Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-08-08 / 63. szám
TARTA '.OM VI. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELL ÉKLETF A tarlótörés irányelvei Az agrotechnikai eljárások közül az egyik legköltségesebb és legtöbbet vitatott munka a talajművelés, amely nagyrészt meghatározza a növények termését. Hazai viszonyaink közepette a mindenkori talajművelés gerince a szárazság elleni küzdelem, Gyárfás József, a magyar növénytermesztők kiváló nesztora a szárazság elleni harc hatásos eljárásait taglalóan foglalta össze a következőkben: • 1. Minden növény tarlóját azonnal fel kell törni. • 2. Össze! minden bevetetlen területet méiyen kell megszántani. • 3. Kerülni kell az őszi mélyszántás tavaszi újjászántását. • 4. Különös gonddal kell előkészíteni a magágyat. Az aratással egyidőben kezdődik a ta- Iajmüvelés időszaka, amely csak a következő év tavaszán ér véget. Ezzel a következő év termésének alapjait vetjük meg jól, vagy rosszul. Ezért időszerű és fontos megvitatni az első talajmüvelés, az úgynevezett tarlótörés korszerű eljárásait. Szándékosan mellőzöm a megszokott tarlóhántás kifejezést és használom a tarlótörést — amely a tarló talajmüvelését jelzi a mélység meghatározása nél-Az aratással egyidőben kezdődő talajművelési időszak első munkája a tarlótörés. A tiszaföldvári V. 1. Lenin Termelőszövetkezetben a búza után Szokolai Károly végzi a Holier —35-GS jelzésű kormos traktorával húzatott, elöhántóval felszerelt kéttestű eke segítségével a 18 cm mély tarlótörést. (Kúti Sz. felvétele.) kül, — mert ezzel is hangsúlyozni szándékozom, hogy az utóbbi évek folyamán a sekély szántás (hántás) mellett mindinkább előtérbe kerül a mélyebb művelés is. ■ I. A tarlón a kultúrnövény árnyékoló és védő hatásától megfosztott talaj a szél és a nap, valamint a gyorsan fejlődő gyomnövények vízfogyasztására hamarosan elveszti vízkészletét és tetemes mélységig holtvlz-tartalomig, kiszárad. A tarlótörés célja tehát kettős: a vízgazdálkodás szabályozása és a gyomirtás. A talajművelés azzal befolyásolja kedvezően a talaj vízgazdálkodását, hogy egyrészt . a hézagtérfogat növelésével (eke, diszktiller, tárcsásborona, kultivátor) a nyári csapadék jobb befogadását biztosítja, másrészt a lazított talaj területének lezárásával (henger) a vízkészlet megőrzését segíti elő. Fontos gyomirtó szerepe főleg abban van, hogy a gabona, illetve más kultúrnövény védelmében az alig kikelt fiatal nyári gyomnövények tömegét az aratás utáni azonnali tarlótörés elpusztítja, megakadályozza ezzel a talaj további gyommag-fertőzését. A régebbi szakkönyvek szerint a tarlóhántás elősegíti az aratáskor kipergett gyommagvak kicsírázását és éppen ezért ajánlották a sekély mélységet. Mai ismereteink szerint azonban a pergés évében a gyommagvak nem csíráznak, hanem hosszú évekig elfeküdnek a talajban és minden évben csak egy részük csírázik. Egyébként is aratáskor rendszerint szárazság uralkodik, és éppen a gyommagvak csírázására alkalmas felső 5 — 7 cm-es talajréteg a holtvíztartalomig kiszárad, ezért ott a csírázás nem lehetséges. Ha a csírázásban foltonként mégis kizöldül a tarlótörés, akkor nem a gyommagvak csíráztak, hanem az évelő gyomok hajtottak. Ezek gyökértarackjai ugyanis a mélyebb talajrétegekből elegendő nedvességhez jutnak. Csapadékos időjárásban a tarlótörés jól kicsíráztatja azokat a gyommagvakat, amelyek az elmúlt évek során peregtek ki. Bencze József vizsgálatai szerint a szántóföldek felső 20 cm-es rétege kát. hektáronként 46 — 88 millió gyommaggal fertőzött, ezért a gyommagvak csíráztatása céljából teljesen közömbös a tarlótörés mélysége, mivel minden rétegből éppen elegendő mennyiségű gyommag kerül a csírázásra kedvező felső talajrétegbe. Ez a felismerés is elősegíti a mélyebb művelés további elterjedését. ■ II- A vízgazdálkodás szabályozása és a gyomirtás azonban csak akkor eredményes, ha az aratás után késedelem nélkül megoldható. A művelés sürgős volta már régtől fogva ismeretes, jól lehet a gyakorlat ezt nem részesíti kellő figyelemben és ez is egyik oka a TALAJERÖFOKOZÁS Dr. Sipos Gábor: A tarlótörés irányelvei.....................................113 ÁLLATTENYÉSZTÉS Dr. Szécsényi István: Védekezzünk a baromfikolera ellen 114 NÖVÉNYTERMESZTÉS Makrai Miklós mg. mérnök: Silózott szalmával növeljük a takarmányalapot ... 115 TERVEZÉS, ÜZEMSZERVEZÉS Dr. Henkel Andrej: Üjítási mozgalom a mezőgazdaságban ...............................................116 V__________________________J csökkent termésnek. A hetekig szántatlanul maradt tarló annyira kiszárad, hogy később már semmiféle eszközzel sem törhető fel, ezért meg kell várni a nyárvégi esőzéseket. Ez idő alatt a gyomnövények többször is magot hoznak és bőséges magtermésükkel az elkövetkezendő évek gyomosííását fokozzák. Lejtős területeken pedig a kiszáradt, megkeményedett talaj felszínén a nyári csapadék — amely rendszerint zápor, vagy zivatar alakjában hull le, — mély. hálózatos eróziót alakít ki és a talajnak a szervesanyagban gazdag részét eJ- hordja. Ügy vélem, hogy a felsoroltak kellően alátámasztják a Munka sürgősségét. A tarlótörés munkáját a régebben javasolt 8 — 10 nap helyett ma már a korszerűbb talajművelő gépek segítségével 1—2 napon belül lehet és kell elvégezni. ■ III. A tarlótörés kettős feladatának és sürgősségének ismeretében kell tehát meghatározni a talajművelés mélységét és kiválasztani eszközét. Ennek során figyelemmel kell fenni az időjárásra, a talajra, az aratáskor lekerült kultúrnövényre, szármaradványának hosszára, az elvetendő növény igényeire, és nem utolsósorban a gazdaság erő- és munkagép felszereltségére. Ilyen sok és fontos szempont figyelembe vétele megköveteli, hogy a tarlótörés mélységét és eszközt évenként és táblánként határozzuk meg. A sekély, 8—12 cm-es művelésre alkalmas eszközök: a tarlóhántő betéttel felszerelt traktoreke, a kétsoros tárcsás borona és a kultivátor. Középmély, 16 — 18 cm művelésére alkalmas a diszktiller (egyirányú tárcsa), mélymüvelésre pedig az eke, esetleg elöhántóval vagy altalajlazítóval felszerelve. A sekély és középmély művelésre alkalmas eszközök — a hántóeke kivételével — legnagyobb előnye a nagy munkaszélesség és nagy teljesítmény, a gyorsaság pedig agrotechnikai szempontból igen fontos. E nagy teljesítményű és gyors munkát végző eszközök közül a kultivátor csak a lazább jellegű, gyéren gyomosodott olyan tarlón végez elfogadható munkát, ahol a kultúrnövény szármaradványa legfeljebb 5 — 10 cm magas. Jól alkalmas a repce, mák. borsó, bükköny és a len tarlójának feltörésére, ha gyomosodásuk nem nagy mérvű. A kétsoros tárcsás borona, amely a Campbell-mozgalom hatására a traktorok terjedésével széles körben használt és úgyszólván valamennyi talajtípuson gyorsaságánál fogva a tarlóhántás ked(Folytalás a 114. oldalon.)
