Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-12-12 / 99. szám
TÁRSADALOMFORMÁLÓ HATÁROZAT (Befejezés az 1. oldalról) kodjék a népgazdaság 1964-1970. évi hétéves fejlesztési tervének kidolgozásáról. Népgazdaságunk jelenlegi nehézségeinek leküzdésében fontos szerep jut az 1963. évi tervnek. Sikeres teljesítése múlhatatlan feltétele annak, hogy megteremtsük a hétéves terv biztos bázisát. A kitűzött célok sikeres elérésének elsőrendű feltétele a társadalmi munka termelékenységének tartós növekedése, amelyet az előttünk álló időszakban elsősorban árra kell irányítanunk, hogy minél nagyobb megtakarításokat érjünk el a tüzelő-, energia-, nyersanyag- és egyéb anyagfogyasztás területén. Az Iparban a munkatermelékenység növekedésének fő forrása a feldolgozó iparágak, főleg a gépipar, a közszükségleti és élelmiszeripar műszaki rekonstrukciója lesz a termelés összpontosításának, szakosításának és a fokozatos automatizálásának az alapján. A kongresszus a következő irányvonalakat tűzi ki a gépipari termelés területén: a hétéves terv során évente átlag 8 — 10 %-kal növeljük a termelést, ugyanakkor jelentős fémmegtakarításokat érünk el. Fordítsuk a legnagyobb figyelmet a termelés szakosítására, tipizálás és az egységesítés, a gyártmányok számának szűkítése, a termelés sorozatosságának növelése révén. A kohászati bázis továbbfejlesztésében döntő fontosságú, hogy minőségileg magasabb színvonalra emeljük olyképpen, hogy megfeleljen a fejlett gépipari termelésünk szükségleteinek. 1970-ig a termelés növekedésének döntő részét a Kelet-Szlovákiai Vasmű termelésével biztosítjuk. A kohóiparban nagyobb gondot kell fordítani az állandó káderek biztosítására, rendszeres nevelésükre és szakképzettségük gyarapítására. Az új, haladó anyagi bázis megteremtése érdekében jelentősen növelni kell a vegyipar hatását és súlyát. A vegyipari termelést elsősorban úgy kell irányítani, hogy jelentősen fokozzuk a műtrágyák és növényvédő vegyszerek gyártását mezőgazdaságunk részére, lényegesen növeljük a műszálak gyártását közszükségleti iparunk számára, megjavítsuk e gyártmányok minőségét, s nagyobb figyelmet fordítsunk a szintetikus kaucsuk és plasztikus műanyagok gyártására. A cellulózé- és papírgyártás területén folytassuk a termelés összpontosítását és szakosítását. tír Népgazdaságunk megköveteli a tüzelőanyag- és energetikai bázisunk fejlesztését. Ennek érdekében meg kell javítani a földtani kutatási munkát, s a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a meglévő bányákban a fejtést. A fejtés összpontosításával, a bányamunkák gépesítésével és automatizálásával biztosítsuk a munkatermelékenység növelését és teremtsük meg annak feltételét, hogy a bányász egyidejűleg gépész is legyen. Továbbra is arra kell törekednünk, hogy az osztravai szénmedencében stabilizáljuk a munkaerőket. A szénbányászat és az árútermelés további növelése mellett múlhatatlanul szükséges, hogy minden szakaszon hatékony intézkedéseket tegyünk a tüzelő és az energia gazdaságos kihasználására, mégpedig mind az üzemekben, mind a villanyművek, hőerőművek és egyéb létesítmények építésénél. ☆ Fontos feladat, hogy sürgősen kielégítsük a népgazdaság szállítási igényelt és a közlékedésügy, főleg a vasutak közti egyenetlenséget. Hajtsuk végre a vasutak műszaki korszerűsítését az új technika komplex bevezetésével és mielőbb fejezzük be a vasútvonalak villamosítását és a nyersolajmotoros mozdonyokat. További fontos feladat a vezetés színvonalának a megjavítása. A közszükségleti- és élelmiszeriparban a korszerűsítés terve mellett dolgozzuk ki az elavult és nemgazdaságos üzemek leállításának tervét, főleg ott, ahol kevés a munkaerő. Fordítsunk nagyobb gondot az erdőkre, amelyek nemzeti vagyonunk fontos részét képezik. A legrövidebb időn belül szüntessük meg a faanyagnak a természetes gyarapodást meghaladó kitermelését, amely veszélyezteti az erdők természetes megújhódását, s gyöngíti vegyiparunk és köz-2 y/rtM Földműves 1962. december 12. szükségleti iparunk hazai nyersanyagalapját. Gépesítsük az erdőgazdaságban a nehéz testi munkákat. ☆ Falun a párt politikájának legfontosabb tartalma, hogy teljesítsük fő feladatainkat, s mezőgazdaságunkat 1970-ig az ipar színvonalára emeljük a termelőerők sokoldalú fejlesztésével, a szocialista termelési viszonyok megszilárdításával. A mezőgazdasági termelés gyarapodása elsősorban megköveteli, hogy döntő módon fokozzuk á növénytermesztést, hogy minden hektár földről minél nagyobb termést takarítsunk be s ugyanakkor fokozzuk a munka termelékenységét és csökkentsük az önköltséget. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében döntő szerep jut a földalap teljes kihasználásának. Ez azt jelenti: — vezessük be a vetésterületek minél célszerűbb elrendezését, hogy fokozzuk a kenyér-gabonának és azoknak a takarmánynövényeknek a termesztését, amelyek a helyi viszonyokban hektáronként minél több takarmányegységet és emészthető fehérjét biztosítanak: ilyen növények elsősorban a kukorica, takarmánycukorrépa, hüvelyes takarmánynövények stb. Olyan vetőmagot és vetőanyagot használjunk, amely a legnagyobb termést biztosítja. Az illetékes szervek dolgozzanak ki konkrét terveket a vetésterületek beosztására: — folytassuk a talajjavítási munkálatokat: az öntözési berendezéseket elsősorban a legfontosabb termőterületekre összpontosítsuk: — következetesen hajtsuk végre a növénytermesztés szakosítását és összpontosítását; A föld termelékenységének fokozására biztosítsuk a műtrágyafogyasztás fokozatos növekedését, hogy 1970-ben 200 kg tiszta tápértékű ipari műtrágyát juttassanak a mezőgazdasági terület minden hektárjára, a lehető legcélszerűbb összetételben: növeljük a gyomirtó szerek, továbbá más növényvédő és stimuláns vegyszerek gyártását: — fordítsunk külön figyelmet a határvidékeken az egész földterület kihasználására és a termelés fokozására. Fejezzük be a mezőgazdaság komplex gépesítését, elsősorban a cukorrépa, burgonya és szemes kukorica növénvápoiási és termésbetakarítási munkáinak gépesítését. Biztosítsuk a technika teljes kihasználását, főleg a komplex munkacsoportok és brigádok kibővítésével. A mezőgazdasági termelés fokozott gépesítése és kemizálása az agrotechnikai intézkedések mellett megteremti annak feltételeit, hogy 1970-ig országos átlagban a következő hektárhozamokat érjük el: búza 32 mázsa, szemes kukorica 30 mázsa, silókukorica 450 — 500 mázsa, cukorrépa 360 mázsa, burgonya 180 mázsa, évefő takarmánynövények 75 mázsa, réti széna 48 mázsa. A növénytermesztés lényeges fejlesztésével teremtsük meg a szükséges előfeltételeket, hogy 1970-ig az árutermelés országos átlagban a mezőgazdasági terület egy hektárjára számítva elérje a következő értékeket: 87 kg marhahús, 86 kg sertéshús, 10 kg baromfi, 340 tojás és 630 liter tej. Az állattenyésztési termelés nagyobb belterjességét továbbá a következőképpen biztosítjuk: — megjavítjuk a fajtenyésztő munka minőségét, az állatállomány egészségi állapotát; — fokozzuk a takarmányban az állati eredetű fehérjék arányát, vezessük be az élesztő-fehérjék, aminosavak, húgyanyag-fehérjék, antibiotikumok termelését. Az állattenyésztési termelés szükségleteinek biztosítására építsük ki takarmányiparunkat s aszalóinkat; — gondoskodjunk az állattenyésztési termelés célszerű szakosításáról és összpontosításáról. Az állattenyésztés fejlesztését célszerű létesítmények építésével biztosítsuk, amelyek lehetővé teszik a nagytermelési technológia és az ipari munkaszervezési njódszerek alkalmazását. A szövetkezeti hizlaldák és baromfitenyésztő telepek mellett egyre nagyobb mértékben építsünk szakosított és műszakilag jól felszerelt állami mezőgazdasági nagyvállalatokat, amelyek biztosítják a vágósertések, baromfi tenyésztését és tojás termelését. A szarvasmarha tenyésztésben ajánlatos, hogy a mezőgazdasági üzemek fokozatosan áttérjenek az állatállomány nyílt felújítására. A dolgozók korátlagának és szakképzettségének megjavítása érdekében évente kereken 40 000 fiatalt — tanoncot kell megnyerni a mezőgazdaság számára, elsősorban a falusi Ifjúság soraiból, s biztosítani kell a kedvező munkafeltételeket. Egyidejűleg növeljük a középiskolai és főiskolai végzettségű mezőgazdasági szakemberek számát, s gondoskodjunk arról, hogy tanulmányaik elvégzése után mezőgazdaságunkban dolgozzanak. Nyerjük meg a hivatalokban és a népgazdaság más ágaiban működő mezőgazdasági szakembereket, hogy szakemberekként ezentúl mezőgazdasági üzemeinkben dolgozzanak. A mezőgazdaság irányításának központjaként alakítsuk meg a CSKP Központi Bizottságának mezőgazdasági szakbizottságát. ☆ A beruházási építkezések területén a fő feladatok a következők: — biztosítsuk az állami terv által történő egységes vezetést. A gépi beruházások javára csökkentsük az építőipari beruházások arányát; — csökkentsük a befejezetlen épületek fölöslegesen nagy számát, s minél előbb helyezzük üzembe népgazdaságunk részére sürgős létesítményeket. A fennálló bonyolult helyzet megoldása érdekében a legközelebbi 3 — 4 esztendő sorén 30 —40 %-kal csökkentsük az egyidejűleg folyó építkezések számát. A beruházási összegeket osszuk el úgy, hogy biztosítsuk a mezőgazdaságnak a gépekkel és vegyszerekkel való ellátását, a feldolgozó iparágak, főleg a gépipar széleskörű rekonstrukcióját, valamint az értékes hazai nyersanyagok hatékonyabb kihasználását. — Az építőiparban törekedjünk messzemenőbben az ipari munkamódszerek bevezetésével. Az építőipar vezetését és szervezését hozzuk összhangba az új feladatokkal és feltételekkel. Továbbra is figyelmet kell fordítanunk a határmenti járások fejlesztésére az egész társadalom érdekei szerint. A kongresszus hangsúlyozza: elsősorban az egész társadalom érdekeit kell biztosítani, gondoskodni kell arról, hogy a beruházási eszközöket minél gazdaságosabban és hatékonyabban használjuk fel. ☆ A termelőerők további fejlődésében döntő szerepet játszik a tudományos és a technikai haladás. Az irányításnak, a tudományos kutató munka irányításával együtt azt kell szolgálnia, hogy kielégítse a társadalom mai és távlati szükségleteit, elsősorban az anyagi termelésben. A népgazdaság műszaki színvonala emelésének fő irányvonalai a következők: — építsünk korszerű üzemeket, amelyek biztosítják a termelés nagyfokú összpontosítását és szakosítását, — folytassuk tovább a meglevő üzemek célszerű rekonstrukcióját és korszerűsítését, — a haladó technológia és technika szellemében komplex módon úgy oldjuk meg a termelési folyamatok valamennyi problémáját, hogy az egyes szakaszok technikailag elmaradt részei ne fékezzék a többi szakaszon a tudomány és a technika felfedezéseinek teljes kihasználását; fokozni kell a komplex gépesítést, s bevezetni a termelés automatizálását, — népgazdaság műszaki Színvonalának minőségi megjavítása érdekében összpontosítsuk a tudományos kutatás, és tervezés erőit. Lényegesen fontos a nagy hatékonyságú gépek és gépi berendezések gyártása, továbbá a kiváló minőségű kohászati építmények gyártása, valamint plasztikus műanyagok, műszálak és egyéb vegyipari készítmények gyártása. ' A népgazdaság valamennyi ágában létesítsünk próbaüzemeket. Használjuk fel azokat a lehetőségeket, amelyeket a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal fennálló tudományos és műszaki együttműködésünk a tudományos kutatás feladatainak egybehangolása biztosít és éljünk a világ tudományának eredményeivel is. Tegyünk megfelelő intézkedéseket, hogy a tudományos kutatás eredményeit gyorsabban vezessék be a termelésbe. A tudományos kutatás fejlesztése mellett fokozatosan javítsuk meg a tudományos, kutató és fejlesztő intézetek személyzeti öszszetételét, anyagi ellátását, javítsuk meg a tudományos dolgozók és kutatók szakképzettségét. A termelőerők fejlesztésében, a társadalmi munka termelékenységének fokozásában messzemenő lehetőségeket biztosít számunkra a nemzetközi szocialista munkamegosztás. A kongresszus javasolja, hogy a KGST-hez tartozó országok alakítsák meg egységes tervező szerveiket; a) a nyersanyag-, tüzelő- és energetikai mérleg szűk keresztmetszeteinek leküzdésére; b) a feldolgozó iparágak korszerűsítésére, valamint a közszükségleti aikkek árucseréjének fokozására. Az életszínvonal emeléséért. A kongresszus szükségesnek tartja a nemzeti jövedelem gyarapodásának megfelelően 1970-ig 25 %kai emelni a lakosság személyes fogyasztását, az élelmisezertermelést és árusítást, valamint a lakosság táplálkozásának összetételét megjavítani azáltal, hogy emeljük az állati termékek, valamint a gyümölcs és zöldség arányát. Ugyanígy a hús, húskészítmények, tojás, tej és tejtermékek valamint a gyümölcs és a zöldség eladását egyhatmadával kell növelnünk. Tovább keil fokoznunk az iparcikkek gyártását és eladását, 1970-ig a jelenlegi mennyiséget egyharmadával kell emelnünk. A határozat foglalkozik a többgyermekes családok életszínvonalának emelésével is. Kiemeli az iskolás gyermekekről való nagyobb gondoskodás szükségességét úgy, hogy a dolgozó anyák gyermekeinek 85 %-a az iskolában étkezhessék. Több óvoda, napközi otthon, diákklubok, gyermekjátszóterek építését helyezi kilátásba. A lakosság lakásellátását illetően a kongresszus javasolja a szövetkezeti lakásépítés további szélesítését, s különösen Prágában, Osztrava vidékén és a nagyobb ipari központokban minél előbb rendezni a legszükségesebb lakásproblémákat. A járadékbiztosítást szocialista társadalmunk gazdasági lehetőségeinek és további fejlődésének arányában kell rendezni úgy. hogy a dolgozók az elért korhatáron túl is önként résztvehessenek a termelőmunkában. Csökkentenünk kell az alacsony és legmagasabb járadékok közti különbséget. A határozat javasolja a nők anyaszabadságának félévre való meghoszszabbítását, és azt, hogy további fél évre fizetés nélküli szabadságot kapjanak. A munkaidő rövidítésével kapcsolatban javasolja, hogy 1970-dg a föld alatt dolgozó bányászok, valamint különösen nehéz és egészségre ártalmas munkáknál foglalkoztatottak munkaidejét heti 40 órára, másutt heti 42 órára szállítsák le. A népgazdaság irányításénak megszervezése. A határozat külön kiemeli az állami és gazdasági szervek irányító és szervező munkájának határozott megjavítását. A kongresszus szükségesnek tartja elsősorban a központi irányítás erősítését és megjavítását, s a társadalmi érdekek teljes érvényesítését az irányítás valamennyi fokán. Különösen az egyes minisztériumok fokozott felelősségéről van szó, amelyek népgazdaságunk irányításának fő láncszemét képezik. A helyi és üzemi népi ellenőrző bizottságok megteremtését abból a szempontból ajánlja a kongresszus, hogy megelőzzük a visszaéléseket és a népgazdaság vagyonának elherdálását. A tervezés jelentősége. Az irányítás legfontosabb eszköze az állami terv, amelynek tekintélyét állandóan erősítenünk kell. Az irányító munka tökéletesítésének fontos része a tervezőmunka tudományos alapra helyezése. Szükséges, hogy fokozatosan elérjük a tervezés folyamatosságát, a tervek összeállításánál számítsunk a feladatok túlteljesítésének lehetőségére, tökéletesítsük a tervezési és értékelési mutatók rendszerét, tervszerűen irányítsuk az állóalapok kihasználását és hatékonyan használjuk fel nyersanyagkészleteinket. Tökéletesítenünk kell az anyagi érdekeltség rendszerét, főként a prémiumrendszert úgy, hogy hatásosabban elősegítse a terv túlteljesítését és a társadalmi érdekek elsődleges érvényesülését, főként a műszaki fejlesztés, a munkatermelékenység emelkedése, az önköltség csökkentése és a termékek minőségének javítása terén. A határozat említést tesz a biztonsági szervek, népbíróságok, ügyészségek szerepéről is. Leszögezi, hogy ezeknek a szerveknek feladata rendszerünk védelme, a szocialista törvényesség őrzése, harc a lakosság biztonságát, a szocialista tulajdont veszélyeztető és a szocialista együttélés szabályait megsértő elemek ellen. A nemzeti bizottságok feladatairól. A határozat kiemeli, hogy a nemzeti bizottságok fontos szerepet töltenek be a szocialista demokrácia kibontakozásában. A nemzeti bizottságok jogköre érvényesülésének súlypontja kell hogy a társadalmi érdekek és szükségletek szem előtt tartása és biztosítása legyen. A nemzeti bizottságok tevékenysége főként a közszolgáltatások általános fejlesztésére és a kulturálisnevelőmunkára irányuljon. A szakszervezeti mozgalom feladataival kapcsolatban a határozat kiemeli, hogy a szakszervezetek legfontosabb feladatai: az üzemekbe» és a vállalatokban az irányítás valamennyi fokán gondoskodni a termelési tervek betartásáról és a dolgozók részvételéről a vezetésben. Javítani és tökéletesíteni a szocialista munkaversenyt, főként a szocialista munkabrigádok mozgalmát és küzdeni a munka és a technológiai fegyelem megsértői ellen. Az ideológiai munkáról. A társadalom életében az ideológiai munka jelentőségének állandó növekedése; a szocialista fejlődés törvényszerűsége igen jelentős. A határozat megemlíti, hogy a bizonyos felélénkülés és fellendülés ellenére még mindig érezhető az elméleti tevékenység lemaradása és lebecsülése. A következő időszakban az ideológiai munka főküldetését abban irányozza elő, hogy az hathatósabban segítse az új kommunista embertípus megteremtését. Tovább kell fokozni a párt- és tömegszervezetek felelősségét az ideológiai munka valamennyi szakaszán. Dolgozóink továbbneveléséről. A kongresszus főfeladatként tűzi ki valamennyi dolgozó műveltségének és szakképzettségének lényeges fokozását. A feladatok között említi meg a társadalmi szervezetek és vállalatok fokozottabb részvételét a nevelőmunkában, a főiskolai, főleg műszaki és természettudományi végzettséggel rendelkező káderek számának emelését, s a velük szemben támasztott növekvő igényeket, egész ifjúságunk általános iskolai műveltségének megjavítását, a tanonciskolák, a munkás- és parasztgyerekek szakképzettségének gyarapítását, a munkaviszonyban álló dolgozók általános ismeretei, — és szakképzettségének további emelését stb. Ehhez tartozik még a pedagógusok politikai és szakmai színvonalának állandó emelése, a szülőkkel való együttműködés megjavítása és a korszerű technika lehetőségeinek alkalmazásával az oktatás új módszereinek bevezetése. Az irodalom és művészet feladatáról. A határozat megemlíti, hogy a kongresszus kedvezően értékeli a művészet és a kultúra eredményeit, de ennek továbbfejlesztésére, szocialista társadalmunkat jobban szolgáló tevékenységére az eddiginél több erőt kell kifejtenünk, Olyan művekre van szükségünk, amelyek művészi hitelességgel ábrázolják pezsgő életünket, gazdagítják az ember szellemi életét. Az ilyen művészet kizárja a sematizmust, a középszerűséget és- a maradiságot. Ezért fel kell számolnunk a liberalizmus irányzatát, a burzsoá ideológia és a kispolgári mentalitás mindennemű befolyásától mentesíteni kell művészetünket. Még nagyobb és rendszeresebb figyelmet kell fordítanunk az eszmei hatás, a kulturális és művészeti javak terjesztése valamennyi eszközére; a sajtóra, televízióra, rádióra, könyvkiadásra stb. A párt vezető szerepéről. Végül, de nem utolsósorban a határozat részletesen foglalkozik a párt vezető szerepének további megszilárdításával. Ezzel kapcsolatban kiemeli főleg a kommunisták élcsapat szerepének, valamennyi pártszerv és pártszervezet tevékeny, kezdeményező munkásságának jelentőségét a párt politikájának kidolgozásában és megvalósításában. A pártirányítás oszthatatlan része a tömegek körében egységesen kifejtett szervező és nevelömunka, a káderpolitika és az új fejlődési szakasz követelményeivel összhangban álló határozatok teljesítésének ellenőrzése, A kongresszus feladatainkból kiindulva valamennyi pártszerv, pártszervezet és minden kommunista feladatául tűzi ki, hogy összpontosítsanak minden erőt szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztésére, konkrét szervező munkával gondoskodjanak az 1963. évi terv és a hétéves terv teljesítéséről, sokoldalúan támogassák a műszaki haladást. Álljanak az élén annak a törekvésnek, hogy mezőgazdaságunk 1970-ig érje el az ipar színvonalát. Növeljék az ideológiai munka színvonalát, egyre céltudatosabban irányítsák a nemzeti bizottságokat, a szakszervezeteket, az ifjúsági szövetséget és a többi társadalmi szervezetet. A határozat leszögezi, hogy a XI. és a XII, kongresszus közti időszakban tovább szilárdult a Csehszlovák Szocialista köztársaság nemzetközi helyzete. Feladatunk, hogy népünkben tovább szilárdítsuk a proletár nemzetköziséget és a szocialista hazafiságot, erősítsük nemzetközi szolidaritását, amely abban jut kifejezésre, hogy segítséget nyújt mindazoknak, akik küzdenek a tőkés kizsákmányolás ellen a demokratikus jogokért, a nem. zeti és szociális felszabadulásért.
