Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-11-21 / 93. szám

A téli gépjavítás megszervezése Ismét végéhez közeledik egy eszten­dő, melyben mezőgazdasági dolgozóink megtettek mindent, hogy a földtől gépek segítségével minél magasabb termést kapjanak. Kezdődik a téli időszak, a gé­pek javításának és üzemképes állapotban történő elraktározásának ideje. Mezőgazdaságunk gépesítésének szín­vonala napról napra emelkedik. EFSZ- eink nagy számú traktorral, kombájnnal, cséplőgéppel, silókombájnnal és sok más mezőgazdasági géppel rendelkeznek. Ezek üzemeltetése azonban idényjellegű, ami azt jelenti, hogy a gépet az év folyamán csak bi­zonyos ideig hasz­náljuk. Például a kombájnok csak aratás idején dol­goznak, az év to­vábbi időszakában pedig raktárban, vagy kevésbé meg­felelő helyen vár­ják további sorsu­kat. Mielőtt hozzálát­nánk a gépek javításához, legfontosabb teendőnk az egész géppark szakszerű elraktározása. Ezzel összefüggésben első tennivalónk a szerkezetek alapos meg­tisztítása. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint a mezőgazdasági gépalkat­részek nagymértékű, 40 %-os kopását a szabad ég alatt történő raktározás és a megtisztítás hiánya okozza. A további 30 %-ot a szakszerűtlen, vagy az egy­általán el nem végzett karbantartás ro­vására írhatjuk és csak a kopás 30 %-át okozzák a nehéz munkakörülmények. Mi tehát a teendő? A gépeket első­sorban tisztítsuk meg, továbbá permet­­szerűen vonjuk be hígított olajjal vagy legalább naftával, a tengelyeket pedig tavottával kenjük meg. A szíjakat és a vászon alkatrészeket előzőleg szereljük le s tegyük száraz helyiségbe. A gépet állítsuk tető alá. Sokan bólintanak egyet — „ezt mi már régen tudjuk“. Ez elvi­tathatatlan, de sajnos az is, hogy csak 1. Tetőszerkezet (eternit vagy kátrány­­papír) 2. Tartóoszlop 3. Betonalap (60 — 90 cm a földben) 4. Döngölt talaj 5. Falkitöltés (dróttal átszőtt kukorica­­kóró, szolomit-deszka stb.) nagyon kevés szövetkezetben végzik el az imént említett tennivalókat. Azok­nak, akik azt az érvet hozzák fel, hogy nincs megfelelő fedett hely a gépek el­helyezésére, a mellékelt ábrán látható egyszerű, de olcsó pajta megépítését ajánljuk. Az ábrán látható pajta ára körülbelül 5000 korona, amely összeg a felállítás munkadíján kívül értendő. A pajta méretei a raktározott gépek nagy­ságától és a rendelkezésre álló építő­anyagtól függenek. A gépek gumijai is fokozott figyelmet érdemelnek. Elraktározáskor fontos, hogy a gumiabroncsokkal ellátott gépe­ket úgy helyezzük el, hogy a gumik a levegőben legyenek. Ezért a gépet megemeljük és a tengely alá alátétet teszünk. Az ékszíjakat nem szükséges minden esetben leszerelnünk, fontos azonban, hogy feszítésüket megszüntes­sük. A javítások megkezdése előtt dolgoz­zunk ki harmonogramot. Ebben pontosan állapítsuk meg, hogy melyik gépcsopor­tot mikor javítjuk. Természetesen azon gépcsoport javítását kezdjük meg első­ként, amely tavasszal, esetleg már a téli hónapokban használatba kerül. Tehát elsőként az ekéket, a boronákat, a trá­gyaszórókat és a vetőgépeket vesszük sorra. A harmonogramm ’összeállításá­nak példáját a mellékelt ábrán láthat­juk. A pótalkatrészek beszerzését ne hagyjuk az utolsó pillanatra. Például május-június a kombájnjavítások hónap­ja, s a legtöbb EFSZ csak ekkor igyek­szik beszerezni a pótalkatrészeket. A gépeket elraktározásuk előtt szakszerűen nézzük át és állapítsuk meg, milyen al­katrészek szükségesek megjavításukhoz. Persze nem maradunk csak a megállapí­tásnál, hanem azonnal nekilátunk az alkatrészek beszerzéséhez. A gépjavítás megszervezését legna­gyobb mértékben a mezőgazdasági üzem műhelyének berendezése, szerelőinek szakképzettsége és a javított gépek mennyisége befolyásolja. Szövetkezeteink sok helyen jól berendezett műhellyel rendelkeznek. Például a podunajszké­­biszkupicei EFSZ műhelyében a szerelők traktor és autó generál-javításokat is elvégezhetnek. Az említett szövetkezet többek között még gumi-vulkanizáló műhellyel is rendelkezik. Kisebb szövet­kezeteink azonban csak kis- esetleg kö­zép-javításokra rendezkedtek be. Ez he­lyénvaló dolog, meri a gépállomások műhelyeiben szakszerűbben és ami szin­tén fontos, jótállással végzik a javítá­sokat. Kisebb szövetkezetekben többnyire csak néhány ember végzi a gépjavítást, ezért nem lehet szakosított csoportokba osztani őket és a munkaelosztást ezért magukra a gépjavítókra bízzuk. Az ekevasat manapság már lehetőleg a legmodernebb módon, ráhegesztéssel javítsuk. Erre a célra a VUS-S-62 jelzésű elektróda a legmegfelelőbb. Egy ekevas felújításához körülbelül 9 darab elektró­da szükséges. Az elektródák használatát más regenerációs hegesztések esetén is ajánljuk. A gépek harmonogram szerinti javí­tásának menetét a gépesítő legalább hetenként ellenőrizze. Fontos, hogy a szerelők az esetleges lemaradásokat mi­nél előbb behozzák. Mert az ideinél je­lentősen magasabb feladatok teljesítése vár ránk, melyeket csakis időben rend­behozott, munkaképes gépek segítsé­gével végezhetünk el. Prepiak Endre mérnök, a Mezőgazdasági és Erdészeti Építészeti Fejlesztési Állami Intézet dolgozója (Bratislava) eéPJAVÍmi HfíRMONOGfífíH

Next

/
Thumbnails
Contents