Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-12-12 / 99. szám

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA

Bratislava, 1962. december 12. Ära 30 fillér

XII. évfolyam, 99. szám.

Békés életünk és boldogságunk záloga

TARSADALOMFORMÁLO

HATÁROZAT

Egész társadalmunk fő feladata: A mezőgazdasági termelés fejlesztése. - A közszükségleti ipar biztosítja a széles választékot és a jó minőségű árut. - Gazdaságosabban kihasználni a nyersanyagokat. - Meg kell szilárdítani a kormány, a minisztériumok és a vállalati vezetőségek irányító munkáját

Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa szombaton, december 8-án lezárta a tanácskozásait. Ezen a napon fogadta el a kongresszus egyhangúlag „Szocialista társadalmunk további fejlődésének fő irányvonalairól“ szóló határozatait.

A kongresszus tanácskozásaiban és határozatában egyértelműen és világosan fejezte ki a párt és Csehszlovákia egész népének állásfoglalását mind a világpolitika, mind pedig hazánk belső helyzetének kérdéseiben, valamint az ideológiai kérdések megítélésében és a pártépítés további feladataiban.

A kongresszus leszögezte, hogy hazánk a szocialista világrendszer fontos része és ennek megfelelően minden erejével támogatja a Szovjetunió békepolitikáját. A párt és a nép teljes egységben szilárdan áll a Szovjetunió oldalán abban a harcban, melyet a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, az egyetemes és teljes leszerelésért, a tartós békéért, a szocializmus új győzelmeiért folytat.

A „Szocialista társadalmunk további fejlődésének fő irányairól" szóló határozat szocialista

építésünk eddigi tapasztalataiból kiindulva tűzi ki további fejlődésünk irányvonalát 1970-ig. A határozat bevezetésében megállapítja, hogy hazánkban a szocializmus teljes és végleges győzelmet aratott. Társadalmunkat ma a munkások és a parasztok testvéri osztályai alkotják a dolgozó értelmiséggel együtt.

Erősödött szocialista köztársaságunk anyagiműszaki bázisa is. Az ipari termelés 1958— 1962-ig 44 százalékkal emelkedett. Szlovákia ipari termelése ugyanezen idő alatt 59 százalékkal nőtt. Megteremtettük a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés biztos alapját is.

Emelkedett népünk életszínvonala. A személyes fogyasztás ugyanezen időszakban egyötödével nőtt és a dolgozók 350 ezer új lakást kaptak. Fontos intézkedések történtek a többgyermekes családok érdekében és tovább emelkedett népünk műveltsége és kultúrája.

A határozat szocialista társadalmunk továbbfejlesztése érdekében a következő fő irányvonalakat tűzi ki a párt munkájában:

Sikerekben termékeny 19 esztendő telt el azóta, hogy Moszkvában megkötötték Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti barátsági, kölcsönös segélynyújtási és a háború utáni együttmúködésröl szóló szerződést. Ez az idő nem sok egy nép történelmében, de elegendő ahhoz, hogy társadalmunk életében olyan változásokat hozzon, amelyre nincs példa egyetlen eddigi társadalmi rendszerben sem. A 19 esztendővel ezelőtt megkötött szerződés alapja lett az egész csehszlovák nép mozgósításának a fasizmus elleni harcban, amely hazánk népeinek létét fenyegette. A fasizmus fölött aratott győzelem után ez a szerződés szabta meg a köztársaság külpolitikájának irányát, és nagy fegyverré vált a dolgozó tömegek kezében a hatalomért vívott harcban. A Szovjetunió önzetlen segítségére támaszkodva verte vissza a dolgozó nép a reakció minden kísérletét, mely a kapitalizmus visszaállítására irányult, és vitte győzelemre 1948 februárját a dolgozók hatalmának megszilárdulását. A Szovjetunió önzetlen segítsége hiúsította meg 1947- ben azokat a mesterkedéseket, melyek kihasználva a közellátásban mutatkozó hiányokat, el akartak bennünket szakítani a Szovjetuniótól, és ránk akarták kényszeríteni a Marshalltervet. Ezekben az időkben a Szovjetunió segítsége 600 ezer tonna búza formájában konkrétan azt jelentette, hogy 1947 — 48 telén minden másik nap szovjet búzából sült kenyér került dolgozóink asztalára. Erre az önzetlen baráti segítségre támaszkodva építette dolgozó népünk sikeresen a szocializmus alapjait a további években is.

