Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-12-09 / 98. szám
Bratislava 1962 december 9. • Ära 40 fillér • XII. évfolyam, 98. szám. Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusa kedden délelőtt 9 órakor nyílt meg a prágai Július Fucík Parkban. A kongresszusi palota homlokzatát nagy vörös csillag és a CSKP XII. kongresszusának jelszava: „Minden erőnket szocialista társadalmunk további felvirágoztatására“ díszíti. A kongresszust Antonin Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára nyitotta meg. Szívélyesen üdvözölte a megjelent küldötteket, a szocialista államok, a világ valamennyi részéből megjelent kommunista- és munkáspártok képviselőit, a baráti államok diplomáciai testületének tagjait és valamennyi meghívott vendéget. Felcsendültek az Internacionálé hangjai és kezdetét vette szocialista életünk egy nagy eseménye, pártunk XII. kongresszusának munkája. Novotny elvtárs megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy kongresszusunk abban az időben ül össze, amikor hazánkban végérvényesen győzedelmeskedtek a szocialista termelési viszonyok. Rámutat dolgozó népünk nagy alkotó erejére, a kongresszus előtti szocialista munkaverseny sikereire, arra a hatalmas aktivitásra, amely a XII. kongresszus előtt egész hazánkban észlelhető volt. Ezután egyenként felsorolta a kommunista- és munkáspártok képviselőit. AZ SZKP küldöttsége vezetőjének, Brezsnyev elvtárs nevének említésekor felálltak a küldöttek és hatalmas éljenzésbe kezdtek. A Szovjetuniót, a kommunista és munkáspártok élcsapatát, a Szovjetunió Kommunista Pártját éltették. Majd a kongresszus munkájának vezetését Siroky elvtárs vette át. A küldöttek egyhangúlag jóváhagyják a kongresszus napirenajei, a jeioio-, javasio- es manuatumvizsgáló bizottságot. Ezután Antonin Novotny elvtárs lépett a szónoki emelvényre, hogy elmondja a CSKP Központi Bizottságának jelentését a párt XI- kongresszusa óta eltelt időszak tevékenységéről és a jövő feladatairól. Novotny elvtárs beszédét több esetben a küldöttek nagy tapsa szakította meg. Délután megkezdődött a vita a Központi Bizottság beszámolója felett. Még ezen a napon szólalt fel Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP küldöttségének vezetője. Beszédében többek között hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia és a Szovjetunió közti széleskörű politikai, gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés a szocialista világrendszer egyik fontos láncszemét képezi. A szovjet nép legszívélyesebb üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak és az egész csehszlovák népnek. Szerdán folytatta munkáját a CSKP XII. kongresszusa. A felszólalók között volt Jiíí Hendrych elvtárs, a Politbüro tagja, aki különösen a népgazdaság irányításának egyes speciális kérdéseivel foglalkozott. Ezen a napon több testvérpárt üdvözölte a kongresszust. A délutáni órákban pionírok köszöntötték a kongresszus küldötteit. Csütörtökön a kongresszus tovább folytatta munkáját. Népgazdaságunk különböző szakaszairól, szakemberek, gyárigazgatók, EFSZ elnökök szólaltak fel, hogy elmondják a munkahelyeiken elért eredményeiket és szóljanak a problémákról is. A nap egyik legjelentősebb eseménye közé tartozik V. Siroky miniszterelnök felszólalása, aki tartalmas beszámolójában részletesen elemezte a népgazdaság továbbfejlesztésének egyes kérdéseit, a munkaszervezés legfontosabb feladatait. A CSKP Központi Bizottságának beszámolójából A beszámoló, amelyet Novotny elvtárs, pártunk Központi Bizottságának első titkára adott elő, részletesen foglalkozik társadalmunk fejlődésének összes problémáival, tehát politikai, gazdasági és kulturális életünk mély elemzését adja. Megállapítja, hogy teljesítettük mindazokat a feladatokat, amelyeket pártunk XI. kongresszusa öt pontban határozott meg. Így lényegében teljesítettük azt a határozatot, amely célul tűzte ki a szocialista termelési viszonyok döntő győzelmének elérését és a kizsákmányoló osztályok maradványainak felszámolását hazánkban. Következetes korlátozás és kiszorítás útján felszámoltuk a kulákságot mint osztályt, és ezzel megszüntettük a termelőeszközök magántulajdonát. Sokkal nehezebb volt befejezni a kisárútermelők, a kis- és középparasztok szocialista nagyüzemi termelésre való áttérésének bonyolult folyamatát — állapítja meg a beszámoló. De teljesítettük ezt a feladatot is. S ma a szocialista szektor a mezőgazdaságban döntő fölényben van. Az állami gazdaságok és az egységes földművesszövetkezetek jelenleg a mezőgazdasági terület 88,9 és a szántóföld 91,8 %-án gazdálkodnak. Ez azt jelenti, hogy a termelési feltételek szempontjából tekintetbe jövő valamennyi parasztgazdaság lényegében áttért a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésre. A beszámoló főleg kiemeli annak jelentőségét, hogy ezt a feladatot úgy oldottuk meg, hogy a háború előtti színvonalhoz képest nem csökkent a mezőgazdasági össztermelés. Ellenkezőleg: a szocializálás folyamán fokozatosan kiegyenlítettük a mezőgazdasági termelés háború alatti és háború utáni, mintegy 20 °/b-os csökkenését. Körülbelül hasonló növekedést ért el a mezőgazdasági termelés belterjessége 1961-ben 1950-hez viszonyítva. S így, az egy állandó mezőgazdasági dolgozóra jutó munkatermelékenység körülbelül 79 %-kal lett nagyobb. Ezen változások jelentőségét lényegében kifejezi az a tény is, hogy a mezőgazdaság szövetkezetesítésének kezdete, tehát 1949 óta a mezőgazdasági árutermelés lényegesen növekedett. Győzedelmeskedtek mezőgazdaságunkban a szocialista termelési viszonyok. Társadalmunkban teljesen felszámoltuk az antagonisztikus osztályokat. Társadalmunkat ma a munkások, szövetkezeti parasztok baráti osztályai alkotják a dolgozó értelmiséggel együtt. Eredményesen teljesítettük a XI. kongresszuson kitűzött további feladatokat. Szárgos fontos intézkedést tettünk a szocialista demokrácia elmélyítésére és tökéletesítésére, a dolgozók fokozott bevonására az állam és a gazdaság irányításába. Az utóbbi években a marxistaleninista tanok szellemében tovább szilárdult népünk politikai és ideológiai egysége. Ennek bizonyításául a beszámoló hivatkozik dolgozóink pozitív álláspontjára a nemzetközi események és belső fejlődésünk problémáival kapcsolatban. Megállapítja, hogy a dolgozók aktív viszonya a gazdasági kérdésekhez, a szocialista munkaversenyben, a szocialista munkabrigádokban kifejtett igyekezetük és cselekedeteik szocialista társadalmunk mind szilárdabb politikai és eszmei egységének egyik alapkövét jelentik. Mint azt az országos pártkonferencia 1960-ban megállapította, ilyen társadalom létrehozásával hazánkban egyszer s mindenkorra győzött a szocialista társadalmi rend. Gazdasági helyzetünk fejlődésére jellemző, hogy az ipari termelés a XI. és a XII. kongresszus között 44 'Vokal emelkedett. A beszámoló azonban hangsúlyozza, hogy az iparnál jóval lassabban s a tervekhez képest is lassan fejlődött mezőgazdaságunk. A mezőgazdasági össztermelés 1958 és 1962 között általában nem növekedett, s kb. a háború előtti szinten van. Idén a növénytermesztés. a rossz időjárás következtében mintegy 6,8 %-kal lesz kisebb, mint 1958-ban, viszont az állattenyésztés 5,3 %-kal növekszik. Ez az állapot arra vall, hogy eddig nem voltak hatásosak azok az eszközök, amelyeket társadalmunk a mezőgazdaság fejlesztésére fordított. A mezőgazdasági beruházások 1958 és 1962 között meghaladták a 28 milliárd koronát. Ezeket túlnyomó részt mezőgazdasági építkezésre és a mezőgazdaság gépesítésére használtuk fel. A mezőgazdasági termelés gépesítésének fejlődését az említett években a következő adatok jellemzik: a traktorok száma 61932-ről 125 800- ra, a gabonakombájnok száma 5027- ről 10 400-ra, a burgonyakombájnok száma 131-ről 2500-ra, a silókombájnok száma 4285-ről 17 500-ra emelkedett. Hasonlóképpen növekedett a többi gépek száma is. E beruházások jelentős mértékben hozzájárultak a szocialista viszonyok győzelme feltételeinek megteremtéséhez a mezőgazdaságban, s így pótolták a munkaerőveszteséget, amely 1937-hez viszonyítva kb. 2 millió főt tesz ki. A talajberuházást illetően lényeges lemaradás tapasztalható. Csak az utóbbi időben fordítottunk több eszközt a talajjavításra és öntözésre. A mütrágyaszállítmányok mennyisége azonban fokozatosan növekszik. Az anyagi-technikai bázis fejlesztési eredményei alapján tovább szilárdult Csehszlovákiának - a világ egyik legfejlettebb ipari államának helyzete. Tovább fokozódott hozzájárulásunk a szocialista világrendszer gazdasági erejének növeléséhez és a gyarmati uralom alól felszabadult országok gazdasági fejlődéséhez. A CSKP KB-nak beszámolója részletesen foglalkozik gazdasági életünk fogyatékosságaival is. Megállapítja: nem leplezzük, hogy az utóbbi időben — főként az utóbbi években — sok probléma halmozódott fel, melyeket a további fejlődés folyamán meg kell oldanunk. A részletes elemzés teljes mértékben megerősítette azt, amiről a Központi Bizottság már az év elején részben tájékoztatta a pártot, vagyis azt, hogy néhány külső gazdasági és politikai hatás kedvezőtlenül befolyásolta a jóváhagyott , tervfeladatok teljesítését. A népgazdaságunkat kedvezőtlenül befolyásoló gyors és váratlan külső és más további behatások . következményei a külkeresKedelemben éreztették hatásukat, mivel a külkereskedelemnek a tőkés piacról fokozott behozatallal kellett fedeznie népgazdaságunk szükségleteit. Tekintettel termelésünk és külkereskedelmünk eddigi irányzatára, ez nemcsak bizonyos nehézségeket, hanem jelentős veszteségeket is okozott, s ezeket folyamatosan ki kell egyenlíteni. Rendkívüli eszközöket igényeltek hazánk véderejének biztosítását szolgáló intézkedések, amelyeket főként a múlt ősszel kellett végrehajtani, amikor az imperialisták kiélezték a nemzetközi helyzetet. Ezenkívül főként belső okok zavarták meg a népgazdaság harmonikus fejlődését. A fő okoknak a következőket tartjuk: Először: Zavar támadt a népgazdaság arányos fejlődésében, ennek következtében fokozódott az ösztönösség és feszültség keletkezett a termelés és a fogyasztás lehetőségei között. Másodszor: Nem eléggé értékeltük a mezőgazdaság jelentőségét a népgazdaság általános fejlődése, s vele kapcsolatban az életszínvonal emelkedésének biztosítása szempontjából. Harmadszor: Megszegtük a demokratikus centralizmus elvét, melyet a szocialista gazdaságban az irányító és szervező munka minden területén be kell tartani. E három fő okban gyökerezik mai életünk számos nehézsége, ezekből következnek eddigi tevékenységünk konkrét hiányosságai. A mezőgazdaság eddigi elégtelen színvonalának főoka az, hogy keveset törődtünk a földdel. Nem eléggé emeltük ki és biztosítottuk terveinkben a mezőgazdasági termelésnek ezt a főfeladatát, vagyis a föld termőképességének állandó növelését. Igaz, hogy a mezőgazdaságban a szocialista termelési viszonyok győzelméig a párt és az állam politikai és gazdasági tevékenységében erre a feladatra kellett minden figyelmet fordítani. Ez nagy politikai és szervező munkát igényelt és szükségessé tette az állami gazdaságok és az egységes földművesszövetkezetek jelentős anyagi támogatását. Ám kérdés — folytatja a beszámoló —, hogy teljes mértékben helyesen használtuk-e fel ezeket a nagy eszközöket, s nem kellett volna-e már sokkal előbb, a szocialista termelési viszonyok fejlődésével összhangban jobban ügyelni a föld következetes kihasználására, termőképességének növelésére szerves- és műtrágyával, nagyobb gondot forditani a vetőmagr és vetőgumó termesztésére, a mezőgazdasági növénykultúra körzetesítésére, a növénytermesztés összetételének a nagyobb hozamú kultúrákat előnybe helyező megváltoztatására, a jobb munkaszervezésre, . a növénytermesztési és állattenyésztési munkák gépesítésére, a fiatal szakemberek nevelésére. A CSKP KB-nak beszámolója a továbbiakban szocialista társadalmunk fejlődésének távlataival foglalkozik és hangsúlyozza: A sikerek és a fogyatékosságok mérlegelésekor elemezzük a nehézségek okait és értékeljük lehetőségeinket, helyes képet nyerjünk népgazdaságunk és egész társadalmunk állapotáról, mely kiinduló pontunk lesz a jövőben. A XII. kongresszuson kitűzésre kerülő célok elérése azt jelenti, hogy biztosítanunk ■ kell a szocialista társadalom további fejlődését, s a következő fő feladatok teljesítésére kell törekednünk munkánkban. Először: A termelés, a tudomány és a technika elért színvonala alapján tovább kell fejlesztenünk népgazdaságunkat. Jelenleg az ipari és a mezőgazdasági termelőerők színvonala közötti aránytalanság kiegyenlítését tartsuk fő feladatunknak és fokozatosan teremtsünk összhangot a termelés és a fogyasztás színvonala között. A népgazdaság növekedésével, társadalmi gazdagságunk gyarapodásával összhangban, a munka szerinti szocialista díjazási elv, a termelésben való anyagi érdekeltség elvének következetes érvényesítése mellett emeljük tovább dolgozóink életszínvonalát. Másodszor: A népgazdaság fejlődésének fő szakasza a mezőgazdasággal együtt az ipar, s ennek keretében a nehézipar lesz a jövőben is mint a termelőeszközök termelésének bázisa. Tekintettel a legújabb, haladó technika gyártási szükségleteire, a kohóipar intenzívvé tétele mellett szorgalmazni kell a jó minőségű és progresszív anyagok gyártását. Az egész népgazdaság fejlesztése keretében teljes mértékben biztosítani kell a vegyipar lehető legszélesebb bázisú fejlesztését. A vegyipar ne csak a többi iparág, hanem a mezőgazdasági termelés fejlesztésének és az életszínvonal további emelésének is váljék bázisává. A termelés fejlődésével összhangban biztosítsuk a fűtőanyag- és energiabázist. Harmadszor: Tekintsük ma társadalmunk fő feladatának a mezőgazdasági termelés fejlesztését, melynek lényeges növelése nélkül sem a népgazdaság arányos, összhangolt fejlődése, sem a nép életszínvonalának emelkedése nem biztosítható. E föladat teljesítésé egyidejűleg a város és a falu közti még fennmaradt különbség folyamatos kiegyenlítésének, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság osztálya további közeledésének feltétele. Ezért tűzzük ki feladatul a mezőgazdaság színvonalának 1970-ig az ipar színvonalára történő emelését, mint a kommunista társadalomba való átmenet anyagi-műszaki bázisa megteremtésének feltételét. Negyedszer: Az elért színvonallal és feltételezett emelésével összhangban biztosítsuk a közszükségleti ipar kellő fejlesztését úgy, hogy kiváló minőségű, elegendő mennyiségű és kívánt választékú áru legyen a piacon. A közszükségleti ipar fejlesztésében elsősorban az üzemek korszerűsítésének útját kell' követni modern műszaki színvonalú, új termelőberendezések bevezetésével, továbbá a termelés célszerű megszervezésével. Ötödször: A belső szükségleteknek és a kül(Folytatás a 2. oldalon.) A szocialista mezóaazdosáaért QSSilSB' iXiSSiGS •ÍSBE.4B&' A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA A CSKP konaresszusa
