Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-07-11 / 55. szám
A szarvasmarhák csülök- és szarvápolása A szarvasmarhák csülkének és szarvának ápolására eddig a kelleténél kevesebb figyelmet fordítottunk. Ezért általában még az úgynevezett „körmözést“ sem végezzük rendszeresen és megfelelően. Pedig az nem mindegy, hogy a túlnőtt „körmöket“ csak úgy nagyjából szedjük le, vagy szakszerű csülökápolást végzünk. Mindenki tudja, hogy milyen kellemetlen a szűk vagy hibás lábbeli, illetőleg a lábfejen levő különböző feltörés, bőrkeményedés, tyúkszem stb. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a hibásan fejlődött, vagy túlnőtt csülökszaru (helytelenül köröm), milyen fájdalmat okoz az állatnak. A fájdalomérzet persze káros hatást gyakorol az idegrendszerre, az étvágyra, az emésztésre és így a termelésre. Másszóval, ha a rendszeres és szabályos csülökápolást elmulasztjuk, akkor állataink kevesebb tejet termelnek, a hízó állatok súlyszaporulata csökken, a növendékállatoknál pedig gyakran hibás lábállás alakul ki. A károsodás annál nagyobb, minél értékesebb állatról van sző. Még kisebb számú állatállomány esetében is nagy károsodás érhet bennünket, mert ezek gyakran idő előtt selejtezésre vagy kényszervágásra kerülnek a csülökápolás elhanyagolása következtében előállott izületgyulladások és egyéb gyulladásos folyamatok miatt. A tavaszi kihajtás után szinte kivétel nélkül minden istállóban több olyan állatot találunk, amely lesántul. Éppen ezért nem elégedhetünk meg azzal az eljárással, hogy évente csak egyszer, közvetlenül a kihajtás előtt, rendeltetésüknek meg nem felelő szerszámokkal, s kellő hozzáértés nélkül, csak úgy, nagyjából, valamit leszedünk a túlnőtt „körmökből“. A csülökápolást ne hagyjuk az állatgondozókra, hanem végezzék azt az erre a célra kiképzett és kellő hozzáértéssel rendelkező egyének, akik lhegfelelő szerszámokkal szabályos csülökápolást tudnak végezni. Az állatgondozók feladata, hogy a csülökápolásnál segédkezzenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek bizony, ezt a munkát nem szívesen végzik. Még az elülső lábakat csak valahogy ímmel-ámmal felemelik, de a hátulsőkat végképp nem akarják, mondván, ki felel azért, ha a tehén elrúgja őket. Természetesen erre is vigyázni kell, de gondoljunk arra is, hogy a csülkök sza-1962. július 11. ruja havonta mintegy 7 mm-t fejlődik. Tehát, ha gyakrabban nem is, de legalább negyedévenként ápolnunk kellene a szarvasmarhák csülkeit, még akkor is, ha kemény talajon mozognak, mert ha ilyenkor kopnak is a túlnőtt szarurészek, azért a csülkök ápolásra szorulnak. Ha pedig ezt megtennénk, akkor a lábfeladást a szarvasmarhák is ugyanúgy megszoknák, mint a lovak. Egyébként a lábfeladásra már kiskorukban ajánlatos és a legkönnyebb rászoktatni a borjakat, miként a csikókat. Azoknál az állatoknál, amelyek 'ellenszegülnek a lábuk felvételének, bizonyos munkabiztonsági eljárásokat kell alkalmazni. Ilyen a csánk (lábtő vagy helytelenül térd) fölött az inak kötéllel való elszorítása, oly módon, hogy a csánk fölött megkötött kötelet egy fadarabbal megcsavarjuk s így kényszerítjük az állatot a lába feladására. Ha ennek is ellenszegülne, akkor egy karvastagságú rudat vízszintes helyzetben a csánk elé helyezve, nyolcas hurokkal ahhoz erősítünk, s így két ember felemelheti az állat hátulsó lábát. Az elülső láb felemelését megkönnyíthetjük egy kötél segítségével, melyet a csüdre csatolunk s a maron átvezetve, egy másik segédkezővei húzatunk. A rúgós állatoknál legbiztonságosabb az erre a célra épített kaloda, melyet minden gazdasági udvarban könnyen elkészíthetünk. Mivel a rúgós állatokkal mindenkor a legnagyobb óvatossággal kell bánnunk, azért ha kaloda nem áll rendelkezésünkre, akkor az állatot egy szekér oldalához állítjuk ellentétes irányban és a mellkas tájékán a hátulsó kerékhez rögzítjük egy kötél segítségével. A kocsirudat az állat hasa alatt a másik kerék küllői közé dugjuk, s azután a hátulsó lábat kötéllel a rúdhoz kötve felemeljük. Ami pedig a szarvak ápolását illeti, szintén nem elégedhetünk meg az eddigi felfogással, hogy a szarv a szarvasmarha dísze, s azt nem kell bántani. Mert bizony ez a dísz, már nem egy ember, s állat szemének elvesztésébe került. Azonkívül, hogy mennyi, de mennyi sérülést okoznak, különösen a hegyes szarvú állatok, azt minden állatgondozó tudja. Éppen ezért a csülökápolással együtt rendszeresen el kell végezni a marhák hegyes szarvának fűrésszel történő lerövidítését és reszelővei való tompítását. A csülök- és szarvápolás rendszeres és szabályos elvégzésével sok balesetet előzhetünk meg, valamint gazdaságosabb bá tehetjük az . állattenyésztést. Dr. Patus Sándor, állatorvos (Kolárovo) SEGÍT A VILLANYPÄSZTOR Az Uhfinévesi Állattenyésztési Kutatóintézetben az 52 darab Szimentáliból származó Cseh piros-tarka tehén tejelékenységének napi átlaga 15 liter. Az állatokat villanypásztor segítségével legeltetik, melyben 5000 volt erejű áram kering de ampéreró nélkül. A centiméterekre kimért sávon naponta és darabonként kb. 15 kg zöldet fogysztanak a tehenek. _____________________________ (K, Sz.) Sárospataki sózófák szerepe a legelők trágyázásában Szövetkezeti állatállományunk nagy része nyáron egész nap a legelőn tartózkodik és ott is delel, ami rendszerint a kút körül történik. Ezáltal az állatok trágyája és a húgylé egy helyen halmozódik fel, ami nem helyes. A deleltetés helyét ezért időközönként változtatni kell. Ami a legelő állatok együtt-tartását illeti, a legelő egy bizonyos helyén, deleltetés idején, azt az úgynevezett sárospataki sózófák alkalmazásával oldhatjuk meg. Ez egy kb. 2 — 2,5 m magas, alsó végén kihegyezett keményfa oszlop, melynek felső végén egy széles függőleges lyukat vályúnk. Az üreg alsó végződése táján körben több, belülről kitelő lejtő nyílást fúrunk. Az említett üreget megtöltjük őrölt marhasóval, amely a levegő nedvességének hatására levet enged és a sóié a nyílásokon kiszivárog. Ilyen sózófából az állatok létszáma szerint 2 — 3 darabot felállítunk a delel - tetésre szánt terület közepén. Az állatok a nyílásokon kifelé folyó sós levet nyalva úgy odaszoknak, hogy azontúl ott delelnek, ahol a sózófákat felállítjuk. A sózófa négy sarkára régi cséplőgép dobsíneket is szerelhetünk, amihez az állatok dörgölőzhetnek. Horváth László (Padány)
