Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-07-11 / 55. szám

VL Évfolyam • le. szAtá. 1962. július 11. ASZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Silózzunk sósav és kénsav segítségével A takarmányfélék betakarításakor me­zőgazdasági üzemeink eddig minden év­ben Igyekeztek a zöldtömeget széna formájában tartósítani. Ez helytelen igyekezet volt, mivel az elmúlt évek tapasztalatai szerint a kedvezőtlen idő­járás, valamint a munka helytelen szer­vezése és a gépek rossz kihasználása miatt nagy veszteségek keletkeztek, mind a takarmány mennyisége, mind annak minősége terén. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy növelnünk kell a here­félék, a lucernafélék és a réti takarmá­nyok silózását, mivel a takarmány tar­tósításának e módja lehetővé teszi a betakarítást olyan időszakban is, amikor a szárítás nagyon körülményes és lassú, vagyis borult időjárás esetén és akkor, amikor nagy a levegő páratartalma. A silózás lehetővé teszi a takarmányfélék folyamatos betakarítását, bármilyen az időjárás, kevesebb munkaerőt igényel, mint a szárítás, csökkenti a termelési költségeket. Ugyanis 1 q silótakarmány előállítási költségei ugyanolyan mennyi­ségű széna előállítási költségeinek csak az egyhatodát képezik: 1 kg emészthető fehérje előállítási költsége a silótakar­mány esetében 5,80 Kés, a széna elő­állítása esetén pedig 9,80 Kcs. Silózással megőrizzük a takarmány minden jó tulajdonságát, amely jó ízű és vitaminokban gazdag marad. A fehérjés és a fehérjedús silótakar­mány készítésekor nagy nehézséget je­lent ez évben a tartósítóanyag-hiány. Főként a Silosil (hangyasav) és a Piro­­sulfit (a bratislavai Juraj Dimitrov ve­gyi üzem gyártmánya) beszerzése ütkö­zik nehézségekbe. Tavaly a gyakorlatban több silózási módszerrel próbálkoztak, s tartósítóanyagként a sósavat, kénsavat és a szóda-pirokénszulfátot alkalmazták. A savak közös tulajdonsága a savanyító­hatás. Alkalmazásuk kis adagokban any­­nyi pH-t (savanyú kémhatást) képez a silótakarmányban, amennyire a káros baktériumok és penészgombák működé­sének elfojtására szükség van. A siló­záshoz szükséges folyadékot a követke­zőképpen állítjuk elő: 100 kg zöldanyag silózásához 0,13 liter 96 %-os koncentrált kénsavat, 0,85 liter 32 — 34 ®/»-os sósavat és 6 liter vizet használunk. Ez súlyra átszámítva 0,24 kg kénsavat, 1 kg sósavat és 6 kg vizet jelent. Az oldat készítésekor ügyeljünk arra, hogy sohase öntsük a vizet a savba, hanem ellenkezőleg, a savat öntsük a vízbe! Az itt közölt receptet a drietomi szö­­vekezetben próbálták ki (trencíni járás), ahol jó eredményeket értek el vele. Az említett savakat a Chema bratislavai, vagy zilinai kerületi fióküzletében vásá­rolhatjuk meg. A Ceské Budéjovice-1 kerületben ta­valy sósayval silóztak, amelyet 1:5 arány­ban vízzel kevertek, vagyis 84 liter vízbe 16 liter sósavat öntöttek. Az így elké­szített oldatot a következőképpen ada­golták: a hüvelyes takarmánykeverékek esetében 100 kg-ra 2 liter oldatot szá­mítottak, a herefélék és a lucernafélék esetében pedig 100 kg zöldanyagra 3 liter oldatot adtak. Nagyon jól bevált a kénsav helyettesítése szóda-pirokén­­szulfáttal (Glauber-só). Ebben az eset­ben 70 rész 5 %-os sósavhoz 30 rész szóda-pirokénszulfátot adunk. 109 kg zöldanyag silózásához ebből az oldatból 2 liter elegendő. Jó szervezést a csúcsmunkák idején , Most amikor nem­csak a takarmány tartósításának gondja nehezedik mezőgazdasági dol­gozóink vállára, hanem a gabona­­betakarítás fele­lőssége is, az ered­ményes munka kü­lönösen jó szerve­zést kíván. Igye­kezzünk ezért a gépek kihasználá­sát két vagy há­rom műszakban váltott munka­erőkkel biztosítani. Képünkön a Krásné Pole-i Jednota al­kalmazottai kévét raknak a MAR-90 jelzésű automata cséplőgép futósza­lagjára. — ku — "j. r ^ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Micha léc József mérnök: Silözzunk sósav és kénsav segítségével......................................97 Doc. Du r ina Stefan mérnök: Miért és hogyan hasznosítsuk a tarlót.............................................98 TALAJERÖFOKOZÁS B a r t a 1 o s Menyhért mező­­gazdasági mérnök: Csapa­dékszegény esztendők tanul­ságai ....................................................99 ÁLLATTENYÉSZTÉS De. Pa tus Sándor: A szarvas­­marhák csülök- és szarv­ápolása ...........................................100 Horváth László: Sárospataki sózófák szerepe a legelők trágyázásában .... 100 V_________________J A tartósító anyagok használatakor föltétlenül tartsuk be az említett ada­gokat. Ezért a zöldanyagot mázsálni kell, mivel csak így lehetséges a tartósító­anyagok pontos adagolása. A zöldanyagot fölszecskázott állapot­ban silózzuk. A fehérjés silótakarmányt főként kör vagy téglalap alakú silógöd­rökben silózzuk. A silógödör aljára föl­szecskázott szalmát teszünk, és csak azután rétegezzük a szecskázott zöld­tömeget. A rétegek vastagsága 20 — 30 cm legyen és minden réteget az említett oldatok egyikével permetezzük. A per­metezésre nagyon jól bevált a P —900-as permetezőgép, amelyet csaknem minden mezőgazdasági üzemben megtalálhatunk. A silógödör alsó harmadának töltésekor a zöldtömeget az említett adagoknak csak a felével permetezzük, a második harmadának töltésekor rendes adagokat adunk, a zöldtömeg utolsó harmadát pedig nagyobb adagokkal permetezzük (4 — 5 liter), mivel a tartósítóanyag a felsőbb rétegekből úgyis az alsóbb réte­gekbe szivárog. Minden réteget alaposan ledöngölünk, főként a gödör széleinél, majd amikor a gödör megtelt, letakar­juk. Egy silógödör töltése ne tartson tovább 2 — 3 napnál. A fehérjés silótakarmány készítésére nagy gondot kell fordítanunk és az em­lített elveket következetesen be kell tartanunk. Az elmúlt évben végzett vizs­gálatok alapján megállapíthatjuk, hogy a legtöbb mezőgazdasági üzemben helyte­lenül végezték el a fehérjés szilázs ké­szítését, ezért annak minősége rossz volt. A fehérjedús silótakarmányok 45 százaléka elromlott, mivel a mezőgazda­­sági üzemek nem tartották be a silózás helyes technikáját és technológiáját. A friss zöldanyag . silózásakor nagyon sok lé keletkezik, s ezzel a lével együtt sok tápanyag megy veszendőbe. Az em­lített okok miatt legjobb, ha a zöldanya­got fonnyadt állapotban silózzuk, s ezzel lényegesen csökkentjük a költségeket és alaposan kihasználjuk a silótérségeket. A silózásra szánt zöldtakarmányt rende­ken fonnyadni hagyjuk, s amikor 60 — 65 % vizet tartalmaz, silózzuk. Napos idő esetén csak 6 — 10 órai fonnyadásra van szükség. Ha a szárazanyag-mennyi­ség 40 %-nál is nagyobb, akkor a zöld­anyagot nehéz ledöngölni, sok levegő marad benne és az így tartósított siló­takarmány könnyen penészedik. MICHALEC JÓZSEF mérnök, az SZNT mezőgazdasági főosztályának dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents