolóban és a vitában felszólaló elvtársak kommunista őszinteséggel feltárták a hibákat, hiányosságokat. Természetesen említést tettek az elért eredményekről is. A gyűlés vezérfonalát a CSKP XII. kongresszusának határozata képezte. A pártszervezet tevékenységének leghübb tükörképét a szövetkezeti gazdálkodás nyújtja, amelyből megállapíthatjuk, hogy eredményesen dolgoztak-e a kommunisták vagy sem. Annak ellenére, hogy a szövetkezet néhány figyelemreméltó eredményt ért el a növénytermesztésben, mégsem teljesítették a tervezett bevételt. A pénzügyi zavart főleg a vöröshere és lucerna okozta. Oka volt a terv nem teljesítésének az is, hogy sem a cukorrépánál, sem a kukoricánál nem sikerült a tervezett hozamot elérni. Az állattenyésztésben a takarmányhlény miatt a tervezett 2 027 000 koronából csak 1403 000 korona futott be a közös kasszába. A tény az, hogy a szövetkezet a tervezett 610 mázsa sertéshús helyett csak 348,71 mázsát, az 500 mázsa marhahús helyett pedig 425,55 mázsát adott el. Tejből 120 000 literrel, tojásból 300 000 darabbal maradtak adósai a közel- Iátásnak. Ezek után önként adódik a kérdés; hogyan bíráljuk el a kommunisták munkáját? Mielőtt megadnánk a választ, figyelembe kell venni azt, hogy a múlt évi szárazság „jól“ megvámolta a szövetkezet termését. A szárazság számlájára azonban nem lehet mindent elkönyvelni, mert sok múlott a szövetkezeti tagokon is. Tény az, számos esetben nem érvényesült a párt vezető szerepe — amely a beszámolóból is kiderült. A szövetkezet vezetőinek munkáját is hiányosnak találta a beszámoló. Filip elvtárs, a szövetkezet elnöke kommunistához méltó őszinteséggel, önkritikával beismerte hiányosságait, hibáit, de rámutatott arra is, hogy a pártszervezet nem nyújtott kellő támogatást munkájához. A munkaszervezés terén is akadtak hiányosságok. Igaz, az aratást 14 nap alatt sikerült elvégezni, ami főleg a Klssimon Pál által irányított komplexbrigád érdeme. A Zelezovcei kommunisták eléggé kritikus szemmel mérlegelték múlt esztendei tevékenységüket. Ahogy mondani szokás, számos elvtérs fején találta a szöget. Igen sok szó esett a közös vagyon megvédéséről is. Különösen sokan megemlítették a kukorica és a cukorrépa betakarítását, ahol több mázsa kukorica és cukorrépa vándorolt szét a közösből. A jövőben jobban ki kell használni az öntözéses gazdálkodás előnyeit, amit szakképzett dolgozókra kell bízni, hogy a tavalyihoz hasonló hiányosságok ne forduljanak elő a gépkezelésben. Lavrlk elvtárs szerint helyes lenne a takarmányok tárolása oldal nélküli pajtákba. Ezzel sok takarmányt lehetne megmenteni a pusztulástól, mert a kazlak beázásánál nagyobb mennyiségű takarmány megy kárba. Az elmúlt esztendő munkájának alapos elemzése részben már arra a kérdésre is megadta a választ, hogyan tovább. Ami jó, hasznos volt, azt az idén is tovább folytatják, ami pedig rossznak bizonyult, iparkodnak eltörölni. Ügy szervezik majd a munkát, hogy a most feltárt hibák a jövőben ne ismétlődjenek meg, minél nagyobb teret hódítsanak a bevált módszerek. Fő feladat továbbra is a párt vezető szerepének elmélyítése. A legodaadóbb fiatal szövetkezeti tagok soraiból újabb párttagok nevelése. Reméljük, hogy a szövetkezet vezetői belátják azt, ami tegnap még elég volt, holnap már kevésnek bizonyul. Megragadnak minden alkalmat a szakképzettség növelésére, mert csak akkor tudnak eredményesen dolgozni, ha a gyakorlati tapasztalatok szakképzettséggel párosulnak. Komoly feladatok