Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-12-28 / 103. szám
Simková elvtársnő a Középcsehországi Kerület Pártbizottság küldöttének felszólalásából. „Ha tervező mérnökeink valamit terveznek számunkra, bennünket meg sem kérdeznek és azt hiszik, elegendő, ha az irodájukban törik a fejüket és majd remekműveket alkotnak. A gyakorlat azonban igazolta, hogy a mérnök elvtársak tévednek. A tervező elvtársak figyelmébe ajánlanám, hogy sokkal helyesebben tennék, ha először eljönnének hozzánk, megvitatnák velünk az építkezés tárgyát és csak aztán dolgoznák ki a terveket, hogy megfelelő épületekkel segíthessük elő állattenyésztésünk fejlesztését. Utalok ezzel kapcsolatban Vnuková elvtársnő felszólalására, aki az új ruzsomberki istállókat kifogásolta. Novotny elvtárs: „Ez helyes. Azoknak a mérnököknek legalább 14 napon keresztül maguknak is dolgozni kellene az ilyen épületeken. De azoknak is, akik ilyen terveket jóváhagynak. * * # A tojástermelés problémáival foglalkozva Simková elvtársnő szerint nálunk a szövetkezetben nemcsak a tagokat nyugtalanította a tojáshiány, hanem a helyi Jednota ellenőrző szerveit is. Szöget ütött a fejükbe állatorvosuknak egy előadása mennyire befolyásolja a fehérje a tyúkok tojás hozamát és milyen olcsón szerezhető fehérje „Ezért többek között nekiláttunk a mestersége kukactenyésztéshez. Különösnek tűnik talán, hogy a korszerű technika és hatalmas gazdasági épít mények korszakában a kukacokról beszélek. De nálunk bizony igenis, felhasználtuk. Tavaly 1371 tyúkunk volt és hektáronként 362 tojást adtunk el. Az idén csak 1180 darabbal rendelkeztünk és 433 tojást adtunk el hektáronként. Kötelezettségvállalásunkat pedig 20 000 tojással túlteljesít jük. Meggyőződésem, hogy e sikerünkhöz éppen ezek a közönséges férgek járulnak hozzá, amelyek „kitermelése“ számunkra majdnem semmibe sem kerül. Nemrégen értesültem arról, hogy a bitouhovi szövetkezet tyúkfarmján fiatal tűleveleket zúzott állapotban kevernek a tojások takarmányába. Ezzel kapcsolatban megkérdezném tudományunk és kutató intézeteinek képviselőit: Elvtársak, nem szégyenük kissé magukat? Mi kukacokat, mások tűleveleket hajtanak fel, és mivel segítenek önök. Gondolkozzanak rajta, mivel volna pótolható a halliszt, a csontliszt, hogyan biztosíthatnánk állataink számára több fehérjét? Hiszen mezőgazdasági termelésünknek az iparival azonos színvonalra tervezett növelése országos feladat! A parasztbecsület ragyogó példája Némec elvtárs a kongresszus vitájában többek közt azoknak a nagy tartalékoknak a jelentőségét hangsúlyozta, amelyeket a jobban szervezett munka és a helyesebb irányítási elvek alkalmazásával érvényesíthetnénk a termelésben. Az eddigi vezetés és irányítás módszerei mellett nagy ered ményeket nem igen várhatunk. Majd így folytatta: „Megállapítást nyert példá ul, hogy egy járási nemzeti bizottság mezőgazda sági osztályának zootechnikusa és agronómushavonta hivatalos tevékenységének mindössz 3 %-át szenteli a mezőgazdasági üzemekben vég zendő feladatoknak. A járási nemzeti bizottsáf mezőgazdasági osztályvezetője pedig egy hónai alatt, azaz 259 munkaórából átlagosan csak 12 órát töltött mezőgazdasági üzemekben, ahol pedig segítséget kellene nyújtania az üzemek termelési feladatainak teljesítésében. Már ezért is teljes mértékben azonosítjuk magunkat Novatny elv társnak a mezőgazdasági termelés irányítása megjavítását szorgalmazó javaslatával. A mi ke-Marika 17 éves. Első éve dolgozik önállóan. Kilenc tehén van a gondjaira bízva. Azelőtt is eljárt az istállóba segíteni, hol apunak, hol anyunak. De önállóan _ dolgozni, az mégis„ csak más ... — Én még nem Kamocsai Marika érek el olyan szép eredményeket, mint apu — mondja kissé