Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-11-28 / 95. szám
Szlovákia további fejlődéséről tárgyalt az SZLKP kongresszusa (Folytatás az 1.' oldalról.) tékelve látjuk, hogy számos negatív jelenség oka saját munkánk fogyatékosságaiban rejlik. Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk e hibák fokozatos leküzdésére. A vegyipar fejlesztésével kapcsolatos komoly feladatok teljesítésére kedvező feltételeket biztosítanak elsősorban a Barátság Kőolajvezeték kiépítése, valamint a Dunának, a Vág, a Garam és a Bodrog alsó folyásának vízienergia-forrásai. A szénbányászat területén az elmúlt időszakban jelentős sikereket könyvelhetünk el. Lényegesen előbbre jutottunk a bányamunkák gépesítése, a káderek állandósítása területén. Le kell szögeznünk, hogy az utóbbi években fokozódott gazdaságunk műszaki elláttottsága. Megnőtt az állóalapok aktív részének, főként a gépeknek és gépi berendezéseknek az aránya, ezek túlnyomó része már jó műszaki színvonalat ér el. Az építőipar is további új gépeket és berendezéseket kapott. Emelkedett a legfontosabb gépfajták aránya. Am itt is fennáll a követelmény, hogy a gépeket sokkal jobban kell kihasználni. Noha az üzemeket egyre újabb és újabb gépekkel és berendezésekkel látjuk el, a komplex gépesítés csak lassan halad előre. Elégtelen egyes gyártási folyamatok, főként a segédmunkák, nevezetesen az üzemen belüli szállítások gépesítése. A műszaki fejlesztés kérdéseinek megoldásában továbbra is nagy szerepet fognak játszani a mintaüzemek, kutató- és üzemfejlesztő intézetek. Az utóbbi években számos fontos feladatot oldottunk meg, új gyártmányok termelésének kidolgozása és bevezetése, új gyártási módszerek alkalmazása terén. A mezőgazdaság fejlesztése Bacílek elvtárs azután áttért a mezőgazdasági termelés problémáira. — Akárcsak az iparban, a mezőgazdaságban is komoly problémákat kell megoldanunk — mondotta többek közt Bacílek elvtárs. — A CSKP Központi Bizottságának „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól“ szóló dokumentuma feladatul tűzi ki, hogy mezőgazdaságunkat 1970-ig az ipar színvonalára emeljük. A mezőgazdasági termelés szüntelen gyarapításával, a tudomány és a haladó kutató munka vívmányainak, gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával úgy kell fokozni a növénytermesztést és az állattenyésztési termelést, hogy kielégítse a jó minőségű élelmiszerek, főként hús, tej, tojás, zöldség és gyümölcs iránt megnyilvánuló fokozott keresletet. A tőkés rendszer idején Szlovákia mezőgazdasága mérhetetlenül elmaradt volt. A CSKP IX. kongresszusa óta Szlovákiában a mezőgazdasági termelés 31 %-kal, az árutermelés 96 %-kal nőtt. E kedvező fejlődés azonban az utóbbi években meglassult. Az 1958- tól 1961-ig terjedő időszakban a termelés mindössze 3,6 %-kal növekedett, ebből a növénytermesztésre 1,5 %, az állattenyésztési termelésre 5,9 % gyarapodás jut. Az árutermelés ugyanabban az időszakban gyorsabban nőtt: 6,1 %-kal. A fejlődés meglassulásának okait mindenekelőtt a vezetés alacsony színvonalában, a pártszervek és szervezetek, a nemzeti bizottságok politikai-szervező munkájának fogyatékosságaiban kell látnunk. A mezőgazdasági termelés eredményeit részben a kedvezőtlen időjárás is befolyásolta. Az előfordult hibák ellenére is az eddigi fejlődés igazolta, hogy csak a szocialista nagyüzemi termelés teszi lehetővé a mezőgazdasági termelés állandó növelését. 