Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-12-31 / 104. szám

„1970-ig mezfigazdaságunkat az Ipar színvonalára emeljük.“ (A „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól“ szóló dokumentumból.)

Az, aki valóban elgondolkozott e felett a Jelszó felett, amelyben pártunk mezőgazdaságunk fejlődését Irányozta elő 1970-ig, könnyen megérti, miért foglalkozunk ebben a cikkben az 1963-as évvel. Hiszen még a legragyogóbb távlatok is ott kezdődnek, ahol nincsen fény és pompa, de ahol alaposan meg kell fogni a munka végét. Ez vonatkozik a mezőgazdasági termelés komplex gépesítésének távlataira is.

Mit Jelent ma a komplex gépesítés szocialista társadalmunk további fejlődése szempontjából, az világosan kitűnik pártunk dokumentumából. Mezőgazdaságunk gépesítésének alapvető feladatát ugyanis nem a traktorpark kiszélesítésében látja, hanem

elsősorban ....... a burgonya, répa és

kukorica termesztésével és betakarításával kapcsolatos összes munkálatok komplex gépesítésében, hogy lényegében teljesen kiküszöbölje a kézi munkát.“

Mezőgazdaságunk technikai fejlődését ma már nem ítélhetjük meg a mezőgazdasági üzemek traktor- és mezőgazdasági gépparkjának egyszerű növekedése alapján. A gép- és a traktorpark minőségi változásai a döntők, annak összeállítása és az a tény, hogyan tud eleget tenni a mezőgazdasági termények termesztésének és betaHarításának komplex gépesítésére irányuló kívánalmaknak.

Ez Jelenti a legfőbb szempontot mezőgazdaságunk műszaki fejlődésében az elkövetkező évben. Azzal kezdjük, hogy ' megismerkedünk az 1963-as év műszaki fejlődésének legfőbb irányzataival.

Of GÉPEK A FÖLDEKEN

A növénytermesztés gépesítésének legfőbb irányzatát körülbelül így fejezhetjük ki:

® Ki ken tölteni azokat a hiányzó láncszemeket, a legfontosabb mezőgazdasági termények termesztésének és betakarításának komplex gépesítésében, ahol még kézi munkára támaszkodunk (gabonafélék, takarmánynövények, kukorica, cukorrépa, burgonya);

4$ A kiválasztott mezőgazdasági üzemekben végrehajtott műszaki és gazdasági ellenőrzés alapján a meglévő gépeket tovább kell tökéletesíteni;

@ Automatizáló elemek félhasználásával meg kell* oldanunk a traktorok munkasebességének növelését. Az automatizáló elemek könnyebbé teszik a gép kezelését és irányítását;

@ A munkafolyamatok meggyorsításával kapcsolatban ki kell próbálni az új munkagépeket, elsősorban a forgókéses tarlóhántót, továbbá a forgókéses munkaeszközöket a talaj felszíni rendezésére és a sorközi növény ápolására;

Az ismert technológiák műszaki-gazdasági mutatóit pontosabbá kell tenni és új technológiai folyamatokat kell kidolgozni, amelyek hozzájárulnak a munka termelékenységének növeléséhez. Elsősorban az alábbi technológiákról van szó:

Alapvető talajmfivelés: folyékony

trágyákkal történő trágyázás, és a gabonafélék betakarítása után a szalma talajba-dolgozása.

Hüvelyesek: a lehető legkisebb

veszteségekkel és a betakarított szemtermés lehető legkisebb mértékű megcsonkításával végzett betakarítás, (esetleg a gabona betakarításánál használatos gépek segítségével).

Kukorica: növényápolás nélküli termesztés, elsősorban a vetőmag bevonására szolgáló védőanyag előállítása és a burkolt vetőmag vetésére szolgáló szerkezet kifejlesztése.

Takarmáuyfélék: a fonnyadt takarmányok kazlakban és tornyokban történő utánszállítása.

Burgonya: A burgonya betakarítás utáni kezelésének folyamatos módszere, beleértve a tisztítást, a nedvességtartalom szabályozásét és a betakarított gumók minőségének biztosítását.

Cukorrépa: egyelés a lehető legkisebb kézi munkaszükséglettel, esetleg a növényápolás nélküli termesztés, a cukorrépa rakodása az utak menti rakodókra, a kétmenetes betakarítás esetében, a cukorrépatest és a cukorrépáié] rakodása a halmokból a régi technológia érvényesítésével.

Tehát ilyen a fejlődés iránya. Egészséges és hasznos igyekezet ez mind. Felmerül azonban egy további kérdés: Milyen fontos új gépek kerülnek ki gyáiainkból 1963-ban?

KI KELL EGÉSZÍTENI A GÉPRENDSZEREKET

Az lesz a legjobb, ha a mezőgazdaság műszaki fejlődésének 1962-ben elért sikereiből Indulunk ki. Az idei brnói árumintavásár látogatói a mezőgazdasági gépek pavilonjában biztosan észrevették ezt a jelentős, és a mezőgazdasági fejlődés jelenlegi ütemére jellemző tényt: a legfontosabb gépújdonságok kiegészítik vagy bezárják a gépsorokat. A gépek egységesítésére irányuló céltudatos munka eredményei elsősorban a traktorok, ekék, kultivátorok és sarabolók egységesített sorai. A látogató figyelmét azonban nem kerülhette el, hogy itt bizony hézagok vannak. Ezért a mezőgazdasági gépek szerkesztőire és gyártóira 1963-ban az a feladat vár, hogy elsősorban ezeket a hézagokat töltsék ki.

Az erőgépek csoportjában nagy teljesítményű segítőtársakat kapunk a Zetor-20, Zetor-30 és Zetor-40 Jelzésű traktorok sorában. Korszerű gépek ezek, de a haladó szövetkezeti elnök, ha elgondolkozik az újdonságok felett, joggal meglepődik. Ebből az egyesített traktorsorból ugyanis hiányzik a nagyobb munkasebességű traktor.

Jogos mezőgazdasági dolgozóinknak az a követelése, hogy erősebb és nagyobb teljesítőképességű traktort gyártsunk. Ezért 50 k vonóhorogteljesítményű és 10 %-os vonóerőtartalékú egységesített traktor szerkesztésének szükségessége került előtérbe. Ez a traktor — valószínűleg már $z első gyártmányok egyike — a jövő évi brnói árumintavásárra kerül és 1964- ben megkezdjük sorozatgyártását.

Problématikus azonban a PkUS-45- ös univerzális magajáró alváz sorsa. Ennek gyártását leállították és 1963- ban változtatásokat eszközölnek rajta mezőgazdasági műszaki fejlődésünk alapján. Az új alvázat, a legújabb ismeretek és tapasztalatok szerint — a nemzetközi egyezmények alapján — 70 k teljesítményre szerkesztik át. Ezen kívül nem lesz univerzális alváz a tervezett 6—8 gép számára, hanem csak két alapvető gép alvázát képezheti, és az új elképzelések szerint vonógép feladatét tölti be.

Újabb antibiotikumok a mezőgazdaságban

Tudvalevő, hogy a vitaminok különböző formáit tartalmazó antibiotikumok mezőgazdaságunkban egyre jobban elterjednek, nagyüzemi állattenyésztésünk fontos tartozékaivá válnak. Ilyen takarmány keveréket állít elő a Szlovák Takarmánykészítő Üzem Bratislavában. Ebben a keverékben a vitaminok és az antibiotikumok 100 kg-ként rendszerint 1 százalékban foglalnak helyet. Az antibiotikumok legjelentősebb részét chlortetracyklin és a Bu vitamin képezi, amely Aureovit 12 elnevezéssel kerül forgalomba.

Mire használható az Aureovit 12?

Redszeres adagolása főleg a nagyüzemi tenyészetekben válik szükségessé, ahol az állandó istállózás folytán az állatokon istállóűntság-avitaminózis esetleg más betegség jelei mutatkoznak, s ez egész szervezetükre kihatással lehet, mivel a felvett takarmányokat rosszul értékesítik. Ennek elhárítására alkalmazzák az Aureovit 12-t.

A nagyüzemi sertéshizlaldákban, ahol az istálló-úntság és a fertözéses nátha jelei észlelhetők, az 50 kg-os sertéseknél 5—20 gr-ot adagoljunk

14—30 napon keresztül. A betegség megszüntetése után azonban elegendő a napi darabonkénti 2 gr. A süldők számára a hizlaldába való áthelyezésük előtt 1—2 nappal és utána 3—5 napig 10 gr adagolása ajánlatos darabonként. Az anyasertéseknél ahol az úntság és fertözéses nátha jelei már kiütköztek, a takarmányok biológiai értéke nem felel meg az állategészségügyi követelményeknek, ott malacozás eiőtt 3 héttel és a szoptatástól kezdve 3 hétig anyánként naponta 12,5—25 gr Aureovit 12-t kell adagolni, azonban mihelyt a malacok enni kezdenek darabonként 1—5 grot keverünk takarmányadagjukba.

A borjak részére az Aureovit 12-t tejben vagy abrakban keverve naponta 5—10 gr adagolással keverjük az itatás végéig. Az elválasztás utón azonban elegendő lesz 1—2 gr minden 100 kg-nyl élősúlyra.

A csirkék 1 kg-nyi takarmányadagjához legalkalmasabb 20 mg chlortetracyklin hozzákeverése. Ha pedig az állatokat mélyalmon tartjuk, minden kg takarmánykeverékhez 100 mg-ot keverjünk. A hízóbaromfi takarmányadagjához a gyakorlatban szükségtelen az Aureovit 12 külön adagolása, mivel ezeket a takarmányokat a termelők a keverőbői készen elegendő ilyen anyagokkal dúsítva kapják. Ha azonban ezekhez a készítményekhez saját alapokból mintegy 80 százalékot hozzákevernek, úgy a saját alapokból hozzákevert takarmány minden kilójaként 2,5 gr Aureovit 12-őt adnak.

A tojóstyúkok részére kétféle takarmánykeveréket állítanak elő nálunk. Ezek a keverékek elegendő chlortetracyklint tartalmaznak, ezért nincs szükség továbbLadag hozzákeveréséhez. Amennyiben ezekből a takarmányokból egyelőre még nincs elegendő, ajánlatos a takarmányozásnak olyan értelmű megoldására törekedni, hogy a mélyalmos, nagyüzemi tenyészeteknél tojónként 10 mg, kifutós tartásnál pedig 2 mg chlórtetracyklin jusson. Olyan takarmányokhoz viszont, amelyekben semmilyen antibiotikum nincs jelen, a mélyalmon tartott tojóknál 1000 db-onként 0,5 kg-ot, ha azonban az állományban fertözéses nátha, diftéria és hasonló megbetegedések jelel észlelhetők, úgy 7—14 napon át 1000 tojónként 1—2 kg Aureovit 12-t keverünk a takarmányadaghoz.

Továbbá értékes antibiotikum koncentrátum a most kísérletezés alatt lévő Sterovit I, amelyet mycéiíumból állítanak elő. Ez az anyag főleg provitaminokban gazdag. A D-vitaminon kívül Heteroauxínt és mintegy 12 aminosavat is tartalmaz. A szárnyasokon végzett eddigi kísérletek azt mutatták, hogy ennek a készítménynek a takarmányokhoz való keverése nagyban elősegíti a feletetett takarmányok értékesülését, s ugyanakkor csökkenti a takarmányszükségletet. A tapasztalatok szerint a Sterovit I, 1,2 %o-es adagolása 1 kg takarmányhoz való keverése esetén, 1 kg hús előállításánál 0,5 kg abrak megtakarítását eredményezte.

A mycéllummal azonban egyes szövetkezeteinkben is kísérleteznek. Ilyen például a dolnámicslnái szövetkezet is, ahol az összes hízómarhát (67 db) ilyan takarmányokkal etetik.

Milyenek az eddigi eredmények?

Ján Dobríktól a szövetkezet fiatal zootechnikusától megtudtuk, hogy az említett állatok naponta darabonként 20 kg pácolt búzapolyvát, 2 kg abrakkeveréket, 3 kg gyengemínőségű rétiszénát és 1 kg mycéliumot kapnak. (A mycélium fehérje értéke 14, keményítő értéke pedig 45%.) Az állomány bizony szép, kövér. Az állatokat rendszeresen havonként mázsálják, hiszen a dolgozókat az elért súlygyarapodás szerint díjazzák. A november végi mázsálásnál kitűnt, hogy a tervezett 0,80 helyett 1,16 kgos átlagos súlygyarapodást‘értek el hízónként.

— Semmi esetre sem értünk volna el ilyen eredményeket, mycélium nélkül — jegyzi meg Dobrík elvtárs.

Az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy mezőgazdaságunk a mycéllummal olyan fontos és értékes anyagot kap, amely a közeljövőben segít megoldani a termelésben ma még megmutatkozó hiányosságokat.

A szlovenszkálupcsai penicllingyárban azonban tovább kísérleteznek, hogy a legtökéletesebb formában adhassák át gyártmányukat a termelésnek. A priechodl szövetkezetben egy 800 csirkét befogadó telepet létesítenek, ahol 10 X 80-as csoportokban folytatják majd a kísérletezést abból a célból, hogy megállapítsák, mennyiben befolyásolja a mycélium az állatok növekedését és hízását, s mindez mílyep önköltség megtakarítással jár a nagyüzemi tenyészetek számára.

Az üzem tervszerű feljesztésével összhangban nagyüzemi állattenyésztésünk számára újabí) antibiotikumvitamin koncentrát gyártásával is kísérleteznek. Ilyen gyártmány lesz a B2 vitamint tartalmazó fermentum is, amellyel gazdagítani kívánják a takarmányok értékét, azonban a jövőben a növénytermesztés is várhat egy új serkentőanyagot a Giberelint. Ez egy növényserkentő anyag. Hektáronként csupán néhány grammal lesz belőle szükséges. Amint látjuk a szlovenszkálupcsai penicilingyár dolgozói pártunk XII. kongresszusa után hatékonyan járulnak hozzá mezőgazdaságunk további fejlesztéséhez.

. Hoksza István

' MI HIÁNYZIK A GABONAFÉLÉKNÉL

A gabonafélék termesztésének és betakarításának komplex gépesítését nem valósíthattuk meg teljes mértékben, mivel hiányoztak eddig azok a . gépek, amelyek a hárommenetes ga. bonabetakarítás esetén bezárnák a ; fölszecskázott gabonaanyag feldolgozásának munkafolyamatát, valamint elvégeznék a fölszecskázott szalma kazalozósát. Elsősorban olyan gépek. ről van szó, amelyek a fölszecskázott gabohaanyagot kicsépelnék és a magot osztályoznák.

Már ebben az évben kipróbálták a „szeparátor“ néven ismert gépi berendezés prototípusának munkáját, amely lényegében szalmarázó nélküli cséplőgép. A próba eredményei nagyon biztatók: a szeparátor teljesítménye óránként 80—100 mázsa, és a mag tisztasága 98 %-os. A prosztejovi Agrostroj dolgozói feladatul tűzték ki maguk elé, hogy 1963-ban megszerkesztik az egész betakarítás utáni munkavonalat: az adagolóberendezést, a szeparátorba vezető szállítót, a szeparátort, a fölszecskázott anyag fúvóberendezéssel történő szállításét a megfelelő helyre, valamint a mag szállítását egyenesen a pótkocsira.

Itt is vannak bizonyos ellentmondások, amelyeket egymással összefüggésben kell megoldani: a szeparátor nagy teljesítménye és a nagy befogadóképességű teherkocsik hiánya közötti ellentmondás. A betakarítás utáni munkavonal folyamatos ellátására öt nagy befogadóképességű, körülbelül 50 m3 rakodótérséggel rendelkező teherkocsira van szükség, hogy átlagban 5 km-es távolságról biztosítsuk a szeparátor folyamatos etetését. Jelenleg azonban csak 16 m3 rekadótérséggel rendelkező teherkocsikat gyártunk. Tehát a 6—7 tonna teher szállítására megfelelő nagy űrtartalmú teherkocsik gyártása Jelenti a legfontosabb előfeltételét a leghaladóbb, hárommenetes • gabonabetakarítási technológia kiszélesítésének.

A KAPÁSNÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉNEK gépesítéséért

Ami a cukorrépa termesztését és betakarítását illeti, szövetkezeteink és állami gazdaságaink már megismerkedtek a szemenkénti vetéssel és a menetes betakarítást' végző gépekkel. A 2-OCN 1-es kétsoros függesztett cukorrépafejelőgép és a 2-VCZ jelzésű kétsoros vontatott cukorrépakiszántógép lehetővé teszi a cukorrépa kétmenetes betakarításának folyamatos módját anélkül, hogy a cukorrépafej vagy a cukorrépatest a földet érintené. Azt is mondhatjuk, hogy ennek a két gépnek a szerkesztésével a cukorrépa betakarításának komplex gépesítését befejeztük.

Mi vár még tehát ezen a téren az elkövetkező évben? Meg kell oldanunk a betakarítási munkálatok gépesítését a cukorrépa vetésterületének legnagyobb részén, ahol a betakarítást még a régi módszerrel végzik el. A hagyományos betakarítási technológia legmegerőltetöbb munkáját a halmokba gyűjtött cukorrépa szállítóeszközökre történő rakodása jelenti. Ezért óránkénti 120 mázsa teljesítményű cukorrépatest-rakodógép szerkesztésén dolgoznak és hozzáláttak már annak a szerkezetnek a kidolgozásához is, amely a cukorrépafejet rakja a halmokból a szállítóeszközökre. Csak ha ezek a gépek készen lesznek, mondhatjuk majd, hogy a- cukorrépa termesztésének és betakarításának komplex gépesítését szolgáló géprendszert kiegészítettük, (ha nem vesszük tekintetbe a cukorrépatest szállítását és az ideiglenes rakodókon történő kezelését).

A jövő évben a legnagyobb figyelmet a burgonya termesztésével és betakarításával kapcsolatos komplex gépesítés kérdéseire fordítják. Elsősorban olyan gépekről van sző, amelyek a batekarítási és a betakarítás utáni munkálatok folyamatosságát biztosítják. A nehéz és a lejtős talajok számára szerkesztik azokat, tehát olyan munkafeltételek számára, amelyek tipikusak a burgonyatermesztési körzetekre. A gépsort a következő gépek alkotják: kombájn, fajtázőgép és egy nagy teljesítményű osztályozőgép. A kombájn a burgonyát klszántja és nagyjából megtisztítja. A burgonyát a tisztátalansággal együtt azután a stabil munkahelyre szállítják, ah'-! fajtázógép a burgonyagumókat azután osztályozza.

A növénytermesztés gépesítésének fejlődése az 1963-as évben tehát ilyen távlatokat hyit. Csak nagy vonalakban beszéltünk róla, de az elmondottakból is láthatjuk, hogy az öszszes mezőgazdasági termények termesztésének és betakarításának komplex gépesítésére irányul.

Jirí Stőpének mérnök

Példás

dohánytermesztők

Z LÁTNÁ — A Komárnól Állami Gazdaság zlatnái részlegének dohánytermesztői már évek óta síép eredményeket érnek el. így például a múlt évi tervüket 160 %-ra teljesítették. A közelmúltban bekapcsolódták az „övjad a parasztbecsületet“ mozgalomba. Ezenkívül versenyeznek a „szocialista munkabrigád“ címért. A pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségüket teljesítették: a tervezett hektárhozamot másfél mázsával túlhaladták. (Czibor D., Kontár no)

VELKÉTRAKANI — A Misley István és Nagy József vezette dohánytermesztő csoportok 10—10 hektáron termesztettek dohányt. Tervüket 110—110 %-ra teljesítették. E két csoport közt nemes versengés folyt. A szép eredmény eléréséért dicséretet érdemel Polyi Margit, Tárcy Károlyné, Estók Verőn,- Nagy Sándorné, Jabrik Ferencné, Kovács Ilona és Kocsis Mária. (Zelenák István, Príbenyík)

Megjutalmazták a legjobbakat

Annakidején a Rozsnyavai Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztálya versenyt hirdetett az őszi szántás-vetés "és a betakarítás mihamarabbi elvégzése érdekében. A versenyfeltételeket a különböző természeti viszonyok . figyelembevételével állapították meg; tehát a termelési körzetek szerint. Emellett előnyben részesítették azokat a szövetkezeteket, munkaközösségeket és egyéneket, akik — illetve amelyek — szorgoskodásukkal lerövidítették az agrotechnikai, valamint a terményeladási határidőket.

Nemrégiben sor került a verseny eredményeinek értékelésére, valamint a jutalmak összegének megállapítására és kiosztására. Mindent egybevetve, a rozsnyavai járásban 42 350 koronát osztottak szét a verseny győztesei közt jutalom címén.

• A répatermesztő körzetben a licincei szövetkezet 3000 koronát — az elnök és az agronómus 500 — 500 koronát — a gemerszkáhorkai szövetkezet 2250-et — az elnök és az agronómus 350—350 koronát, a szlaveci szövetkezet 1800 koronát — az elnök és az agronómus 250-250 koronát — kapott.

• A burgonyatermesztő körzetbten a rozlozsnái, kunováteplicai, a revúckalehotai és a rákosi szövetkezet kapott 2000 — 2000, illetve 1800 koronát.

• A hegyaljai körzetben élretört a gocsaltovói, a magnezitovcei, a dlhálúkai, s még ezenkívül 8 szövetkezet- részesült pénzjutalomban. Név szerint: a honcei, kecsovói, mRrkuskai, sirki,, lipovnyíki, gemerszkápolomai, rohovcei és a modrálúkai szövetkezet.

• A hegyi körzetben első helyre került a szilickábrezovái szövetkezet, a második helyet a szilicai, a harmadikat pedig a szlavosovcei szövetkezet nyerte el.

• Legjobb eredményt elérő traktorosok: a répakörzetben Brezir.a

Ondrej, Berec Barnabás és Kovács Béla, akik 300, 250 illetve 200 koronát kaptak jutalmul. A burgonyakörzetben Stefánik Ján, valamint Demeter Sándor, a hegyaljai körzetben Snírer Stefan, Bosko Jozef és Vrtíá Milan; a hegyi körzetben pedig Rákay Barnabás, Rögös Ladislav és Bokros Géza traktoros győzött a versenyben. A Jelsavai Állami Gazdaságban Farkas Árpád détés tűnt ki nagy igyekezetével, s kapta meg a 300 korona jutalmat.

Kevés figyelmet szenteltek a verseny helyes megszervezésére és irányítására a csoltovói, paskovái, plesiveci, rudnái, dlháveszi, kocelovcei és még számos szövetkezetben. A jövőre vonatkozólag a fenti példákból levonhatják saját részükre a tapasztalatokat. Bizonyára rájönnek, hogy nem is olyan ördöngösség a versenyzés, csak rendet kell tartani, s emellett még pénz is üti a markukat. Arról nem is beszélve, hogy a munkálatok hamarabbi elvégzésével kevesebb lesz a termésveszteség, s jobb feltételeket teremtenek a bőséges termés elérésére. (nkij

A NÖVÉNYTERMESZTÉS TECHNIKAI FEJLŐDÉSÉNEK TÁVLATAI KÖZELRŐL

Milyen lesz a komplex gépesítés 1963-ban