Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-11-11 / 90. szám

Ésszerűen beosztják a takarmányt A takarmány tulajdonképpen egyen- helyzetét, s természetesen ezen az lő minden állati termékkel; tej, tojás, hús, zsír ©nélkül nem létezik. A nö­vénytermesztésnek kell kielégíteni a szövetkezeteink takarmányszükségle­tét. Az évi termelési és eladási ter­veket az állattenyésztésben ennek alapján készítik elő. Pontosan megha­tározzák a téli és nyári szükségletet minden állatfajta számára; ez a mun­ka könnyebbik fele. A- nehezebbik rész: a tervezett mennyiségű és minő­ségű takarmány kitermelése. Az idei mostoha viszonyok mellett bizony sok helyen a tervek mögött messze elma­rad a valóság. Van olyan szövetkező, ahol elég abraktakarmány termett, de kevés a szénaféle vagy siló, más helyütt viszont teljesen fordított a helyzet. Mivel a könyvelés által kimutatott és nyilvántartott takarmányokat kell alapul venni (feltételezve, hogy a könyvelésben a valóságnak megfelelő bejegyzések vannak), a garamkövesdi szövetkezet főkönyvelőjét, Sümegi Já­nost kértem meg arra, hogy vázolja a takarmányszükségletet a tervek alapján és a meglévő takarmányok el. osztásának lehetőségeit. Három főcsoportra osztottuk a ta­karmányokat. Elsősorban vegyük az abraktakarmány szükségletet, amely 5298 mázsa, s a szövetkezet raktárá­ba ennek 81 %-a, vagyis 4298 mázsa van. Hiányzik még a kukoricatermés egy része, ami valószínűleg bizonyos mértékben csökkenti a hiányszázalé­kot. A siló- és nedvdús takarmányok­ból 29 400 mázsára van szükség a szövetkezetben. A jelenlegi adatok alapján ebből 16 044 mázsa már meg­van, ami 76 %-ot jelent. Viszont a si­lózás javában folyik és a kórő, a ré­pafej és a répaszelet még bizonyos mértékben pótolhatja a hiányt. A szálastakarmány tervezett szükségle­te 3661 mázsa; a valóságban ebből 3708 mázsa, ami fedi a szükségletet. Ehhez még hozzájön 4376 mázsa ta­karmányszalma Is. Ilyen takarmányalappal indulnak a garamkövesdiek a télnek, ennek kell kitartani újig, s nemcsak kitartani, hanem termelni is; a tervek nemcsak a termelésre vonatkoznak, hanem a termények értékesítésére, eladására Is, amelyet a meglévő takarmányalap­­ból kell előállítani. S hogy tovább­­menve elemeznem, mindez összegező­­dik a pénzügyi tervben, amely meg határozza a szövetkezet gazdasági alapon a munkaegység értékét is. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a ta­karmányalapot és az állattenyésztés lehetőségeit, alaposan meg kell fhm­­tolni, hogy hogyan osszuk be a meg­lévő takarmányokat. Tehát elegendő a szálastakarmány, viszont aránylag kevés a siló és az abrak. A silótakarmány mennyiségé­nek növelésére még vannak lehető­ségek, azonban ez nem jelenti azt, hogy derűlátókká váljanak, mert a kóró, répafej és répaszelet összetételű siló minőségileg nem ad sokat, vi­szont tény, hagy fontos ez is, mert a szarvasmarhaállomány számára más, tápanyagokban gazdagabb takarmá­nyok mellett nagyszerűen felhasznál­ható. Legfontosabb tehát az elosztás, he­lyesebben a beosztás. A meglévő ta­karmányokhoz vásárlással nagyon ke­veset adhatunk. A főfeladat az abrak­­takarmány beosztása, mivel aránylag kevés van belőle (81 %-a a szükség­letnek), s a sertéstenyésztés ezen áll vagy bukik. Mivel a takármányféle­­ségek sem egyforma tápértékűek s az abraktakarmányokat sem lehet válo­gatás nélkül minden vonalon egyen­lő eséllyel felhasználni, szükséges, hogy fajtánként Is megnézzük, me­lyikből mennyi van raktáron. Búzá­ból 546 mázsa, rozsból 113 mázsa, ár­pából 1209 mázsa és kukoricából (morzsolva) 3000 