Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-12-31 / 104. szám
Megvalósítják a kongresszus határozatát brigádot. A pártszervezet elnöke szerint szállító brigádot is akarnak szervezni. Szmolka elvtárs, aki egyben a szövetkezet agronómusa is, a beszélgetés végén összeszámolgatja a takarmánykészletet és felvidulva mondja: A következő ta- Szmoika János, a karmányozásí évfalusi pártszerve- ben, mivel sok kuzet elnöke koricát és silót termeltünk, még tartalékunk is marad. Reméljük, az új év sem lesz rosszabb. Gombos elvtárssai még alaposabban meghányjuk-vetjük a lehetőségeket. Én azt mondom, mindennek az alapja a bő takarmányalap. Az 1962-es eladási tervünket a tejen kívül túlteljesítettük. Az új évben sem akarunk roszszabbak lenni. Elgondolkozunk majd a határozat minden pontján. Ügyes a mi elnökünk, jó javaslatokkal jön. Nem hiába járt Prágában. B. J. Elsők A rozsnyavai járásban először kaptak mezőgazdasági kollektívák „szocialista munkabrigád“ címet. A XII. pártkongresszus időszakában jutott e büszke cím birtokába a szilicai szövetkezet 3 munkaközössége — Máté Sarolta, Magyar József és Várady Jenő vezetésével —, valamint a berzétei szövetkezet traktorosai, a szlabosi EFSZ fejőnői, s a csiernálehotai fejőnek. Ezek a munkaközösségek jó példát mutatnak a járás többi szövetkezetének dolgozói számára is. Farkas István (Rozsnyava) A szövetkezetek fejlődésével párhuzamosan új, szocialista faluk alakulnak ki. A központi faluk már fel lesznek szerelve a legkorszerűbb berendezésekkel, épületekkel. A napokban fölkerestük Koczkás Zsigmond elvtársat, a Zlatnánaosztrovi Helyi Nemzeti Bizottság titkárát, hogy elbeszélgessünk a falu fejlődéséről. A jövővel kapcsolatban néhány kérdést intéztünk hozzá. — Titkár elvtárs, a szövetkezet hogyan zárja a gazdasági évet és hogyan indulnak az évbe? — Szövetkezetünk 1960-ban egyesült a hornázlatnáival és azóta 1434 hektáron gazdálkodik. Persze, a kibontakozás nem megy könnyen. A XII. kongresszus határozatának értelmében felfrissítjük a szarvasmarhaállományt. Kiselejteztük a bangos teheneket és körülbelül három év múlva megszüntetjük a TBC-t is. Megvan rá minden lehetőség, hogy az új évben rendszeresen teljesítsük eladási kötelezettségeinket. Idén 2439 mázsa húst kellett volna eladnunk, de 2545 mázsát adtunk el. Sajnos, a tejeladással lemaradtunk, mivel szálastakarmánnyal kissé szűkén állunk. — A kongresszusi határozatban szó van az öntözéses gazdálkodásról is. Mit tesznek ezen a téren? — Minden lehetőség megvan arra, hogy az új évben legalább 300 hektárt öntözzünk, ahol lényegesen emelkedik majd a termelés. — Mennyit fejlődött községük • a két kongresszus között? — Örömmel mondhatom, hogy majd minden második családra jut egy televízió és több mint 200 új lakás épült. — Központi falujukban milyen építkezések valósulnak meg? Isi!@r|ú a «a wr a jov® falujából — Elsősorban is befejezzük az építés alatt álló nagy befogadó képességű kultúrházat. Sajnos, most az ifjúságnak nincs megfelelő szórakozóhelye. A távlati tervek szerint vízvezetéket létesítünk, korszerű mozit, strand- és kádfürdőt, aggok házát, gyógyszertárt. A faluszépítési akcióba szép parkot létesítünk. — A dolgozók életét még milyen módon igyekszenek megkönnyíteni? — Berendezzük a szolgáltatások házát, ahol az ifjú párok a korszerű követelményeknek megfelelően tarthatják meg esküvőjüket. Nem kell otthon szoroskodni a családi házban. — Gondoltak a családanyákra