Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-12-16 / 100. szám
Távlatok, lehetőségek, A garam-menti kamenyicai szövetkezet 722 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, amelyből 603 hektár a szántó. Hogy milyen lehetőségeket tárhatnak fel a gazdálkodás rentabilitásának növelése szempontjából a szövetkezeti termelésben, azt az egyes termelési ágak szerinti elemzés mutatja meg a legreálisabban. Ennek alapján a következőket kell figyelembe venni: növénytermesztés, s ezen belül a gabonafélék, kapások, a kertészet, gyümölcs- és szőlőtelepítés lehetőségeit, a talajjavítást, nitratációt, trágyázást s az öntözést: második helyen az állattenyésztés áll, mivel ennek léte a növénytermesztés lehetőségein nyugszik. Az állattenyésztés fejlesztésének szempontjából a következő kiindulópontokat kell szem előtt tartani: a takarmányalap megteremtése és helyes beosztása, egészséges állomány kinevelése, az új technológia meghonosítása, szakosítás és a gépesítés fokozása. Külön kell beszélni az üzemszervezés fontosságáról, e helyen főleg a komplexbrigád szervezése és munkakörének bővítése az első, megoldásra váró feladat. Végül foglalkozni kell a jutalmazás módjával, az új szakkáderek nevelésével • a beruházásokkal. Milyenek voltak az idei eredmények? A növénytermesztésben 85 hektáron termeltek búzát, 12 hektáron rozsot, 90 hektáron árpát, 10 hektáron zabot és 14 hektáron takarmánykeveréket; búzából 24,97, rozsból 25,62, árpából 34,35, zabból 30,02, és a takarmánykeverékekből 13,84 mázsás átlaghozamot értek el. A kapásnövények vetésterülete: kukorica 146 hektár, cukorrépa 36 hektár s burgonya 10 hektár. Terméshozamok: kukorica (szemtermés) 31 mázsa, cukorrépa 280 mázsa, és burgonya 115,80 mázsa. Az állattenyésztésben a novemberi havi kimutatást vettük alapul. E szerint a szövetkezetnek 463 szarvasmarhája van, amelyből 119 a tehén. A sertések száma 916, s ebből 80 az anyakoca. Az állattenyésztés további ágait képezik a juh- és a baromfitenyészet. Az előbbiből 331, míg az utóbbiból 3446 egyedet tartanak nyilván. Ezekután nézzük meg az utolsó hónap kimutatásában szereplő eredményeket: tejből a napi hozam tehenenként 3,3 liter, az átlagos napi súlygyarapodás az össz-sertésállománynál 0,52 kiló, s a baromfitenyészet hasznossága mindössze 1206 tojás, ami átszámítva 1 tojóra 129 tojást jelent. A falunak jelenleg 1725 lakosa van amelyből mindössze 45 férfi és 15 nő dolgozik állandóan a szövetkezetben ezenkívül még 30 férfi és 40 nő végez idénymunkát. A lakosság többi részé az állami gazdaságokban és a vasúton dolgozik. Ezek alapján öszszehasonlítva a szövetkezet földterületét a munkaerővel, világosan kitűnik, hogy a szövetkezetben munkaerőhiány van. Milyen az EFSZ gépparkja? Van e9y lánctalpas- és 11 kerekes traktoruk, ^ azonkívül 1 gabonakombájn, 3 sílókombájn és 1 kukoricakombájn, s a szükséges munkagépek. A talajviszonyok: 50% középnehéz talaj, 8% nehéz talaj, 7% hordaléktalaj, 33 % erdő és 2 % köves talaj Az évi csapadék (625 milliméter), az átlagos évi hőmérséklet (10,2 °C), s a tengerszinti magasság szerint a’ kukorica-árpa termesztő körzetbe, s részben a répa-búza termesztő körzetbe tartozik. A szövetkezet vagyoni helyzete: az összvagyon pénzértéke 8 399 000 korona, amelyből hosszúlejáratú hitel 431 000, s a beruházási hitel 2 433 000 koronát tesz ki. Ezenkívül tehertételként szerepel még a tagoktól felvásárolt állatok értéke, ami 286 ezer. koronát jelent. A fentiekből kiindulva lehet csak a szövetkezet fejlődése és a hatékonyságának fejlesztése szempontjából megvizsgálni mindazokat a lehetőségeket, amelyek realitása adva van. Kevés község van a környéken, amelynek olyan lehetőségei vannak, mint itt. Kiváló lehetőségek vannak az öntözéses gazdálkodás megvalósítására. Nem használták ki ezidáig az öntözőberendezéseket. Az idén is sokkal szebb eredményeket érhettek volna el például a cukorrépatermesztésben. Fontos részét képezi a szövetkezet bevételének a kertészet, s ennek bővítésére megvan minden eszköz. Előreláthatóan a kertészet területét 14 hektárra növelik. A szántóföldi öntözés körülbelül 100 hektáron valósítható meg; ez mindig a Duna és Garam vízállásától függ. Milyen a helyzet a trágyázás s a talajjavítás terén? Azt kellene elérni, hogy a szántó egynegyedét minden évben megtrágyázhassák. Az állattenyésztés képes olyan mennyiségű trágyát kitermelni, ami fedezi a szükségletet. A szövetkezet távlati fejlődésében legfontosabb tényező, az eddig kihasználatlan területek felhasználása szőlő és gyümölcsös telepítésére. A nevezett terület kitűnő déli fekvésű, s minden előfeltétele megvan ahhoz, hogy nagy jövedelmet adjon. Összesen 60 hektáros szőlészet és gyümölcsös telepítése lehetséges. A jobbik részén a szőlőtermesztést, míg a kevésbé hozzáférhető helyeket gyümölcsfákkal telepítik be. A munkálatokat már a jövő évben megkezdik, mégpedig 6 hektár szőlő telepítésével. Az erre fordított kiadás 200 ezer koronát tesz ki. Az egész terület megművelését a meliorációs szövetkezettel közösen végzik. Nagyobbára teraszos művelést kell alkalmazni, ami elég költséges. Ebből adódik, hogy a munkákat 1980-ra fejezik be, s a befektetés hozzávetőlegesen meghaladja a másfél millió koronát. Ha ez megvalósul, a szövetkezetnek nem lesz olyan kihasználatlan földterülete, amely be van véve a mezőgazdasági területbe, s a szövetkezetnek vajmi kevés hasznot ád. A szőlészet, s a gyümölcsös telepítése még nagyobb munkaerő szükségletet kíván. Ennek megoldása csakis úgy lehetséges, ha felszabadulnak a háztartásban dolgozó aszszonyok is. Hogy ez létrejöjjön már a következő évben (január 1-től) az EFSZ átveszi az óvodát, ahol a gyermekek egész napjukat tölthetik. Az egésznapos óvoda létesítése e szempontból nagyban elősegíti a gazdálkodás fejlődését. Fontos tényező, amiről ezzel kapcsolatban beszélni kell, a megfelelő szakkáderek kinevelése. Ezen a téren is történnek okos, előrelátó intézkedések. Már a jövő tanévben küld a szövetkezet egy hallgatót a vinyicskai szakiskolába. Meg kell alakítani a komplexbrigádot Ez a növénytermesztésben a helyi viszonyok mellett a kukorica a takarmány s a cukorrépa termesztésben hozna változást. A megalakítás azonban nehézségekbe ütközik, mivel új gépek vásárlását teszi szükségessé, ami viszont hosszabb időt vesz igénybe, mégpedig azért, mert aránylag kicsi a szövetkezet s a beruházásokra nem lehet olyan összeget előirányozni egyetlen évre, ami fedezné a szükséges gépek vásárlási értékét. Fontos szerepet tölt be e téren a gépek összpontosítása is; emellett ki kel! használni a vegyszeres gyomirtás lehetőségeit. Fontos ' tartozéka a növénytermesztési munkáknak a gabona gépi betakarítása. Itt leginkább a kétmenetes aratás kerül előtérbe. Ez évben alkalmazták első ízben, s az a helyzet, hogy már a jövő évben a bevetett terület ötven százalékán aratnak így. A komplexbrigád kérdése egyre inkább szervezési problémává válik. Megvalósítása tehát csak idő kérdése. Az állattenyésztésben a legfontosabb a megfelelő takarmányalap megteremtése. A szántóföld 18 százalékán termesztenek többéves takarmányt, azonkívül a szövetkezet rendelkezik réttel és legelővel is. A legeltetés szervezésében vannak kihasználatlan lehetőségek, amelyek mellett nem szabad könnyen átsiklani. Meg kell oldani a szakaszos legeltetést, lehetőleg villanypásztor alkalmazásával, ami — tekintettel a munkaerő hiányra — megtakarítást jelentene. Azonkívül az adott viszonyok mellett jó lehetőséget nyújt az egészséges tenyészállomány felnevelésére is, annál is inkább, mert a szövetkezetben lévő adottságok azt mutatják, hogy legkifizetőbb volna a növendékmarha nevelés, mivel e téren nagyszerű lehetőségek mutatkoznak a távlati tervek alapján. Ezen kívül a sertés- és marhahizlalás lehetőségét kell hangsúlyozni. Viszont a baromfitenyésztés helyzete s annak fejlődése a környezeti viszonyok mellett eddig csak teher volt. A szakosítás alapján valószínűleg felszámolják az egész baromfiállományt, ami annál is inkább szükséges, mivel az állomány beteg, a tartása csak takarmány- és munkaerőpocsékolást eredményez. Más a helyzet, ha a szövetkezet ahelyett kacsatenyészetet létesít. Erre megvan minden lehetőség, s az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy ezi kell tovább fejleszteni. Szólni kell még a juhtenyésztésről Bár járási viszonylatban valószínűleg a szakosítás után az említett tenyészeteket felszámolják, kivételt kell tenni a kamenyicai szövetkezetben, mivel az EFSZ földterülete eléggé dombos, s egyes részeken a juhok adottságok tudják csak értékesíteni a takarmányt. Az állattenyésztés gépesítése, s a haladó technológia bevezetése — főleg a sertéshizlalásban — jó úton halad. Erről tanúskodik az a tény, hogy a novézámki járásban a második és a harmadik negyedévben a 2. helyre kerültek. E téren a jó tapasztalatokat tovább kell fejleszteni. A tervek alapján egy 600 férőhelyes sertéshizlaldájt létesítenek (átalakítással) amelyben minden munkafolyamatot gépekkel végeznek 'majd. A szakkáderek nevelése döntő tényezővé válik abban a pillanatban, ha egy gazdaság fejlődésének távlatait boncolgatjuk. Mi a helyzet e téren? A szövetkezet minden alkalmat megad a fiataloknak, hogy szakmai és általános műveltséget szerezzenek. A kulturális alap túlnyomó részét már évek óta erre fordítja. Mégis valahogy hiányoznak a fiatal szakemberek. Viszont bíztató jelenség, hogy sokan tanulnak mezőgazdasági alap- és középfokú- valamint főiskolákon a faluból, s a diákok nagyobbik részének a költségeit a szövetkezet fedezi. A jövő évben megkezdik a már említett szőlő és gyümölcsös telepítését. Ez megköveteli, hogy a lehető legrövidebb időn belül olyan szakember kerüljön oda, aki kellő szakértelemmel bír; irányítani s szervezni tudja a munkákat. Kevés volna azonban, ha csupán a szakemberek nevelésével törődnének. A fejlődő mezőgazdaságban egyre széleseb teret hódít a gépesítés, az új technológia, stb. Ebből kifolyólag a tagság szakmai és ideológiai nevelésére megkülönböztetett gondot kell fordítani. Ezt úgy kell megoldani, hogy a tagság munkához való viszonya gyökeresen megváltozzon; erre legcélszerűbb még nagyobb mértékben anyagilag érdekeltté tenni a dolgozókat. Az anyagi érdekeltség sokat segít a munkák idejében való elvégzésében és a tervek megvalósításában. A cikk szerkesztésében részt vettek: Stugel László a HNB titkára, M a t u s Mihály, a HNB elnöke és a helyi pártszervezet elnöke, M a t u s Károly, az EFSZ elnöke; Sümeg János főkönyvelő; Stugel Ferenc agronómus, J u r i k a Kálmán, a zootechnikus helyettese, Sutk o v s z k y József, a HNB mezőgazdasági albizottságának elnöke; Hacskó János, a mezőgazdasági albizottság tagja és Gál Sándor, a Szabad Földműves szerkesztője Javítják a gépeket, hordják a trágyát TÉL VAN, de az emberek nem ülnek ölhetett kézzel. A gyivai szövetkezetben a gépek javarészt már tető alá kerültek, s javításra várnak. Szakavatott kézbe jutnak. A kovácsműhelyben Halda Elemér fiatalos hévvel üti a vasat. Pár éve már, hogy Szvogyinból jár ide, naponta. — Sok-e a munka?- Hát akad bőven - feleli jókedvűen. - De úgy iparkodunk, hogy bírjunk vele. Még csak az kellene, hogy tavaszkor üzemzavar miatt késlekedjünk. A műhely ablakán kitekintve, traktorokat látunk, amint a gőzölgő trágyát hordják. Bitter Pál agronómussal is összetalálkoztam. Elmondja, hogy kell a földnek a zsírozó, mert csakis tápanyagban bővelkedő talajtól várhatnak jobb termést. TÉL VAN. Az emberek kezéből megfogyott a munka, mindamellett senki nem ül tétlenül. Készülnek a tavaszra... Kovács Ferenc (Gyiva) a hegyoldalon HIDEG SZÉL FÜTYÜL az útmenti fák lombtalan ágai között. Azt hinné az ember, hogy teremtett lélek sincs a velkíkamenyeci határban. Am a hegy déli oldalán, ahol a 23 hektárnyi szőlő elterül, már messziről látni, hogy dolgoznak. Nemrég kezdték meg a szőlő takarását, hogy a nagyobb fagy se tehessen kárt a tőkékben. A gyengébb tőkéket felújítják, új erőben lévő veszőkkel pótolják. Ha a szőlő fejlődését nézzük, pár év alatt a leromlott állapotából felerősödött. Üj szakemberek kezelése alatt visszanyerte eredeti erejét. JELENLEG a szőlőtermesztési csoport vezetője, Nagy Sándor tanul a Velkékapusani Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában. A személyes beszélgetés során örömét fejezte ki, hogy ismét tanulhat, elméleti tudással vértezheti fel magát. Pócsik Balázs, Velkékamenyeci Állami Gazdaság előtt Keményre fagyott a föld. Kissé korábban köszöntött be a tél, mint ahogy vártuk. így van ez Petincén is. Igaz, a munka nagy részét már befejezték, de bizony még néhány napsütéses délután nem ártott volna meg. A szövetkezet majoránnáját kint érte a fagy. De a falu összefogása megmentette és most már a helyén van; vár a megszáradásra, ami a szövetkezet tagjainak körülbelül 50 — 60 koronát jelent. Hosszúak a téli esték, de nem telnek tétlenül. A falu kultúrházában a televízió képernyője előtt vidám fiatalok ülnek. Mások szlovák nyelvtanfolyamra járnak. A kultúrház kis termében a fiatalok egy csoportja színdarab próbára jött össze. A „Huszárvágás“ című háromfelvonásos vígjátékot tanulják. Jóformán még el sem készültek, és már új terven törik a fejüket. Siposs Jenő: „Bolondóra" című vígjátékát szeretnék betanulni. A hosszú téli esték így vidámakká válnak. S amíg a kultúrházban folyik ez a boldog kavargás, addig mi a helyi nemzeti bizottság irodájában beszélgetünk, számolgatunk, tervezgetünk. Mert ezek a csendes téli esték nemcsak a szórakozás, hanem a számvetés estéi is. Hiszen közeledik a szövetkezet zárszámadása és ez bizony a falu életében jelentős esemény. Ma már a szövetkezet eredménye minden lakost közvetlenül érint. Az alig 500 hektáros szövetkezet milliókban számol. A szövetkezet elnöke, K o c z k a Géza szerint szemestakarmányból van bőven az egész évre. — Nem vagyunk rászorulva senkire - mondja nem kis büszkeséggel. — Silótakarmányunk is van olyan 85 — 90 vagon, de egy kis igyekezettel még több is lehet. A szorgalmas munka meghozta a gyümölcsét. A tagság összefogása, a jó vezetés és szakértelem mellett képes volt arra, hogy a takarmányalapot 100 %-ra biztosítsa. A tehenek közel 7 literes átlagot adnak, ami a jó kézelésnek és a bőséges takarmányozásnak köszönhető. Ebben az esztendőben két új istállóval bővült a szövetkezet udvara. Az állattenyésztés fejlesztéséhez ólak, istállók kellenek. Most az a fontos, hogy ezek a kiadások rövid idő alatt megtérüljenek. Kovács János (Patince) A Levicei Mezőgazdasági Műszaki Középiskola diákjainak rövidesen átadjak a mintegy 300 diákot befogadó képességű tanulóotthont. (Foto: Saimer) A termelés mesterei Mezőgazdasági üzemeink idei jó eredményeiket az agrotechnikai eljárások pontos betartásával, ésszerű alkalmazásával érték el. E téren a mihalovcei járásban példaképül szolgálhatnak a sztretávkai szövetkezetesek, ahol 20 hektáron 87 mázsás átlagos szemtermést értek el kukoricából. Ugyanebben a szövetkezetben idén silókukoricából 30 hektáron 738 mázsás hektárátlagot értek el. Ez a szövetkezet a cukorrépából mintegy 30 hektáron 416 mázsát, 5 hektáron pedig 518 mázsát takarított be hektáronként. A lastomíri szövetkezet 44,5 hektáron termelt kukoricát, ahol 65,7 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. A mihalovcei járásban a kukoricatermesztés terén a bracovcei szövetkezet tűnik ki, amely 90 hektáron 51,5, a palíni EFSZ-ben 32 hektáron 54 mázsás átlagos szemtermést értek el. A paliniek ezen kívül cukorrépából 68 hektáron 480 mázsás átlagos termést nyertek. Bátran állíthatjuk azt is, hogy a sztretávkaiak erősen konkurálnak a burgortyatermesztőkkel, mert 22 hektáron 218, 10 hektáron pedig 350 mázsás hektárátlagot értek el. Az itt felsoroltakon kívül megemlíthetjük még a sztugyeneci, szpiszszkánováveszi és más szövetkezeteket is, ahol idén ugyancsak kiváló eredményeket értek el a növénytermesztés terén. Bohus Nemiek (Kosice) Róluk is szólok A szvinyicai szövetkezet is megindult a fejlődés útján. Ehhez nem kis mértékben hozzájárulnak a faluvezetők, s a szövetkezet vezetői és tagjai egyaránt. Sokat köszönhet mind a falu lakossága, mind a szövetkezetesek Lőrincz László elvtársnak, a HNB titkárának a hozzáértő és figyelmes irányító munkájáért. Derekas munkát végez a pártszervezet elnöke, Illés Béla elvtárs is, aki a közös gazdaság gépkocsivezetője; 1 napi munkája végeztével látja el a tisztségével járó kötelességeit. Meg kell még említeni Lutri Andrást, a szövetkezet agronómusát, Baróti Viktort, a HNB elnökét, s a szövetkezet kormányosát, Kalinák János elvtársat. Bár a tej és tojáseladás terén mutatkozik némi lemaradás, a sertéshúseladási tervet eddig a szövetkezet 120 százalékra teljesítette. A tej és tojásfelvásárlásban odaadóan közreműködtek: Hegedűs Irén, Szimkó Ilona, Szalánci Gizella és Ha^kó Ilona nőbizottsági tagok. Nem rajtunk múlott, hogy az EFSZ nem teljesítette a tervet. Rudas István (Szvinyica) 1962. december 16.