mázsa kerül a ta­karmányalapba, persze a kukorica még csak ezután, de a hektárhozam, amely eléri a 30 mázsát szemesen, arra jogosítja a szóbanforgó szövetke­­zeteseket, hogy úgy beszéljenek erről a 3000 mázsáról, mintha már mor­zsolt állapotban a raktárban volna. A fentiek alapján szükségszerűen át kell vizsgálni a takarmányozás! tervet, s az abraktakarmányoik el­osztását újra kell végezni. Ez az egyik ‘lehetőség, ami által a meglévő abrakmennyiséggel fedezhetik a szűk­­ségleitet. A másik lehetőség pedig az állatállomány selejtezése, amelyet Követhetik példájukat Mm A vojkai szövetkezetesek a közel­múltban a tej és a hús szerződéses eladási feladataik teljesítésével lé­nyegesen lemaradtak. A HNB és az EFSZ funkcionáriu­sai módot kerestek arra, hogy ezekből a termékekből elő­irányzott , tervek 100 °/o-ra teljesít­hetők legyenek. Mozgósították a dolgozókat, akik a CSKP XII. kong­resszusának tiszte­letére értékes fel­ajánlásokat tettek. Ettől kezdve a feladatok teljesítésében - is egyre szebb eredmények születtek. Például a tojáseladási terv teljesítésénél nagy érdeme van Kopasz Emma és Szedlák Jánosné baromfigondozóknak, akik a rájuk bízott szakaszon példás mun­kát végeznek. A tojás és a tejeladás teljesítésénél a szövetkezet tagjai is sokat segítenek, akik a párt XII. kongresszusa tiszteletére vállalt fel­ajánlásaikat becsülettel teljesítik. Mindebből kitűnik, hogy a vojkaiak vállalásukat nem tekintik papírmé­retnek, hanem azt valóra is váltják. Király Mária (.Vojka) Egy kései szüretről Amikor az ország egyes vidékein már el is felejtették, milyen ízű volt a szőlőjük, a körtvélyesiek csak akkor fogtak hozzá a szüret eléshez.- Jó az idő, hadd édesedjen még a szóló — mondogatta a szövetkezet elnöke. ÍGY TÖRTÉNT meg aztán, hogy minden szántás-vetési és betakarítási munkát elvégezve szállták meg a 16 hektárnyi szőlőt. Gyönyörűen sütött egész idő alatt a nap, a szőlőhegy őszi napsütésben fürdött. A vidám szüretelők nagy kedvvel szedegették a szölöfürtöket, gyűjtötték. az aranyszínű bort adó gyöngyszemeket. A szüret jól sikerült, az elnök azonban' elégedetlen. Bosszúság tölti el, ha arra gondol, milyen sok volna most a termés, ha nem jön közbe a háromszori jégverés. Az Állami Bizto­sító emberei ugyan felbecsülték a kárt a helyszínen — 50 százalékos károsodást állapítottak meg de ez csak a pénzt pótolja, a cukros sző­lőt nem. Mindössze annyi maradt meg, hogy ebből 120 mázsa jutott a közellátásnak, 60 mázsát bepréseltek bornak, öt mázsát pedig kiosztottak a szüretelőknek. A korai szőlőt, így a madlént és a Csabagyöngyét már augusztus köze­pén leszedték, mert a darazsak és a madarak igen meglepték. Ennek a szőlőnek a tüzes leve biztosította szürethez a jókedvet. ÖT NAPIG TARTOTT a szüret. Kint volt a szőlőhegyen a falu apraja­­nagyja. Ügyeskezű lányok incselked­tek a puttonyos fiúkkal és ízes tisza­­melléki tájnyelven kiabálták: „Putto­nyos, itt a szóló, itt ugrossl", ha megtelt a veder édes, zamatos sző­lővel. A fiúknak ugyancsak ugrosniuk kellett, hogy a huncut lányok veder­jét idejében kiürítsék. Folyt a munka, szólt a dal, csengett á kacaj. Elfá­radtak, megéheztek. De délben már ott volt a szőlőhegyen főzött, ízletes gulyás ... Este aztán felgyűlt a tá­bortűz, amit körülültek a vidám szü­­retelök, akik újra nótázva, pohár­csengetve búcsúztatták a szölöfürtö­ket, s köszöntötték az új bort. ÜRÍTETTÉK POHARUKAT Tóth Sándor, Die Dániel és Lőrincz István szőlészeti csapatvezetők, valamint a hozzájuk beosztottak egészségére, akik egész éven át gondozták, s az utóbbi három hónap alatt éjjel-nappal őriz­ték a szőlői, hogy kár ne essék benne. Zsebík Sarolta (Hrusov) «éretnénk végrehajtani. Ez főleg a TBC-s szarvasmarhákra vonatkozik. Szükséges azonban a kettőt — a terv­szerű selejtezést és a takarmányada­gok újraszámítását — összehangolni. Ez a mód látszik a leigvalószínűbbnek arra, hogy a mutatkozó hiányt felszá­molhassák, s ezáftal az állattenyész­tési tervet a lehetőségekhez mérten teljesíthessék. S ha már eljutottunk az állatte­nyésztési tervek teljesítéséhez, mond­juk el azt Is, hogy az eladási ter­vet sertéshúsból és marhahúsból tel­jesítik. Marhahúsból 450 mázsát ter­veztek eladásra, eddig 402 mázsát adtak el; a sertéshúseladási terv 732 mázsát Irányoz elő, s a kimutatások azt Jelzik, hogy eddig 511 mázsát ad­tak a közellátás számára. A hiányzó 200 mázsát az év végéig pótolják. Vi­szont a tojás és a tej eladási tervét a legjobb akarat és igyekezet mellett sem teljesíthetik. Végül szólni kell arról, hogy a szövetkezet fennállása óta az idei év volt a legsikeresebb. A növényter­mesztésben és az állattenyésztésben szép eredményeket ér el, ami termé­szetesen a pénzügyi tprvek teljesíté­sében mutatkozik meg a legvilágosab­ban.' —g*— Fontos határozat A mezőgazdasági termékek föl­vásárlását irányító központi hiva­tal október 31-én új rendeletet adott ki, amely szerint azonnali hatállyal módosítják a mezőgazda­sági termékek terven felüli eladá­sát. Ennek a rendeletnek az értel­mében mezőgazdasági üzemeink szerződéses és előírt eladási fel­adataik teljesítése után is csak a felvásárló szerveknek adhatják el termékeiket. Mezőgazdasági üzemeink eddig szabadon rendelkezhettek termék­­feleslegükkel. Ez a helyzet gyak­ran visszaélésekhez vezetett, ah­hoz, hogy a mezőgazdasági ter­mékek egy része nem került az állami alapokba, s ennek kedve­zőtlen hatása volt a lakosság ellá­tására. Ezen kívül gyakran meg­történt, hogy nem tartották be az előírásokat sem és azok a mező­­gazdasági üzemek is szabadon áru­sították termékfeleslegeiket, ame­lyek nem teljesítették eladási fel­adataikat sem, Ez lóként a gyü­mölcs, zöldség (hagyma, fokhagy­ma), de a tojás, tej és a tejter­mékek stb. feleslegére is vonat­kozik. Az új rendelkezés értelmében az összes termékfelesleget a felvásár­ló szerveknek adják el, s ezek| a szervek kötelesek fölvásárolni mindazokat a fogyasztásra vagy feldolgozásra szánt termékeket, amelyeket a mezőgazdasági üze­med eladásra fölajánljanak. A föl­vásárló szervek abban az esetben is kötelesek a fölkínált termékeket fölvásárolni, ha ezek nem felelnek meg az állami minőségi normák­nak. Csupán azokat a termékeket nem kell átvenniük, amelyeket az üzemek spekulatív okok miatt túlméretezett és költségvetésben fel nem tüntetett területeken ter­mesztettek. Ezzel az új rendelettel kapcso­latban megszüntetik a mezőgaz­dasági piacokat. A mezőgazdasági üzemek eddigi elárusító helyeit az állami és a szövetkezeti kereske­delmi szervek veszik át, amelyek ezek számát rövid időn belül nö­velik. Fontos e rendelkezésnek az a határozata, amely szerint — az esetleges szerződéses feladatok teljesítése után — lehetségessé válik a méz, vad, nyúl, galamb, erdei termékek és a gomba eladá­sa közvetlenül a fogyasztóknak. Csupán a 0,20 hektárig terjedő mezőgazdasági terület tulajdonosai adhatnak el további termékeket egyenesen a fogyasztóknak az esetleges szerződéses eladási fel­adataik teljesítése után. A szövetkezetek tagjai a háztáji gazdaságban termelt mezőgazda­­sági termékeket továbbra is a szövetkezet közvetítésével a fel­vásárló szerveknek adják el. A rendelkezés nem vonatkozik a faiskolai szaporítóanyagokra, zöldségdugványokra, a kecsketej­re, a fogyasztásra szánt kacsato­jásokra, valamint a továbbtenyész­­tésre szánt tenyészállatokra és haszonállatokra. Ez a nagy jelentőségű rendel­kezés egészen biztosan hozzájárul ahhoz, hogy mezőgazdasági üze­meink jobban teljesítsék eladási feladataikat, s így a lakosság el­látása is egyenletesebbé válik. — flyeh szép paprikánk termett, ’ ni! — mutatja Csóka István ker­tész.----------------------------------------­Jó kezekben a kertészetünk Gyakran volt baj az öntözéssel, a nagy aszály miatt sok víz kellett. De ennek ellenére azért így is jó munkát . végeztünk ... Ehhez még annyit, hogy az üvegházaink nagyon kezdetlegesek. Nincsen deszkánk se. Még jobb eredményt is elérhettünk volna, ha ilyen. és hasonló fogyaté­kosságok közbe' nem jönnek — álla­pították meg. Csóka István kertészeti csoportja célul tűzte ki, hogy eredményes, jó munkájukért, a szaktudásuk gyarapí­tásáért kiérdemlik a szocialista mun­kabrigád büszke címet. (M) Valamikor Csallóközben ismeret­len volt a kertészkedés, csüpán a házak Slötti, vagy mögötti kiskertekben termeltek elenyé­szően kismennyiségű zöldség­félét. Saját használatra. Azt mondták, hogy a csallóközi talaj, nem megfe­lelő kertészkedésre. Am a hornípotonyi „Vörös Csil­­lag“-ban Csóka István és Varga Mi­hály szövetkezeti kertészek alaposan rácáfoltak erre az állításra. A tíz­hektáros kertészetben mindössze öt férfi és tiz leány szorgoskodott. Se­rény munkájuk nyomán sűrűn gör­dültek be ,a paprikával, paradicsom­mal és más egyébbel megrakott sze­kerek az orehovípotonyi felvásárló üzem udvarába. Nem véletlen, hogy a tervezett be­vételüket túlteljesítették. Ehhez az eredményhez lényegesen hozzájárult Tóth Magda, Cseh Margit, Cseh Évi, Sídé Kató, Fehér Margit, Vágovics "Mária, Zsemlye Ilona, Sidó Erzsi, va­lamint Kántor Ilona és Farkas Ilona. Serény szövetkezetesek Az izsai szövetkezet tagjainak bő­ven van munkájuk. NAGY Lajost, a szövetkezet agronómusát nehéz most megtalálni. Korán reggeltől késő estig a határt járja, A szövetkezet tagjai a tervezett 450 ha őszi vetést 100 °/o­­ra befejezték agrotechnikai határ­időn belül. A vetéssel egyidőben haladt a répa szedése és a kukorica törése is. 25 ha cukorrépája volt a szövetkezetnek, ahol a kedvezőtlen időjárás ellenére 5200 mázsa répa termett. Szövetkezetünkben 559 ha-on kell elvégezni az őszi mélyszántást, amely­ből már több mint 250 ha-t felszán­tottak. A silózás is gyors ütemben halad. A 332 ha kukoricakóróból ed-, dig több mint 120 ha-t lesilóztak. Kurucz Nándorné (Izsap . Megérdemelték büntetésüket a zöldségüzérkedők ' . : % ' J- /•’ ' ■- '* .Í.V Ismeretes egy régi, de még ma is időszerű közjnondás: „Kutyából nem lesz szalonna". Talán nem is tudnék találóbb kifejezést alkalmazni a kö­vetkező esetré, amelynek „főszerep­lőit“ a Bratislavai Járási Bíróság vont felelősségre! Miről is van tulajdon­képpen szó? A többszörösen büntetett előéletű Jordan Vasilev Karasilev vádlott mint magánkertész és Nikola Ale­xandrov Nikov, ugyancsak önálló kertész 1961-től egészen 1982. októ­ber 6-ig, vagyis a letartóztatásuk napjáig rendszeresen, Bablakov, a récai EFSZ kertészeti csoportja ve­zetőjének közbenjárásával, nagytö­megű zöldségfélét vásároltak fel, amit aztán Bratislavában tovább árusítottak, s így jogtalan haszonhoz jutottak. Az ilyen üzérkedés által Karasilev vádlott 17 000, Nikov pedig 8748 ko­ronát harácsolt össze. Ténykedésük­ben nem voltak kicsinyesek. A főtárgyalás folyamán bebizonyo­sodott, hogy