is? — Igen. Felépítjük és berendezzük a bölcsődét, ahová a szövetkezetben dolgozó asszonyok beadhatják gyermekeiket. A másfélmillió korona költséggel épült iskola diákotthonában több mint 200 gyermeket helyezünk el. — A szövetkezeti tagok keresete megfelelő? — Volt olyan hónapunk is, amikor 843 000 koronát fizettünk ki a togoknak. A szilárd bérezéses munkanorma értéke 22 korona. Nemegy szövetkezeti tagunk 2000 koronát is keres. Amint már említettem a beszélgetés elején, az új évben lényegesen jobban teljesítik majd eladási kötelezettségüket, ami nagyobb bevételt eredményez és így a tagok jövedelme is évről évre emelkedik. Bizony, amíg központi falunk az elképzelésnek megfelelően kiépül, sokat kell még dolgozni; de megéri, mert ha megvalósítjuk a terveket, sikerül falunk életét a város színvonalára eipelni. —b— Levicei Állami Gazdaság dobogói részlege annyira félreeső helyen van, hogy azt szokták mondani: „Itt még a madár se jár.“ Mindamellett a részleg tehenészeinek tejtermelési eredményei újságba kívánkoznak. Tejátlag - 10 literen felül Lényegében akkor kezdtünk a tehenészettel komolyabban foglalkozni, amikor az újságok, a rádió, s úgyszólván valamennyi hivatalos közlemény, de nem utolsósorban ar tejüzem kiküldöttje és a járási pártbizottság is a téli tejtermelés kérdését az élre állította. Szeptemberben, amikor a zöld futószalag háromnegyedrészénél tartottunk, megállapítottuk, hogy ha akarunk, ha nem, át kell térnünk a téli takarmányozásra. Kissé időelőtti dolognak tartottuk, de így történt... Mit volt mit tenni, összehívtuk a fejőket, s a munkaértekezleten kitűztük a tejtermelés megjavítását. Mégpedig olyanképpen, hogy bevezessük az Minőségi változást a szarvasmarha-tenyésztésben élesztősített moslék itatását, a teheneknél. Ennek csakhamar meg is lett az eredménye: A szeptemberi fejési átlag 10,45 liter volt, októberben már 11,20 literre sikerült emelni, novemberben 11,10 és decemberben pedig 10 liter tejet fejtünk átlagosan tehenenként. Ehhe^ csak annyit, hogy ezekután bátran merjük ajánlani minden mezőgazdasági üzemnek az élesztősített ivós adagolását a tehenek részére. Az élesztősített ivóst a következőképpen csináljuk: Tehenenként, naponta 10 litert számítva (kétszer ötlitert 28—30 C° hőfokon) adagolunk. Fakádakban tehenenként 2 kg darált heremurvát, 2 kg abrakkeveréket és 4 deka élesztőt teszünk. A szükséges vízmennyiség felét 40—60 C°-on az etetés előtt hat órával a keverékre öntjük. A víz második részét közvetlen itatás előtt juttatjuk a kádba. Ezután alapos keverés, majd az itatás következik. Az itatást mindig megelőzi az etetés. A tehenek az ivóst jó étvággyal fogyasztják. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a téli időszakban is magas tejátlagot érünk el tehenenként. JUHÁSZ GYULA, a levicei ÁG dobogói részlegének zootechnikusa Mivel lofllalloznak j Michalik elvtársat, a szövetkezet elnökét az irodában találtuk. A szövetkezet idei termelési tervét tanulmányozta és jegyzeteket készített. Az asztalon ott feküdt a kongresszusi beszámoló. Az egyik oldalon piros ceruzával a következő mondat volt aláhúzva: „A növénytermesztés lényeges emelése, a takarmányszükséglet teljes fedezése és a fehérjék nagyméretű termelése lehetővé teszi a gabonabehozatal csökkentését, ami hozzájárulna takarmánymérlegünk kiegyensúlyozásához és így az állattenyésztési feltételek is megjavulnának, vagyis a lakosságot jobban elláthatnánk hússal, tejjel és más mezőgazdasági termékekkel. 1970-ben el kell érnünk, hogy minden hektárról 180 kg húst, 340 tojást és 630 liter tejet nyerjünk!“ — Éppen azt számolom, hogy ez évi eredményeinkkel hogyan közelítettük meg ezt a célt — mondja Michalik elvtárs. — Habár eladási tervünket teljesítjük, még sem vagyok megelégedve. Tejtermelésünk magasabb is lehetne. A XII. kongresszus eredményei mutatják, hogy a lehetőségek nagyok. Minden az emberek becsületes munkájától függ! A javorinkai szövetkezetnek általában olyan termelési feltételei vannak, mint járásunk többi szövetkezetének és mégis többet termelnek, mint máshol. A cukorrépán és a kukoricán kívül minden mezőgazdasági munkát gépesítettek. Ez az egyjk oka annak, hogy a szövetkezet jó gazdasági eredményeket ér el. A gépesítés a fiatalokat is vonzza a szövetkezetbe. A XII. kongresszus újra kiemelte a kukoricát, mint a legelőnyösebb takarmánynövényt. A szövetkezetben már hosszú évek folyamán jó eredményeket éritek el a termesztésijén. Az idén például kukoricából 50 mázsát értek el hektáronként. Krajcsovics Ferdinand (Galánta) Pártunk XII. kongresszusa kiemelte, hogy „egész társadalmunk fő feladatának ma a mezőgazdasági termelés fejlesztését kell tekinteni, amelynek lényeges növelése nélkül nem biztosítható sem a népgazdaság arányos fejlődése, sem a lakosság életszínvonalának emelése.“ A kongreszszus hangsúlyozta, hogy a növénytermesztés elsődleges fejlesztése mellett fokozott figyelmet kell fordítani az állattenyésztés, s azon belül mindenekelőtt a szarvasmarhatenyésztés intenzitásának növelésére. Ezzel a jelentős kérdéssel foglalkozott az elmúlt napokban a Dunajszkásztredai Járási Pártbizottság plénumának ülése is. Elemezték a jelenlegi helyzetet és nyíltan rámutattak a fennálló hiányosságokra és azokra a lehetőségekre, amelyek a megoldást adják. Az 1960-as évtől a dunajszkásztredai járás jelentős eredményeket ért el a szarvasmarhaállomány egészségi állapotának megjavításában. Sikerült elérni, hogy minden mezőgazdasági üzemben a borjakat egészséges környezetben válasszák elf s egészséges tejjel és takarmánnyal etetik. Ezzel egyidőben sok mezőgazdasági üzemben lényegesen megjavították a takarmányalapot is, ami megkönnyíti a tej, és húseladásban mutatkozó hiányosság eltávolítását. Az eredmények mellett járási viszonylatban jelentős hiányok is mutatkoznak e szakaszon. Ezek elsősorban a rossz tenyészmunkában mutatkoznak meg. A plénumülés rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági üzemek többsége az állattenyésztési újratermelésben nem végzett semminemű (vagy csak nagyon hiányos) tenyésztőmunkát. Ennek következetében jelenleg a tejtermelés nagyon alacsony a járásban. Számos szövetkezet van, ahol magas termelési költségek mellett kevés tejet termelnek. így például Jurován, az egy tehénre eső évi átlagos tejtermelés 800 liter. Trnávkán 720, Janíkin 1000, stb. Természetesen az alacsony tejtermelés nem kifizetődő. Egyes szövetkezetekben és állami gazdaságokban jó eredményeket érnek el ezen a téren. Például Topolnyíkiban az egy tehénre eső átlagos tejtermelés 1900 liter, s az egy literre eső termelési költség 1,25 korona. A plénumülés beszámolója és a vita igazolta, hogy az elegendő takarmány és a kisborjak egészséges környezetben való nevelése, nagyon lényeges, de nem egyedülálló tényező a tejtermelés növelésének s a hatékonyság fokozásának szempontjából. Fontos a tenyészmunka, s ezen a téren járásunkban nagy tartalékokkal rendelkezünk. Mi igazolja ezt? Elsősorban az, hogy egyenlő takarmányadagolás mellett vannak olyan tehenek, amelyek -1000 liter tejet adnak, és vannak olyanok, amelyek 2800—3500 litert egy laktáció alatt. Az EFáZ-ék többségében végzett elemzés azt mutatja, hogy a 7 literes tejhozamra adagolt takarmány etetésénél olyan tehenek mellett, amelyek 10—15 litert adnak, vannak olyanok is, amelyek csak 1—2 litert termelnek. Ez azt bizonyítja, hogy nem minden esetben a takarmányozás okozza az alacsony tejhozamot. A helyzet az, hogy sok kishozamú tehenünk van, mégpedig azért, mert az évek során a tenyésztőmunkára nem fordítottunk kellő figyelmet. A tehenek selejtezése az utóbbi években magas százalékú volt; 1960- ban 18, 1961-ben 14, s 1962-ben elérte a 20 °/o-ot. Ezidáig ez a magasfokú selejtezés a tuberkulózissal és a takarmányhiánnyal indokolható. A vita folyamán arra a megállapításra jutottunk, hogy a magasfokú selejtezés sok esetben abból adódik, hogy a tehénállományban már olyan üszőket soroltunk be, amelyeket ki kellett volna -selejtezni. A valóság az, hogy a mezőgazdasági üzemek a borjakat továbbtenyésztésre gépiesen választják ki, tekintet nélkül arra, hogy milyen hasznosságú tulajdonságokkal rendelkezett az elődje. A szövetkezetekben elhanyagolták az állathasznossági nyilvántartás vezetését, például a fejősről, a tej zsírtartalmáról stb. Ez azután ahhoz vezetett, hogy a zootechnikusok többsége, ha akarná is, nem tudja megkülönböztetve előkészíteni a hasznos egyedektől származó' borjakat és besorolni a tehénállományba. Ezért sok tehenet már a második vagy a harmadik laktáció után kiselejteznek. Sok esetben a fejők nem engednek 15—20 éves teheneket selejtezni csak azért, mert lényegesen több tejet adnak, mint azok a tehenek, amelyek 3—4 évesek, s melyeket a zootechnikus felelőtlenül a tehénállományba sorolt. Nem ritka az az eset, hogy fiatal tehenek csak annyi tejet termelnek, amennyi saját borjaiknak sem elegendő. Alapvető hiányosság tehát, hogy azok az EFSZ-ek és állami gazdaságok, amelyek nem vezetnek hasznossági nyilvántartást, nem ismerik az elődök termelőképességét, örökítőképességét így a tehénállományban végeredményben gyenge tulajdonságokkal rendelkező egyedeket sorolnak be, amelyeket két-három évig nagy költséggel feleslegesen tartottak. Valamennyi üzemben pontos nyilvántartást kell vezetni a tehenek hasznosságáról. A nyilvántartás és az eddigi tapasztalatok alapján 1963 június 30-ig ki kell választani a 2006 liternél magasabb tejhozamú teheneket. Ezeknek az utódai fogják az alapot képezni a tehénállomány feltöltésére. Ott, ahol a törzsállomány felújítása nem lehetséges 2000 liternél töjjbet adó tehenektől származó utódokká), ott a járási nemzeti bizottság engedélyezi az alacsonyabb hozamú tehenek utódainak a tenyészetbe vételét is. Ha évenként csak 20 borjút választunk ki továbbtartásra, minden 100 tehén után, akkor öt év alatt felújítjuk a tehénállományt. Az eddigi eredmények szerint járásunkban 100 tehéntől 40 üszőt és 40 bikát nyertünk. Ez azt jelenti, hogy a legjobb 20 üszőborjút besoroljuk a tehénállományba, a többi pedig hizlalásra kerül. Fokozott figyelmet fogunk fordítani a vemhes tehenekre, főként arra, hogy megkapják a szükséges takarmányadagot. Nem szabad megtörténni annak, hogy a vemhes tehenek a fejőstehenek között legyenek. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy ezekben az esetekben az etetők és fejők nincsenek anyagilag érdekelve, a tehenek jó előkészítésében. A tenyészállatok részére külön takarmányadagokat kell összeállítani, tekintetbe véve az állatok termelőképességét. Rendkívüli figyelmet kell forc^tani a szárazon álló tehenekre, mert ennek az időszaknak van legnagyobb hatása a következő laktációra. Az ellést követő három napon belül a zootechnikusok biztosítani fogják a borjak tetoválását. Az állatorvosi szolgálat negyedévenként ellenőrzést tart az üszőknél és kiválasztja azokat az üszőket, amelyek a következő negyedévben tenyésztésre kerülnek, s azokat is, amelyek továbbtenyésztésre pem alkalmasak. Hasonló ellenőrzést kell végezni a teheneknél is évente legalább kétszer. 1963 január 1-től járásunkban bevezetjük Bajburtejan szovjet professzor új ivartalanítá?i módszerét. Az eddigi módszerek mellett zavar állt be a hormonok tevékenységében. Bajburtejan professzor módszere azon alapszik, hogy megszakad a magképződés a hormonok további tevékenységének megőrzése mellett. Tekintettel a Szovjetunióban elért jó eredményekre» ezt a módszert kísérletileg bevezettük. Előzetesen 3 mezőgazdasági Üzemben a bikáknál próbáljuk ki ezt a módszert,és később, ha beválik, kiszélesítjük. Meg vagyunk győződve, hogy ezen intézkedések következetes megvalósítása lényeges minőségi változást hoz az állattenyésztésben. Öllé Gyula, a Dunajszkásztredai Járási . Pártbizottság dolgozója föíiitfaif 3 196?. december 31. Nem hiába járt Práoában probléma a rétek hektárhozamának emelése sem, hisz 350 hektárról takarítottak be szénát. A hektárhozamot főleg műtrágyázással akarják emelni. A herefélék rendkívüli szárazság miatt nem sikerültek, de a szövetkezet vezetősége nem ül karbatett kezekkel. 70 hektár őszi keverékük szépen kikelt és tavasszal még megtoldják 30 hektár borsós keverék-3ár a határ elnéptelensdett, az ipelszkészokoleci szövetkezeti tagok mindkét keze tele van munkával. Az 1260 hektáros szövetkezetben (ebből 865 hektár szántó) nem kis gondot rd a napi takarmányadag szállítása. Casparik István és Ozsvald Sándor már épp az egyik silógödör aljára értek. Elmondják, hogy télidőben nyolc takarmányos is dolgozik naponta, sok a siló, van mivel dolgozni. Szmolka János, a j pártszervezet elnöke is ^ elégedetten jár-kel a gaz- j dasági udvaron. i Gombos György-gyel, a ■ szövetkezet elnökével ; akartunk beszélni, aki ! résztvett a XII. kongresszuson, de épp járási ! plénumon volt. A kongresszusról már beszélgettek a pártszervezet elnö- j kével. Amikor Gombos j hazaérkezett, pártiskolá- ! zást tartottak és frissi- ; ben beszámolt a nagy j adatokról, élményekről. , A szövetkezetben a határozat nem maradt pa- í píron, máris irányt vettek a takarmányalap megteremtésére. Idén 145 ] hektáron termeltek sze- ; meskukoricát és csövesen j 50 mázsás hektárhozamot ■ értek el. De legjobban bevált a silókukorica. Átlagosan 560 mázsát termeltek hektáronként, s azon a területen, ahol több vizet kapott, 1000 mázsát is elértek. A kongresszus határozatának értelmében kibővítik a silókukorica vetésterületét. Az új évben 100 hektáron termelnek silókukoricát és legalább 80 %-át öntözik, összesen 250 hektár földet akarnak öntözni. A szövetkezetben nem kis Kei. a zoiütaKarmanyozasi meny ti hát nem éri őket váratlanul. Persze, a végső szót még ne: mondták ki.. A kongresszus határoz, tát még több gyűlésen megvitatja Még jobban tökéletesítik a komple Gasparik István és Ozsvald Sándor fakormányosok kiürítik az egyik silógödröt
