Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-11-28 / 95. szám
Ősszel telepítsük a gyümölcsöst AZ ÜLTETÉS IDEJÉNEK MEGVÁLASZTÁSA Hogyan halad a talaj komplex elemzése A talaj agrokémiai vizsgálata keretében — amellyel megállapítjuk a szántóréteg növényei részére hozzáférhető tápanyagtartalmát (foszfor, kálium és mész), a talaj kémhatását, továbbá a mezőgazdasági termények trágyázása és táplálása szempontjából jelentős más tulajdonságait — Szlovákia területén ez év tavaszán 95 531 talajmintát vettünk, vagyis 3 */»-kal túlteljesítettük a tervet. A tavaszi talajmintavétel tervét nem teljesítették a kelet-szlovákiai kerületben, ahol a tervezett 33 900 talajminta helyett csupán 28163 talajmintát vettek (83 %). A Központi Ellenőrző és Vizsgáló Intézet laboratóriumaiban a szlovákiai kerületekben 81486 laboratóriumi elemzést végeztek el az első félévben. Az elemzések kidolgozott eredményeinek térképezése után az anyagot átadják a gépállomásoknak. a mezőgazdasági üzemeknek, s ezekhez a térképekhez utasításokat csatolnak a mezőgazdasági termények ésszerű trágyázására vonatkozóan. Jelenleg hazánk összes járásaiban hozzálátlak a talajminták vételéhez, s így ebben az évben mezőgazdasági. talajterületünk közel egyötödét agrokémiai vizsgálatnak vetjük alá. A Bratislavai Talajvizsgáló Laboratórium dolgozói talajbecslést végeznek a szenicai, a dunajszkásztredai és a mihalovcei járásokban. Ezzel egyidejűleg különleges laboratóriumokban a talajminták elemzéseit végzik, és az elmúlt évben a terepvizsgálat idején szerzett anyagot írásban és kartografikusan dolgozzák fel. Munkájuk arra irányul, hogy az elemzés eredményeit —, amelyekhez hozzácsatolják a talaj termőerejének fokozására és a mezőgazdasági termelés fejlődésére irányuló konkrét intézkedések javaslatát, — minél hamarabb a mezőgazdasági üzemek és a nemzeti bizottságok dolgozóinak rendelkezésére bocsájtsák, mind a trnavai, mind a mihalovcei járásban. Amíg a talaj agrokémiai vizsgálatával már többéves tapasztalataink vannak és ez a munka aránylaq folyamatosan halad, addig a talajbecslés terén gyors ütemben ki kell küszöbölnünk néhány hiányosságot. Sok járásban szükségessé vált a gépállomások járási agronómiái laboratóriumának szakemberekkel történő kiegészítése, mivel ezekre a laboratóriun^pkra fontos feladatok várnak. Szakadatlanul folytatniuk kell a talaj agrokémiai elemzését és segítséget kell nyújtaniuk a mezőgazdasági üzemeknek, főként a trágyázási terv kidolgozásában, mivel csupán az okszerű és tervszerű trágyázással érhetjük el, hogy a gazdasági növények táplálásában és trágyázásában javulás mutatkozzék. Sobotka Oldrich mérnök, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója 176 ^ 1962. november 28. A gyümölcsfák ültetésének legkedvezőbb ideje az ősz. Az őszi és főként a koraőszi ültetésnek sok az előnye a tavaszi ültetéssel szemben. A gyökereken a kalluszképződés és a növekedés még az ősz folyamán megindul, az őszi és téli csapadék a gyökerekhez tömíti a talajt, ezért beiszapolásra általában nincs szükség. Tavasszal az igen költséges beöntözés nem maradhat el. A tavaszi telepítés drágább, és megközelítően sem olyan eredményes (eredés, növekedés), mint az őszi ültetés. Tehát mindig őszre tervezzük a gyümölcsös telepítését. Az őszi ültetés mellett szól még az is, — különösen az ideihez hasonló kései hirtelen tavaszodás esetén — hogy öszszel több idő jut a telepítésre. Az ültetés október végén általában megkezdhető, és a fagyok beálltáig folytatható. 0 C° alatt vagy fagyott talajba ültetni tilos, mert a fák gyökérzete már —2, — 3 C°-on kárt szenved. Csak akkor hagyjuk tavaszra a telepítést, ha a talaj kellően nem ülepedett, sáros vagy fagyos. AZ OLTVÁNYOK ELŐKÉSZÍTÉSE Minthogy a nagyüzemi telepítésekben az oltványok azonnali elültetésére a legtöbbször nincs mód, ezért az átvétel után a szaporítóanyagot el kell vermelni. Általában a telepítendő tábla szélén elhelyezett ideiglenes vermeiéből ültetünk. Ügyeljünk arra, hogy mindig csak annyi köteget szedjünk fel ültetésre, amennyire rövid idő alatt — 1 — 2 óra — szükség lesz. Az ültetés előkészítésének legigényesebb mozzanata a gyökérzet megmetszése. Éles ollóval vagy kacorral tőből levágjuk a roncsolt, horzsolt, törött gyökereket. A kitermeléskor elvágott gyökereket pedig újból visszavágjuk, hogy az új, síma metszlappal elősegítsük a beforradást. Általában csak friss, sima és kis vágásfelületeket hagyjunk vissza. Nem szabad a gyökérzetet feleslegesen megkurtítani, hiszen a kitermeléskor nagyrésze úgyis a talajban maradt! A metszés után az oltványok gyökérzetét agyagból és vízből készült híg pépbe mártjuk. Ez a pép védi ugyan a gyökereket'a kiszáradástól, de a széltől és a napsütéstől továbbra is óvni kell a szaporítóanyagot! A pépbe a gyökérzet fertőtlenítésére 1 — 2 %-os Germisan-t keverjünk. Ha nagyfokú pajorkártételtől kell tartani, a pépbe HCH-t is keverhetünk. Ajánlatos a pépbe marhatrágyát is ,, tenni, mert ez a gyökérképződést serkenti. Az előkészített oltványokat az ültetés helyére széthordjuk. Ügyeljünk arra, hogy az ültetőpárok oltvánnyal történő ellátása folyamatos legyen, de ugyanakkor a széthordott csemetéket minél rövidebb ideig érje a szél és a napsütés. Napos időben még az ültetés helyére lérakott oltvány gyökérzetére is dobjunk földet. Éjszakára vermelés nélkül nem szabad kint hagyni a szaporítóanyagot. A szaporítóanyag szétosztásakor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a fajtakeveredést megakadályozzuk, illetve a porzófajtákat a telepítési tervben meghatározottan helyezzük el. AZ ÜLTETÉS Tekintve, hogy a nagyüzemben a gyümölcsöst általában forgatott talajba telepítjük, gödörásásra nincs szükség, de a fa helyén úgy kell a földet kiemelni, hogy a gyökérzet görbülés nélkül elférjen. Az ültető munkacsapat 17 tagból áll. Ezek a következő munkafolyamatokat végzik: vermeidből a kiszedést . . • • 1 fő gyökérmetszést, pépezést . « . 2 fő rakodást.............................................1 fő széthordást az ültetés helyére . 1 fő ültetést (4 ültetöpár) . . . . 8 fő felkupacolást.....................................4 fő A munkacsapat napi teljesítménye (10 munkaórával számolva) körülbelül 1000 fa kiültetése, vagyis a brigád a tenyészterülettől függően naponta 2 — 8 ha-t telepít. Esetenként több munkacsapat is szükséges lehet. Beiszapolás esetén ültetőpáronként + 1 főt kell beállítani (a vízszállítón kívül). Mindig 2 fö ültessen együtt. A gyökérzet helyének elkészítése után az egyik dolgozó beilleszti az ültetődeszkát a két jelzőpálca (cövek) közé, a másik dolgozó pedig beállítja az oltványt az ültetődeszka középső részébe. A fát úgy kell elhelyezni, hogy ülepedés után a szemzés helye a talaj felszínéhez kerüljön, azaz az ültetődeszka magasságába, vagyis olyan mélyre, ahogyan a faiskolában volt. Az oltványok mély vagy magas ültetése gyakori hiba. Kellően meg nem ülepedett talajon a kötöttségtől függően 5 — 10 cm ülepedéssel kell számolni. (A laza homoktalajok ülepedése kisebb.) Homoktalajokon 3 — 6 cm-rel mélyebbre ültessünk; kötött talajon a lejtő felső részén esetleg 2 — 3 cm-rel, de a mély ültetés kötött talajon igen káros lehet! Általában kötött talajon a mélyültetés, homokon a magasan álló gyökérzet kiszáradása a rossz eredés oka. Az ültetőléc közepére pontosan beillesztett oltvány gyökérzetére először porhanyós földet szórunk, majd betemetjük, miközben a fát enyhén rázogatjuk és óvatosan körültapossuk, hogy a gyökérzetet a föld mindenütt jól körülvegye. Vigyázzunk azonban, nehogy a durva tömörítéssel a gyökérzetet megsértsük. Ügyeljünk arra is, hogy ültetés közben a fa pontos helyéről ki ne mozduljon. A gyökérzetre trágyát tenni nem szabad. Ha a vidék nagyon szeles, az oltványokat az uralkodó széllel szemben kissé megdönthetjük. Őszi ültetéskor, hacsak a rendkívüli időjárás miatt a talaj teljesen nem száraz, beöntözésre nincs szükség. Ha öntözésre sor kerül, főnként 2 vödör vizet számítsunk. Beöntözés után a fákat betaposni nem szabad. Az elültetett fákat, ha a területet nem kerítettük be, haladéktalanul kötözzük be a nyulak ellen, a bekerített területről pedig a nyulakat kergessük ki, és a kapukat állandóan tartsuk zárva. Bekötözés után a fákat 30 — 40 cm magasan kupacoljuk fel. hogy a fagytól és kiszáradástól megóvjuk azokat. Faluba Zoltán, Ültetvényteívező Vállalat
