Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-11-18 / 92. szám

Érezni a kulturális szakbizottság hiányát Az ítélet minden mondatának rom­bolnia, törni-zúzni muszáj... ........Jánosik főhadnagy felszólítot­ta az embereket, hogy a törvény nevében oszoljanak, .......JánoSik főhadnagy felszólítot­ta a vádlottat, ismertesse a jelen­levőkkel, hogy a gyűlést betiltották, „ ... a tömeg a felszólításnak nem tett eleget, .......a tömeg nem széledt szét, hanem oly módon támadta meg a csendőröket, hogy. egészen a csend­őrök szuronyáig lódult előre és kő­záport zúdított rájuk, sőt egyesek 9 tömegből késekkel támadtak a csendőrökre, .......a tömegből lövés dördült el és egyes résztvevők ,,Előre“-t kiál­tottak; .......a tömegből többen körülfogták Jánoáikot, aki azért kardot rántott és szurony rohamot vezényelt, „ ... miután a tömeg a csendörkor­­don közvetlen közelébe férkőzött, va­laki megragadta Jánosik kardjának markolatát, de Jánosik elrántotta kardját és hátra ugrott, összehasonlítás céljából egy Stradl­­vári-hegedűn játszották le, majd a versenyben résztvevő hegedűkön. A zsűri a megtisztelő első helyezést an­nak a hegedűnek ítélte, amelyet Gri­­gorlj Morozov a moszkvai Nagy Szín­ház mestere készített. ☆ • Üj tanintézetet létesítettek nem­rég Ulan-Udéban, a burját-mongol köztársaság fővárosában. A taninté­zetben 240 diák tanul, ők lesznek a művelődési házakban, a falusi és munkásklubokban működő öntevé­keny együttesek vezetői. rtnpMUi/ff 7 1962. november 18. • Svájc közvéleményét az utóbbi időben nagyon nyugtalanítja a nyu­gatnémet ipar- és pénzmágnások in­váziója. Megállapították ugyanis, hogy Svájcban ma minden tíz új luxus­villából nyolcnak nyugatnémet kapi-' talista a tulajdonosa. TÍT • Túlságosan elfoglalt nyugdíjas vagyok — jelentette ki e napokban Eisenhower, az USA volt elnöke. — Jelenleg sokkal több a dolgom, mint a Fehér Házban volt. ☆ • Nem mindennapi verseny zajlott le Moszkvában. A versenyen 51 szov­jet hegedűkészítő mester 79 hegedűje vett részt. A zeneműveket először az „ ... Jánosik tanú látta azt is, amint a tüntetők az egyik csendőrtől el akarták ragadni a puskáját, egy má­sik csendőrt pedig nyakon ragadtak, .......Jánosik főhadnagy a helyzet komolyságát felbecsülve, parancsot adott a csendörkordon leginkább ve­szélyeztetett balszárnyi szakaszának; „Sortűz, fegyvert vállhoz, tűz!“, ami­re sortűz dördült el és a tömeg szétszaladt.“ Nem, kérem! Nem a bosszú nyilvá­nul meg ebben az ítéletben, s ez az ítélet nem íródott szenvedélyes hangú vezércikk-stílusban és a bíró­sági tanács elnöke sem agitátor, demagóg. Az ítéletet megállapított tények szülték, „szavahihető tanúkra, azok vallomásaira“ épült... Dr. Polák tanácselnök tehát foly­tatja: Mindezek a körülmények és a ta- Ok: Jánosik Stefan főhadnagy, Cer­­ik Jozeí, Dolansky Jozef, Kotesovec lozef, Psota Frantiselj, Skrivánek Stanislav, Horák I. Jozef, Satra Fran­­tisek és Morava Ján csendőrőrmeste­rek vallomásai alapján nyertek meg­állapítást. A bíróság elfogadja a csendőröknek izon állítását, mely szerint a tömeg negtámadta őket és ők gumibottal íuskatussal ütötték a támadókat szuronnyal védekeztek és csupár szolgálati feladatuk teljesítése érde­dben nyitottak tüzet. A tömeg megtámadott bennünkel ;s amit tettünk, önvédelemből tet­­;ük — mondották a csendőrök szajkózták utánuk a galántai Járás: divatai alkalmazottai, ezt mondts naga Slávik dr. miniszter is a. parl­amentben és ugyanezt állítja a bíró­sági tanács elnöke, dr. Polák is. „A tömeg támadott — állapítja heg a bíróság és hozzáfűzi... — Jozef Cernícek tanút egy kő a fe­jén találta, s ennek következtében a sisakja kilyukadt és lerepült. Jozef Dolansky kijelentette itt rogy egy ismeretlen személy meg­ragadta a nyakát és véraláfutásokat íkozott neki. Jozef Kotesovecet két ütés érte négpedig a mellén és a karján. Frantisek Satra tanút... kő találta äl. Ján Morava tanú elmondta, hog> .. a tömegből lövés dördült, kövek jáporoztak, a tüntetők az ingüket <ezdték tépni magukról és csupasa hellel rohantak ránk.“ Jozef Choutka tanú: ....... egy férf! cezében nyitott kést láttam, amellyé !e akarta szúrni az egyik csendőrt.1 A tanú ezt szuronya használatává igyekezett megakadályozni, de mive agy kő sebesítette meg az ujján szuronyát nem használta. Megfordí­tott puskájával ütött hát a támadt kezére és ezzel akadályozta met; szándékában az illetőt. Ezekre a vallomásokra támaszko­dott tehát a bíróság, hogy végül le­szögezze: a tömeg támadott! (Folytatjuk; A barátság jegyében lzsán ünnepélyes ke­retek között nyitották meg a csehszlovák­szovjet barátság hónap­ját. A délután folyamán staféta indult a járási székhelyre. Este a mű­velődési otthonban 200 -250 személy vett részt az ünnepélyen, ahot va­lóban szép és tartalmas műsorban gyönyörköd­hettek. * Tóth Béla elvtárs a CSSZSZBSZ helyi szer­vezetének az elnöke a . műsor után ismertette a barátsági hónap ter­vét, amelyben több szovjet film vetítése, könyvkiállítás, előadá­sok a Szovjetunióról ■ stb. szerepel. Valamennyi tömeg­szervezet vezetőségének oda kell hatnia, hogy tagjaik a tervezett ak­ciókon részt is vegye­nek. Szép tervekkel in­dultunk a barátsági hó­napba, ám ezek csak úgy valósulhatnak meg, ha mindenki felelőssé­get érez azért a mun­káért amit vállalt. Kurucz Nándorné (ízsa) Falvamk egyre terebélyesedő kul­turális életében mind nagyobb szere­pet játszanak a helyi nemzeti .bizott­ságok mellett működő kulturális ko­­missziók, illetve helyesebben magya­rul, szakbizottságok. A cikk írójának módjában állt több olyan községet meglátogatnia, ahol a szakbizottságok valóban jól teljesítik feladataikat, ellenben «pk helyütt vagy nem ér­tették meg, vagy nem tudatosítják e szerv fontosságát, szükségességét. f Ez utóbbi helytelen álláspontnak tud­ható be, hogy ezekbeb a falvakban a kulturális munka nem eléggé cél­tudatos, széteső mondhatnánk ösztö­nös s -csupán a tömegszervezetek egyes vezetőitől függ annak minő­sége és természetesen mennyisége is. Az alábbiakban egy olyan község kulturális életét próbáljuk meg leg­alább nagy vonalakban elemezni, ahol a kulturális szakbizottság semmi né­ven nevezhető tevékenységet nem fejtett ki, csupán formális szervként működött s tevékenységének tartal­mát a gyülésezéseken túlmenően semmi egyéb nem képezte. A szóban forgó község Velkédravec, s mindjárt elöljáróban elmondhatjuk, hogy ép­pen e cikk megjelenésének napjaiban szervezik újjá a falu vezetői kultu­rális szakbizottságukat. Meg kell je­gyeznünk azt is, hogy a nagydaróci