Nagy volt az az út, amelyet megtettünk, felépítettük a szocializmus anyagi és technikai alapját, győzelemre vittük a szocialista termelési viszonyokat a nemzetgazdaság minden ágában és ma minden nehézséget leküzdve sikeresen építjük a fejlett szocialista társadalmat, melyben lényegében megteremtjük a kommunizmusba való átmenet anyagi és erkölcsi alapjait. Hatalmas ütemben növekedett a szocializmus építése során hazánk ipari termelése, amely például 1959-ben csak Szlovákiában majdnem kilencszer volt magasabb, mint az 1930-as évben. Lényegesen emelkedett a dolgozók kultúrája és műveltsége. Csak az 1960-as évben például több tantermet építettünk, mint a burzsoá köztársaság 12 éve alatt. Ma 2 millió 800 ezer gyermek ingyenesen kapja az iskolai könyveket és a tanításhoz szükséges segédeszközöket, ami egyedülálló az egész világon a maga nemében. Ezeknek a gazdasági eredményeknek és pártunk tömegpolilikai munkájának következtében tovább erősödött népünk öntudata, erkölcsi és politikai egysége. Bizonyítékai ennek a szocialista munkabrigádok ezrei és az a hatalmas mozgalom, melyet a XH. pártkongresszus brigádja címének elnyeréséért folytattak az üzemek dolgozói.

Az elért eredmények mérlegelésénél azonban sohasem szabad elfelejtenünk, hogy ezek népünk áldozatos munkáján kívül főleg annak köszönhetők, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szerves részét képezi a szocialista világrendszernek, és hogy gazdasági terveink megvalósításában támaszkodunk a szocialista világrendszer, de főleg a Szovjetunió önzetlen támogatására. A Szovjetunió segítsége azonban ma már minőségileg magasabb szinten valósul meg, amely a szocialista országok kölcsönös gazdasági tanácsának működésében jut kifejezésre. Ennek a gazdasági tanácsnak megalakítása megteremtette előfeltételét a szocialista államok gazdasági fejlődére koordinációjának és főleg az invesztíciós eszközök célszerű felhasználásának az egész szocialista tábor érdekében. Természetes, a közös gazdasági tanács létezéséből eredő kötelezettségeket főleg a Szovjetunió viseli. A Szovjetunió következetesen valósítja meg a más szocialista államok gazdasági támogatását, még akkor is, ha ezzel sokszor saját gazdasági fejlődését lassítja. Ebből a szempontból elég, ha tudatosítunk egyet, — azt, hogy a Szovjetunió a szocialista tábor országainak 7,8 milliárd rubel értékű igen kedvezményes hitelt nyújtott. És egy egész sor szocialista állam e nélkül a kölcsön nélkül nem tudná fedezni beruházásait, nem beszélve arról a segítségről, amelyet a Szovjetunió a tudományos és technikai kiadások területén nyújt a szocialista államoknak.

Ebből kiindulva természetes, hogy számunkra is a legnagyobb jelentőséggel bír a Szovjetunió segítsége, amely elsősorban abban rejlik, hogy nagy mértékben fedezi a csehszlovák ipar nyersanyagszükségletét, főleg a vasércet és a nyersolajat illetően. A csiernai átrakodó állomás, valamint a dunai kikötők dolgozói naponta tanúi annak, hogy milyen óriási ez a segítség részünkre. Erre a baráti segítségre alapozzuk például a Kelet- Szlovákiai Vasművek építését, amely főleg szovjet vasércet fog feldolgozni. Ha tudatosítjuk, hogy ennek a vasműnek évi kapacitása nagyobb lesz mint a múlt köztársaság egész évi acéltermelése, akkor fel tudjuk mérni ennek a segítségnek nagyság gát és jelentőségét. A szovjet nyersolaj szállítása a barátsági olajvezeték megépítése újabb bizonyítéka a Szovjetunió önzetlen segítségének. Nem lehet ennek a segítségnek értékét koronában kifejezni, hisz a barátság kőolajvezetéknek megépítése azt jelenti, hogy a csehszlovák vegyészeti ipar korlátlan fejlődésnek indulhat, és vegyiparunk korlátlan mennyiséggel láthat hozzá a különböző műanyagok gyártásához, mely ismét hozzájárul majd népünk életszínvonalának további növekedéséhez. Nem kisebb segítséget kapunk a Szovjetuniótól a tudomány és technika területén. Felépítettük a Szovjetunió segítségével az első csehszlovák atommáglyát, melynek segítségével fedezzük az egészségügy területén, különösen a szükséges rádióaktív izotópok előállítását. így lehetne sorolni a végtelenségig nemzetgazdaságunk minden szakaszán (de a többi szocialista országokban is), azokat a konkrét tényeket, melyek bizonyítják, hogy a „Világ proletárjai egyesüljetek“ jelszónak ma még nagyobb jelentősége van, mint valaha, mert ma már nemcsak az egymástól elszigetelt különböző nemzetiségek proletárjainak vágyát fejezi ki, de kifejezi a szocialista tábor állandóan növekvő és szilárduló gazdasági-politikai és erkölcsi egységét a kommunizmusért folytatott harcban. Ennek az egységnek és minden nép lelkes alkotó életének záloga a Szovjetunió. Ezért gondol Szovjetunióra szeretettel hazánk minden becsületes dolgozója, amikor naponta békés alkotó munkáját elkezdi, hisz mindenki tudja, hogy a szovjet nép az, amelyik Berlinnél a Karibi-tenger térségében, Laoszban tekintélyének latbavetésével és határozott kiállásával megvédte a békét neked, nekem és gyermekeink számára. Természetesen a Szovjetunió is nagyra értékeli Csehszlovákia népeinek barátságát, nagyra értékeli fejlett iparunkat, melynek termékei nagy megbecsülést szereztek a Szovjetunió népei között. A csehszlovák ipari termékeknek állandó piacuk van a Szovjetunióban, mely egy fejlett ipari ország szempontjából óriási jelentőséggel bír. Ezekből kiindulva gondol ma Csehszlovákia népe a Szovjetunió és Csehszlovákia között megkötött szerződés 19. évfordulóján határtalan szeretettel a szovjet népre, akik nemcsak elhozták nekünk a szabadságot, de önzetlen segítségükkel döntően hozzájárullak hazánk gazdasági és kulturális felvirágoztatásához.

Először:

A termelés, a tudomány és a technika elért színvonala alapján tovább fejlesztjük népgazdaságunkat. Jelenleg az alapvető feladatot abban kell látnunk, hogy kiegyenlítsük a fennálló aránytalanságokat az ipar és a mezőgazdaság termelőerőinek meglévő színvonala között, és fokozatosan kiegyenlítsük a termelés és a fogyasztás színvonalát. A népgazdaság és a társadalmi javak fejlődésének megfelelően, a munka szerinti díjazás szocialista elvének és a termelésben való anyagi érdekeltség elvének következetes érvényesítésével tovább emeljük a dolgozók életszínvonalát.

Másodszor:

A népgazdaság fejlesztésének legfontosabb láncszeme a mezőgazdaság mellett továbbra is az ipar, illetve a nehéz gépipar marad, amely a termelőeszközök termelésének alapja. Tekintettel a legújabb, haladó gépi berendezések előállításának szükségére, harcolni kell a kohóipar nagyobb intenzitásáért, ennek az iparágnak a munkáját jó minőségű, haladó jellegű anyagok gyártására kell irányítani. Az egész népgazdaság fejlődésében teljes mértékben és minél szélesebb alapon biztosítsuk a vegyipar fejlődését. A vegyipar nem csupán a többi iparág anyagi bázisa legyen, hanem egyben a mezőgazdasági termelés fejlesztésének és a lakosság életszínvonala további emelkedésének alapja is. A termelés növekedésének megfelelően biztosítsuk a tüzelő anyag és energetikai bázist és a szállításokat.

Harmadszor:

Egész társadalmunk fő feladatának ma a mezőgazdasági termelés fejlesztését kell tekinteni, amelynek lényeges növelése nélkül nem biztosítható sem a népgazdaság arányos fejlődése, sem a lakosság életszínvonalának emelése. E feladat teljesítése egyben feltétele annak is, hogy fokozatosan kiegyenlítsük a város és a falu közti lényeges különbséget, még közelebb hozzuk a munkásosztályhoz a szövetkezeti parasztságot. Ezért feladatul tűztük ki, hogy a mezőgazdaságot 1970-ig az ipar színvonalára emeljük, ettől függ, hogy megteremtsük a kommunista társadalomba való átmenet anyagi és műszaki bázisát.

Negyedszer:

Az elért életszínvonalnak és feltételezett emelésének megfelelően biztosítsuk a közszükségleti ipar arányos fejlődését úgy, hogy a piacon elegendő mennyiségű, kívánt választékú, kiváló minőségű áru legyen. A közszükségleti ipar fejlesztését elsősorban a meglévő üzemek műszaki felújításával, új, a technika legfejlettebb színvonalának megfelelő gyártási berendezések üzembehelyezésével, valamint a termelés célszerű megszervezésével biztosítsuk.

Ötödször:

Hazai szükségleteinkhez és a külkereskedelem lehetőségeihez mérten használjuk ki saját nyersanyag- és egyéb anyagforrásainkat. A népgazdaság valamennyi ágában a fejlesztés egyik alapvető követelményének tekintsük, hogy minél gazdaságosabban használjuk ki mind a hazai mind a behozott nyersanyagokat. Folytassuk tovább a rendszeres földtani kutatást, új nyersanyagforrások feltárását.

Hatodszor:

A népgazdaság valamennyi ágában a termelőerők továbbfejlesztésének, a termelés megjavításának döntő tényezője a tudomány és a technika fejlesztése és teljes kihasználása. Csakis ezáltal biztosíthatjuk a társadalmi munkatermelékenység lényeges és állandó növekedését. A tudomány és a technika fejlesztése érdekében megfelelő intézkedéseket kell tenni a tervezésben és célszerű, központilag irányított szervezéssel is biztosítani kell a tudomány és a technika kérdéseinek komplex megoldását.

A tudomány és a technika komplex felhasználása mellett törekedjünk a termelés szakosítására és összpontosítására, vezessük be a tudományos munkaszervezést

A beruházási építkezések, a tudomány és a technika, az anyagi és műszaki ellátás, a tervezés és a konstrukció területén vezessük be következetesen a központi irányítást.

Szüntessük meg a beruházási építkezések eddigi központilag irányított és decentralizált beruházásokra való tagoltságát. A beruházások területén juttassuk érvényre az egész társadalom érdekeit, mindenekelőtt biztosítsuk azoknak a termelő létesítményeknek mielőbbi felépítését, amelyektől az egész ország fejlődése függ.

Hetedszer:

Népgazdaságunk további fejlesztésében következetesen érvényesítsük a nemzetközi szocialista munkamegosztás elveit, amelyeket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek 1962 júniusi moszkvai értekezletén hagytak jóvá.

Nyolcadszor:

Szilárdítsuk meg a kormány, a minisztériumok, minden fokú nemzeti bizottságok, vállalati és üzemvezetőségek irányító munkáját, mégpedig azáltal, hogy következetesen érvényesítjük a demokratikus centralizmus elveit, ami megköveteli a demokrácia minden formájának továbbfejlesztését, a központi vezetés elvének következetes betartása mellett. A vezetés munkájának megfelelően javítsuk meg a tervezést, valamint az állami és gazdasági szervek szervező és ellenőrző munkáját. Szüntessük meg a vezetés minden fölösleges láncszemét, a célszerűtlen adminisztrálást, s hozzuk közelebb a vezetést a termeléshez. Teremtsük meg az ipar szilárd szervezeti szerkezetét, a szervezet alapformája legyen általában a vállalat a hozzá tartozó üzemekkel. Ezeket a vállalatokat közvetlenül a minisztériumok irányítsák. Dolgozzuk ki részletesebben a mezőgazdaság vezetésének új elveit olyképpen, hogy a vezetés minden fokon termelési-vállalati bázison egy felelős központban egyesüljön.

A vezetés megszilárdítása érdekében minden fokon fejlesszük a népi ellenőrző bizottságok munkáját.

Kilencedszer:

A nemzeti bizottságok munkájában biztosítsuk, hogy a dolgozók még szélesebb körben vegyenek részt a vezetés és igazgatás munkájában, főleg azáltal, hogy következetesen biztosítjuk a nemzeti bizottságok plénumainak és a szakbizottságok munkáját, megjavítjuk ellenőrző tevékenységüket, elmélyítjük a nemzeti bizottságok képviselőinek a szakbizottságok tagjainak a felelősségét dolgozóinkkal szemben. A nemzeti bizottságok munkájukban törekedjenek főleg arra, hogy fejlesszék a lakosságnak nyújtott szolgálatokat minden, a nemzeti bizottság irányítása alatt álló illetékes intézményben.

Tizedszer:

Biztosítsuk a nép műveltségének és ideológiai színvonalának növekedését a marxista-leninista világnézet szellemében. Javítsuk tovább a kilencosztályos alapfokú iskolai oktatást, amelyben ma minden gyermek részesül, s érjük el, hogy a gyermekek fokozatosan megszerezzék a teljes középiskolai képzettséget. A népgazdaság szükségletei szerint biztosítsuk a munkások, művezetők, technikusok szakképzettségének gyarapítását, növeljük a középiskolai és főiskolai képzettségű dolgozók számát.

Fejlesszük a művészet és a kulturális munka valamennyi ágát, a szocialista társadalom érdekeinek, a kommunista nevelés szükségleteinek megfelelően.

Tizenegyedszer:

Erősítsük tovább népünk politikai és ideológiai egységét a marxizmusleninizmus szellemében, szilárdítsuk a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségét, amely ennek az egységnek az alapja. Erősítsük tovább a cseheknek és a szlovákoknak, valamint országunk többi nemzetiségeinek egységét, segítsünk elő mindent, ami még közelebb hozza őket egymáshoz. Harcoljunk minden ellen, ami megzavarja népünk egységét, küzdjünk a kispolgári ideológia csökevényei, a reformizmus, kispolgári lelkűiét, maradiság, nyerészkedés és individualizmus ellen. Fáradhatatlanul leplezzük le és nyomjuk el a revizionizmust és a dogmatizmust.

Ezek a feladatok jelentik egészben véve szocialista társadalmunk további fejlődésének alapját. Teljesítésükkel legyőzzük az átmeneti nehézségeket, fejlesztjük gazdaságunkat, teljesebben elégítjük ki népünk anyagi és kulturális szükségleteit, tovább szilárdítjuk a nép politikai és eszmei egységét. Egyben megteremtjük a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételeit is.

A XII. kongresszus a párt Központi Bizottságának kötelességévé teszi, hogy 1963 folyamán a kongresszusi beszámoló alapelvei szerint gondos(Folytatás a 2. oldalon)

A szocialista mezőgazdaságért