szégyenlősen. Az év elejétől számítva a napi átlagom csak 6,72 liter. Igaz, teheneim sem olyan jó tejelők, mint apuéi. No dehát... ha ő jövőre 11 literes átlagot ér el, 8-on alul én sem adom. De nem ám!... Hirtelen kézbekapja a fejőedényt s nemsokára az istálló végéből hallani a tej lágy, muzsikáló csobogását. * * # Ez tehát a Kamocsi család. Jelenleg még csak hárman dolgoznak a családból az állattenyésztésben. De ez a szám nemsokára emelkedik. Nagyobbik fiuk, aki jelenleg a kilencedik osztály tanulója, jövőre tanulmányait a mezőgazdasági technikumon folytatja, hogy több elméleti tudással, apja méltó utódja lehessen. Németh János Lázasan keresik a tartalékokat rületünkben a kutnáhorai járásban is kidolgoztak konkrét javaslatot a mezőgazdasági termelés Irányításának újabb szervezési struktúrájáról. Az ottani elvtársak azt ajánlják, hogy az eddigi különféle járási mezőgazdasági intézményekben működő 140 dolgozó a Jövőben egységes vezetés alatt végezze munkáját. Közelebb helyeznénk el őket a termeléshez, mégpedig 7 körzetbe, amelyeket a termelési területek és az elképzelt szakosítási hálózat alapján szerveznének meg. Minden körzetben átlag 14 szakember kapna beosztást, s ezek állandóan, közvetlenül a mezőgazdasági üzemben végeznék majd munkájukat. (Novotn^ elvtárs közbeszól: Állami gazdaságokban és EFSZ-ekben!) Némec elvtárs: Nagyon helyes, úgy van. A kutnáhorai elvtársak javaslata lényegében azt jelenti, hogy ily módon a szakembereknek és a mezőgazdasági termelés szervezőinek a munkája egységesebb lesz és a szakemberek egyúttal közelebbről elbírálhatják majd a termelés folyamán felmerülő problémákat“. Némec elvtárs a továbbiakban foglalkozott a mezőgazdasági üzemekben elég gyakran észlelhető fegyelmezetlenségekkel és felelőtlenséggel, amelyek főleg az agrotechnikai határidők be nem tartásában nyilvánulnak meg. „A jövőben már ezért Is céltudatosabban kell népszerűsítenünk mindazoknak a szövetkezeti dolgozóknak munkatapasztalatait, akik lelkiismeretes szorgalmukkal annyi sikert érnek el a háláló módszerek alkalmazása által. A rendelkezéiinkre álló számos példából csak egyről szerették itt megemlékezni. A Csisztái Állami Gazdaságban (rakovníki járás) nint traktoros és kombájnos dolgozik Aloiz Sajíer, a Szocialista Munka Hőse, aki mindkét lábán protézist visel. Az idén kombájnjával 356 hektárról aratta le a gabonát, 350 hektáron pedig a szántást végezte el. A közöttünk tartózkodó Sajner elvtárs ragyogó példája lehet minden dolgozónak és a munka Iránti szocialista viszony mozgalmának élcsapatába tartozik“. Ä kukoricában alkalmazott gyomirtószerek ökonómiai értékelése J Egyre jobban terjed a szupera szelektív herbicídek, vagyis az \ olyan gyomíriószerek használata, \ amelyek egy, esetleg néhány ter-0 melt kultúrát érintetlenül hagy-1 nak, a gyomnövényeket pedig — i legyenek azok akár egyszikűek, i akár kétszikűek — elpusztítja. a Közülük ma már közismert a Sifj mazin, az Atrazin és a Hungazin, ^ hírből pedig a hasonló (klóraini- i notriazin) hatóanyagú, s a brap tislavai J. Dimitrov Vegyiművek,) ben készülő Zeazin. Az első két <1 vegyszer tapasztalat szerint alkalj mazható az almástermésű gyűjt mölcsben, a spárgatermelő terüf> létén, de legnagyobb jelentőségük, beleértve mind a négy gyomirtóig szer-tipust, a kukoricaterületek (gyomtalanításában rejlik. A kukorica is felveszi, azonban káro# sodás nélkül fel is bontja ezeket f a vegyszereket. A kukorica-termesztésben fordulatot jelent az, hogy e vegyszerek segitségével kitünően megvalósítható a kapálás nélküli nagyüzemi kukoricaiermesztés. Egyetlen, legkésőbb a velőssel egyidejűleg alk üm zolt permetezés, kedvező időjárási feltételek (legalább 80 mm csapadék) esetén kapálás nélkül az egész tenyészidőre gyakorlatilag.teljes gyommentességet eredményez és szemeskukoricában legalább 26 °/o-os termésnövekedést biztosít, silókukoricában pedig a zöldtömeg 30 %-os mennyiségtöbbletét eredményezi. A szuperszelektív gyomirtószerrel kezelt kukoricatáblába a következő évben is kukoricát kell vetnünk, mert hatása még ekkor is érezhető. Leghelyesebb a vegyszert az őszi mélyszántás idején a talajba juttatni, mert így a tavasszal csírázásnak induló gyomok gyökereit fejlődésük kezdetén károsíthatja meg. A KsasBBaHaHaBnüBaaHBRaa Látogatás A rúbanni szövetkezet Istállói körül élénk forgalom zajlik. Az állatgondozók éppen az etetéshez készülődnek. Annak ellenére, hogy takarményhiányban szenvednek Kubszka János etető, a szövetkezet egyik legjobb dolgozója egy tehéntől átlag 6,1 liter tejet fej s az összes rábízott tehéntől novemberben elérte az 1900 litert. De a többiek, Barát Andor, Barti Ferenc, Huszlicska József és Seszták József sem akarnak lemaradni. A múlt hónapban ők is több mint 6000 liter tejet fejtek. A CSKP XII. kongresszusa tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a napi tejtermelést lényegesen emelik. A kötelezettségvállalás nagy részét már teljesítették, s így sikerült a napi tejhozamot 9,8 %-kal emelni. Reméljük, hogy adott szavukat teljesítik, és a tervezett 170 000 liter helyett 198 000 liter tejet adnak a közellátás részére. Esek József (Rúbany) gyomirtástól számított két év eltelte után a táblán gabonaféle, burgonya vagy dohány termeszthető. Vegyszerrel nem kezelt egy hektár területen 180 q gyom A herbicídek gyomirtó hatásáról már minden szövetkezetben szó esett, azonban nem mindenütt merik ezeket alkalmazni. Például a marcelovói EFSZ-ben (komárnoi járás) tavasszal a felvásárló üzem járási raktárából átvett 140 kg Atrazin még ma is a raktárban porosodik, pedig már kétszer volt alkalom a felhasználására. Ezzel szemben a vojnicei szövetkezeteseknek tévedésből kétszer kiadott 180 plussz 180 kg Atrazin azonnal a kukoricaföldre került, így azután amikor másnap reggel az elosztóban rájöttek a tévedésre és telefonáltak, már hült helye volt a vegyszernek. Azóta azt mondják az elosztóban, hogy a vojniceiek éjjel permeteznek. Brúder Dezső agronómus erről nem nyilatkozott, csupán azt árulta el, hogy összesen 158 hektárnyi területen alkalmazták a tavaly késun érkezett 600 kg Simazint és az idén átvett, valamint a múlt évről maradt Atrazint. Előbb 50 ha-nyi területen csak sávosan, a kukorica sorokra permetezték a vegyi anyagot, majd amikor látták, hogy az anyagmegtakarítást csak a kukorica kárára lehet végezni, az egész területet mégegyszer vegyszerezték. így a kétszer kezelt területre hektáronként kb. 8—8,5 kg vegyszer, a többire meg kb. 6 kg-nyi jutott, ami fölöslegesen nagy adag. Kár, hogy nem végeztek pénzbeli összehasonlítást a vegyszeres kezelésben részesült és a vegyszer nélkül termesztett kukorica eredményei között. Ha mást nem is számítanánk, már magában az is jelentős eredmény, hogy jövőre 158 ha tiszta, gyommentes területen termeszthetnek kukoricát. S z a r p e román kutató például egy hektárnyi vegyszerrel nem kezelt kukoricából 180 q gyomnövényt és 310 q kukorica zöldanyagot gyűjtött össze, míg a gyomírtószerrel kezelt terület egy hektárjáról 400 q kukorica zöldanyagot takarított be. Vegyszer segítségével 125 q silókukoricával több termett A gbelcei EFSZ tavasszal 100 kg Atrazint kapott. Varga József agronómus szerint ebből 60 kg-ot a sávosan permetezett 30 ha-nyi kukoricára juttattak a vetéssel egyidőben, 2 kg-os hektáronkénti adagolásban. A fennmaradó 40 kg Atrazint, 4 kgos hektáronkénti adagolásban 10 ha területen a silókukoricára permetezték vetés után, de nem sávosan, hanem az egész földfelületre. A kiadás koronában kifejezve a következő tételekből állott a szemeskukorica esetében: 2 kg Atrazin 84 korona, permezetes 1 ha-on 17,50 koronát mivel ez a művelet a vetéssel egy menetben történt, így a költségek 50 %-át számoljuk) a víz szállítási költsége 5 korona, s mindez összesen 106,50 koronát tesz ki. A vegyszeres silókukoricában gyomirtás költségei: 4 kg Atrazin 168,— korona, permetezés egy hektáron 35 korona, a víz szállítási költsége 10 korona, tehát a gyomirtás egy hektárra számított összes költségei 213 koronát tettek ki. • A magra termesztett kukorica esetében nem mutatkozott teljes értékű eredmény, mert a hektáronkénti 2 kg vegyszer kevésnek bizonyult, bár sávosan juttatták azt a vízzel történő hígítás után a kukoricasorokra. A silókukorica permetezését közvetlenül eső után végezték Atrazinnal és a vegyszert nem sávosan, hanem az egész területre permetezték szét. Egy 25 hektáros parcellán, amelyen a talaj és mukaviszonyok teljesen egyenloek voltak, 10 hektárnyi teljes területet permeteztek a vegyszerrel, 15 hektárt pedig vegyszeres kezelés nélkül hagytak. A nem permetezett 15 hektáron a gyom kétszeri sarabolás ellenére is úgy elburjánzott, hogy hektáronként alig 50 mázsa silóanyagot takarítottak be, pedig 2X saraboltak, míg a permetezett 10 hektárnyi területen 175 mázsás volt a hektárhozam. Ha tehát a 125 mázsás terméstöbbletet mázsánként 8 koronára értékeljük, akkor a permetezésből hektáronként 1000 koronás haszonról beszélhetünk. Ha ebből a permetezés költségét leszámítjuk, a megtakarítás még mindig igen jelentős. E tapasztalat alapján jövőre a silókukorica egész területét szeretnék majd gyomírtószerrel kezelni. Harmadával csökkent a termelési költség A Gyulovdvori Állami Gazdaság dolgozói 29 hektárnyi kukoricában Hungazin segítségével végezték a gyomirtást. M e 1 i c h Ctibor, igazgatóhelyettes jegyzeteiből nyilvánvaló, hogy a Hungazinból 8 kg-ot használtak fel hektáronként. A talajelőkészítés idején és a későbbiek folyamán összesen 3 mázsa kálisót, IV2 mázsa szuperfoszfátot és IV2 mázsa lovosicei salétromot, valamint 50 kg cseppfolyós ammóniákot juttattak a talajba hektáronként. A Hungazinnal kezelt területen ezzel a betakarításig befejeződött a munka, mert a kutatók megfigyelései és a gyakorlati szakemberek tapasztalatai alapján kapálás, illetve sarabolás nélkül végezték a kukorica termelését. Csupán egy 5 hektáros területen végeztek kétízben öntözést, esetenként 40 mm vízmennyiség erejéig, de különben az ammóniákozás után a betakarításig még a lábukat sem tették be erre a 29 hektáros teriilfiirfi. A kiikTirira hptaknríl-ácfSt n KB-2 jelzésű géppel végezték, a további műveletet pedig a CSF jelzésű csőfosztógép segítségével szerették volna véghez vinni, azonban a gépet nem kapták meg és így a fosztást kézierővel voltak kénytelenek megoldani. A magas nedvtartalom miatt szükségessé vált a műszárítás. Mindez emelte a termelési költségeket, azonban annak ellenére is csupán 89 korona ment rovásukra, pedig a tervben 139 koronával számoltak. A három tervbevett sarabolás, amelyet ha elvégeztek volna 66 koronával emelné most a termelési költségeket. A leírt módszerrel csövesen 57,40 mázsás, morzsolt és száraz állapotban pedig 39,18 mázsás hektárhozamut értek el ebben az állami gazdaságban a szocialista munkabrigád tagiéi. Mindenütt, ahol hozzáértéssel végezték a szuperszelektív gyomí.toszerek alkalmazását jelentős gazdasági eredményeket mutathatnak ki, bár ezeket nem mindenütt kisérték aprólékosan figyelemmel. A kezdeti tapasztalatok alapján a jól gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben erősen fokozódik a vegyszer iránti érdeklődés, ezért fontos, hogy vegyiparunk elegendő Zeazint hozzon a közeljövőben forgalomba, mert ez kisebb költséggel és kevesebb munka árán magasabb hektárhozamek elérését biztosítaná. Kúti Szilárd A Kamocsai család A Komáromi Állami Gazdaság pálmajori részlegén akadtam rájuk. Tóth Imre csoportvezető így mutatta be őket: „Férj és feleség, sőt Marika lányuk is itt dolgozik az állattenyésztésben. Kamocsai Kálmán és Marika a teheneknél, Kamocsainé a borjaknál. Kamocsai Kálmár 44 éves. Hét évt párttag, ugyanéra nyi éve fejőgulyás Azelőtt is dolgozott állattenyésztésben, de nem rendszeresen. — Alig voltam kilenc éves, amikor dolgozni kezdtem. Odahaza ugyanis kilencen voltunk testvérek, így hát szolgálni mentem. Kellett a pénz, a kommenciő — emlékezik a keserű múltra. A felszabadulás változást hozott életében. Megtalálta végre azt a munkát, amely után évekig vágyott. Fejőgulyás lett. S nem is akármilyen. A gazdaság legjobbjai közé tartozik. A terv 7,67-literes napi fejési átlagot ír elő, de ő — annak ellenére, hogy a gondjaira bízott tehenek az első borjazás után vannak — túlteljesíti. Az elmúlt 11 hónap alatt 9,41 literes napi átlagot ért el. Így sikerült az évi tervet még októberben teljesíteni. — Amíg „öregebb“ teheneknél dolgoztam, elértem a napi 11 literes átlagot is — mondja. — De jövőre a jelenlegi munkahelyemen Is elérem. Hiszen magam nevelem őket, — toldja meg nevetve. önérzetesen és meggyőzően hangzik a szava. Közben arra gondolok, hogy amíg a részleg 7,8 literes átlagot ért el, addig neki 9,41 literes a napi átlaga. Pedig az istálló, amelyben dolgozik régi, „ódivatú“. A fejést is kézzel végzik. A takarmányozást sem lehet a legjobbnak minősíteni. Mindezt ő maga mondja el, mielőtt kérdezném. — Háromszor fejek naponta — mondja. — Különösen nagy gondot fordítok a tögymasszírozásra. Ez igen fontos, mivel fiatal tehenekről van szó. Aztán a fejés után rendszeresen elvégzem a csöpögtetést. Egyszóval kora reggeltől késő estig az istállóban vagyok, de ez a foglalkozásom. Év véeéie terven felül a gondjaimra Kamocsi Kálmán oizou uz tenentoi mintegy 6000 liter tejet adok a közellátásnak. Jövőre tehenenként 11 literes napi fejési átlagot akarok elérni. Ez a válaszom az élenjáró dolgozók felhíváséra! A tehenek napi takarmányozása 25 kg siló, 2 kg here, 4 kg takarmányszalma és 1 kg erótekarmány. A napokban áttérek a szeszgyári moslék itatására, amely legalább egy literes napi növekedést jelent majd tehenenként. • • • A borjak „szállásán“, ahol Kamocsainé a „házigazda“ 22 borjú sorakozik egymás mellett. Rend és tisztaság mindenütt. — Pár hónappal ezelőtt még 20 borjúval többet gondoztam — mondja mosolyogva. Kamocsaini ű is, mint a férje, 7 éve párttag. A borjaknál 4 éve dolgozik. Munkájával, eredményeivel nemcsak a részleg, de a gazdaság vezetői is elégedettek. Hogyisne, hiszen az elmúlt 11 hónap alatt 80 dkgos napi súlygyarapodást ért el átla- 5-—““. ...........o.-lett a gazdaság havonta több 100 liter tejet takarít meg, mivel szeparált tejjel neveli a borjakat. — A borjak háromhetes korukig 8 liter teljes tejet kapnak naponta — mondja tájékoztatólag. — Három hét után kéthónapos korukig 4 liter teljes és ugyanannyi szeparált tejet kapnak. Az elkövetkező hónapban a borjak eledele szeparált tej és 30 dkg erőtakarmány. Az erősebbek 1 kg herét vagy lucernát is kapnak. Kamocsainénak odahaza még két iskolábajáró gyermeke van. Így nap mint nap, a munkája mellett a háztartást is vezetnie kell. Igaz, a háztartási munkában segít Marika is, de a gond az övé marad. —Ami a fizetést illeti — mondja — elégedettek vagyunk. Hárman megkeressük az 5000 koronát, sőt nem egyszer többet is. A borjakat pedig úgy megkedveltem, hogy semmi pénzért sem haevnám itt őket.
