Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-12-02 / 96. szám

Előtérben a termelés szakosítása a natekonysag emelesenek fontos előfeltétele a termelés alaposan át­gondolt szakosítása. így lényegesen nagyobb eredmények érhetők el me­zőgazdasági üzemeinkben, mert meg­szűnik a termelés felaprózottsága, s éppen a csoportosítás bizonyos ará­nyú központosítása révén jobb üzem­­szervezés és így nanyobb eredmények elérése válik lehetővé. A rimavszkászobotai járásban is ennek megfelelően készítették el az 1963-as tervjavaslatokat. Üzemenként megvitatták a feladatokat és körvo­nalazták mindazokat az ökonómiai lehetőségeket, amelyek az illető kör­zetben kedvezően befolyásolhatják a belterjességre törekvő céltudatos termelést. A tudományos elemzések alapján a járás területét nyolc termelési kör­zetre osztották fel. A körzeteken be­lül pedig meghatározták- a termelés irányát. így például az egytől hatig terjedő körzetek, amelyek a legjobb földterületekkel rendelkeznek, lé­nyegesen nagyobb területen termel­nek majd kukoricát, mint az utób­biak. A Standard-fajta vetőmagvak elő­állítását elsősorban az állami gazda­ságokra bízzák, és az egyestől hár­masig terjedő körzetek EFSZ-eiben csak kisebb mennyiségben termelnek vetőmagvakat. Az 1963-as tervjavaslatból kitűnik, hogy a szövetkezetek legtöbbjében emelik a gabonafélék vetésterületét, ami járási viszonylatban a szántó 55,03 %-át teszi ki. Ezen belül emel­kedik a búza, rozs, árpa és a kuko­rica vetésterülete, de ugyanakkor lényegesen csökken a zabtermelés. Szántóföldi takarmányokat az ideihez viszonyítva további 1706 hektárral toldják meg, azaz a szántó "0,1 °/o-án termesztenek ilyen növényeket. Ebből a takarmánycukorrépa 219, a silóku­korica pedig 2800 hektárt tesz majd ki. Ez arra enged következtetni, hogy a járás szövetkezeteiben az igyekezel a bőséges takarmányalap megterem­tésére irányul. A tervjavaslatok összeállításánál, illetve a feladatok szétírásáná! külö­nös gondot igényelt az ipari cukor­répa és a zöldségfélék területének kiválasztása és meghatározása. Ért­hető, hogy az első termelési csopor­tokba tartozó szövetkezetek nagyobb feladatot vállaltak az ipari cukor­répa, valamint a korai burgonya ter­mesztésére, mint a többi körzetekben. Ezzel szemben a kései burgonya ter­mesztését a járás magasabban fekvő vidékeire helyezték át. Azokat az EFSZ-eket, ahol nagyobb területen termelnek majd zöldség­féléket, bizonyos mértékben mente­sítették a cukorrépa termesztése alól azzal, hogy a zöldségfélék növény­ápolási munkái jelentős munkaerőt igényelnek. A járás területén eddig 79 üzemben foglalkoztak zöldségter­mesztéssel, így nagyon elaprózódott a termelés, s ezért a csoportosítás folytán 42-re csökkentik ezeknek az üzemeknek számát s termelőegysé­genként az eddigi 6,1-ről 13,6 hek­tárra emelkedik az átlagos terület. Persze, még ez sem lehet a végleges érvényű szakosítás, hiszen arra kell törekedni, hogy a jövőben a zöldség­félék termesztése még iparibb jelle­get öltsön, ahol nagyobb mértékben alkalmazhatják a földmegmunkáló és növényápoló kertészeti gépeket, ame­lyeket a dél-szlovákiai kertészetekben alig-alig látni. A járás mezőgazdasági üzemei a jövőben 6500 tonna műtrágyát kap­nak, hogy az elkövetkező évben bát­rabban alkalmazhassák a megosztott ápanyagellátást, különösen a gabona­féléknél, hiszen a tápanyagmennyiség jóval nagyobb lesz az előző évek szükségleteinél. A járás szövetkezeteiben most az 1963-as évre való fölkészülés előtt igen ke-dvező a helyzet a szarvas­marhasűrűség szempontjából is. Je­lenleg 100 ha mezőgazdasági területre a tervezett 47 helyében 48,4 szarvas­­marhát tartanak. A tehenek száma pedig az utóbbi időben 1111 darabbal emelkedett, ami 100 hektáronként 20,3 darabnak felel meg. Itt talán azt kell megjegyeznünk hogy ezek után következetesebb harcot kellene foly­tatniuk a TBC ellen, az állomány egészségi állapotának javítása érde­kében. Szakszerűbb takarmányozással a tejtermelés emelésére kellené tö­rekedniük. A sertéshústermelést a járás 9 szö­vetkezetében szakosították, ahol erre a célramegfelelő gépesített épülete­ket állítottak be. Ezek közé tartoznak majd az abovcei, jeszenszkéi, lenar­­tovcei, ozsgyani, rimavszkászecsi, strkoveci, tomasovái és a pongveloki szövetkezetek, ahol az idei terv 3343 mázsa sertéshús kitermelését irányoz­za elő. De Jövőre 4498 mázait kell közellátásunk számára átadniok. Min­den esetre ezekben a szövetkezetek­ben a gabonaneműek eladását Is ren­dezik, mivel a sertéshústermelés te­rén emelkednek eladási feladataik. A termelésnek ilyenmérvú szakosítása által 1963-ban főleg a hetes és a nyolcas körzetek 23 szövetkezetében megszüntetik a sertéshústermelést, s helyében emelik az anyasertések számát és a malacnevelésre térnek át. Ezek a szövetkezetek látják majd el választott malacokkal 4 hizlaldá­kat. A baromfitenyésztést 7 szövetkezet­ben szakosítják, ahol összesen 40 000 tojót helyeznek el. Ebből a rimav­­szkászecsiek egyedül 7500-at tenyész­tenek majd. A hét szövetkezet idei tojástermelési terve 591 000 tojás elő­állítását irányozza elő, de a jövő évi terv már 1 702 100 tojás kitermelését tűzi ki, s ugyanakkor ezekben a szö­vetkezetekben csökkentik a sertés­­hústermelést. A termelés újszerű átszervezése után a járás szövetkezetei hektáron­ként 43 kg marhahúst, tojónként 94 tojást (hektáronként 201) tehenen­ként 738 liter tejet (hektáronként 146 litert) adnak piacra. Ezek persze még nem óriási eredmények, de egy­szerű, szerény törekvések, amelyek révén megalapozhatják a következő évek termelési feltételeit a belter­jességre, a hatékonyságra való törek­vés további lehetőségeit. így nézünk a rimavszkászobotai já­rásra, ahol kezdetét veszi a termelés szakosítása. Hoksza István Tartsuk tisztán az istállókat A rendszeres fertőtlenítést a ko­máromi járásban a kolárovói szövet­kezet kezdte meg, ahol négy asz­­szonyból álló munkacsapat egész éven át minden nap rendszeresen végzi az istállók és ólak fertőtlenítését. Több mint 60 istállót és ólat fertőtle­nítenek és meszelnek félévenként, a borjúistállókat a szükség szerint egy­két hónaponként. Ha valamilyen be­tegség fordul elő, akkor még gyak­rabban. A szövetkezet vezetősége és a fer­tőtlenítő brigád tagjai minden elis­merést megérdemelnek, így sikeresen megelőzik a betegségeket, meggyor­sul a TBC likvidálása és megszünte­tik a brucellózist, amiért az említett szövetkezet idén is 334 000 korona pénzjutalomban részesült. Szintén dicséretet érdemel Katu» József, a búcsi szövetkezet zootefch­­nikusa, aki mindent elkövet, hogy az istállókat rendszeresen fertőtlenítsék. Halász Dezső és Vasas Lajos iz istállóban olyan rendet és tisztasá­got tart, hogy az ember valóságos szanatóriumban érzi magát. A levegő nincs ammóniákkal telítve, mint más, elhanyagolt istállókban. Javasolom a zootechnikusoknak, hogy látogassák meg a búcsi szövetkezet tiszta istál­lóját. Kosztolányiné fejőnő, a Novásztrá­­zsi Állami Gazdaságban nagy tiszta­ságot tart a tejgyüjtő helységben. A kézmosó edényeket és a törülköző­ket állandóan tisztán tartja, sőt még a lábbeli tisztántartására is külön törlője van. Az utóbbi időben ezzel szemben több gazdaságban elhanyagolták az istállók és ólak fertőtlenítését, mert klórmeszet nem tudtak beszerezni. Ez nem ok arra, hogy