várnak a mezőgazdaságra. Ezeket csak úgy tudjuk sikeresen megoldani, ha elegendő szakember kerül a termelés irányításának élére, ha mezőgazdasági dolgozóink szakképzettsége is tovább bővül. Kajtor Pál (ZelovceJ • A NAGYOBB HEKTÁRHOZAMÉRT. A galántai Járás matuskovoi szövetkezetében nagy gondossággal végzik a talaj termőerejének fokozását. Talajjavításra nagymennyiségű komposztot használnak fel, hogy ebben az évben búzából 34, árpából 34, cukorrépából 350 és szemeskukoricából 45 mázsát takaríthassanak be átlagosan hektáronként. A búza hektárhozamának emelése érdekében 120 hektárnyit nitráténak. Tavaly jó munkát végzett a komplexbrigád, s az idén tovább tökéletesíti tevékenységét, (krf) • DOLNÉSZALIBI lakossága a múlt ív decemberében nagy örömmel vette át az ú), korszerű berendezéssel ellátott, egyemeletes művelődési otthont. A közel másfél millió korona értékű művelődési otthon felépítéséhez nagyban hozzájárult a lakosság is állandó brigádmunkák szervezésével. Munkájuk nem volt hiábavaló. A művelődési otthon felavatásával több szórakozási lehetőség nyílt meg számukra. Mészáros Erzsébet (Dolnészalibi) hordanak szét a 620 tehén takarmányadagjának feljavítására. Bizony manapság nagyon ésszerűen kell takarmányozni, hogy a készletek újig kitartsanak. Jelenleg az a Jelszó járja, hogy mindenáron meg kell tartani az állandó szintet, hogy az alapállomány ne veszítsen súlyából. Aki tanul, többet tud Nem hangzatos jelszó, nem is üres fecsegés, hanem a legteljesebb valóság, a párt Irányelvének gyakorlati megvalósítása Selicén. Igen nagy a tanulási láz a faluban. A mezőgazdasági népi akadémia megszervezésénél úgyszólván a falu összes intézményei és szervei kivették részüket, aminek az lett az eredménye, hogy több mint 60 szövetkezeti tag határozta el magát a továbbtanulásra. A magyar tannyelvű kilencéves alapfokú Iskola helyiségében két osztályt létesítettek, ahol a parasztakadémia résztvevői három éven keresztül tanulják majd a mezőgazdasági ökonómiát, a gépesítését és a matematikát. Nagyszerű elgondolás ez, ami azt bizonyítja, hogy az emberek előbbre akarnak jutni, a mezőgazdaság mestereivé, társadalmunk hasznosabb tagjaivá akarnak válni. Erre azonban másutt is megvan a lehetőség, csupán akarat kell hozzá, mind a falusi társadalmi szervek és az egyének részéről is. Hisszük, hogy a selicei Jó példa másutt is termő talajra talál. A cikk szerkesztésében közreműködtek: Tomaskovics Károly, a selicei szövetkezet elnöke, Strba József, pártelnök, Kubicskó István, főagronómus, Hóbauer Iván főzootechnikus, Molnár Iván, a helyi Magyar Tannyelvű Kilencéves Alapfokú Iskola Igazgatója, Hoksza István, a Szabad Földműves szerkesztője. rom részlegre oszlik. A szarvasmarhaállomány 1567 darabot tesz ki, azaz 100 hektárra 65,2 szarvasmarhát tartanak. A bábi részlegen óriási fejlődésben levő baromfitelep hirdeti az új előretörését. Itt jelenleg 10 000-nél több baromfit tartanak. A részleg keltetőjében tavaly 150 000 csirke kelt ki, idén pedig 220 000-re bővítik ezt a számot. Már készen áll egy új 6000 férőhelyes mélyalmos tojóház, amelybe ventillácló révén állandó meleget Juttatnak, ami a takarmányozáson kívül nagy hatással van a termelésre. Ilyen mélyalmos tojóházat az idén is építenek. Ugyancsak készen áll két egyenként 7500 férőhelyes mélyalmos csirke nevelőház. Az épület érdekessége, hogy alsócsatornás ventlllációs szellőztető berendezéssel látták el, amelynek üzemeltetése folytán állandó friss levegő