Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-11-21 / 93. szám
Műtrágyagazdálkodás 1983-ban A műtrágyaellátás eddigi módszerei alapján a mezőgazdasági üzemek alapadagot kaptak, amelynek nagyságát a mezőgazdasági talajterület kiterjedése, az egyes speciális kultúrák és termények vetésterülete és a talaj foszfor- és kálitartalma alapján állapítottak meg. Különleges mütrágyaellátásban részesültek az alapadagon kívül némely szakosított mezőgazdasági üzemek, s a járási nemzeti bizottság határozata alapján további mütrágyamennyiséget kaptak az olyan mezőgazdasági üzemek, amelyeknek nagyobb volt a műtrágyaszükséglete. Az utóbbi évek tapasztalatai megmutatták, hogy az eddig alkalmazót megkülönböztetést tovább kell mélyítenünk. A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium új rendelkezése értelmében 1965-ban azok a mezőgazdasági üzemek kapnak nagyobb mennyiségű műtrágyát, amelyekben adva van az előfeltétel arra, hogy a műtrágyát a mezőgazdasági termelés növelésére a legteljesebb mértékben kihasználják. Az összes mezőgazdasági üzem, kivéve a központilag irányított szervezeteket, és néhány további kiválasztott üzemet, az 1963-as évre a következő alapadagot kapja: Minden hektár mezőgazdasági talajterületre, amelyből leszámítjuk a komlótelepek, szőlőtelepek és legelők területeit: 18 kg tisztá nitrogént, 18 kg tiszta fqpzfort, 24 kg tiszta káliumot. A komlótelep minden hektárjára: 110 kg tiszta nitrogént, 65 kg tiszta foszfort, 130 kg tiszta káliumot. A szőlőtelepítés minden hektárjára: 60 kg tiszta nitrogént, 60 kg tiszta foszfort, 100 kg tiszta káliumot. A legelő minden hektárjára: 10 kg tiszta nitrogént, 10 kg tiszta foszfort, 13 kg tisztg káliumot. Az agrokémiai elemzés alapján megállapított talajban található tápanyagmennyiség szerint a járási nemzeti bizottságok megfelelően módosítják az itt feltüntetett műtrágyaadagot. A kevés foszfort tartalmazó talaj esetében minden hektárra 6 kg tiszta foszforral növeli, és a káligazdag talaj esetében 10 kg-ig csökkentheti a hektáronkénti műtrágyaadagot. Minden hektárnyi tervek szerint létesített halastóra 20 kg tiszta foszfort és 2 kg tiszta káliumot kapnak szocialista mezőgazdasági üzemeink. Az itt fentüntetett alapadagon kívül vetőmagszaporító gazdaságaink további, az aiapadag 25 %-ának megfelelő trágyamennyiséget kapnak, s a tenyészetek és törzstenyészetek az alapadag 10 •/fiának megfelelő műtrágyamennyiséget kapnak. í 72 ítífifrjt&dfiiShrj 1962. november 21. A járási nemzeti bizottság döntése szerint a szakosított és más, nagyobb trágyaigényű mezőgazdasági üzemek (a nagy belterjességű üzemek, amelyek rendesen teljesítik eladási tervfeladataikat, valamint azok az üzemek, amelyek nagyobb területen termesztenek ipari növényeket, például cukorrépát, burgonyát, kukoricát stb., továbbá, amelyeknek nagyobb kiterjedésű gyümölcsöseik és öntözött területeik vannak, a hegyi és a hegyvidéki körzetek belterjes rét- és legelőgazdálkodást folytató üzemei, a kertészeti gazdaságok stb.) szintén különleges mútrágyaadagot kapnak, azzal a feltétellel, hogy az istállótrágyával, valamint a műtrágyákkal megfelelően gazdálkodnak Ellenkező esetben ezeket az üzemeket is megfosztják a különleges műtrágyaadagtól. A központilag irányított szervezetek (vagyis a mezőgazdasági kísérleti intézetek, a Központi Ellenőrző és Vizsgáló Intézet a saját kísérleti állomásai számára, a növénynemesítő és magszaporító vállalatok a növénynemesítő állomások részére, valamint a szakosított vetőmagszaporító gazdaságok, az Állami Tenyészeti Igazgatóság, az Egyesült Nagyhizlaldák és az Állami Halgazdaságok n. v., a Láznyekinzsvarti Egyesült Mezőgazdasági és Erdőgazdasági üzemek, a nyitrai állandó mezőgazdasági kiállítás gazdasága, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium által kijelölt üzemek, amelyek a nagyobb adag műtrágyával folytatott növénytermesztéssel végeznek kísérleteket, s végül a mezőgazdasági főiskolák gazdaságai) az illetékes mezőgazdasági felvásárló és ellátóüzemtö! kapják a minisztérium által megállapított mennyiségű műtrágyát, méghozzá a beterjesztett trágyázást terv alapján. Az itt említett mezőgazdasági üzemek, melyeknek száma összesen 22, műtrágyákat, meszes, szerves és baktériumtrágyákat kapnak elsődlegesen a szerződésben (megállapodásban) feltüntetett időpontokban és fajtákban. A szerződést az illetékes mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalattal kötik meg. A kerületi és a járási nemzeti bizottságok a tiszta tápanyagokban feltüntetett trágyamennyiségek szétírásán kívül elvégzik az egyes műtrágyafajták szerinti elosztást is, méghozzá a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium (Befejezés a 171. oldalról) A bemutatott példából látható, hogy csökkenő jövedelmezőséq esetén is emelkedik a tiszta jövedelem, feltéve, hogy a termelés kellően növekszik, és fordítva, emelkedő jövedelmezőség során is csökkenhet a tiszta jövedelem, ha a termelés csökken. Ebből következik, hogy a rentabilitást a tiszta jövedelem összefüggésben kell megítélni, amely mutatók egymást kiegészítik. A mezőgazdasági üzemeknek, közülük legnagyobb mértékben az EFSZ-eknek, meg van a lehetőségük arra, hogy a termelés szükséges összetétele keretében egyik vagy másik termény előállítását előnyben részesítsék. Döntéskor a választás rendszerint a jövedelmezőbb termékre esik. A társadalomnak fokozott érdeke, bizonyos termékek előállítása (például sörárpa vagy mák a külkeresrendelkezései szerint, miközben ügyelnek a tiszta tápanyagok helyes arányára (nitrogén, foszfor és kálium). A mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatok kötelesek biztosítani a mezőgazdasági üzemek folyamatos trágyaellátását, méghozzá a tiszta tápanyagok és műtrágyafajták szerint, és kötelesek biztosítani azt is, hogy a járások és a mezőgazdasági üzemek a tavaszi és az őszi munkálatok megkezdésének idején folyamatos és egyforma mértékű ellátásban részesüljenek A kerületi és a járási nemzeti bizottságok a műtrágyaszállítás időbeni tervének összeállításakor tekintetbe veszik az egyes termelési körzetek talaj és éghajlati feltételeinek megfelelő legjobb időpontot, amikor a mezőgazdasági üzemek előreláthatóan hozzálátnak a tavaszi és az őszi mezei munkálatokhoz. A mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatok november 30-ig szerződést kötnek a szocialista mezőgazdasági üzemekkel a műtrágyák, mésztartalmú, szervesanyagtartalmú és baktériumtrágyák szállítási időpontjára, fajtájára és mennyiségére vonatkozóan. Ezeket a szerződéseket az 1963-ra kidolgozandó termelési-pénzügyi tervek trágyázás! tervének alapjául használják fel a mezőgazdasági üzemek. A nemzeti bizottságok kötelesek ügyelni arra, hogy a szocialista mezőgazdasági üzemek ésszerűen, rendes trágyázás! tervek alapján használják fel a nekik juttatott műtrágyát. A trágyázási tervet a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző- és Kísérleti Intézet, továbbá a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatok, a gépállomások dolgozóinak és a járási nemzeti bizottságok által kiválasztott további mezőgazdasági szakemberek segítségével kell kidolgozni. Továbbá ügyelnünk kell arra, hogy a mezőgazdasági üzemek az átvett műtrágyákat megfelelően tárolják, föltüntessék a műtrágya fajtáit, mennyiségét és tárolásának időtartamát, elegendő tartalékot biztosítsanak az előre nem látható mütrágyaszükséglet fedezésére, és biztosítsák a műtrágyák helyes kihasználását az egyes mezőgazdasági termények és kultúrák táplálására. OLDftICH SOBOTKA mérnök. a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója kedelem részére) és ezek termesztésének fokozására a jövedelmezőség serkentő tulajdonságát kihasználva, úgy állapítja meg a felvásárlási árakat, hogy ezen előnyben részesített termékek magas jövedelmezőséget biztosítsanak a termelőnek. Ilyenképpen a rentabilitásnak fontos ösztönző és irányító szerep jut a mezőgazdasági politikában. Egy szakcikk szűk keretein belül nem lehet ilyen nagyjelentőségű gazdasági mutatót, mint amilyen á jövedelmezőség, kimerítően értékelni. A fentiekben ezért csak néhány legfontosabb körülményt említettünk, melyek ismertetése főleg a szövetkezeti gyakorlat szempontjából szükséges. Haeberle Lajos mérnök, a Mezőgazdasági Ökonómiai Kutatóintézet dolgozója (Bratislava) A jövedelmezőség értékelése EFSZ-einkben