elvtársak nagygn őszintén és nyíltan tárták fel a problémákat s ha a fo­gyatékosságok eltávolításához is a kíméletlen, de építő kritika fegyve­rével látnak hozzá úgy a falu kultu­rális fejlődését a továbbiakban nem tartóztathatja fel semmi sem. A problémák gyökerénél Jacsmenyík Frigyes, az iskola igaz­gatója mindjárt ezzel kezdi: — Nálunk a kulturális szakbizott­ság nem nagyon dolgozott, egy ideig nem is volt. ^Érthető tehát, hogy a nemzeti bi­zottság határozatai a legtöbb esetben süket fülekre találtak a tömegszer­vezeteknél: Érthető ez, hiszen a kul­turális szakbizottság híján nem volt felelős szerv, aki e határozatokat az egyes tömegszervezetekben érvényre juttathatta volna, illetve mondhatjuk ezt ípy is: nem törődtek a tömeg­szervezetek munkájával, irányításával. Ma oda fajult a helyzet, hogy az egyes szervezetek lényegében elkülö­nülve működnek egymástól, s ami ennek természetes következménye kulturális tevékenységük nem irányul a falu problémáira, hanem öncélú­­ságánál fogva feltehetően csak a kassza- és a közönségsikert tartja szem előtt. Hogy ez így van arra legjobban a szövetkezeti klub körüli problémák világítanak rá. Tény az tudniillik, hogy a község tömegszer­vezetei a szó szoros értelmében igno­­rálják a szövetkezeti klubot, ami ebben az esetben a központi irányí­tás és a céltudatos kulturális tevé­kenység ignorálása. De van ennek a kérdésnek egy másik fájó pontja is. A tömegszervezetek irányítói úgy­szólván kivétel nélkül távol a falutól, az iparban dolgoznak. Részben ezzel is magyarázható, hogy nem törődnek a szövetkezettel. Ha a falu mai kulturális életéről akarnók beszámolni, biz nagyon si­várra sikerülne a beszámolónk. Egye­dül az iskola menti ami menthető s így aztán a különböző ünnepélyek stb. maradnak műsor nélkül. Irodalmi est például 1959-ben volt utoljára, pedig ezt általában a CSEMADOK szokta rendezni. A ^zínjátszó-mozga­­lom is ugyancsak gyenge lábakon áll. Jellemző, hogy a tél folyamán a sportegyesület játszott színművet, mért pénzre volt szüksége. Monda­nunk sem kell, hogy a hasonló indí­tékból fakadó.kulturális rendezvények általában nem követnek magasabb célokat. CSISZ-szervezet nincsen a faluban, egyedül az iskolában műkö­dik. Sorolhatnánk tovább is a fogya- i tékosságokat s egyenként elemezve ; a baj okát mindig a kulturális szak­­bizottsághoz jutnánk el, illetve oda. i hogy nincsen a faluban olyan szerv, i amely a tömegszervezetek kulturális : munkáját irányítani tudná, s műkö­■ désük talajául közös nevezőt terem- i tene. Itt kell még megemlítenünk azt • is, hogy a faluban élő 30 — 40 értel­■ miségi mindezt ölhetett szemmel i nézi s esze ágába se jut, hogy a i funkcionáriusok és a tömegszerveze­■ ,tek segítségére siessen. i Kezdeményező — a szövetkezel 1 Bacsa elvtárssal, a szövetkezet el­nökével folytatott beszélgetésük megérdemelné, hogy eredeti formájá­ban kerüljön nyilvánosság elé. A le­hetőségein szipte messze túlmenőét - kezdeményez s szeretne segítsége nyújtani a szövetkezet — s ami vég­képp megmagyarázhatatlan nincsei j aki a segítő kezet elfogadná. Vegyük példának a sportszerveze tét. Szinte rendszeresen anyagi gon- 7 dokkal küzdenek. Feleslegesen. A Kolomijec bővérű szatírája az új és a régi erkölcsök, szokások közti