Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-07-25 / 59. szám
VI. ÉVFOLYAM • 1B. SZÁM. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A szőlő védelme a peronoszpóra ellen r ^ TARTALOM KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Rőringer József: A szőlő védelme a peronoszpóra ellen 10S NÖVÉNYTERMESZTÉS Sobotka Oldrich mérnök: Tarlókeverékek zöldtrágyázásra ...............................................106 TALAJERÖFOKOZÄS Főj tik Stefan mérnök: Fordítsunk figyelmet a talaj újraművelésére és a meliorációs berendezések karbantartására 107 ÁLLATTENYÉSZTÉS V. Cunderlík, J. Kubán: Hogyan növelhetjük a tejtermelést a nyugat-szlovákiai kerületben ..........................................108 V___________J Jó termést csak úgy várhatunk, ha szőlőnket szakszerűen kezeljük, ehhez viszont ismernünk kell a szölőbetegségeket és az ellenük alkalmazott védekezés módját. A peronoszpóra a szőlő legveszedelmesebb gombakártevője, amelynek fellépése és kártétele az időjárástól függ. Csapadékos és meleg időjárás esetén május közepétől majdnem szüretig károsítja a szőlő zöld részeit. A levelek, melyeket megtámadott a peronoszpóra, részben vagy egész elszáradnak, a kis fürtök lehullanak, a fejlettebb bogyók rozsdabarna, majd kékes, később ólomszürke színt vesznek fel, azután megráncosodnak és leperegnek, esetleg összeszáradva a fürtön maradnak. A peronoszpóra kórképét a kevésbé gyakorlott termelő gyakran összetéveszti levélen a szöszösödéssel és fürtön a lisztharmattal, ha azonban tüzetesen szemügyre vesszük, könnyen megkülönböztethető. A szöszös és peronoszpórás levél fonákján, vagyis a levél alján foltokban egyformán fehér bevonat található. A peronoszpóránál a levél felülete sima és színe a bevonattal átellenes oldalon sárgás. Szöszösödés esetén ellenben a fonákon a fehér bevonat egy gödröcskében ül, a levél felső oldalán pedig ez a hely kidudorodik. A szöszösödés nem veszedelmes és így nem is szükséges ellene védekezni. A fürtperonoszpórának megkülönböztetése a lisztharmattól nagyon fontos, mert más-más védőszerrel kell védekeznünk ellenük. Az összetévesztésre az ad okot, hogy mindkettő fehér bevonat alakjában jelenik meg. Ha a lisztharmatbogyót kettévágjuk, látjuk, hogy belseje zöld, bevonatát ha letöröljük, fénytelen, lisztszerüen szemcsés, porhoz hasonlóan szürkés-fehér színű és letörölve penész szagú. Hogyan védekezzünk a peronoszpóra ellen A fertőzést és továbbterjedését megelőző védekezéssel kell megakadályozni, mert a megtámadott részt már nem lehet meggyógyítani, az elpusztul. A megelőző védekezés a következő teendőkből áll: ■ 1. AGROTECHNIKAI ELJÄRÄSBÖL, ez például a talaj gyomtalanítása, helyes kötözés, hónaljazás, a tőke szellősebbé tétele, stb., amivel elősegítjük a gyors felszáradást. Ezekkel az eljárásokkal nagy mértékben csökkentjük a fertőzés lehetőségét. ■ 2. KÉMIAI VÉDÖSZEREKKEL történő kezelésből, permetezéssel és porozással. Permetezés: a peronoszpóra ellen igen bevált permetezöszer a bordóilé. Az első permetezést akkor végezzük, amikor a hajtások 4 — 5 levéllel rendelkeznek. A további permetezéseket július végéig, esetleg augusztus elejéig 6—14 naponként végezzük. Esős időben májusban és júniusban hetenként permetezzünk. Száraz időben hosszabbak is lehetnek az időközök. Legfontosabbak a május végi és júniusi permetezések, mert a zsenge, fejlődő levelek és fürtök ilyenkor fertőződnek meg a legkönnyebben. A július végi, augusztus eleji permetezések kedvezően hatnak azáltal, hogy a levelek üdébb állapotban maradnak még késő őszig a tőkén, javul a tőke asszimilási lehetősége és így a termés jobban kifejlődhet és beérik. A permetezésnél tekintetbe kell venni még a szőlő fekvését és a fajtát. Eső, köd és hosszantartó harmat után, mindig vizsgáljuk meg a szőlőt, és ha már nincs rajta elég permet, vagy ha új levelek fejlődtek, azonnal permetezzünk. Ha a permet nem száradhatott meg, a permetezést ismételjük meg. Jégverés után is mindig permetezzünk. Az első permetezéshez 0,50 — 0,75 %-os, a többi permetezéshez pedig 1 %-os bordóilét használunk. Erősebb peronoszpóra fürtfertőzés esetén 1,5 — 2 °A-os oldatban használunk bordóilevet. Ennél erősebb bordóiléoldat használata nem indokolt. Inkább többször permetezzünk hígabb, mint ritkán sűrű oldattal. A permetezést úgy végezzük, hogy a permetlé a szőlő minden zöld részét (levél, fürt, hajtás) cseppekkel egyaránt bevonja. Permetezéskor túl finom porlasztást ne alkalmazzunk, mert fennakad a levélszöszökön és nem tapad jól meg, továbbá szeles időben elhordja a szél. Fürtök porozásának különösen esős időben van nagy jelentősége, mert porozni éppen akkor a legalkalmasabb, amikor a szőlő nedves. Lehet szélcsendes, száraz időben is porozni, akkor viszont a harmat oldja fel a port. A rézmészport, melynek hatóanyaga, vagyis réztartalma 20 V# rézhidroxid por alakban, a szőlő fürtperonoszpórája ellen használjuk fel. A beporzást végezhetjük háti géppel, vagy kézi porozóval, de alkalmas a ritkaszövésű zacskó vagy a harisnyaszár is. A rézmészpor finom szemcséjű legyen, mert ilyen állapotban jól tapad. A porozást úgy végezzük, hogy minden fürtöt vékony porréteg fedjen. RŐRINGER JÓZSEF (Alsószecsie) A Helvéciái Állami Gazdaságban Magyarországon a szőlőt a peronoszpóra ellen 1,5 %-os bordóilével, a szólómoly ellen pedig 0,3 °/o-os Matador készítménnyel permetezik. Képünkön a légnyomással működő háti permezetőgép töltését látjuk. -ku-
