Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-07-11 / 55. szám
VL Évfolyam • le. szAtá. 1962. július 11. ASZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Silózzunk sósav és kénsav segítségével A takarmányfélék betakarításakor mezőgazdasági üzemeink eddig minden évben Igyekeztek a zöldtömeget széna formájában tartósítani. Ez helytelen igyekezet volt, mivel az elmúlt évek tapasztalatai szerint a kedvezőtlen időjárás, valamint a munka helytelen szervezése és a gépek rossz kihasználása miatt nagy veszteségek keletkeztek, mind a takarmány mennyisége, mind annak minősége terén. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy növelnünk kell a herefélék, a lucernafélék és a réti takarmányok silózását, mivel a takarmány tartósításának e módja lehetővé teszi a betakarítást olyan időszakban is, amikor a szárítás nagyon körülményes és lassú, vagyis borult időjárás esetén és akkor, amikor nagy a levegő páratartalma. A silózás lehetővé teszi a takarmányfélék folyamatos betakarítását, bármilyen az időjárás, kevesebb munkaerőt igényel, mint a szárítás, csökkenti a termelési költségeket. Ugyanis 1 q silótakarmány előállítási költségei ugyanolyan mennyiségű széna előállítási költségeinek csak az egyhatodát képezik: 1 kg emészthető fehérje előállítási költsége a silótakarmány esetében 5,80 Kés, a széna előállítása esetén pedig 9,80 Kcs. Silózással megőrizzük a takarmány minden jó tulajdonságát, amely jó ízű és vitaminokban gazdag marad. A fehérjés és a fehérjedús silótakarmány készítésekor nagy nehézséget jelent ez évben a tartósítóanyag-hiány. Főként a Silosil (hangyasav) és a Pirosulfit (a bratislavai Juraj Dimitrov vegyi üzem gyártmánya) beszerzése ütközik nehézségekbe. Tavaly a gyakorlatban több silózási módszerrel próbálkoztak, s tartósítóanyagként a sósavat, kénsavat és a szóda-pirokénszulfátot alkalmazták. A savak közös tulajdonsága a savanyítóhatás. Alkalmazásuk kis adagokban anynyi pH-t (savanyú kémhatást) képez a silótakarmányban, amennyire a káros baktériumok és penészgombák működésének elfojtására szükség van. A silózáshoz szükséges folyadékot a következőképpen állítjuk elő: 100 kg zöldanyag silózásához 0,13 liter 96 %-os koncentrált kénsavat, 0,85 liter 32 — 34 ®/»-os sósavat és 6 liter vizet használunk. Ez súlyra átszámítva 0,24 kg kénsavat, 1 kg sósavat és 6 kg vizet jelent. Az oldat készítésekor ügyeljünk arra, hogy sohase öntsük a vizet a savba, hanem ellenkezőleg, a savat öntsük a vízbe! Az itt közölt receptet a drietomi szövekezetben próbálták ki (trencíni járás), ahol jó eredményeket értek el vele. Az említett savakat a Chema bratislavai, vagy zilinai kerületi fióküzletében vásárolhatjuk meg. A Ceské Budéjovice-1 kerületben tavaly sósayval silóztak, amelyet 1:5 arányban vízzel kevertek, vagyis 84 liter vízbe 16 liter sósavat öntöttek. Az így elkészített oldatot a következőképpen adagolták: a hüvelyes takarmánykeverékek esetében 100 kg-ra 2 liter oldatot számítottak, a herefélék és a lucernafélék esetében pedig 100 kg zöldanyagra 3 liter oldatot adtak. Nagyon jól bevált a kénsav helyettesítése szóda-pirokénszulfáttal (Glauber-só). Ebben az esetben 70 rész 5 %-os sósavhoz 30 rész szóda-pirokénszulfátot adunk. 109 kg zöldanyag silózásához ebből az oldatból 2 liter elegendő. Jó szervezést a csúcsmunkák idején , Most amikor nemcsak a takarmány tartósításának gondja nehezedik mezőgazdasági dolgozóink vállára, hanem a gabonabetakarítás felelőssége is, az eredményes munka különösen jó szervezést kíván. Igyekezzünk ezért a gépek kihasználását két vagy három műszakban váltott munkaerőkkel biztosítani. Képünkön a Krásné Pole-i Jednota alkalmazottai kévét raknak a MAR-90 jelzésű automata cséplőgép futószalagjára. — ku — "j. r ^ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Micha léc József mérnök: Silözzunk sósav és kénsav segítségével......................................97 Doc. Du r ina Stefan mérnök: Miért és hogyan hasznosítsuk a tarlót.............................................98 TALAJERÖFOKOZÁS B a r t a 1 o s Menyhért mezőgazdasági mérnök: Csapadékszegény esztendők tanulságai ....................................................99 ÁLLATTENYÉSZTÉS De. Pa tus Sándor: A szarvasmarhák csülök- és szarvápolása ...........................................100 Horváth László: Sárospataki sózófák szerepe a legelők trágyázásában .... 100 V_________________J A tartósító anyagok használatakor föltétlenül tartsuk be az említett adagokat. Ezért a zöldanyagot mázsálni kell, mivel csak így lehetséges a tartósítóanyagok pontos adagolása. A zöldanyagot fölszecskázott állapotban silózzuk. A fehérjés silótakarmányt főként kör vagy téglalap alakú silógödrökben silózzuk. A silógödör aljára fölszecskázott szalmát teszünk, és csak azután rétegezzük a szecskázott zöldtömeget. A rétegek vastagsága 20 — 30 cm legyen és minden réteget az említett oldatok egyikével permetezzük. A permetezésre nagyon jól bevált a P —900-as permetezőgép, amelyet csaknem minden mezőgazdasági üzemben megtalálhatunk. A silógödör alsó harmadának töltésekor a zöldtömeget az említett adagoknak csak a felével permetezzük, a második harmadának töltésekor rendes adagokat adunk, a zöldtömeg utolsó harmadát pedig nagyobb adagokkal permetezzük (4 — 5 liter), mivel a tartósítóanyag a felsőbb rétegekből úgyis az alsóbb rétegekbe szivárog. Minden réteget alaposan ledöngölünk, főként a gödör széleinél, majd amikor a gödör megtelt, letakarjuk. Egy silógödör töltése ne tartson tovább 2 — 3 napnál. A fehérjés silótakarmány készítésére nagy gondot kell fordítanunk és az említett elveket következetesen be kell tartanunk. Az elmúlt évben végzett vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy a legtöbb mezőgazdasági üzemben helytelenül végezték el a fehérjés szilázs készítését, ezért annak minősége rossz volt. A fehérjedús silótakarmányok 45 százaléka elromlott, mivel a mezőgazdasági üzemek nem tartották be a silózás helyes technikáját és technológiáját. A friss zöldanyag . silózásakor nagyon sok lé keletkezik, s ezzel a lével együtt sok tápanyag megy veszendőbe. Az említett okok miatt legjobb, ha a zöldanyagot fonnyadt állapotban silózzuk, s ezzel lényegesen csökkentjük a költségeket és alaposan kihasználjuk a silótérségeket. A silózásra szánt zöldtakarmányt rendeken fonnyadni hagyjuk, s amikor 60 — 65 % vizet tartalmaz, silózzuk. Napos idő esetén csak 6 — 10 órai fonnyadásra van szükség. Ha a szárazanyag-mennyiség 40 %-nál is nagyobb, akkor a zöldanyagot nehéz ledöngölni, sok levegő marad benne és az így tartósított silótakarmány könnyen penészedik. MICHALEC JÓZSEF mérnök, az SZNT mezőgazdasági főosztályának dolgozója