küzdelmet ábrázolja. Érdekessége az, hogy az újat a kolhoz asszonyai képviselik, akik a gazdaságban a ne­héz munkát végzik. A maradiságot pedig a férfiak, akik csak élösködnek az asszonyok munkáján. Egy ukrajnai kolhozban a ' férfiak töltik be a vezető funciókat, sőt min­den könnyebb munkát ők kaparin­tanak meg. A nagyobb fizikai erőt igénylő munkahelyeken mindenütt az asszonyok tevékenykednek. Helyzetü­ket még megnehezíti'az is, hogy a férfiak a háztáji gazdaságban végzett munkánál sem segítenek az asszo­nyoknak. Az ilyen élősdi életben az erősebb nem képviselői ellustulnak, r________ r oLEKszu jp* id| jk jyr kolomijec: JL. JT^SL JB/Wl. Vígjáték 3 felvonásban elhíznak és ivászatba merülnek. Onyiszko tagtárs egy alkoholos dá­­ridó után álmot lát, amelyben meg­fordul a helyzet. A nők veszik át a kolhoz vezetését az elnöki funkciót az elnök felesége, Kornyij éjjeliőr helyét, aki eddig éjjel nappal csak aludt, szintén a felesége, ö pedig a hizlaldába kerül életepárja helyére. Szviriv az állattenyésztés vezetője fejő lesz, felesége pedig átveszi az állattenyésztés vezetését. A férfiak a felfordult világban sütnek, főznek, mosnak, vasalnak, kapálják a kertet, egyszóval megismerik a házi munka nehézségeit. Persze ebből az általános őrség­váltásból a kacagtató jelenetek egész sora formálódik ki. Most már a fér­fiak veszik fel a harcot a gépesíté­sért, az új technológiáért. Amit eddig tűzön-vízen keresztül elleneztek, a szabómühelyt, a pékséget, az óvodát, mely levenné a terhet az asszonyok válláról, most ők követelik. Sőt azt is észreveszik, hogy a régi módsze­rekkel magasak a termelési költsé­gek. Végül azonban Onyiszko felébred alkoholos álmából, de eleinte nem is akarja elhinni, hogy az egész csak álom volt. Mikor azonban ráébred a valóságra, odaáll az asszonyok köve­telései mellé és szerelmesen kapja ölébe eddig rabszolgaságban tartott feleségét Odarkát és felkiált: így kell megbecsülni a nőt, hű társunkat az életben és a munkában. A darabnak 8 férfi és 5 női sze­replője van. Rendezése és díszlete­­zése bármely együttesben és kisebb színpadon is megoldható. szövetkezet már többször tett aján­latot, hogy magáévá fogadja a szer­vezetet s minden téren anyagi támo­gatásban részesíti. A vezetőség úgy látszik hallani sem akar a dologról — inkább színművek bemutatásához folyamodik. Továbbá: A szövetkezet ellátja a klubot, fizeti a gondnokot, tüzelőt biztosít, televíziót vásárolt, hajlandó kulturális alapjából rendbetenni a kulisszákat stb., stb., ám nincsen az a tömeg­szervezet, aki ezt elfogadja. Az elv­társak úgy látják, hogy végered­ményben mindebből majd a szövet­kezet húz „hasznot". Megnyugtatjuk őket: a szövetkezet az ilyesmire rendszerint ráfizet! Ráfizet, ha a dolgok anyagi oldalára gondolunk, ellenben erkölcsi erőt nyer s tagjai magasabb műveltségi színvonala által közvetve térül meg számára a befek­tetés. Ennyi az egész — vajon ettől félnek az egyes tömegszervezetek ve­zetői. Ha így van, akkor érdemtele­nül töltik be funkciójukat. Az eredmények titka A falu vezetői ma már látják, s tegyük hozzá nagyon helyesen lát­ják, mit is kell tenniök, hogy a falu kulturális életét fellendítsék s helyes irányba tereljék. Újjászervezték a kulturális szakbizottságot, melynek elnökévé Kiss tanító elvtársat válasz­tották. — A felsorolt problémák, fogyaté­kosságok eltávolításához fokozatosan látunk majd hozzá — fogalmazza meg »Kiss elvtárs a kulturális szakbizott­ság munkájának tartalmát az elkö­vetkező időszakban. Céljuk megteremteni — a valóság­ban is — a szövetkezeti klubot és a tömegszervezetek tevékenységét a már említett közös nevezőre hozni. A szövetkezet kezdeményezése és tá­mogatása mindebben hatalmas tá­maszt jelent. P. I, Eiféltől reggelig ^ Az ifjúság nevelése egyaránt prob­léma minden társadalmi rendszerben. De főleg probléma ott, ahol a fiata­lok egy része csak az élet napsuga­ras oldalát isméri, a nagyobbik rész­nek pedig csak a nélkülözés jut osztályrészül. Renato Lelli Éjféltől reggelig című színművében Rosello neves olasz ügyvéd családjában boncolgatja „csak a napos oldal“t ismerő ügyvéd fia, Maurizio lezüllését s annak okát. A 1 dédelgetett egyke, Maurizio a jómódú városi fiatalok gondtalan éle­tét éli. Mindene megvan, mégsem elégedett. Ezért barátjával együtt el akar szökni a nagyvilágba, hogy minden ellenőrzés nélkül élhessen. Természetesen ehhez pénz is kell.' Tudomást szereznek arról, hogy egy illető sok pénzzel utazik autón. Más­nap motorkerékpár balesetet színlelve leállítják az autót és Maurizio lelövi az utasát. A pénz megszerzésért azonban már nincs idő, mert megza­varják a fiatal rablógyilkosokat. Az ügyvéd felesége türelmetlenül várja haza fiát. A késő éjjeli órák­ban felhívja Maurizi% szokott társa­ságát. Kiderül, hogy' nem is volt ott az est folyamán. Hazaérkezik a fiatál bűnöző. Mene­külés közben azonbáft leesett a mo­torkerékpárról és megsebesült arcán, térdén. Lucia, az ügyvéd felesége kétségbeesetten takargatja férje előtt a történteket. Rossello azonban ügy­védi furfanggal kiszedi fiából az igazságot. A szörnyű valóság meg­dermeszti a szülőket, s tanácstala­nok. Rosello végül felesége könyör­gésére rááll: meg kell menteni a gyermeküket. Ezért az ügyvéd haj­nalban fia barátjához indul, hogy tanácsokkal lássa el, de elkerülik egymást. A reggeli lapokból megtud­ja, hogy az áldozat nem halt meg. Közben megerősödik benne a hit, hogy a bűnösnek bűnhődnie kell. Harcba száll mindenkivel, elsősorban önmagával, s végül a felesége kö­nyörgése, tiltakozása ellenére is fel­jelenti a fiát. A MATESZ Monoszlóy Éva rendezé­sében mutatta be Renato színművét. A lélektani dráma nehéz feladat elé állította a rendezőt és a színművet játszó három szereplőt. Turner Zsig­­mond Rosello ügyvéd szerepében. Lengyel Ilona Lucia alaktíásában és Váradi Béla a fiatal Maurizio szere­pében igyekeztek tehetségükből a legtöbhet nyújtani a bemutató kö­zönségének. Az „Éjféltől reggelig“ okolás, ta­nulság mindazok számára, akik gyer­meket nevelnek. Mert bár Rosello ügyvéd az elemzés alapjában az igazságért száll síkra, mégis talán ő a föbűnös, aki állítólagos elfoglalt­sága miatt jóformán semmit sem törődött a gyermek nevelésével. Ad­dig halogatta a. nevelésbe való bele­szólást, amíg a fia teljesen lezüllik. A dráma fiatal írójának az a célja, hogy ébren tartsa a szülők lelki­ismeretét s azoknak, akik megnézik a színművet eszükbe jutassa: ad­dig hajlítsd a fát, míg fiatal...“-tő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents