Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-11-25 / 94. szám

A Batumi Lenin Szovhozban tana, ha ilyesmit azok is megnézné- haza egy-egy csésze tea mellett sok­­nek, akik minálunk felelősek az ifjú- szór visszaemlékezem a grúziai tea ság neveléséért. termelőire, és a szovjetunióbeli ked-Sok szép élményben volt részem vés emlékekre, a Szovjetunió-beli utamon. Most ide- MATÖ PÄL (Nizsnáhutka) Az ABCHAZIA ha­jó, amellyel oda érkeztünk, a batu­­mi kikötőben. Új fajta műtrágyát kapunk 50 kg-os csomagolásban kerül piacra. Mint semlegesítő trá­gya csökkenti a talaj savanyúságát s ezért fő­ként a savanyú kémha­tású talajokon járul hoz­zá a hozamok növelésé­hez, habár minden tala­jon sikerrel alkalmazhat­juk. A Lengyelországban végzett kísérletek sze­rint a Superthomasinnal végzett trágyázás jobban növelte a cukorrépa, a takarmányrépa, az árpa és a rozs, valamint a ga­bona hozamát, mint az ugyanolyan mennyiségű szuperfoszfát vagy Tho­­mas-salak formájában adagolt foszfor. A Superthomasin hasz­nálatát elsősorban a trá­gyaigényes termékek ho­zamának fokozására ja­vasoljuk, mint amilyen a cukorrépa, a burgonya, a gabona és az árpa. Az említett műtrágyát né­hány nappal a vetés vagy az ültetés előtt 10 — 20 cm mélyen a talajba juttat­juk. Nem szabad ammőn­­salétrommal, mészammó­­niumsalétrommal, kén­savas ammóniummal vagy szuperfoszfáttal kever­ni. Ám a mésztartalmú trágyafélékkel, az őrölt foszfáttal, és a trágya­kiszórás előtt kálisóval és mészsalétrommal is keverhetjük. -sb­a lucsenyeci járás szövetkezeteiben ipari növények termesztésével kap­csolatban is. A járás szövetkezeteiben jövőre a szántó 58,2 °/o-án termelnek gabona­féléket. Ebből 7,6 Vo-ot tesz majd ki" a magkukorica. Burgonyát 5,1, zöld­ségfélét 0,9, szántóföldi takarmányo­kat pedig a szántó 27,8 %-án ter­melnek. Takarmányozási célokra 420 hektáron vetnek cukorrépát, ebből 26 670 mázsát megszárítanak az ab­­raktakarmánykészlet kiegészítésére. Az 1963-as évi termelési tervet úgy állították össze, hogy a szövetkeze­tek vetésterületük minden hektárjára 2 mázsa vetőmagot, minden kg ser­téshús előállítására 4 kg szemesta­karmányt, anyakocánként — egész évre — 7 mázsa abrakot és a szarvas­marhaállomány 80 %-a számára dara­bonként — ugyancsak egész évre — 3 mázsa abrakot tartalékolhassanak gabonaeladási tervük teljesítése után. Ilyen körülmények közt az állatte­nyésztés eredményesebbé válhat. Több lelkiismeretességet az elsődleges nyilvántartásban Az elsődleges nyilvántartás terén egyes szövetkezetekben komoly mu­lasztások történtek az utóbbi időben. Az elsődleges nyilvántartás pontos, rendszeres vezetése nélkül nincs le­hetőség arra, hogy valóságos képet kapjanak az üzem termelési, anyagi és pénzügyi eszközeinek helyes föl­­használásáról. Ezért egyenesen szük­séges a pontos nyilvántartás veze­tése, például az állatállományban elő­forduló változásoknál. Erről eddig hat EFSZ-ben semmilyen áttekintés nem volt. Nyilvántartást kell vezetni a mázsálásról is. Erről 32 EFSZ-ben nem vezettek naplót. Lelkiismeretes és pontos nyilvántartást igényel a törzsállományban történő minden mozzanat. Különben nem értékelhető egy-egy állat haszonhozama, jó vagy rossz tulajdonsága stb. Mostanáig 11 EFSZ-ben nem vezettek nyilván­tartást a törzsállományról. Számos olyan szövetkezet akad még, ahol a raktáron lévő takarmányokról sem vezetnek nyilvántartást. A takarmá­nyok kiadásáról és fölhasználásáról 22 EFSZ-ben följegyzést egyáltalán nem tudnak kimutatni. A hajtóanya­gok kiadásáról és a nyersolajfogyasz­tásról 25 EFSZ-ben nem vezettek nyilvántartást. Nagy visszaélésekre adott alkalmat az is, hogy 121 szö­vetkezetben senki sem törődött a lovasfogatok kihasználásának nyil­vántartásával. Ezekután nem csoda, ha egyesek a szövetkezetek költsé­gére saját egyéni céljaikra használták föl a fogatokat. Mindezek megdrágították a terme­lést és előidézték a termelésből szár­mazó bevételek jelentős csökkenését. Ami jó... Jó az, hogy az elmúlt hónapokban a járás szövetkezeteinek egy része az állattenyésztés terén jelentős ered­ményt mutatott föl. Idén 1946 borjú­val többet választottak el, mint az előző év ugyanezen időszakában. En­nek révén mostanáig 100 tehenenként 16,9 borjút állítottak be tovább­­tenyésztésre. A szarvasmarha-sűrűség szem­pontjából a járásban jól áll a vigyi­­nái EFSZ, ahol 100 hektáronként 83,6, a mulykai, ahol 97,2, a rapovcei, ahol 74,1 darabot tartanak nyilván. A jelenlegi sertésállomány elegen­dőnek mutatkozik. A sertéshúseladási terv teljesíthető. A választott mala­cok felnevelése terén a legjobb ered­ményeket mutatják ki a vigyiná.iak, ahol kocánként 11,2, továbbá a miku­­sovceiek, ahol 10,7 és a nyenyinceiek, ahol ugyancsak 10,7 malacot válasz­tottak el. A tejtermelés terén a legkiválóbb eredményt a kolári EFSZ érte el, ahol az elmúlt időszakban fejőstehe­nenként 2130 litert, piaci termelésre hektáronként 381 litert, a mulykai EFSZ-ben pedig tehenenként 1844 litert, piaci termelésre hektáronként 318 liter tejet termeltek. A tojástermelés terén jó eredmé­nyeket értek el a buzitkaiak, ahol tyúkonként 114 és a kalinovóiak, ahol 113 tojást termeltek. A rapovcei EFSZ 579, a mikusovcei 396 és a gyi­­vini pedig 390 tojást adott el hektá­ronként. ... és ami rossz Nem lehetünk megelégedve például azzal, hogy a járás szövetkezeteiben az utóbbi időben — januártól kez­dődően mostanáig — csupán 6,4 ma­lacot választottak el anyakocánként. Az elhullott malacok száma ugyanak­kor 4633 darábot tett ki — a világ­­rájött malacoknak több mint 10 szá­zaléka. — Ez bizony az EFSZ-eknek több mint egymillió koronás veszte­séget jelent. Előre láthatólag az év végéig anyakocánként 9 malac elvá­lasztását érik majd el. Azonban, ha a létszám 12 lenne — ami nem is nagy követelmény — úgy az anyák számát lényegesen csökkenthették volna, mi­által több mint 13 000 mázsa abrak­takarmány megtakarítását érhetnék el, ami több mint 30 vagon sertés­hús előállítására elegendő. Ez annyit jelent, hogy a jövőben ésszerűbb gazdálkodással, több lelki­ismeretességgel javítani kell a mun­kaszervezésen és a munkamódszere­ken, s akkor nem marad el az ered­mény. Sokat ígérő távlat Végül érdemes megemlíteni, hogy a sertéshústermelést főleg a korszerű gépi berendezésű hizlaldákba helyezik át, amelyekben a legkevesebb emberi munkaráfordítással 1,5-szeres terme­lékenységet érhetnek majd el. A járás területén három EFSZ-ben, Vinyicán, Gyivinben és Nyenyincében, a tojástermelés céljából korszerű, 6000 férőhelyes tojóházakat létesíte­nek és ezek hálózatát tovább széle­sítik. , A sertéshús és a tojástermelés köz­­pontosítása folytán a halicssaliszkoi, sárafrencsoki, siatorosi, bukovinkai, fafáki és más EFSZ-ekben teljesen megszüntetik a sertéshústermelést, s anyasertések és malacok tenyész­tésére veszik a főirányt. Megszüntetik a tojástermelést a dolinkai, a panyickédravcei, szklabi­­nái, a kovácsovói, a szlovenszkégyar­­moti és még más EFSZ-ekben is, ahonnan csupán a szövetkezetek tag­jai adnak el majd tojást, s ugyan­akkor a szövetkezetek a szarvasmar­hatenyésztésre, valamint a tejterme­lésre térnek át. A törekvések biztatók. Megvalósí­tásukhoz az eddiginél alaposabb üzemszervezésre, nagyobb körültekin­tésre van szükség, hogy a munka­közben előforduló hiányosságokat már csírájában elháríthassák. Ha majd így gazdálkodnak a lucsenyeci járás szövetkezeteiben, jövőre gaz­dagabb munkasikereket könyvelhet­nek el. Hoksza István A hozzáértő kéz aranyat ér BEESTELEDETT. Csak a kivilágított ablakszemek mutatják az irányt a dohányszárítóhoz. A helyiségben csak egyetlen ember van talpon. Elmond­ja, hogy most itt a kukoricát szá-' rítják. Én viszont a dohánytermés felől érdeklődöm. Ám- a kérdezett olyan ember, aki nem szeret a saját munkájával di­csekedni. Mihalovics János, a do­hánytermesztési csoport vezetője az, akivel beszélek. A nagy zúgásban nem értjük meg egymást, behív a „legényszobába“. Elővesz egy füzetet, majd elém tárja. Közben elmondja, hogy először 1934-ben került köze­lebbi kapcsolatba a dohánytermesz­téssel. Azóta kisebb-nagyobb meg­szakításokkal ezen a termelési sza­kaszon tevékenykedett. ÖT ÉVE MÁR a szövetkezet javára gyümölcsözteti tapasztalatait. — Hét hektáron termesztettünk az idén dohányt — újságolja a tupái szövetkezet csoportvezetője. — A hét hektárra 150 ezer korona bevételt terveztünk. — S mennyit értek el? — Mennyit? Kétszázezer koronát. Ez hektáronként 28 ezer korona. A szép eredmény elérésében nagy érdeme van a szövetkezet 15 asszo­nyának. Szorgos munkájuk révén a dohány nagyrészét a legmagasabb felvásárlási áron értékesítették. — Sok kitartást követelt az asszo­nyoktól a munka. Nemegyszer a fűzés a Késő esti órákban ért véget. Volt rá eset, hogy éjfél vetette őket haza — beszéli a csoportvezető. — De nyugodtan hajtották fejüket nyugo­vóra, mert tudták, hogy a szárítás folyamatossága biztosított. REMÉLJÜK, hogy a jövő évben még jobb eredményekkel örvendeztetik majd meg a szövetkezet tagságát. Ehhez azonban fontos, hogy a do­hánytermesztési csoport minden se­gítséget megkapjon a vezetőség ré­széről.' Idejében kell gondoskodniuk a szárításhoz feltétlenül szükséges szénről is, nem úgy, mint ahogy az idén történt. Tóth László (Tupá) fiumvuif 5 1962. november 25. Kiváló kertész-szerencsés vadász A közelmúltban járta a hír, hogy Szlovákia minden idők legnagyobb vadkanját lőtték a gömöri hegyekben. Ugyan mekkora lehet a legnagyobb vaddisznó? Szerencsére néhány va­dásszal találkoztam, akik tudtak róla. — Hol lőttek vaddisznót a múlt héten? — érdeklődtem. — Egyet a szlaveci erdőben, má­sikat a rozsnyavaiban, harmadikat a sziliceiben — újságolta Picinger Béla elvtárs, a JNB mezőgazdasági osztá­lyának termelési vezetője, aki maga is vadász és szakértő. — A három közül melyik volt a legnagyobb? — A szilicei. — Hány kilót nyomott? — Pontosan nem tudom, mert nem 6Úly, hanem trófea szerint értékeljük a vaddisznót. A sziliceit én pontoz­tam, illetve értékeltem, de arra iga­zán nem gondoltam, hogy valaki a súlya iránt is érdeklődjék. A kiváló agyar viszont 139,5 pont értékű. Ed­dig Szlovákiában egyetlen vaddisznó­trófea sem haladja meg a 137 pontot. — Miszerint pontoznak? — Van egy alapméret. Azon felül az agyar hosszúságában minden centi egy pontot jelent. Az agyar vastag­ságában a szélesebb részt mérve, minden milliméter egy pontnak szá­----- Példás ----­sertésgondozó Mielőtt a közösbe lépett, a sa­játján gazdálkodott. Alig néhány hektár földet mondhatott mágáé­­nak, de az elég volt ahhoz, hogy különösen a sertéstenyésztésben kiváló eredményeket érjen el. Kocánként 12-‘■14 malacot válasz­tott le, a hízósertései pedig közel jártak a 300 kilóhoz. A közösben sem lett hűtlen kedvenc foglalkozásához. A sertés­­tenyésztésben kért és kapott be­osztást. Itt dolgozik belépésétől kezdve a mai napig. 170-300 sül­dőt gondoz. Épp a napokban adott át 160 darabot továbbtenyésztésre. Példás rendet tart. — Ha volna elegendő takar­mány — mondja —, majd meg­mutatnám, hogyan kell sertést nevelni. — Mennyi a havi jövedelme? — Ez változó. Attól függ, hogy mennyi a kezelt állomány. Előleg­ként 1200 — 1500 koronát is elérek. A sertésfe’nyésztéssél nem volna baj, de a többi termelési szakasz lemaradását is nekünk kell be­hozni. Valóban ez a helyzet. A zselie­­zovcei szövetkezet sertésgondozói kiváló eredményeket érnek el. De a tejtermelés döcög. Itt az etetés ideje, Dávid István sertésgondozó a dolgához lát. Te­kintetemmel követem, míg alakját el nem nyeli az esti szürkület. Afidriskin József (Komárno) ' mit. Az agyar hossza 27,4 centi, a > szélessége pedig 32 miUmétert tett . ki. i — És melyik vadász mondhatja ■ magáénak ezt a legértékesebb vad­­. disznó-trófeát? — Magyar József, a szilicei szö­vetkezet faiskolai kertésze. Akár meg is tekinthetnénk nála a trófeát. i Magyar elvtársat az erdőben talál- i tűk, de nem vadászaton. Szemünk, ■ szánk elállt a nagy csodálkozástól, i mit művelt ezen a tájon. A vadon mélyében telepített gyümölcsfaisko- i lát, amely szintén egyedülállónak te­kinthető, ha nem is az egész ország­ban, de Kelet-Szlovákiában. Mi természetesen az elejtett vad­­! disznóról érdeklődtünk. — Az agyarakat megnézhetik bent a faluban — mondja a kertész. Erre azonban nem került sor, mert volt mit néznünk a 240 000 csemetét ‘ számláló faiskolában. Valóságos „Pa­radicsomkert“ Magyar elvtárs biro­dalma. Megtalálhatók benne a gyü­mölcsnemek legjobb fajtái. Az alma, cseresznye, szilva, dió, barack és más nemek legjobb fajtái sziitte egymást múlják felül egyenes törzsükkel és ' szép koronájukkal. Terv szerint csak idén vált esedé­kessé az első csemeték kiszedése és eladása, de a kertészbrigád jó mun­kája nyomán már a múlt évben is eladtak 15 000 darabot. Magyar elvtárs kezében nemcsak a puska működik jól, de az oltókés is. Naponta 200Ó vadócot is beszeme­zett. A munkaszervezésben is kiváló. Vezetése alatt a kertészet hat nő­tagja megszerezte a szocialista mun­kabrigád büszke címet. Talán kissé furcsa az olvasónak, hogy vadászattal kezdtük írásunkat és kertészettel fejezzük be, de ilyen a világ. Azelőtt ezen a tájon csak Horthynak és vendégeinek volt joga elejteni a derenki erdők vadjait. Most azok kerítés nélkül, szabadon átjárnak a határon és felkeresik a szilicei fennsík hűs forrásait, többek közt Magyar elvtárs csemetekertjét is. így került a kertész birtokába a legértékesebb vaddisznó-trófea is. Cs. J. ^^Wint a 120 tagú csehszlovák tu- I V I ristacsoport egyik tagja még Ili I augusztus elején ellátogattam j y I a Batumi Lenin Szovhozba. A vidék a szubtrópusi övezetbe esik, tehát érthető, hogy melegked­velő növényeket termelnek. Ez a szovhoz 1000 hektáron gazdálkodik. Ebből a területből a teaültetvény több mint 500 hektárt tesz ki. A 35 foknál magasabb hőmérsékletben a szovhoz dolgozói és a brigádosok ügyesen szedték a teacserjék leve­leit. S a hátukon levő kosár hamaro­san megtelt. A teaszedés idénye márciustól ok­tóberig tart. Még a gazdaság sík, egyenes tábláin a teaszedőgépek zúg­nak, a dimbes-dombos területeken minden egyes dolgos kézre szükség van. -Elbeszélgettünk a teaszedőkkel munka közben. Hangyaszorgalommal igyekeztek, hogy behozzák a lemara­dást, mivel az előbbi napon alig dol­gozhattad a szakadó eső miatt. Egy dolgozó napi normája 16 kg, amiért naponta 2 rubel 12 kopejkát kap. Számos olyan kiváló dolgozója van i szovhoznak, aki naponta 80 — 100 kg tealevelet is leszed. Ezek közé tar­tozik Ivan Petrovics Vaszilov, a párt hű katonája. Már túl haladta az ütvén esztendőt, de a munkában bár­melyik fiatallal versenybe állna. Ami­kor megtudta, hogy Csehszlovákiából vagyunk, nagyon megörült, — Én is résztvettem hazátok fel­szabadításában - jegyezte meg ba­rátságosan. — Duklánál megsebe­sültem, ahol sok cseh és szlovák testvérre találtam, akik segítségemre voltak. A Batumi Lenin Szovhoznak saját eagyára van. Ott tartózkodásunk al­kalmával ezt is megnéztük. A gépek •ppen „pihentek“ az éjszakai mű­szak feldolgozta az összes teát. Azon­­jan Nyina Pavlovna így is jól meg­magyarázta a teagyártás fortélyát. Szép látványt nyújtott a bambusz­­irdő, a narancs és a citromfa-ültet­vények. Gyönyörű a botanikuskert, • mely több mint 108 hektáron terül »1, s több mint 4500 féle fa és más íövény terem benne. Résztvettünk az fjúsági esten is a szovhoz klubjában. Jröm Volt látni, amint a szovjet fjúság szórakozott. Bizony nem ár-Az elmúlt hetekben to­vábbi trágyafajtával nö­vekedett műtrágyaválasz­tékunk, amelyet mező­­gazdasági felvásárló és ellátó üzemeinktől ren­delhetünk meg. Ez a nagy foszfortartalmú Su­­perthomasin, a Lengyel­­országban gyártott ha­tékony ipari trágya, összesen 29 °/o foszfor­savat tartalmaz, ebből 26,5 % a 2 %-os citrom­­sav-oldatban feloldott P205, továbbá 42 % CaO-t (kalciumoxid) 10 % nát­­riumoxidot (Na20) és kis mennyiségű mikroelemet tartalmaz. A trágya fi­nomra őrölt állapotban a tejgyűjtő és tejfeldolgozó helyiségek tisztaságához technikus használt, s így 10 ezer liter tej vált élvezhetetlenné. Arról, hogy valóban tisztaságot le­het tartani a tejfeldolgozó helyisé­gekben, számos szövetkezetben meg­győződhettünk. Különösen Klokocs­­ban, Csernotyinban és Velkában. A tejfeldolgozó helyiségek tisztántartása ezekben a szövetkezetekben állandó dolgozókra van bízva, amely lényege­sen hozzájárul a felelősségérzet fo­kozásához. FELMERÜL A KÉRDÉS: miért tör­ténik meg oly gyakran, hogy néhány dolgozó figyelmetlensége folytán any­­nyi munka megy veszendőbe? Arnosí Vyslouzil (Prerov) Néhány megjegyzés SOKAT TEHETNEK a tej tisztasága érdekében a mezőgazdasági üzemek fejői. Ehhez az kell, hogy betartsák a higiénia valamennyi követelményét, kezdve a fejés előkészületétől egé­szen a tej kannákba öntéséig. Ám ez mind hiábavaló, ha ezt kö­vetően a tejgyűjtő, valamint a tej­­feldolgozó helyiségek, s az ezzel kapcsolatos tárgyak, eszközök nélkü­lözik a tisztaságot. Hogy csak egyet­len dolgot említsek, a szűrőbetéteket használat után el kell égetni, a szű­résre használt szövetet ki kell főzni, hogy a baktériumokat megsemmisít­sük. Egyedül a szennyezett szövet használatával megfertőzhetjük a te­jet, s így rontjuk annak minőségét.' PÉLDÁSAN BETARTJÁK a tiszta­sági előírásokat Szkalicsban, Üsztiban és Hlúzovban. Itt a tej nemcsak tisz­ta, de elsőosztályú a minősége is. Bár a hranicei tejüzem törődik a felvá­sárolt tej minőségével, azonban a tisztaság nem kielégítő. Mi az, amire általában ügyelnünk kell? A tejfeldolgozó üzemekben ne legyen sok felesleges holmi. Gyógy­szert, fertőtlenítő anyagokat ne tar­togassunk sem a tejgyűjtőben, sem a feldolgozó helyiségben. Megtörtént, hogy az egyik szövetkezetben mint­egy három köbcentiméternyi lizol ke­rült a tejbe, amit állítólag a zoo-

Next

/
Thumbnails
Contents