Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-08-08 / 63. szám

Újítási mozgalom a mezőgazdaságban Az újítási javaslatok mindenkor a haladás szolgálatában állanak és a fenn­álló helyzet javításához vezetnek, tech­nikai és gazdasági előnyöket biztosíta­nak népgazdaságunk számára. Társadal­munk külön jutalomban részesíti azokat a dolgozókat, akik javaslataikkal előse­gítik népgazdaságunk fejlődését. Újítási javaslatnak minősíthetjük mindazokat a termelési-technikai, szer­vezési-technikai és szervezési-ökonómiai jellegű javaslatokat, amelyek lehetővé teszik az ismert technika, technológia, építkezési, kísérleti és termelési mód­szerek, valamint a termékek tökéletesí­tését. Tehát lehetőségeket a szövetkezeti termelés minden területén találunk. Szövetkezeteinkben elsősorban a ter­melési-technológiai újítások jönnek szá­mításba. A javaslat vonatkozhat a ter­ménybetakarítás vagy a talajmegmun­kálás módjának megváltoztatására, a takarmányíélék szárítására és tárolására, új takarmányozási módszerekre, a ba­romfi újszerű különleges egészségvédel­mére, újfajta építőanyagok használatára stb A szervezési-technikai javaslatok le­hetővé teszik a termelő eszközök cél­szerű elosztását, a munkafolyamatok egyszerűsítését, a munkaerők jobb el­osztását a csűcsmunkák idején, ide tar­toznak a gépi berendezéseknek újakkal történő kicserélésére vonatkozó javasla­tok is. A szervezési-ökonómiai újítási javas­latok csoportjába tartoznak főként az ellátás és a könyvelés szervezésére, a munkaegységek kiszámítására és a cél­szerű könyvelésre stb. vonatkozó újítási javaslatok, úgyszintén a munkafeltételek, biztonsági és egészségügyi intézkedések javítására vonatkozó javaslatok. Ezen­kívül újítási javaslatok nyújthatók be a szövetkezeti tagok anyagi és kulturális színvonalának növelésére, úgyszintén a szövetkezeti tagok gyermekei iránti gondoskodás növelésére, stb. Az érvénybe levő előírások alapján nem minősíthetjük újításnak és nem jutalmazhatjuk a következő javaslato­kat: a) a természeti kincsek lelőhelyének felfedezését (erről külön előírás in­tézkedik), b) a betegek gyógyítására és az ellenük folytatott védekezésre vonatkozó ja­vaslatokat, c) az összes feltétlenül szükséges in­tézkedéseket, amelyek elősegítik a szövetkezet vagy más üzem termelési feladatainak teljesítését. Ilyen intéz­kedéseket tesz a szövetkezet vezető­sége, a gépállomás igazgatója stb., d) a hiányosságok eltávolítására vonat­kozó javaslatokat, ha azok az előírá­sok megszegéséből származnak, e) az érvényes előírások megszegésére (pl. a szövetkezeti alapszabályokban előírt jutalmazások be nem tartására vonatkozó javaslatokat, f) azokat a javaslatokat, amelyek a fel­adatokat csak kitűzik, de nem java­solják a feladat megoldásának mód­ját, g) az új, hozzáférhető berendezések és anyagok vásárlására vonatkozó ja­vaslatokat. 1962. augusztus 8. Ezenkívül nem tekinthető újítási ja­vaslatnak az olyan találmány, amelynek feltalálója a patentengedély elnyerése után külön rendeletben megszabott ju­talomra jogosult. Megjegyezzük, hogy találmánynak csak olyan technikai prob­léma megoldása tekinthető, amely az eddigi gyakorlattal szemben, a technika újabb vívmányai felhasználásával jelen­tősen egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a termelést. Továbbá nem minősíthetek újítási ja­vaslatnak bármilyen újfajta mag és nö­vény nemesítésére, valamint új állat­fajták kitenyésztésére vonatkozó javas­latok sem. Ezen javaslatok benyújtása, megtárgyalása és jutalmazása a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztériumnak a Hivatalos Közlönyben megjelent 50/ 1958-as számú hirdetménye alapján tör­ténik. . Az új mezőgazdasági és erdei növény­fajták kitermesztöi számára a fajtaelö­­állítói igazolványt a prágai Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium (a továb­biakban: minisztérium) adja ki. Az iga­zolvány kiállításával egyidejűleg adja meg a minisztérium a termelési enge­délyt is. Az engedély iránti kérelemben a fajtaelőállító személyi adatain kívül fel kell tüntetni az új növényfajta nevét is, továbbá le kell írni a fajtaelőállítás, valamint a kipróbálás módját és helyét. A fényképekkel és mintákkal ellátott beszámolóban részletesen fel kell tün­tetni a kipróbálásról szóló feljegyzése­ket, valamint az elért eredményeket, továbbá a kutatóintézetek és üzemek bírálatait. A beszámoló végén fel kell sorolni az új növényfajta jellemző tu­lajdonságait. A fajtaelőállítói igazolvány kiadására a kérelmet vagy egy személy nyújtja be. vagy amennyiben az új fajta, több dolgozó kísérleti munkájának eredmé­nye, úgy közösen kérhetik a kiadását. Ilyen esetben az egyes személyek rész­vételét a munkában százalékosan kell feltüntetni. Üj növényfajtákra vonatkozó fajtaelőállítói bizonyítványt csak sze­mélyek kérhetnek; intézetek, üzemek és más szervezetek nem. Amennyiben valamely növényfajta kitermesztése ku­tató intézetben, vagy kísérleti telepen történt, ez a körülmény nem lehet a dolgozó igazolványa kiadásának rovásá­ra. A minisztérium megindítja a vizsgála­tot, és ha bebizonyosodik, hogy valóban új mag- vagy növényfajtáról van szó, kiadja a fajtaelőállítői igazolványt. Min­den kiadott igazolványt jegyzékbe vesz­nek. A fajtaelőállító igazolvány tulajdono­sai egyszeri jutalomdíjat kapnak. A ga­bonaneműek, a krumpli, a kapásnövé­nyek, valamint a zöldségfélék új fajtái előállítóinak az egyszeri jutalmon kívül évi jutalomdíj is jár. Ilyen jutalomra akkor jogosultak, ha a minisztérium irányelvei szerint az új növényfajta ter­mesztését továbbra is figyelemmel kí­sérik és irányítják. Bárminemű jutalom­ra csak akkor jogosultak a fajtaelőállí­­tók, ha az új növényfajtát a dokumen­tációs és a nemesítési anyaggal együtt átadják az államnak. Ha a fajtaelöállí­­tók közül valaki meghal, hasonló felté­telekkel minden jog az örököseire száll. Az egyszeri jutalom legfeljebb 10 000 korona lehet egy-egy növényfajta elő­állításáért. A díj megállapításakor figye­lembe veszik a kérdéses növény gazda­sági jelentőségét. A minisztérium a faj­taelőállítói bizonyítvány kiadása után legkésőbb három hónapon belül döntést hoz a jutaiomdíjra vonatkozólag, majd a dokumentációs és a nemesítési anyag­nak az állam részére történő átadása után ki is fizeti azt. Az évi díjat a pénzügyminisztérium hozzájárulásával szintén a minisztérium határozza meg a növényfajta próba termesztésének te­rületétől függően, amely azonban szin­tén nem haladhatja meg a 10 000 koro­nát. Az évenkénti jutalom a fajtaelőállí­tói bizonyítvány kiadását követő eszten­dővel kezdödöteg, egymás után 10 éven át folyósítható és így összesen legfel­jebb 100 000 koronát tehet ki, amelyet szintén a minisztérium utal ki. Ha utó­lag kiderül, hogy az új növényfajta nem felel meg a hozzáfűzött reményeknek, érvénytelenítik a fajtaelőállítői igazol­ványt, melyet tulajdonosa köteles visz­­szaadni. A felvett díjakat csak abban az esetben kell visszafizetni, ha a fajta­­előállítónak tudomása volt arról, hogy nem új növényfajtát termesztett ki. Az állatfajták kitenyésztésére vonat­kozó javaslatokat a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia földművelésügyi osz­tályára (a továbbiakban: akadémia) fo­gad el bejelentőlap formájában, amelyen a bejelentő nevén, lakhelyén és munka­helyén kívül az új állatfajta elnevezé­sét is fel kell tüntetni. A bejelentő laphoz csatolható a kitenyésztett fajta hasznos tulajdonságainak jellemzése és az egész dokumentációs anyag, amely­nek a következőket kell tartalmaznia: a fajta létrejöttének idejét és módját, az egyedek és azok elődjei hasznossá­gáról szóló ellenőrzési anyagot, a te­nyésztési munkák tervét és részletezé­sét, az elődök törzskönyvi lapjait négy ivadékig visszamenőleg, úgyszintén az előző három ivadékról szóló állatorvosi szakvéleményt, és végül az új állatfajta tenyésztésének helyéről szóló adatokat. Ezekután az akadémia a kutató inté­zetek és egyéb szakintézmények közre­működésével megindítja a vizsgálatot. Ha megállapitást nyer, hogy a bejelen­tett állatfajta tulajdonságaival és ismer­tető jeleivel különbözik az eddigi faj­táktól, hogy tulajdonságai révén előnyö­sen hasznosítható a mezőgazdaságban, s egyszersmind alkalmas az adott ter­mészeti és gazdasági körülmények kö­zötti tenyésztésre, valamint, ha a fajta mindkét neméből elegendő számú egyed áll rendelkezésre ahhoz, hogy szaporod­hassanak, az akadémia javasolja a mi­nisztériumnak a fajtaelöállítási igazol­vány kiadását. Az igazolvány tudajdonosa jutalma­zásban részesül. A jutalom nagyságát az illetékes minisztérium állapítja meg, aszerint, hogy a kitenyésztett fajta mi­lyen jelentőségű a gazdasági életben, különös tekintettel a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésére. Az igazolvány kia­dása után legkésőbb két hónapon belül a minisztérium megállapítja a jutalom­díj nagyságát, majd röviddel utána ki­utalja azt. Egy új állatfajta kitenyész­téséért járó jutalomdíj legfeljebb 50 000 koronát tehet ki. Amennyiben az új ál­latfajta nem felelt meg a kitűzött célok­nak és a hozzáfűzött reményeknek, a minisztérium a fajtaelöállítási bizonyít­vány érvényességét megszünteti. A díj esetleges visszafizetésére vonatkozólag, a növénynemesítéssel kapcsolatban már ismertetett rendeletek érvényesek. Végül nem minősíthető újítási javas­latnak más üzemekben bevezetett újí­tásra való figyelmeztetés sem. Ebben az esetben az illető személy külön díj­ra jogosult a figyelmeztetésért, amely azonban nem lehet nagyobb, mint az illető egy havi fizetésé. Dr. Henkel Andrej

Next

/
Thumbnails
Contents