elmulasszuk a fertőtlenítést, mert van más fertőt­lenítőszer is. A formalin például még a lúgkőnél is jobban öli a kórokozó csírákat. Különösen jól alkalmazható a TBC bacillusok elpusztítására. A komárnoi járásban a traktorállo­más hurbanovói központjában van egy gépesített fertőtlenítő brigád. Minden mezőgazdasági üzem jutányos áron kiváló munkát végeztethet ve­lük. A fertőtlenítésre formaiint hasz­nálnak 3 — 5 fokos oldatban. Az álta­lános elv az, hogy ahol nagyobb a fertőzöttség, hidegebb a hőmérséklet, földes a talaj, töményebb oldatot kell használni, és a fertőtlenítés után ala­pos szellőztetést kell végezni. Ilymódon minden gazdaságban meg­oldható a rendeletileg is előírt, leg­alább félévenkénti fertőtlenítés és állatállományunkat megvédhetjük a kórokozó csírák veszedelmétől és kü­lönböző betegségektől, sok vesztesé­get megelőzhetünk. Dr. Patus Sándor, járási epizootológus (Komárno) A Vinicai Mezőgazdasági Szaktanintézet elsőéves tanitlói, CSERI István és CSINGER Károly készségesen segédkeznek a lánctalpas rendbentartúsánál. Az iskola tanulói a gyakorlati oktatások ideje alatt elsajátítják a szerelés módszereit, 's közben megszerzik a hajtási jogosítványt-is. Minden bizony - nyal jó gépkezelőkké válnak. Foto: Hortolányi József (Vinica) A hotlni szövetkezetesek szorgal­mát senki sem vonhatja kétségbe. Bizonyítják ezt az elmúlt évek sike­rei és az, hogy a szövetkezet veze­tősége mindent megtesz annak érde­kében, hogy gazdálkodásuk megfelel­jen a mai követelményeknek. Azon­ban igyekezetük ellenére is még sok feladatot kell megoldani ahhoz, hogy minden termelési ágban megteremt­sék a nagyüzemi gazdálkodás feltéte­leit. Szabó Gáborral, a szövetkezet öko­­nómusáfH beszéltünk azokról a lehe­tőségekről, amelyek a szövetkezet fejlődését segítenék elő. Mint általá­ban mindenütt, náluk is a takarmány­alap biztosítása a központi kérdés. Bár ezen a téren sikerült jelentős előrehaladást elérniök, ez még ko­rántsem elég ahhoz, hogy ne foglal­kozzanak vele többet. Sok akadályt kell még leküzdeniük, hogy a takar­mánytermesztést a kívánt szintre emeljék. Megvan erre minden elő­feltételük. E kérdés rendezésének sürgős voltát nemcsak a vezetőség, de a tagság is jól ismeri és tudja azt, hogy ennek megoldása kedvező hatással lesz az állattenyésztés fej­lesztésére. A legfontosabb a TBC-s állomány felszámolása. Ezzel a kér­déssel állandóan foglalkoznak és mi­hamarabb szeretnék megoldani, hogy egészséges állományuk legyen. A közeliövőben 95 tehenet kiselei- • • A botyani EFSZ traktorosai né­hány napon belül befejezik a mély­szántást. A két' lánctalpast a munkák befejezése után azonnal a javítómű­helybe viszik, ahol Szabó Béla mű­helyvezető irányítása mellett megkez­dik a gépek kijavítását. A munkáknál nagy segítségre lesznek Pekarik Jó­zsef és Rypca László, akik ebben az évben fejezték be tanulmányaikat a Královszkéhlmeci' Hároméves Mező­­gazdasági Gépesítő Iskolán. (Kán János, Moldavanadbodvou) •A kedvezőtlen időjárás ellenére is becsületes, odaadó munkát végeznek a nyitrai járás traktorosai. Igen szép eredményt érnek el az őszi mélyszán­tásban a szládecskovcei, hajszkái és a hornákrálovái traktorosok. Többek közt ki kell emelni Lencsés, Móri és Chudácsik elvtársak teljesítményét akik lánctalpasaikkal egyenként 60C hektárt szántottak fel. (Czakó Géza, Nyitrianszkéhrncsiarovce) »Külön pénzjutalomban részesíti s tesedikovói szövetkezet a kukoricái betakarító tagjait. Áronként egy ko­ronát kapnak. Ez számukra 10 — 15 korona többlet-keresetet jelent. A2 áronkénti egy koronás prémiumnak is köszönhetik, hogy november köze­pén már a kukoricatermés kétharma­da fedél alá került, s a kukoricaszál pedig a silőgödrökbe. Már akkor 420( tonna silójuk volt. (Plesnivy L., Galanta) Hogy egészséges állatállományuk leeven ... teznek, s ezzel meggátolják a fertő­zés további veszélyét. De nemcsak a szarvasmarhatenyész­tés terén oldják meg a problémákat, hanem a sertéstenyésztésben is ren­det akarnak teremteni. Itt az anya­sertések gondozóira hárul a legfon­tosabb munka. Főleg az állomány számszerű növekedésére kell töre­kedniük. A tojástermelés jelenlegi kedvezőt­len helyzetén ugyancsak változtatni akarnak. A baromfiállomány túlnyo­mó része öreg tojókból áll, amj a tojástermelés csökkentését eredmé­nyezi. Ezért 300 selejtezett tojótyúkot ( adnak el, s helyettük 1000 fiatal jér­­cét vesznek tenyészetbe. Andriskin József (Komárno) 1 Hatékonyabban használjuk ki az alapeszközöket A Jö GAZDA az előző években szerzett tapasztalatok után megfon­tolja, hogy az elkövetkező időszakban mit hogyan termeljen. A szövetkeze­tek sok gépet és gazdasági épületet igényelnek. Ez érthető is, hiszen gaz­daságosan, többet, olcsóbban akarnak termelni. De. a tervezett alapeszkö­zök beszerzése még nem minden. Szükséges, hogy ezeket a leghatéko­nyabb módon használják ki. Már a beszerzésnél számításokat kell vé­gezni, hogy a tervezett beruházások­kal milyen arányban emelkedik majd a termelés. A továbbiakban olyan feltételeket kell teremteni, hogy az új beruházási alapeszközökkel emel­kedhessen a termelékenység. Ellen­kező esetben a beruházásokra befek­tetőn értékek (anyag, pénz stb.) vi­szonylagosan nagyobb tehertételnek számítanak a szövetkezet mérlegében. Ezen kívül fennállhat még az is, hogy ezek az értékek hiányoznak nemzet­­gazdaságunk más területén, ahol eset­leg gyümölcsözőbben érvényesülhet­nének. Elemzésünkhöz járásunk néhány szövetkezetének múlt évi zárszám­adási adataiból összehasonlító tábla-7 atnf Ifécrít-pttíinlír • mint a másik két szövetkezetben. Örvendetes viszont és természetes is, hogy a 2-es és a 3-as számú érték­mutató az 1959 — 1961. évi összeha­sonlításban már gyorsabban növeke­dik, mint a 3-tas számú szövetkezet­nél. t A BERUHÁZÁSI alapeszközök leírásai költségeinek mértéke az egyes beruházások élettartamától függ. A 2-es számú szövetkezetnél az utolsó években aránylag sok alapeszközt állítottak be, amelyeknek kihasználása még nem mutatkozik meg kellőképpen a bevételeknél. Miért? Mert a szövetkezet tagságának átlagos életkora 55 év. Azt hiszem, hogy ez mindent megmagyaráz, bár két éve ezen is segítettek, mert 260 hektár szántóterületet átadtak az ál­lami gazdaságnak. Nos, az ilyen szö­vetkezetben igazolódik az a tény, hogy a ki nem használt alapeszkö­zökre eső magasabb leírási költség fölemészti a jövedelem arányosan na­gyobb részét. Míg az 1-es és a 3-as számú szövetkezeteknél a jövedelem 16, illetve 17 koronájából fizetik a leírás 1 koronáját, a 2-es számúnál a 10 korona jövedelmet csökkenti ez a tétel. A 2-es és a 3-as számú szövetke­zeteknél az egy hektárra kimerített munkaegységek száma látszólag egy­forma, de ha ugyanitt a 2-es, 3-as és 4-es számú értékmutatókat is figye­lembe vesszük, sokatmondó következ­tetést vonhatunk le. A 2-es számú szövetkezetben a normázás és a munkaegységekkel való gazdálkodás terén még sok a javítanivaló, ame­lyeket nem a munkaegységek lazítá­sával kell megoldani. A 3-as számú szövetkezetben a munkaegység értéke 34 korona, sőt a háromnegyedévi vizsgálat szerint még ennél is maga­sabb. A szilárdított munkaegységeket nem könnyen osztogatják és ez a fegyelem kiütközik minden tényke­désben. ÖSSZEGEZVE AZ ELMONDOTTA­KAT, most már jobban érthető, hogy miért szükséges szorgalmaznunk