1959 óta Szlovákiában a szocialista szektorhoz tartozó mezőgazdasági terület 20 %-kal nőtt és jelenleg eléri az összes mezőgazdasági terület 81,2 %-át. A szocialista szektor kiszélesedésével karöltve a XI. pártkongresszus óta általában megjavult az EFSZ-ek gazdálkodása is. Az egy hektár mezőgazdasági területre eső bruttó mezőgazdasági termelés az EFSZ-ekben 14,1 %-kal, az oszthatatlan alapra befizetett hozzájárulás az 1958 évi 198 koronáról 1961-ben 443 koronára nőtt. Megjavul a munka szervezése is, fejlődik a komplexbrigádok mozgalma, jobban kihasználják a vegyszereket, javul az agrotechnika és a zootechnika színvonala. Egyes szövetkezetek már önálló elszámolási módszerrel gazdálkodnak. Ezerszámra nőttek fel a szövetkezeti mezőgazdasági nagytermelés kiváló szervezői. A jó szövetkezetek mellett van Földműves 1962. november 28. Szlovákiában mintegy 700 szövetkezet, amelyek gazdálkodásával semmiképpen sem lehetünk elégedettek. Hiányosságok a felvásárlásban A termelés alacsony színvonala, főként a lemaradó EFSZ-ekben, az egyik fő oka annak, hogy elégtelenül teljesítik azokat a feladatokat, amelyeket a CSKP XI. kongresszusa a mezőgazdasági termelés fejlesztésére kitűzött. A hibák a növénytermesztésben összpontosulnak, ami rendkívül kedvezőtlen hatású az állattenyésztési termelés fejlesztésére. Ennek egyenes következménye, hogy az utóbbi években nem teljesítjük az állati termékek felvásárlási tervét. Ez év november 20-án az adósság 16 847 tonna hús, 104 millió liter tej, 71 millió darab tojás. A lakosság igényeinek kielégítésében komoly gondokat okoz, hogy nem teljesítjük a felvásárlási tervet. Ezekkel a hiányosságokkal gyakran különféle ellenséges elemek és spekulánsok is visszaélnek. Még egyes szövetkezeti tagok és funkcionáriusok is vétenek a törvényes .előírások ellen. Szabad piacon vagy közvetlenül a fogyasztóknak adnak el egyes termékeket, bár szerződéses kötelezettségeiket nem teljesítik. A tejfelvásárlásban jelentős tartalékaink vannak, ha figyelembe veszszük, hogy milyen nagy a fogyasztás a szövetkezeteken belül. A patinceí EFSZ-ben (komárnói járás) például ez év szeptember végéig a termelt tej 16,7 %-át használták fel és túlteljesítik a felvásárlási tervet. Ezzel szemben a tonyi szövetkezet (ugyanabban a járásban) a termelt tej 35,6 %-át használja fel, s a felvásárlási tervet csak 49,3 %-ra teljesítette. Nem számít kivételnek az olyan eset sem, amikor malacokat etetnek teljes tejjel. Sok elvtárs a mezőgazdasági termelési és felvásárlási terv teljesítésének értékelése során gyakran kerületük, járásuk vagy szövetkezetük sajátos természeti viszonyaira hivatkozik. A valóság az, hogy a kedvezőtlen időjárás következtében egy vagy néhány helyen beállt károkat gyakran az egész kerületre vagy járásra általánosítják. A tapasztalatok pedig azt mutatják, 'hogy sok esetben két szövetkezet, két állami gazdaság, melyek egymás szomszédságában, azonos természeti viszonyok között gazdálkodnak, különböző eredményeket érnek el mind a termelésben, mind a begyűjtési terv teljesítésében. A levicei járásban például a hornászecsi és a novítekovi EFSZ-ek azonos termelési feltételek melíett gazdálkodnak, a földterületük nagysága is egyenlő. A hornászecsi EFSZ 1961-ben a következő hektárhozamokat érte el: búza 31 mázsa, árpa 31,5 mázsa, cukorrépa 310 mázsa, a novítekovi EFSZ eredményei viszont a következők: búza 24,4 mázsa, árpa 22,6 mázsa, cukorrépa 190 mázsa. Nagyjából ugyanígy különböznek egymástól a két Szövetkezet idei eredményei is. Az állattenyésztési termelésben is nagy különbségek tapasztalhatók. A hornászecsi EFSZ 1961-ben egy hektárra átszámítva 238 kg marha- és sertéshúst, 462 liter tejet és 302 tojást adott be, a novítekovi EFSZ viszont mindössze 122 kg húst, 385 liter tejet és 171 tojást. Tucatszámra sorolhatnám a további példákat, melyek jelentősen befolyásolják a nagyjából azonos természeti adottságokkal rendelkező járások eredményeit. Nemcsak az időjárástól függ Mint láthatjuk, a termelés nem csupán az időjárástól függ, hanem főként attól, hogyan művelik meg a földet, betartják-e az agrotechnikai határidőket, helyesen választják-e meg a vetőmagot, milyen a szövetkezet, az állami gazdaság és a járás vezetőségének politikai, szervező és irányító munkája. A hornászecsi szövetkezet jó gazdasági eredményeiben elsősorban a helyes munkamódszer jut kifejezésre. Azon alapul, hogy a pártszervezet aktív tevékenységet fejt ki, a kommunistákatjhelyesen osztották el a legfontosabb termelési szakaszokra, az EFSZ-ben nem változtatják a vezető kádereket, céltudatosan bevezetik az új technikát és technológiát, a munka díjazásának helyes formáit és naponkénti politikai nevelőmunkát végeznek a szövetkezeti tagok között. Ha valamennyi lemaradó és gyönge EFSZ-ben bevezetjük a munkának ezeket a formáit, ez hozzásegít ahhoz, hogy rövid idő alatt az említett szövetkezeteket az átlagos vagy élenjáró EFSZ-ek színvonalára emeljük - s ezáltal döntő mértékben megoldjuk azokat a problémákat, amelyek mezőgazdasági termelésünk fellendülését képezik. Egyes járásokban -elégtelenül teljesítik a CSKP Központi Bizottságának a „Kelet-szlovákiai kerület további politikai és gazdasági fejlesztése néhány kérdéséről“ hozott határozatát. E határozat a mezőgázdaság szakaszán az egész kerületi pártszervezet és a nemzeti bizottság fő feladataként tűzte ki az EFSZ-ek politikai és gazdasági megszilárdítását. A politikai szervező és irányító munkában, az agrotechnika színvonalának emelkedésében, az új technika és technológia bevezetésében beállott bizonyos javulás ellenére, ami kedvezően megnyilvánult a hektárhozamok, főként a gabona és a kukorica hektárhozamainak idei növekedésében, valamint a közös állattenyésztési termelés fejlődésében, egészben véve a mezőgazdasági termelés növekedése még mindig nem kielégítő. A pártszerveknek és szervezeteknek, a nemzeti bizottságoknak és a mezőgazdasági dolgozóknak továbbra is elsősorban a lemaradó és gyengén gazdálkodó szövetkezetek sokoldalú megszilárdítására kell törekedniük. A további szövetkezetesítés fontossága A szocialista termelési viszonyok további elmélyítésével és megszilárdításával egyidőben meg kell oldanunk az egyénileg gazdálkodó parasztok és a törpebirtokos munkások problémáját is. Az ilyen gazdák a saját maguk termelte takarmányból képtelenek eltartani állataikat, különböző útonmődon igyekeznek takarmányt szerezni a szövetkezetektől és az állami gazdaságoktól. Az említettek még inkább hangsúlyozzák a szövetkezetesítés további fokozásának jelentőségét. Az egyénileg gazdálkodó parasztok megnyerésének feladatáról sok olyan fejlett mezőgazdasági járásban is lemondtak, ahol a virágzó szövetkezetek és állami gazdaságok mellett a parasztok egy része még mindig egyénileg gazdálkodik. A legtöbb ilyen gazdaság a levicei, nyitrai, mihalovcei és más fejlett mezőgazdasági járásokban található: ezekbe kereken 12 000 egyenként fél hektárnál nagyobb egyéni parasztgazdaság tartozik, közel 27 ezer hektár mezőgazdasági területtel. De nem csupán a termékeny alföldi járásokról van szó. A burgonyatermesztő, a hegyaljai és hegyvidéki járásokban is meg kell teremteni a szocialista szektor fellendülésének feltételeit. A még egyénileg gazdálkodó parasztoknak a szocialista szektorba való áttérését politikailag és szervezésileg tökéletesen elő kell készítenünk és szigorúan be kell tartani az önkéntesség elvét. Mintagazdaságokká kell szervezni az állami gazdaságokat A CSKP XI. kongresszusa kötelességünkké tette, hogy megjavítsuk az állami gazdaságok munkáját, példás szocialista mezőgazdasági nagyüzemekké szervezzük őket, ahol alkalmazni lehet az új technikát, a korszerű termelési módszereket) a komplex gépesítést és a magas színvonalú munkaszervezést. Vannak már ilyen állami gazdaságaink, például a zseliezovcei, szeneci, kvetoszlavovi, gyulovdvori, královszkíhlmeci és több más állami gazdaság. Sok állami gazdaság azonban nem ér el kielégítő gazdasági eredményeket. Ezért konkrétan elemezni kell minden állami gazdaság gazdálkodását, s ennek alapján intézkedéseket kell tenni a gazdasági eredmények megjavítására. Az a feladat, hogy 1970-ig a mezőgazdasági színvonalat az ipar színvonalára emeljük, elsősorban megköveteli a gazdálkodás belterjességének lényeges növelését. Minden hektáron fokozzuk a munka termelékenységét és csökkentsük a termelési költséget. Mit kell tennünk e cél elérése érdekében ? A földalap védelme Figyelmünket elsősorban a termőföld védelmére kell összporítosíta; nunk. Az utóbbi három esztendő során Szlovákiában a szántóterület mintegy 15 000 hektárral csökkent, ebből 7000 hektárt használtak fel építőteleknek. Egyenesen vétkes módonrtékozolják a termőföldet a nemzeti bizottságok védnöksége alatt a topolcsani, nyitrai és más járásokban. Ott építkeznek, ahol éppen kedvük tartja, s ráadásul még kertnek is lefoglalnak egy darab termőföldet. Pártunk Központi Bizottsága nagy figyelmet, jelentős pénzügyi és anyagi eszközöket fordít új mezőgazdasági területek megszerzésére, hatékony talajjavító és öntöző létesítmények segítségével termővé tételére. Kelet-Szlovákiában például közel egymilliárd korona költséggel kiterjedt vízszabályozási és talajjavítási munkálatok folynak, amelyek eredményeként 140 000 hektár földet árvízmentesítenek, 46 000 hektár eddig terméketlen legelőt pedig szántófölddé változtatnak. A CSKP Központi Bizottságának politikai irodája jóváhagyta a záhorai körzet és a Csallóköz nagyméretű vízszabályozási munkálatainak tervét is. Az Ipoly, a Sajó, a Zsitva és a Nyitra mentén tovább folytatják a talajjavítási munkálatokat és az öntözőberendezések építését. Helytelen volna azonban abban bízni, hogy mindezek az igényes és költséges munkák csak az állam számlájára valósulhatnak meg. Minden szövetkezetnek és állami gazdaságnak ki kell dolgoznia a föld komplex termővé tételének tervét, s pénzügyi termelési tervükben e célra pénzt, munkaerőt és anyagi fedezetet kell előirányozniuk. A föld’ termővé tétele szempontjából nagy jelentőségű az istállótrágya gondozása és felhasználása, a komposztkészítés és a zöldtrágyázás. Meg kell szüntetni továbbá a már felépült talajjavítási létesítmények, főleg az öntözőberendezések kihasználásában tapasztalható hibákat. E feladatok megoldásában nagyobb mértékben részt kell venniük a talajjavítási szövetkezeteknek. Tevékenységüket úgy kell irányítani, hogy a talaj termékennyé tételére irányuló munkálatok, főként a nem beruházási jellegű munkák szervezői legyenek. Szlovákia mezőgazdaságának továbbfejlesztése feltétlenül megköveteli a hegyvidéki és hegyaljai területeken a termelés szakosításának megoldását, mert itt fekszik mezőgazdasági földjeinek egyharmada. Feladatok az állattenyésztés fejlesztése terén A kulcsfeladat: biztosítani a szarvasmarhatenyésztés fellendülését, a jó minőségű takarmány termesztésének jelentős fokozásával. Nemcsak arról lesz szó, hogy jelentősen fokozzuk az állatállomány sűrűségét, hanem arról is, hogy az állományt a konkrét adottságok szerint, helyesen osszuk el. A magasabban fekvő területeken, ahol sok a rét és legelő, főként a növendékállatok és a hízómarhák tenyésztését kell fejleszteni, együttműködve az alföldi járásokkal, az alacsonyabban fekvő vidékeken pedig be lehet vezetni a tehéntartást is. Ezzel szemben a sertések és az aprójószág tenyésztésének arányát fokozatosan csökkenteni kell. A magasan fekvő területeken fejleszteni kell a juhtenyésztést is. A növénytermesztésben egyre inkább fokozni kell a nagyhozamú takarmánynövények szántóföldi termesztését, s emellett ki kell hasz nálni a rétek és legelők szénatermé'sében rejlő nagy tartalékokat. Egyes szövetkezetek és állami gazdaságok, főként a banszkábisztricai, poprádi és a prievidzai járásokban azt mutatják, hogy helyes, ha a rendelkezésre álló anyagi és pénzeszközöket oda összpontosítják, ahol a termelés növelésének legjobb feltételei láthatók. Ez elsősorban az öntözőberendezések építésére, a műtrágya felhasználására vonatkozik. A gépek ne vesztegeljenek kihasználatlanul A mezőgazdaság iparosításának folyamatában jelentős szerepe van a gépesítésnek. Ehhez fokozatosan egyre jobb feltételek jönnek létre. Az J.959 —1961 közötti években a gépi állóalapok 3 milliárd 46 millió koronáról 4 milliárd 520 millió koronára emelkedtek. Ma Szlovákia mezőgazdaságában csaknem 3000 gabonakombájn, 3800 silókombájn és sok más nagy teljesítményű gép dolgozik. E műszaki felszerelés lehetővé teszi a termelés gépesítésének rendszeres fokozását. Egyes növényfajtáknál komplex gépesítésre térünk át. A gabonatermesztést több mint 90 %-ban gépesítettük, emellett már ebben az évben 60 %-ban megvalósult a komplex gépesítés. Nem oldottuk meg azonban teljesen a cukorrépa és a burg'onya betakarításának problémáját. .Gyermekcipőben jár a munkafolyamatok gépesítése a hegyaljai és hegyvidéki területeken. Komoly lemaradás tapasztalható az állattenyésztési termelés és a szárítás munkafolyamatának gépesítésében. Úgy vélem, elvtársak, éppen a mezőgazdaságban, ahol a munka idényjellegű, ahol idejében kell szántani, vetni és veszteség nélkül aratni, gondoskodni kell róla, hogy a gépek ne vesztegeljenek kihasználatlanul. Minden szövetkezeti tagnak értenie kellene a traktor és más gépek kezeléséhez, hogy amikor beköszönt a munka dandára, második műszakban dolgozhassák. Ez vonatkozik a kombájnokra is. A párt rendkívül nagy gondot fordít a komplex brigádokra és munkacsoportokra. Sok tucatnyi élenjáró brigád és munkacsoport eddigi tapasztalatai mutatják, hogy az ilyen munkaszervezés lényegesen jobban biztosítja a gépek kihasználását. Ennek eredményeképpen fokozódott a munka termelékenysége és csökken a termelési költség. Az egyes munkákat gyorsan és jól végzik el, ami kedvezően befolyásolja a termelés belterjesebbé tételét. A gabcsíkovói EFSZ-ben például a komplexbrigádok érdeméből az aratást tavaly 17 nap alatt, az idén 15 nap alatt végezték el. Az egy hektárról begyűjtött gabona költsége ebben az évben 340 koronát tett ki, míg 1960-ban csaknem 600 korona volt. A Gyulovdvori Állami Gazdaságban tavaly az aratás 24 napig tartott, az idén csak 14 napig. A komplexbrigádok jó munkaszervezése lehetővé tette, hogy a gabonafélék előirányzott termelési költségét a mezőgazdasági terület egy hektárjára számítva 220 koronával csökkentsék. Legjobb komplexbrigádjaink tapasztalataiból fogunk kiindulni. A gép- és traktorállomásoknak mindenképpen ki kell venniük részüket az új technika és technológia meghonosításából, a komplex gépesítés terjesztéséből. Kívánatos, hogy a kerületi mezőgazdasági technikai vállalatok mielőbb megoldják a javítóüzemek rendszerének kiépítését, állandóan javítsák a gépesítő káderek nevelését és biztosítsák a javítások jó minőségű elvégzését. A kémia segítsége a hektárhozamok emelésében Lényegesen növekedni fog a műtrágya, valamint a növényvédő és fejlődésserkentő vegyszerek gyártása. El kell érni, hogy minden mezőgazdasági üzemben a lehető leghatékonyabban alkalmazzák a műtrágyát. E téren tartalékaink vannak — ezt bizonyítja a műtrágya felhasználásának nagy hatásfoka, amelyet a búza megosztott műtrágyázásával értek el. Ezt a módszert a Nyitrai kíezőgazdasági Főiskola dolgozta ki és vitte a gyakorlatba. A gyomok és a kártevők elleni vegyszerek alkalmazása fontos terméshozamok növekedése, a munka termelékenységének emelése szempontjából. A gyakorlat igazolta, hogy a gyomirtószerek alkalmazása folytán a kukorica hektárhozama 3 — 9 mázsával növekszik. Jó eredményeket érnek el a gyomirtó szerek alkalmazásával a hüvelyesek, a cukorrépa, a burgonya és más termények termesztésében. A vegyszerek és antibiotikumok alkalmazása az állattenyésztési .termelés növelése szempontjából is hatásos. Nyomatékosan figyelmeztetünk rá) hogy elsődlegesen kell biztosítani a kenyérgabona, főként a búza termelésének növekedését, a legintenzívebb takarmánynövények, mint a kukorica, a cukorrépa, a hüvelyesek és a lucerna termesztését kell szorgalmazni, hogy már a közeljövőben megoldjuk a takarmánykérdést. Az állattenyésztés terén a szarvasmarha-, főként a tehéntenyésztésben kell alapvető fordulatot elérni. • Több fiatalt és szakembert a termelésbe A mezőgazdaság fejlesztésének komoly feladatai megkövetelik a dolgozók szaktudásának lényeges növelését, a szakemberek jobb elosztását és korösszetételük megjavítását. A korösszetétel megjavításának fő módja a fiatalok megnyerése állandó mezőgazdasági foglalkozásra. Az ifjúság mezőgazdasági munkára való megnyerésének feladatait nem teljesítjük kielégítően. A párt ezért felhívja a pártszervek és -szervezetek, a nemzeti bizottságok figyelmét, hogy következetesen teljesítsék a párthatározatokat, hogy az ifjúság a mezőgazdaságot válassza hivatásul. A mezőgazdasági gépesítői szakképzettség megszervezésével és helyes anyagi érdekeltséggel már a tanoncviszonyban meg kell teremteni a feltételeket arra, hogy az ifjúság állandó munkát vállaljon a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Ez kétszeresen vonatkozik a fő- és középiskolai végzettségű szakemberek megnyerésére. Az irányítás főeszköze: a terv A mezőgazdasági termelés irányításának fő eszköze a járások és üzemek termelési lehetőségeinek tüzetes elemzése alapján kidolgozott terv. A szakosítás és a központosítás folyamatos bevezetésével párhuzamosan előtérbe lép a tudományosan alátámasztott terv kérdése. Ezért minden járásban mezőgazúa(Folytatás a 3. oldalon.)