a feltüntetett idő alatt Karasilev 12 861 kg paprikát, 4393 kg uborkát, 2998 kötet sárgarépát és petrezselymet, 1280 kg kelkáposztát és 3000 kg hagymát gyűjtött össze azzal a szándékkal, hogy ezt nagy haszonnal eladja. Ugyanez a tényke­dés állt fenn Nikovnál is. A zöldségen kívül a közbiztonsági szervek a kiszállás alkalmával Kara­silev lakásán még 2048 kg hagymát találtak, amelyet „jobb időkre“ tett el, helyesebben ez a mennyiség Ka­rasilev bevallása szerint később ke­rült volna eladásra, amikor hasonló üzérek háromszoros, négyszeres ha­szonnal rabolják meg dolgozóinkat. 1 Az üzérkedőket nagyon hathatósan segítette Bablakov, aki a zöldségfélé­ket ezeknek adta el, annak ellenére, hogy a szövetkezet nem teljesítette, helyesebben nem biztosította a szer1- ződéses zöldségeladási tervének egyenletes teljesítését. Bablakov ro­koni viszonyban volt Nikovval, „ro­koni“ alapon juttatta hozzá barátait a busásnak ígérkező üzlethez. Amikor kivizsgáltuk az okot, mely­nek folytán létrejöhetett az üzérke­dés, arra a megállapításra jutottunk, hogy a szövetkezetben nem tartják be az 162/59 számú ‘ hivatalos közlöny legelemibb irányelveit sem, amely a mezőgazdasági termékek fe'lvásárlá­­vsáró) szól. Az évi termelési tervnek megfele­lően az EFSZ-ek a felvásárló szer­vekkel egy.évse szóló szerződést köt­nek a mezőgazdasági termékek eladá­sára vonatkozólag. A szerződés által vállalt kötelezettség teljesítése után a terinékfölösleget eladhatják a fel­vásárló üzemeknek vagy piacon a fogyasztóknak. Bablakov vádlott részéről, valamint az EFSZ vezetőségének beleegyezésé­vel, a törvényt megszegték. A récai EFSZ vezetőinek tudomá­suk volt arról, hogy a szövetkezet nem teljesíti szerződéses kötelezett­ségét, de a haszonhajhászásbln nerh riadtak vissza az olyan eszközöktől sem, mint az üzérkedőkkel való szö­vetkezés. A munkásbecsület és a mezőgazda­­sági dolgozők lelkiismerete, valamint a szocialista törvényesség betartása arra a határozott harcra kötelez ben­nünket, hogy keményen lesújtsunk az állami fegyelem megsértőire. Dolgozóink nem is oly régen fog­lalkoztak a pártdokumentum megvi­tatása keretében azzal, hogyan segí­­tik#elő a nemzetgazdaság gyarapítá­sát. Minden becsületes dolgozónak kötelessége és egyben érdeke, hogy becsületes munkájával a szocialista törvényesség és erkölcs magaslatán harcoljon a káros megnyilvánulások ellen. Mindennapi életünkben nem egy példa szolgál arra, hogy mind iparban, mind a mezőgazdaságban hiányosságok merülnek fel, amelye­ket gyorsan el kell távolítani. Nem tűrhetjük tehát az üzérkedést, mert ezek az emterek képesek arra, hogy kihasználják az adott lehetőségeket és haszonhajhászás céljából üzérked­jenek. . \ Meggyőződésünk, hogy a Bratisla­vai Járási bíróság ítélete igazságos volt Karasilev és társai ügyében. Ezért vonjuk le a következtetést az esetből nemcsak a récai szövetkezet­ben, de a többieken is, ahol hasonló esetek még előfordulnak. A Bratislavai Járási Bíróság Jor­dan Vasilev Karasilevet háromévi föltétel nélküli szabadságvesztésre, azonkívül 8000 korona pénzbüntetésre ítélte és a kiszállásnál megtalált zöldségfélék elkobzását határozta el. Nikola Alexandrov Nikovot kétévi föltétel nélküli szabadságvesztésre ítélte. Sisman Marinov Bablakovot 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte, két évi felfüggesztéssel. Az igazságos büntetés alól nem vonhatja ki magát senki, aki hason­lóan akar meggazdagodni, mint Kara­silev és társai. Petrás Sándor, 5 1962. november 11,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents