Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-07-18 / 57. szám

A mezőgazdasági üzemekben sok szép felajánlás született Pártunk XII. kongresszusa tiszteletére. A féléves kiértékelésnél kitűnik, hogy több üzemben könnyen kimondott szó volt a „vállalás“. Sokan azonban alaposan átgondolva, megvitatva mondták ki, „vállaljuk és teljesítjük“. Az ekecsiek az utóbbiak közé tartoznak. Vizsgál­juk meg talán a számok tükrében mit vállaltak és mit teljesítettek eddig a szorgos ekecsi dolgozók. A baromfifarm dolgozói azt vállal­ták, hogy a tervezett 100 tojás helyett 120-at termelnek ki az év folyamán. Az első félévre tervezett 318 100 darab tojás helyett 365119 darabot adtak el a közellátásnak, tehát 47 019 dara­bot adtak el terven felül. A tehenészet dolgozói is kitettek magukért, mert 121 ezer liter tejjel szárnyalták túl féléves tervüket. Tóth Mihály az egyik fejő például 1008 li­terei fejt többet az előírt tervnél. Hí­zómarhák gondozói a vállalt 50,36 mázsa hús termeléséből már 47 má­zsát eladtak. Természetesen a termelési terv túl­szárnyalása az eladási terv túllépését is jelentette. A féléves eladási terv teljesítése az egyes mutatókból a Kö­vetkező volt: Marhahús 110,8 °/o sertéshús 101,8 % baromfihús 250 % tejeladás 134 % A háztáji tehenekre szétírt 700 li­ter tej eladását is becsülettel telje­sítik a szövetkezeti dolgozók. Tizen­kilencen már egész évre teljesítették az eladást. A többiek is közel allnak a 100 °/o-hoz. A sokatmondó szürke számok elá­rulják, hogy a XII. kongresszus bri­gádja címért harcoló kollektívák jó úton haladnak a büszke cím elnyeré­séhez, mivel a féléves értékelésnél azt is megállapították, hogy megvan min­den előfeltétel a vállalásuk túlszár­nyalására. Mi a titka az ekecsiek kiváló ered­ményeinek? Az elért eredmények kul­csát elsősorban a szorgos ekecsi nép­ben kell keresni. De nem utolsó sor­ban a jó szakszerű vezetésben is. Az ekecsi vezetők nemcsak beszélnek a takarmányalap megteremtéséről, ha­nem a gyakorlatban is mindent meg­tesznek érte. A talaj jó előkészítése a sokoldalú trágyázás mellett tőrödnek azzal is, hogy a növényeket éltető víz­ből minél több jusson. Közel 800 hek­tár földet öntöztek a tavaszi idény­ben. Természetesen a lucernát is. Ennek az eredménye, hogy az eke- 1 csiek már a második kaszálású lucer­nát is kazalba rakták. Az összes pil­langós takarmányt hideg-levegős szá­rítással tárolják. Ez a módszer ko­­; moly minőségi takarmányt is jelent. ' Az aratáá még el sem kezdődött és mégis több mint 120 hektár má­sodvetése van már a szövetkezetnek. Az őszi és tavaszi keverékek betaka­rítása után azonnal hozzáláttak a másodvetéshez. A kapasnovenyeken, tóként a kuko­ricában, dohányban, paprikában és a cukorrépában az elmúlt napokban ve­szedelmes kártevő ütötte fel a fejét. Hervadt, sárga, élettelen növények jelzik az útját. Ha kiemeljük az élet­telen növényeket, akkor láthatjuk, hogy közvetlenül a talaj felszíne alatt valami elrágta a gyökereiket. S ezt a „valamit“ megtaláljuk 10-20 cm távolságra a növény körül 2 — 5 cm mélységben a talajban, a vetési bago­ly-pille hernyója képében. Ez a vesze­delmes kártevő, amely utoljára 1948- ban fordult elő ilyen nagy mértékben KÉPES ELPUSZTÍTANI AZ EGÉSZ TERMÉST Ebben az évben elárasztotta az egész nyugat-szlovákiai kerületet, s főként a lévai, az érsekújvári, a hlohoveci és a trnavai járásokban okozott eddig nagy károkat. A pastuchovi szövetke­zetben 171 ha kukoricát támadott meg és már elpusztította a növények 60—70 °/o-át. Mivel a mostani időjárás kedvez a vetési bagolypille fejlődésének, szá­molnunk kell azzal, hogy nagy szám­ban kifejlődik amely tönkreteheti az őszi veteseket. Ezért azonnal és minden eszközzel fogjunk hozzá a kártevők irtásához! Egy nőstény 1000 tojást rak élete folyamán a gyomok és a növények leveleinek fonákjára. A kikelő hernyók 20 napig a levélen tartózkodnak, majd 1-5 cm mélységbe a talajba húzódnak. Nappal a növények gyökereit rágják, éjjel és szörkületkor a felszínre mász­nak, s a leveleket rágják; A növényzetet POROZZUK BE GAMACIDDAL. Minden hektárra 100 kg vegyszert juttassunk, amelyet sekélyen a talaj­ba dolgozunk. Az erősen megtámadott növények körül védóárkot készítsünk, amelybe Gamacidot szórunk. A fertő­zött szántóföldeket Is függőleges falú védő írokkal kerítsük el a többitől. Az árok alját mészporral, kainittal vagy Gamaciddal szórjuk be. Ezzel az in­tézkedéssel a tönkretett növényektől távozó hernyókat pusztítjuk el. Ebben az időszakban azonban a her-. nyók legnagyobb részé bebabozódik, s így a vegyszeres védekezés nem száz­­százalékos. Ezért SZERVEZZÜK MEG A HERNYÓK GYŰJTÉSÉT Könnyen megtalálhatjuk őket a meg­támadott növény körül 2 — 5 cm mé­lyen a talajban, vagy pedig korán reggel, amikor még a leveleken tar­tózkodnak. Ebbe a munkába kapcsoljuk be a CSISZ tagjait és az iskolás gyer­mekeket is, mivel a védekezés elmu­lasztása esetén a vetési bagolypillp elpusztíthatja nemcsak ezévi munkánk eredményeitj hanem a jövő évi ter­mést is. VIZSGÁLJUK MEG A KAPÁSNÖVÉNYEKET hogy idejében felfedezzük a kártevő jelenlétét. Ha felüti a fejét, ezt azon­nal jelentsük az illetékes nemzeti bizottságnak. Irtsuk a szántóföldeden és a mezsgyéken, valamint az utak mentén található gyomnövényeket, főként a libatopot és a labodát, hogy a kártevő ne telelhessen át. A gyom­mentes földeken sokkal könnyebb és biztosabb a kártevők elleni védekezés!-gir-Veszélyes kártevő a kapásnövényeken! Ekecsen is, másutt is az észszerűen irányított mezőgazdasági üzem a szö­vetkezeti dolgozók szorgalma és pár­tunk iránti szeretete — alapja a be­csületes helytállásnak.-tö-Becsülettel helytálltak Telefonon jelentik • A muzslai szövetkezetben Barti Béla traktoros és Szlopiár József gépkezelő 16 hektáron vág­ták le rendrakó-aratógéppel az ár­pát. • A köbölkúti szövetkezetben szombaton indultak el a gépek. A 210 hektár tavaszi árpát 245 hektár búzát, 35 hektár rozsot és 12 hektár zabot 10 napon belül takarítják be. Ez idén Köbülkúton az aratás minden munkáját az egyetemesen gépesített csoport végzi. Tóth János (Érsekújvár) Példát mutatnak Az ipolnyéki szövetkezetesek a múlt évi eredményeikből kiindulva versenyre hívták a járás valamennyi szövetkezetesét és állami gazdasági dolgozóját. Cél: a gabona 14 nap alatti betakarítása. Saját szövetkezetükben naponta értékelik a szocialista munkaversenyt, hogy ebből is lássák, ki hogyan tett eleget feladatának. A 454 hektárnyi gabonának csak nem a felét kétmenetesen takarítják be. Sokat várnak a szövetkezetesek a 12 tagú komplexbrigádtól. Ez a brigád vállalta, hogy a reá háruló feladatokat egy nappal hamarabb, vagyis 13 nap alatt teljesíti. A komplexbrigád tagjai: Czibula Imre, Ledec­­ky József, Valent Mihály, Bujdos József, Fekete József, Siket Mihály, Csók Sándor, Refka László, Szabó Tibor, Sut László és Farkas László. Példájukat a traktorosok is követték, akik vállalták, hogy a tervezett napi 30 hektár helyett 34 hektár gabonát aratnak le három rendrakóval, s a tervezett 8 nap helyett hét nap alatt végzik el az előirányzott feladatukat. Ez utóbbi fejajánlást Csók József, Bujdos Pál, ifj. Fekete Sándor. Sedmák Jó­zsef, id. Fekete Sándor és Lukács Károly traktoros tette. Sólyom László A szocialista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA \z egesz ország ugye Bratislava, 1962. július 18. Ára 30 fillér XII. évfolyam 57. szám. Idényprémium a legjobban igyekvőknek ló szervezés, gyors gabonabetakarítás AZ ELMÚLT VASÁRNAP a többi kö­zött Ebeden is jártunk. Pihenő arató­gépek jelezték a határban: itt semmi mozgás. Amint a nagy tábla tavaszi árpa tarlójára rámentünk, a fekvő ké­véket 'Vizesnek találtuk. Nyomban arra gondoltunk, itt az éjszaka esett az eső. S nem tévedtünk.- Teljes lendülettel arattuk volna ma is. - újságolta Zalaba Ferenc, a szövetkezet agronőmusa, akit a laká­sán kerestünk fel —, de az éjjeli kiadós eső keresztül húzta a tervünket. Száznegyven hektárnyi az összes ta­vaszi árpájuk, ez mind alávetéses, az agronómus szavai szerint már több mint egyharmadát learatták, s ha minden jól megy — az időjárás nem akadályoz — e hét csütörtökén meg­kezdik a tavaszi árpa cséplését is. A cséplést két automata géppel végzik majd, melyhez elegendő lesz a mun­kaerő. MEGTUDTUK AZT IS, hogy a hét derekán hozzálátnak a búza aratásá­hoz is. A 202 hektár búzából 160 hek­tárnyit kétmenetesen takarítanak be (az összes gabonájuk 40 százalékát).- Hány napra tervezték a gabona betakarítását ?- Ügy hisszük, 12 nap alatt sikerül majd valamennyi gabonánkat betaka­rítani. Erre minden előfeltételünk megvan: négy kévekötő-, egy rend­rakó aratógép, két 2M-333-as és egy SZ-4 gabonakombájn segít bennün­ket. Természetesen, hiába lennének gépeink, ha hiányoznának a jó trakto­rosok, kombájnosok, valamint gépke­zelők, olyanok, mint Erős László, Kn­­nözsi Ferenc, Morvái József, Szöcs Ignác és Szöcs József traktorosok, Nagy Ferenc, Kereki Mihály, Szabó István, ifjabb Zalaba Ferenc és ifj. Gora József aratógépkezelők. EZEK A TRAKTOROSOK sajátmaguk távolítják el az esetleges üzemzavaro­kat, javítják meg gépeiket az állan­dóan kintlevő mozgóműhely a kezük ügyében van. Az ebedi szövetkezeteseket sarkalja az is, hogy idényprémium címén 15 000 korona üti a legszebb eredményt elérők markát. Két traktoros — Babiák Ferenc és Gora Ferenc — is készenlétben van­nak. Űk szállítják majd a kombájnok­tól a gabonát pótkocsival a gazdasági udvar betonszérűjére, s két gép vég­zi majd a gabona tisztítását. (NKI) Kasza után kom­bájn, kombájn után eke. Ezt a hármas munkafolyamatot örökítette meg fényképezőgépünk lencséje. Képein­ken: az örsújfalusi ÁG traktorosai ár­pát aratnak, a sro­­bárovói EESZ-ben árpát csépelnek, míg a pereszlényi szövetkezetben már tarlót bántanak. Ez évben az állami terv szerint 1 623 000 tonna kenyérgabonát kell felvásárolnunk a lakosság élelmiszer­szükségletének fedezésére, a jövő évi termés biztosítására 168 000 tonna vetőmagot kell tartalékolnunk, s ezen kívül 900 000 tonna takarmánygabo­nát kell eljuttatnunk a takarmány­keverő üzemekbe. Az említett gabonamennyiség biz­tosítása nemcsak a felvásárló szer­vek, hanem elsősorban a termelő­üzemek feladata. Ha népgazdaságunk keretében a mezőgazdasági dolgozók a lakosság élelmiszer-ellátását vállal­ták magukra, akkor becsületbeli kö­telességünk ennek a feladatnak tel­jes mértékben eleget tenni. Idén is érvényes az a jelszó: A CSÉPLŐGÉP­TŐL AZ ELSŐ GABONÁT AZ ÁLLAMI RAKTÁRAKBA SZÁLLÍTSUK! Az eladási terv teljesítése után vissza kell adnunk az összes kölcsön­zött gabonamennyiséget, a meghatá­rozott mennyiségű takarmánygabonát a takarmánykeverő üzemekbe kell szállítani, fel kell tölteni a vetőmag - és a takarmányalapot, és csak azután gondolhatunk a természetbeniek szét­osztására. Miért határoztuk meg ezt a sor­rendet? Azért, mert a mezőgazdasági termelés elsőrendű feladata és kül­detése az ország lakóinak élelmiszer­­ellátása. Ezért áll első helyen a ke­nyérgabona eladási tervének teljesí­tése, amely a lakosság mindennapi kenyerét biztosítja. Csak azután jö­het sorra az állatállomány ellátása, a takarmánykeverő üzemekbe szállí­tott és a takarmányalap feltöltésére fordított termény formájában. A ve­tőmagalap feltöltésével viszont a jö­vő évi termést alapozzuk meg. Az­után jönnek sorra a természetbeniek, amelyeknek elsősorban a földműves­­családok élelmiszer-önellátását kell biztosítaniuk, tehát helytelen, ha ezek mennyiségben meghaladják az illeté­kes család szükségletét. Hiszen a szö­vetkezetben maradó terményfelesleg a közös vagyont gyarapítja, és aj állati termékeken át értékét meghá­romszorozva tér vissza a szövetkezel pénztárába, s azon keresztül a szö­vetkezeti tagok zsebébe. Tehát aJ említett sorrend nemcsak a társada­lom, hanem a szövetkezetben dolgozó egyének javát is szolgálja. Idén ugyancsak megnőtt az adóssá­gunk a társadalommal szemben. Szlo­vákia földművesei 1962 első feléber 12 000 tonna hússal, 54 millió liter tejjel és 70 millió tojással keveseb­bet adtak a lakosság asztalára, mint amennyit az állami terv előirányzott Ezzel szemben az ipari dolgozóktól a földművesek többek között a mező­­gazdasági gépek tömegét kapták. Te­hát az eladási terv teljesítése, vagyis a lakosság élelmiszerellátása nemcsak kötelesség, hanem BECSÜLET kérdé­se is. Igaz, hogy főként a nyugat-szlová­kiai kerülteben több helyütt a ked­vezőtlen tél miatt ki kellett szántani az ősziek egy részét. Ott, ahol a ga­bona vetésterülete a kiszántás miatt kisebb a tervezettnél, a szemveszte­ség csökkentésével igyekezzünk leg­alább részben pótolni a hiányt. A fel­vásárló üzemek dolgozói ismerik az egyes mezőgazdasági üzemek helyze­tét, a megmaradt gabona feltételezett hozamáról is jó áttekintést szereztek, s ennek alapján, valamint az állam szükségleteinek megf«>!elóen — ha ez elkerülhetetlen — a termelőkkel meg­állapodnak a póteladás módjáról. Erre azonban csakis akkor kerülhet sor, ha a mezőgazdasági üzem a leg­jobb akarat mellett sem tud eleget tenni a tervfeladatoknak. Hiszen ha kenyérgabona helyett takarmányga­bonát adunk a közellátásnak, ez ugyanolyan eset, mintha a mezőgaz­dasági üzem aratás idején gabona­­kombájn helyett mondjuk burgonya­kombájnt kapna. A repcetermés nagy része már tető alá került és több helyen befejezték az őszi árpa aratását és hozzáláttak a búzaaratáshoz. Az aratás első nap­jától kezdve ügyeljünk a szerződéses eladás folyamatos teljesítésére, és minél hamarabb teljesítsük a vető­mag eladási tervet is. A még önállóan gazdálkodó parasz­toktól is elvárjuk, hogy kis „özvegyi garasukkal“ ők is hozzájáruljanak az ország élelmiszerszükségletének fede­zéséhez. Az elmúlt években bizony többnyire kihasználták az új rendszer minden előnyét, de a saját kötelessé­geikről jobbára megfeledkeztek. A közép-szlovákiai kerületben ezért fe­lülvizsgálták az eladási feladatok szétírásának helyességét, és elkészí­tették azoknak az önállóan gazdál­kodó parasztoknak a névsorát, akik számára a helyi nemzeti bizottság eladási feladatokat dolgozott ki. A kerületben 98 felvásárlási központot létesítettek, hogy a községek és a felvásárlási központok közötti távol­ság lehetőleg ne haladja még a tíz kilométert. Feladatunk teljesítésében — fő­ként a gabona szétírásában és szállí­tásában — önzetlen segítséget nyúj­tanak nekünk a felvásárlási szervek, hogy a már készen váró magtárak minél hamarabb megteljenek. Valamikor az aratás kizárólag a falusi nép ügye volt. Ma az egész ország az aratás jegyében él, és a mezőgazdasági termelés a városi em­berek érdeklődésének középpontjába került. Az ország népe az aratást végző parasztság felé tekint, és bízik abban, hogy becsülettel teljesíti a társadalom iránti kötelességeit. A HERNYÖK MÁSODIK NEMZEDÉKE bzedjuk össze a hernyókat • Vizsgáljuk meg kapásnövényeinket Pusztít a vetési bagolypille • Védekezzünk Gamaciddal •

Next

/
Thumbnails
Contents