Jut a terembe, ami kizárja az állatok fertőzéses megbetegedését. Ez a farm rövidesen 30 000 baromfit befogadó tojás-hús* gyárrá válik. A déli telepen leginkább a szarvasmarha szabadtartásos, mélyalmos Istállózása viszi a prímet. Ide össz-' pontosítják a tiszta-, a fertőzéses megbetegedéstől mentes állatokat. Itt építették föl a két halszálkás fejőállást, a megfelelő Istállótérrel együtt. Ezáltal a munka olcsóbbá, a termelés pedig hasznosabbá válik. Az északi telep részben régebbi épületekből tevődik össze, azonban itt található az 1000 sertést befogadó, mechanikus lapáttal ellátott, automatizált etetőberendezéssel felszerelt korszerű hizlalda, valamint a hízómarhaállományt is itt tartják. Érdemes megemlíteni, hogy a hízómarhák takarmányozásánál igen Jő eredménnyel alkalmazzák az ammóniázást. Minden 10 mázsa szecskázott szálastakarmány és silókeverékhez 5 kg ammóniát adnak. Ugyancsak ezen a részlegen épült fel a központi „konyha“, ahol naponta 6200 liter élesztősített moslékot gádrendszernek megfelelően két részre bontották. Ezek szerint mindkét brigád önálló termelési tervvel rendelkezik, s annak teljesítéséért a brigádok vezetői felelősek. A felelősség a következőképpen oszlik meg: a gépek állandó üzemeltetéséért a brigádvezető, a termelésért és a munkák agrotechnikai időn belül elvégzéséért a brigád agronómusa és csoportvezetője, a gépi munkák és a traktorosok teljesítményének nyilvántartásáért pedig a brigád ökonómusa felelős. Ilyenformán a brigádok önálló gazdasági egységet alkotnak. A két vezetőséget központilag a főagronómus — irányítja — fogja össze. Nála gyülekeznek naponta, ahol közösen meghatározzák a következő napi teendőket. A tavalyi év nem kedvezett a selicei szövetkezetnek sem. Gabonafélékből azonban magasan túlszárnyalták a termelési tervet. Az első számú brigádnál 410, a másodiknál pedig 650 mázsával termeltek több gabonát. Átlagban véve 31,48 mázsát takarítottak be hektáronként. A többi termékekből azonban nem érték el az előirányzatot, pedig jó előfeltételeket teremtettek a gazdag termés érdekében, amit az is bizonyít, hogy 479 hektárt szervestrágyáztak és műtrágyákból 3095, Vitahumból pedig 1500 mázsát használtak föl, amelyek a szárazság folytán teljes mértékben nem juttathatták érvényre termelőerejüket. A tapasztalat azt mutatja, hogy az öntözött területeken jobb termés volt. A szövetkezetnek mintegy 180 hektárra voltak öntözőberendezései, de ezekből alkatrészhiány miatt két 20 hektáros kiesett, s így csak 140 hektár öntözését végezhették. Az 1963-as évben újabb öntözőművet vásárolnak és a hasznavehetetlen gépeket kiselejtezik.. A terv szerint 209 hektárt kívánnak öntözni, de ajánlalos lenne a Vág menti területeken mindjobban kiterjeszteni az öntözést. A hasznos gépi munka mellett — mivel az 1962-es szárazság Is ezt igazolja — a termelésben tágabb teret kell biztosítani az öntözésnek, mivel a tápanyagok oldott állapotban könynyebben felvehetők a növény számára, jobban hasznosíthatók és nagy hatással lehetnek magára a termelésre. Ezenkívül a szövetkezet vadvlzes területein — ami 250 hektárt tesz ki — okszerű lacsapolással szabályozni kell a talajnedvességet, mégpedig úgy, hogy a száraz Időjárás esetén is elegendő vízmennyiség maradjon a talajban. Erre legalkalmasabb lenne a szakszerű dréncsövezés. További lépés: a hatékonyság ás a belterjesség így jellemezhetjük a legjobban a szövetkezet állattenyésztését. Akad ugyan itt is javítanivaló bőven, de mégis azt kell mondanunk, hogy ennyi újat és hasznosat nem sok helyen láthatunk. Bármerre megy az ember, mindenütt, korszerű, újmódi termeléssel találkozik. A szövetkezet állattenyésztése háár több mint három hónap telt B T 1 el azóta, hogy a CSKP XII. ■ ti I kongresszusa konkrétan meg- Pjpj határozta mezőgazdaságunk fejiesztésének távlatait. A feladatos tehát mindannyiunkat arra köteleznek, hogy minden erőnket latba vessük a termelőerők céltudatos fejlesztése érdekében, számba vegyük a társadalom szükségleteit és ennek megfelelően a termelés szolgálatába állítsuk mindazokat a haladó módszereket, ’melyeknek következetes alkalmazása révén a legminimálisabb embert munkaráfordítás, valamint pénzügyi befektetés mellett hatékonyabbá, belterjesebbé tehetjük a gazdálkodást. A cél tehát világos. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb teret hódít az új technológia. Szerves részévé, egyik fő tényezőjévé válik mezőgazdaságunknak, annak ipari színvonalra való emelése szempontjából. Számos mezőgazdasági üzemünkben máris merészen hozzákezdtek alkalmazásához. Ezek közé sorolhatjuk például a selicei szövetkezetei is. Első lépés: a jó Üzemszervezés és a gépesítés A seliceiek már a kongresszus előtt is támogattak minden olyat, amely az ember munkájának megkönnyítését és a terméshozam emelését szolgálta, azonban a CSKP XII. kongresszusa után még következetesebben láttak ehhez a munkához. Itt a szövetkezet pártszervezete Járt elől jó példával, ami lényegében nem is volt oly nehéz, hiszen a kommunisták minden munkaszakaszon pártcsoportokba tömörülve, tehát a pártonkívüllekkel együtt dolgoznak. A tíz pártcsoport 128 párttagot foglal magába. Ez bizony akcióképes egység, amely képes arra, hogy magával ragadja a pártonkívüli tömegeket. A szövetkezet nem kevesebb mint 2712 hektár mezőgazdasági, azaz 2504 hektárnyi szántóterületen gazdálkodik. Mivel a termelés alapját a növénytermesztés képezi, itt kellett elsősorban rátérni a munkastílus megjavítására, amit a gépesítés és a jobb üzemszervezés révén értek el. Így alakult meg egyszerre két komplexbrigád, s ettől kezdve jobban, átgondoltabban megy a munka. Persze, a brigádok magukra maradottan, minden szervezeti fölépítés nélkül mit sem érnének. Konkretizálni kellett, milyen formában szervezzék és milyen hatáskört állapítsanak meg működési körzetük számára. Ebben az időszakban fontos kérdéssé vált a gépek elosztása. Így tehát az első számú brigád 17, a másodig pedig 18 erőgépet kapott, és hogy a munkában fennakadás ne történjék, mindkét brigádnál több traktorost helyeztek el, mint amennyire lényegében szükségük volt, akiket a munka dandárjában a gépek több műszakos üzemeltetésénél foglalkoztatnak. Az új szervezeti fölépítés szerint a földterületet is egyenlő arányban osztották el a brigádok közt, s ide irányították az öszszás gyalogmunkásokat is, — idényenként mindig a szükségletnek megfelelően. Ilyenkor, télidőben 50—60, de a főmunkák idején 130—140 dolgozó serénykedik egy-egy brigádnál. Persze, a munka neheze mindig a gépeké. A növénytermesztési tervet a bri-Bevált kísérlet 1 Élenjáró dolgozók A ruskovi szövetkezet két leg jobb dolgozója Tribula Ilona fejőnő és Csigás Anna hízósertésgondozó. Tribula Ilona 9 darab tehén fejősét végezte egész éven át, s darabonként naponta 5,2 liter tejet adott el a közellátásnak. A szövetkezet tejeladási tervéi nem teljesítette — pár ezer liter tejjel adós maradt — de ha minden fejőnő úgy végezte volna feladatát, mint Tribula Ilona, akkor a tejeladásban nem maradtak volna le. .Csigás Anna átlagban 50 darab hízósertést gondozott, amelynél naponta darabonként 0,55 kg súlygyarapodást ért el. A közellátásra eladott 200 mázsa sertéshúst, s ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a ruskovi szövetkezet sertéshúseladási tervét hiány nélkül teljesítette. Ez annál értékesebb, mert a sertéshús eledását a kóficéi járásban alig teljesítette 20 szövetkezet. Mindkét aszony úgy fogott az 1963-as évi feladatok teljesítéséhez, hogy az év végén azt mondhassák a tervet hiány nélkül teljesítettük! IVÁN SÁNDOR í Kosice 1 kóró. Van olyan szövetkezet is, ahol egyszerűen a mélyszántásnál több mint 50 hektár kukoricaszárat leszántottak. Igaz, hogy ma már a kintlevő kukoricaszárnak vajmi kevés a tápértéke, de azért mégiscsak föl lehetne használni, ha másra nem, hát almozásra. Esetleg, ha valamelyik szövetkezet az említettek közül olyan jól áll takarmányból, hogy nincs szüksége a kintlévő kukoricaszárra, átadhatná azt olyan szövetkezetnek, amely örömmel felhasználná. Most, hogy a takarmányok elosztását és beosztását újra végzik a szövetkezetek, számba vették-e azt, hogy a kukoricaszár Is takarmány? A zétényi EFSZ a múlt évben 120 hektáron termelt kukoricát szemre, 50 hektáron silóra. S ebben a szövetkezetben nem maradt a földön a takarmány. Lesilózták minden szálat, s ma értékes, tápanyagdús takarmányul szolgál az állataik számára. Hasonló lelkiismeretességgel bánt a kukoricaszárral a bolyi, pőlyáni, klstárkányi és kisgéresi szövetkezet is. S ma ezek a szövetkezetek nyugodtan várják az újat, mert van elegendő takarmányuk, ami, ha nem is valami nagyon bőségesen, de kitart. Balog K. (Zatín) Nehéz és hosszú telünk van. Nagy gondot okoz az állatállomány átteleltetése. A termelés folytonosságához, az állati termékek eladásához, a tervek teljesítéséhez szükséges az elegendő és jó minőségű takarmány. Hogy is állunk e téren a terebesi járásban? Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a járásban nem sok szövetkezet dicsekedhet azzal, hogy saját takarmányalapja fedezi a szükségletet. Ezért gondosan kell beosztani a takarmányokat. A főok az, hogy a járásban nem fordítottak a szövetkezetek kellő gondot a takarmányok, s főleg a kukoricaszár betakarítására, tgy például a Vefky Ruskov-i szövetkezet határában még ma is 100 hektárnyi területen kint a kukoricaszár. A vySnovi EFSZ-ben 20 Seöovcén 20, Novosady-ban 20, Kuzmicén 25, Velejtén 50 és Niün? Zipovban 25 hektáron díszük még ma is a kukorica1963. február 17. Élenjárók A szocialista munkaversenyben a legjobbak között halad Kehnec, Péder és Rudník. A KEHNEC! szövetkezet hektáronként eladott 117 kg húst, 325 liter tejet és 300 tojást. Búzából 26,7, árpából 36,7, rozsból pedig 30,8 mázsás hektárhozamot értek el. A kukorica hektárhozama szemesen 42 mázsa, a cukorrépáé pedig 340 mázsa. A burgonyatermelésben sem kullognak hátul. A kedvezőtlen időjárás ellenére is 150 mázsát termeltek hektáronként. Minden számosállat részére 48,4 mázsa jó minőségű silót készítettek. A PÉDERI szövetkezet répakörzetben gazdálkodik. Hektáronként 274 liter tejet, 142,9 kg húst és 335,8 tojást adtak el. Azt mondhatnánk, hogy a gabonatermesztés mesterei. Hektáronként 38 mázsa búzát és 39,3 mázsa árpát termesztettek. Burgonyából 162, cukorrépából 365 mázsás hektárhozamot értek el. Minden számosállat részére 41,2 mázsa silót készítettek. Bohus Neméek (Koáice)
