Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-12-02 / 96. szám
Gyorsabb léptekkel a mezőgazdaság fejlesztése útján ? Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusán a felszólalók nagy # X figyelmet szenteltek a mezőgazdasági kérdéseknek. Az alábbiakban X « közlünk néhány érdekes felszólalást. § Oldrich DOLE2AL elvtárs, a nyugat-szlovákiai kerület küldötte: Komplex gépesítéssel fokozzuk a mezőgazdasági termelés belterjességét A mezőgazdasági munka megjavításának egyik útja a komplexbrigádok és csoportok létesítése. 1962-ben kerületünkben, az EFSZ-ekben és állami gazdaságokban 497 komplexbrigád és csoport alakult, amelyeknek 8651 tagjuk van és 322 784 hektár szántóföldön gazdálkodnak. Ez a kerület azántóterületének több mint 32 %-a. Az utóbbi három év gyakorlata ' megmutatta, hogy érdemes gondot fordítani a brigádokra, megalakításuknál éppúgy, mint tevékenységük kibontakozása során. A jó brigádok, mint például a hornészalibi, ipelszkészokoleci, kuzmicei, sztaráturai, bosácai, gyulovdvori, kvetoszlavovi és számos más gazdaságban kialakították a mezei munka iránt érzett személyes felelősséget. Az említett szövetkezetekben a munkát úgy szervezték meg, hogy a tervekben és a gyakorlatban is a technika és a haladó technológia alkalmazása áll az első helyen. Mindenütt, ahol az emberek körében jó munkát végeztek, ahol a komplexbrigádok és a csoportok létesítésében a legfelelősebb dolgozók vettek részt, jó eredményeket értek el. Miért volt minderre szükség? Az utóbbi években a mezőgazdaság számos nagy teljesítményű gépet kapott. A munka lényeges részét e gépek végezték, de a munkaszervezés a régi maradt. A komplexbrigádok munkája megmutatja, hogyan kell e problémát megoldani. A komplexbrigádok munkájáról minden járásban számos jó példát sorolhatunk fel. A nyugatszlovákiai kerületben jó eredményeket érnek el a gabonabetakarítás új technológiájának érvényesítésében. Például 168 komplexbrigád 14 nap alatt elvégezte az aratást. Az egy kombájnra eső teljesítmény 1961-hez Viszonyítva a kerületben 84 hektárról 110 hektárra emelkedett. A komplexbrigádok és csapatok nagy mértékben alkalmazták a hideg levegős takarmányszárítást .is, megjavult az öntözőberendezések kihasználása stb. A kerületi pártbizottság és a járási pártszervezetek azt az elvet tűzték ki, hogy a komplexbrigádok és csoportok alakításában ne járjunk el sablonosán, formálisan, hanem az egyes gazdaságok feltételeit mindenütt alkotó módon tiszteletben tartva közös elveket keressünk, amelyeket azután értékelni és általánosítani lehet. Egy év telt el a komplexbrigádok és csapatok első, bratislavai konferenciája óta. A gyakorlat megmutatta, hogy a komplexbrigádokban jobban kihasználják a gépeket, s jobban gondoskodnák a gépek karbantartásáról és javításáról is. Számos szövetkezet és állami gazdaság tapasztalata megerősíti, a komplexbrigádoknak köszönhetik, hogy az aratásban nem volt szükség brigádosokra, s kevesebb dolgozó elvégezte a munkát. De még mindig számos olyan kollektívánk van, amelyekben ugyan növekedett a munka termelékenysége, de a hektárhozamok nem emelkedtek. Mi ennek az oka? Több okot sorolhatnánk fel. Az első abban rejlik, hogy már maga a komplexbrigádok tervei jobban szem előtt tartják a gépek kihasználását, javítását és karbantartását, de a kérdéseket a termelés belterjességével nem kapcsolják kellően egybe. A tervben természetesen szerepel a tervezett hektárhozam. Számos- brigádban, így az átlaghektárra, s nem a termelés mázsájára, és a termelés térfogatára eső költ-’ ség volt a mutató. Á másik ok abban rejlik, hogy a brigádtagok eddigi érdekeltsége inkább a gépek kihasználására, az agrotechnikai határidők lerövidítésére, a gépjavítás, az üzemanyag-költség csökkentésére stb. irányul, mintsem a hozamok növelésére. A komplexbrigádok további problémája a szervezési kapcsolatok tisztázása a mezőgazdasági üzemeken belül. A gyakorlat azt mutatta, hogy kerületünkben jelenleg már kevés az egy-egy brigádra javasolt 500 hektár szántóterület. Számos komplexbrigád esetében a terület nagyobb, s egy üzemben túlnyomórészt csak egy brigádot létesítenek. A nagyobb brigádok ugyanis nagyobb lehetőségeket nyújtanak a technika kihasználására, mint az 500 hektárt megművelő kisebb brigádok. Ennek oka az, hogy a nagy brigádokban a legnagyobb teljesítményű gépeket össze lehet vonni és a legfontosabb munkák végzésére csoportosan lehet bevetni. Például a trágya felrakásánál, szétszórásánál és beszántásánál előnyösebb az összes pótkocsit, trágyaszórót, rakodógépet stb. összevonni. Ez a helyzet a silózásnál, az aratási munkáknál, a szalma és a kukorica behordásánál stb. A megművelt földterület és a brigádtagok számának növelése néhány új elemet von maga után a brigádok belső szervezetében is. Hosszú ideig működő csapatok alakulnak, például a kukorica ápolására és betakarítására, újabban pedig a cukorrépa vetésére, ápolására és behordására is. Hasonlóképpen lesz ez a burgonyánál is. A komplexbrigádok egy dolgozójára eső szántóterület szüntelen növekedése az állami gazdaságokban is megköveteli a termelés irányításának és szervezési összetételének megváltoztatását. A kvetoszlavovi'és a zseliezovcei állami gazdaságok megszüntették a termelési részlegeket, s a komplexbrigádokat közvetlenül a gazdaság technikusai irányítják. Ez lehetővé tette a gazdaságok dolgozói számának rohamos csökkentését és a gazdaság keretén belüli együttműködést. Bár a gazdaságok feltételei nem mindenütt egyenlők, szükséges támogatni az irányítás közbeeső láncszemei kiküszöbölésének egységes irányzatát. A régi szervezés ugyanis nem teszi lehetővé a gépek összevonását, csoportos bevetését, s ezáltal csökken a technika kihasználásának lehetősége. Mind az állami gazdaságok, mind az EFSZ-ek tapasztalatai azt mutatják, hogy a termelést szakosítani kell, hogy az egyes gazdaságokban ne legyen 25, vagy ennél is többfajta növény, amelyek ápolásának komplex gépesítése nem volna gazdaságos és sokba kerülne. Itt van például a gyulodvori gazdaság, ahol csökkentették a termelt növények számát és növelték a termények vetésterületét. Ugyanígy jártak el a kvetoszlavovi, a zseliezovcei gazdaságokban és másutt. Nem szabad lebecsülnünk a tervezés és a nyilvántartás problémáit sem. Az egyes tervekre, nyilvántartásra, díjazási rendszerre szükségünk van. A gyakorlat ugyanakkor megköveteli, hogy a brigádok tervei összhangban álljanak a szövetkezet egyéb tervével. Ha e téren haladást érünk el, összehasonlíthatjuk a különböző kollektívák eredményeit és gyorsabban általánosíthatjuk a legjobb tapasztalatokat. , A kollektívák munkájában döntő fontosságú a minden egyes tag szakmai felkészültségével szemben támasztott igényesség gyors növekedése. Az az irányzat, hogy nagyobb brigádok létesüljenek és a brigádokon belül ideiglenes szakosított csapatok alakuljanak, megköveteli, hogy a traktorosok több gép kezelését és karbantartását elsajátítsák. De fokozódnak az agrotechnikai munkával és a munkaszervezéssel szemben támasztott igények is. Ezzel kapcsolatban látni kell, hogy az ifjúság előtt valóban nagyszerű távlat áli. Nem a gyeplő és az ostor, hanem a legkorszerűbb technika elsajátítása jellemzi a brigádok tagjait. A növénytermesztésben a komplexbrigádok fejlődése már hagyományokra. és eredményekre tekint vissza. Tudatosítani kell azonban, hogy még igen keveset tettünk az állattenyésztési munka megkönnyítésére. Az istállókban már most igen sok gép van, de ezeket elégtelenül használják ki. Számos berendezést már felszereltek, s azok mégsem dolgoznak. Ez érthetően kedvezőtlen hatást gyakorol az állattenyésztés helyzetére. Ezért az állattenyésztésben is megkezdtük a komplexbrigádok-létesítését. Ebben a nálunk látogatóban járt Manukovszkij elvtárs tapasztalataiból indulunk ki. Miről van itt sző? Elsősorban arról, hogy az állatgondozók elsajátítsák a technika felhasználását és növeljék ismereteiket. Meg akarjuk oldani a berendezések rendszeres karbantartásáért érzett felelősség kialakulását, az új technika alkalmazásában való anyagi érdekeltséget, s tisztázni akarjuk a takarmánykészítésért való felelősség kérdését. E téren el akarjuk érni, hogy a növénytermesztési és állattenyésztési dolgozók a legszorosabb kapcsolatban legyenek egymással. A komplex gépesítés mozgalma új, fejlődésben levő mozgalom. A gyakorlat tovább tökéletesíti a munka és a termelés e formáját. Meggyőződésünk, hogy a megkezdett út helyes. Kerületünkben mindent megteszünk annak érdekében, hogy a komplexgépesítés útján növeljük a mezőgazdasági termelés belterjességét. A tudománynak hatékonyabban kell segíteni a mezőgazdasági termelést A CSKP Központi Bizottsága társadalmunk további fejlődésének távlatairól szóló kongresszusi dokumentumában rámutatott arra, — mondotta felszólalásában többek között Koloman Bod'a elvfárs, — hogy a tudomány és a technika szerepének növelését termelőerőink fejlesztése során a népgazdaság döntő problémái megoldása fő útjának tekintjük. Ez egyformán vonatkozik gazdaságunk valamennyi szakaszára, de különösen érvényes mezőgazdaságunkban, ahol az a felelősségteljés feladat» áll előttünk, hogy a mezőgazdasági termelést 1970-ig az ipar színvonalára emeljük. Mezőgazdaságunkban kiépült a Mezőgazdasági Minisztérium által irányított kutatóintézetek hálózata. Itt az elméleti kutatás eredményein vagy a külföldi, főként a szovjet tapasztalatok — saját feltételeinknek megfelelő alkalmazása — alapján végzik munkájukat. A tudományos eredmények további gyakorlati alkalmazása érdekében létesítették a kerületi és a körzeti állomásokat is. Ezek jó feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a kísérletezés eredményeit hamarosan megvalósítsuk a mezőgazdasági termelésben, terjesszük a tudományos ismereteket a nagy hozamok és a magasabb hasznosság mestereinek tapasztalatait, áldozatkész munkájuk eredményeit. A mezőgazdaság tudományos irányításának lehetőségeiről és hatásáról EFSZ-eink és állami gazdaságaink számos eredménye tanúskodik. A jó vetőmagvak alkalmazása, a helyes agrotechnika, valamint a növények szakszerű ápolása révén jó eredményeket értünk el. Hisz a búza több mint 50 mázsás hektárhozama, a szemeskukorica 80-90, sőt 100 mázsás hektárhozama, s a 360 mázsás burgonyahozam arról tanúskodik, hogy a szocialista mezőgazdaság — területi egységenként — ugyanolyan mennyiségű mezőgazdasági terméket képes előállítani, mint a világ legfejlettebb államai. Néhány helyen figyelemreméltó eredményeket értek el az állattenyésztésben is. így például köztársaságunkban a trebonyi nagyhizlaldában egy mázsa sertéshús termelése 20 perces kézi munkát igényel. Ilyen eredményeket csak a termelési folyamatok teljes gépesítésével és kemizálással lehet elérni. A kemizálás szerepe . egyre jobban növekedni fog a műtrágya, a gazdasági állatok táplálékainak előállítása,. s a különféle vitaminok, antibiotikumok előállítása terén stb. A vegyi ipar segítsége nélkül a mezőgazdaság csak egy helyben topogna, nem teljesítené feladatát. Csupán a biológiai, a műszaki és a társadalomtudomány komplex elsajátítása teszi lehetővé, hogy a tudomány teljes mértékben érvényesüljön szócialista mezőgazdaságunk fejlesztésében. Hígtrágya-gazdálkodást a hegyvidéki körzetekben Rugalmasabb irányítást a mezőgazdasági termelésben Ján JANIK elvtárs, a nyugat-szlovákiai KNB elnöke a vitafelszólalása bevezető részében utalt arra, hogy a gabonatermesztést és felvásárlást, a komplexbrigádokat és munkacsoportokat, a kukorica, cukorrépa és a hüvelyesek vetésterületének bővítését, az egy hektárra eső árutermelés növelését illetően javult a termelés színvonala. Ám a legutóbbi két évben nem teljesítették a kerület mezőgazdasági üzemei az állami tervben előirányzott feladatok egészét. — Ezért — hangsúlyozta Janik elvtárs — a lakosság főként tejjel, hússal, tojással való ellái ásóban mutatkozó fogyatékosságok bizonyos része kerületünk rovására írható. Ez a helyzet több okra vezethető vissza. Pártszerveink — kezdve pártunk Központi Bizottságával - többször élesen bírálták az irányító munka színvonalát. Ez grra késztet bennünket, hogy elgondolkozzunk a termelés irányításának jelenlegi rendszerén. Janik elvtárs kifogásolta, hogy a mezőgazdasági szakemberek jelentős része nagyon szét van szórva az országban. Példának említette, hogy a trnavai járásban 360 ilyen szakembere dolgozik, ami annyit jelent, hogy egy-egy mezőgazdasági üzemre 3,5 jut belőlük, s így munkájuk kevésbé hatékony. Nem sikerült teljes mértékben elérniük, hogy a szakemberek és a termelés szervezői közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben dolgozzanak. A fő hangsúlyt mindenekelőtt a termelésre kell helyeznünk - mondotta -, s a mezőgazdasági üzemeket meg kell erősítenünk a szükséges káderekkel, hogy érvényesülhessen az önálló elszámolás és sor kerüljön a termelés szakosítására. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek rugalmasabb irányító tevékenysége megkívánja, hogy a járásokban komplex módon ellátott állami vagy szövetkezeti vállalat létesüljön. E vállalatoknak álljanak rendelkezésükre a szükséges anyagi eszközök, legyen kellő jogkörük és anyagi érdekeltségük .a termelés növelésében, s az önköltségek csökkentésében. A mezőgazdasági termékek felvásárlásáról is egy vállalatnak kellene gondoskodnia. Ezeknek a járási mezőgazdasági vállalatoknak a lehető legnagyobb mértékben kellene kereskedelmi szerződést kötniük közvetlenül a húsfeldolgozó üzemekkel, a cukorgyárakkal, a len- és kenderfeldolgoző üzemekkel, malmokkal és sütőipari üzemekkel, vagy — és ez különösen a zöldségre vonatkozik — a' kereskedelmi szervezetekkel. Felül kellene vizsgálnunk azt is — folytatta javaslatait Janik elvtárs —, indokolt-e számos kísérleti intézet, illetve tudományos munkahely fennállása, de különösen azoké, amelyek már néhány éve nem érnek el eredményeket. E munkahelyek dolgozóit szervező munkával kellene megbízni a mezőgazdaságban, ahol érvényre juttatják a tudomány és a technika legújabb ismereteit. Ezeket az embereket megfontoltan kell elhelyezni, s meg kell határozni, hol, milyen távlati feladatok megoldásán kell dolgozniuk. Ugyanakkor meg kell állapítani, ki szervezze meg a már tisztázott ismeretek gyakorlati életbeléptetését. Janik elvtárs javasolta, hogy az állami gazdaságokat kerületi szövetségek fogják össze, amelyeknek - mint termelési-gazdasági egységeknek - az állami gazdaságok lennének alárendelve. Felszólalása befejező részében Janik elvtárs kijelentette: — Ha megbíznak bennünket, szívesen vállaljuk azt a feladatot, hogy kerületünk egyes járásaiban kipróbáljuk ez új irányítást, s így a mezőgazdasági üzemek eddiginél tökéletesebb irányításával lehetővé tegyük a mezőgazdasági termelés gyorsabb növelését, népünk életszínvonalának emelését, s ezzel annak a határozatnak a minél jobb teljesítését is, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa majd 1 elénk tűz. PAVEL' BARAN elvtárs, a „Novy Spis“ EFSZ küldötte a spisszkánováveszi járás mezőgazdasági problémáival foglalkozott. Beszámolójában rámutatott a hegyvidéki és hegyaljai szövetkezetekben mutatkozó fogyatékosságokra és körvonalazta a tartalékok feltárását, amelyek által a járási pártbizottság és az alapszervezetek irányításával a termelést megszilárdítani igyekeznek. -... ... . ... Megemlékezett arról, hogy a lemaradozó EFSZ-ek megkülönböztetett támogatásban részesülnek, megszervezik a tapasztalat-cserét más járások szövetkezeteivel, műszaki-gazdasági értekezleteket rendeznek a mezőgazdasági termelés kulcsfontosságú problémáiról. Azonkívül tanácskoznak majd a legjobb dolgozók aktívái is. Az e téren szerzett tapasztalatokat a jövő évben alkalmazni kívánják. A szpisszkánováveszi járásban mindeddig nem oldották meg azt a kérdést, hogyan gazdálkodjanak a magasabb hegyvidéken működő EFSZ-ek az aránylag meredek lejtésű földeken, ahol a rendelkezésre álló mezőgazdasági gépek csak rendkívül nehezen használhatók. A jelenlegi helyzetben az említett EFSZ-ek irányítása rendkívül nehéz, hogy elérhessék a szükséges gazdasági hatékonyságot. Kívánatos ezért, hogy a tudományos intézetek szakemberei közvetlenül szövetkezetekben nyújtsanak segítséget a magas hegyvidéki," illetve a hegyaljai szövetkezetek termelésével és gazdálkodásával összefüggő problémák megoldásában. Azonkívül helyén való lenne, ha iparunk is megkezdené olyan gépek gyártását, amelyeket teljes mértékben használhatnánk az említett nehéz feltételek közt is. Mindeddig nem oldottuk meg a magas hegyvidéki rétek szénatermése betakarításának problémáját. Már több mint három éve tart e rétek lekaszálására alkalma^ motoros kaszálógép fejlesztése. Sajnos, mindeddig ilyen saját gyártmányú gépeink nincsenek és csak kevés külföldi motoros kaszálógéppel' rendelkezünk, és ugyanez a helyzet a hegyvidéki és hegyaljai mezőgazdaságokban szükséges más’ gépek terén is. * * * Sok has.onlő problémát boncolgatott JOZEF PÜPALA elvtárs, a banszkábisztricai járási pártbizottság vezető titkára is, aki többek közt a következőket mondotta: Sajátos feltételeink között a hegyvidéki rétek és legelők döntő fontosságú szerepet töltenek be a termelés belterjességének növelésében, és a szarvasmarhatenyésztés széleskörű fejlesztését teszik lehetővé. Tekintettel arra, hogy kevés földdel rendelkezünk, elsősorban a mezőgazdasági termelés belterjessé tételével növelhetjük a mezőgazdasági termelést. Ez a kérdés járásunkban különösen azért oly időszerű, mert mezőgazdasági földterületünknek több mint háromnegyed része hegyvidéki körzetekben van. Járási pártszervezetünk több esetben foglalkozott a szükséges takarmány biztosításának kérdésével. Arra a következtetésre jutottunk, hogy sokkal felelősségteljesebben és céltudatosabban kell kihasználnunk a hegyvidéki réteket és legelőket, növelve a jóminőségü »zálastakarmány termesztését. Határozottabban fogtunk hozzá a hígtrágya gazdaságok megszervezéséhez, a trágyaleves öntözés bevezetéséhez. A legutóbbi három év folyamán 16 hígtrágyagazdálkodást rendeztünk be, további három van épülőfélben, úgyhogy a régi hígtrágya-gazdálkodással együtt járásunkban jelenleg 25 helyen folyik ilyen gazdálkodás. Tervbevettük, hogy 1965-iq 800 hektár öntözött területtel további 15 hígtrágyagazdálkodást létesítünk, úgyhogy ezzel összesen, mintegy 2000 hektárnyi öntözött rét és legelő lesz járásunkban. Több követésre méltó példával tehetnék. említést, az eredményeket azonban a podlaviceí EFSZ sikereinek ismertetésével szeretném bebizonyítani. Az említett szövetkezet 1957-ben csak 15 mázsa és 1958-ban csak 18 mázsa rosszminőségű szárított szénát termelt hektáronként. A szövetkezet 1958-ban a mezőgazdasági föld 100 hektárnyi területére számítva csak 20-nál valamivel több szarvasmarhát tartott. A hígtrágyagazdálkodás bevezetése után az állomány az idén 100 hektárra számítva már 56 darabra gyarapodott. A szövetkezet 1961-ben hektáronként már 200 mázsa zöldtakarmányt és 50 mázsa szárított szénát ért el. A múlt eredményeihez viszonyítva lényegesen nagyobb a szövetkezet árutermelése is. Míg a szövetkezet 1958-ban 1 hektárra számítva csak 50 kg húst adott a közellátásnak, ezidén már 81 kg-oP szállított. A tejnek e mezőgazdasági földek hektárjaként! termelése 205 literről ez idén 280 literre emelkedett. Hasonló jó eredményeket értek el járásunk más szövetkezetei is. Ami a hígtrágyagazdálkodás bevezetését illeti, nagyra értékelem azt a segítséget, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági osztálya és a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola nyújtott. Az utóbbival megegyeztünk, hogy az ottani elvtársak az év legeltetési szakaszában több csoportban főiskolásokat küldenek a legkiválóbb hígtrágyagazdálkodásra berendezett mezőgazdasági üzemekbe. A cél az volt, hogy a főiskolások szövetkezeteseinkkel együttműködve megszervezzék és biztosítsák a gazdálkodás kellő üzemvitelét és egyben helyes gazdálkodásra tanítsák meg a szövetkezeteseket. Véleményünk szerint nagyobb mértékben nyújthatna ilyen konkrét segítséget mezőgazdaságunknak a többi kísérleti intézet és mezőgazdasági intézmény is.