pél­dául a gépek két műszakos üzemelte­tését. Egyrészt az agrotechnikai idő­ben elvégzett munka egyik biztosí­téka a magasabb hozamok elérésének s ezzel nagyobb értékek előállításá­nak, másrészt a gépek éppen a he­lyes üzemeltetés révén megkeresik a leírási költségek arányos hányadát De más szempontból is szükséges, hogy a gépeket kellően kihasználjuk A gépesítés fejlődésének korszakát éljük. Ami tegnap még hasznos volt, ma helyébe új, a technika legfris­sebb módszerének megfelelő eszközök lépnek. Így aztán indokolt, hogy a régi befektetést teljesen kihasználjuk, Minden esetre szem előtt kell tartani a főjavítások és a karbantartások tervezett költségét is. A gépek legnagyobbmérvú kihasz­nálását a növénytermelésben az új technológia bevezetésével érjük el, Ez azonban csak a kezdete mindan­nak, amit még megvalósíthatunk. A szabadtartásos istállőzással és auto­matizált berendezésű hizlaldákkal emelhetjük az egy főre eső munka­termelékenységet. Számtalan dolgozó munkaerejét takaríthatjuk meg. Azon kívül az állattenyésztés automatizálá­sával lehetőség nyílik a többmúsza­­kos üzemeltetésre, ami viszont a munka kultúráltságát jelenti. A GÉPESÍTETT ISTÄLLÖK magas teljesítményű gépeikkel a technika vívmányával elősegítik a mezőgazda­­sági dolgozók munkáját. Ez a segít­ség akkor válik gyümölcsözővé, ha a mechanizmusok közt mindig ott ta­láljuk a termelés jó! képzett irányí­tóját, az embert, aki megbecsüli a beruházásokra fordított milliókat és a leghasznosabb munkára állítja be azokat. Gábris József (Novézámki) Értékmutató 1. Az alapeszközök értéke egy ha-ra 2. Egy ha-ra eső jövedelem . . . 3. 1 Kés értékű alapeszközre eső jövedelem......................................... 4. A tagok 1 ha-ra eső jutalmazása (jövedelme) . . ..................... 5. Az alapeszközök leírásának ösz­szege 1 ha-ra.................................... 6. Hány Kés jövedelemből törleszti az EFSZ a leírás 1 koronáját . . 7. Egy ha-ra kimerített munkaegy­ségek száma.................................... 8. Egy munkaegységre eső jövedelem Az 1961-es évet azért választottuk alapul, mert akkor már befejeződött a traktorállomások gépeinek és mun­kaeszközeinek átcsoportosítása a szö­vetkezetekbe, sőt — ahol a rugalmas munkaszervezés és nyilvántartás fel­­használásával jócskán éltek is ezzel — már idő volt a gépek gazdaságos üzemeltetésének elsajátítására. To­vábbá pz 1-es és 2-es számú — 1958 —59-es években — kibővült szö­vetkezeteknél már megfelelő meny­­nyiségű gazdasági épületet építettek föl. A kérdés most már az, hogy egyes szövetkezetekben az alapesz­közök beszerzésével arányosan növe­kedett-e a termelés hatékonysága A táblázat mutatói közt észlelheti 1 2 3 Sztrekov Nyitr. Hrádok Zemné 8818,- Kcs 10 174,- Kcs 7702,- Kcs 4405,-Kcs 4 328,-Kcs 5211,-Kcs- ,48 Kcs 0,41 Kcs - ,92 Kcs 113,-Kcs 140,-Kcs 248,-Kcs 211,-Kcs 429,-Kcs 302,-Kcs 16,-Kcs 10,-Kcs 17,-Kcs 83 ME 121 ME 118 ME 41,-Kés 38,-Kés 78,-Kés .néha jelentős különbség. A helyzet megvilágítása után körvonalazzuk a kibontakozás útját. A 3-as számú szövetkezet gazdasá­gilag már régebben megszilárdult. Jó munkaszervezéssel és elegendő mun­kaerővel rendelkezik. Ezért náluk a 16, illetve 30 °/o-kal egy hektár terü­letre számított kisebb alapeszközzel 51, illetve 29 %-kal magasabb jöve­delmet értek el, mint sorrendben az 1-es és a 2-es számú szövetkezetek. Ezzel megegyező arányt mutat a ta­goknak a munkaegység jutalmazására szánt jövedelme is, mert a beruházá­sokra egy korona értékű alapeszköz, a 3-as számú szövetkezetben megkö­zelítőleg kétszeresét jövedelmezi,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents