Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-10-17 / 83. szám

Példás szervezés, jó eredmények

Asztalnál ülök és olvasok. Nem regényt, nem is újságcikket, hanem a Fülek! Állami Gazdaságban a kongresszus előtti vitaanyagról tartott nyilvános pártgyűlés jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv hemzseg a mintegy 4280 hektáros gazdaság dolgozóinak javaslatától, amely mindegyike a még jóbb eredmények elérésének lehetőségét boncolja. •*

— Dolgozóink nagyon érdeklődtek a dokumentum iránt — mondja Fekete Gyula elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke. — Lehetővé.is tettük nekik, hogy alaposan megismerkedhessenek vele. Minden munkaszakaszon külön aktivisták ismertették

a dolgozókkal a dokumentum anyagát, úgy, hogy a nyilvános pártgyűlésünkre már a vitaanyag alapos ismeretével jöttek a dolgozók.

A gazdaság mind az öt részlegén (úgy mint Dora, Novéhoni, Radzovce, Síd és maga Fülek), jó eredményeket hozott a dokumentumvita.

— Akarja látni, hogy milyen vállalást tettünk a pártkongresszus tiszteletére? — szól közbe a gazdaság zootechnikusa, Meidlik Róbert.

— Persze, hogy akarom! — s alig mondom ki a szót, már ott is fekszik előttem az egész kimutatás. Tehát nézzük csak a táblázatot:

íeve1'"16" fivi terv vállalással VáUalás f“1

_______________________________________________________________"/o -ban______

Marhahús 1448 q 1507 q 59 q 104

Sertéshús 2236 q 2360 q 124 q 106

Tojás 190 000 db 260 000 db 80 000 db 144

Tej 1070 000 lit. 1081000 11t. 11000'lit. -101

Bárányhús 174 q 182 q 8 q 109

A Safarikovói Mezőgazdasági Szaktanintézet diákjai Kjiszling János igazgatóval 55 hektáron termeltek kukoricát. A száraz időjárás ellenére a silókukorica 450 mázsát, a szemes kukorica pedig előreláthatólag 55 —60 mázsát ad hektáronként.

— Ez több mint szép — mondom Meidlik elvtársnak — de hát most már számoljon be az eredményekről

is, amelyek ilyen szép vállalásokra adnak lehetőséget. Belement. Hozta a könyveket. Így tudom meg, hogy a gazdaság tervezett szarvasmarhaállománya 1552 darab, a valóságban pedig 1621 darabbal rendelkeznek. Eb* bői a tervezett tehénállomány 560 darab, a fülekieknek viszont 657 tehenük van. De ugyanígy jól* állnak a sertésállomány-tervükkel is, amit 117°/o-ra teljesítenek.

Tehát, amint látni, ilyen bázisból lehpt vállalni, lehet teljesíteni a terveket. Ezen a téren jól is áll a gazgaság. Meidlik Róbert állattenyésztő nem kis büszkeséggel sorolja fel a háromnegyedévi tervteljesítésüket. Hogy csak egy pár mutatót eínlítsek ízelítőül, marhahúsból 119%-ra, sertéshúsból 121%-ra, a tojáseladási tervüket pedig 165%-ra teljesítik. A többi mutatókban is hasonlóan, jó eredményeket érnek el.

r- És takarmányok dolgából hogy állnak?

— önellátóit leszünk — mondja a zootechnikus. — S.ezt sok silőkészítéssel oldjuk meg (hogy a szálastakarmányokat pótoljuk, valamint azzal, hogy 111 hektáron vetettünk őszi keveréket, hogy mindjárt kora tavaszszal legyen zöldtakarmányunk.

' A

A takarmányozásról újra az állattenyésztésre terelődik a szó. A Fülek! Állami Gazdaság tehénállománya jó ami, a fejési átlagot illeti, ugyanis tehenenként 6,3 litert fejnek. De mint ahogy -az állattenyésztő mondotta, élesztősített takarmányok alkalmazásával több mint % literrel növelhetnék a napi teheuenkénti fejési átlagot. S hogy ehhez mi hiányzik? Nem sok valami, csupán az erjesztőkádak, de rövidesen ezekben sem lesz hiány, s így bizonyos, hogy valóra válik Meidlik zootechnikus terve.

Mint mondottam, a tehénállomány jó. Egyedüli hiányosság, ha ugyan így nevezhetjük, hogy eddig még nem sikerült felszámolniuk a gümőkórt. A 657 tehénből 262 gümőkóros, az összállományból (1621 db) pedig 419 állatot sújtott ez a betegség.

— Ebben az esetben a dokumentum alapján indulunk el, s úgy tervezzük, hogy 1964 végéig megtisztítjuk állatállományukat a gümőkórtól és jófajta, magas hasznosságé saját nevelésű

Németh Pál 100 hektárral megtoldotta vállalását

AZ ÉHES CSÉPLŐGÉP mohón nyeli a maglucernát a sztrázsnéi szövetkezet gazdasági udvarában. Mégis lassan fogy a nagy kazal, viszont a zsákok telnek, a szövetkezetesek nagy örömére.

Ontja melegét a vénasszonyok nyara. Teltek a bugák, érett a mag. Vagyis, minden megvan a jó aprómag-csépléshez.

— Idén jó termésünk volt, de, hogy lucemamagből is az legyen, arra már kevesen gondoltak — beszéli Nagy Dezső, növénytermesztési csoportvezető. — Más években kedvező időjárás mellett sem értünk el ilyen jó termést. A lucerna magfogása nagyon kényes. Ha esik az eső, a virágok nem termékenyülnek jól. Aszályos időben meg a magképződéssel, van baj. Baj volt az Is, hogy a fiatal lucernát nem hagytuk magnak, mert csak buján nőtt, de nem termett. Az öreg lucernának nem árt az eső. Nőhetne dúsan, mivel ritka, de felveri a gyom. Ám a sok akadály ellenére sem hagyhattunk' fel a termesztésével, mert igen nehéz magot szerezni; márpedig ezen a vidéken a legjobb tömegtakarmányt, a kukoricát leginkább lucernával tudjuk kiegészíteni. A lucerna adja a jó borjúszénát, a süldők takarmányzására kiváló szénalisztet és emellett gazdagítja a talajt. És ami a legfontosabb: a lucerna nyújtja a legnagyobb védelmet a gümőkór ellen.

— Csak nem orvosságnak használják?

— Nem éppen, mert nem gyógyít, de a betegséget megelőzzük vele. Ismeretes, hogy a szilázs savtartalma meszet von el az állat csontjár ból és egyoldalú etetés mellett csak egy megfázás jöjjön közbe, s kész a baj. Nem is beszélve arról,, hogy a fertőzés veszélye amúgy Is fennáll. A lucerna pótolja a meszet, s ezenkívül fehérjetartalmával fokozza a tejképződést és a húsgyarapodást.

— Ez így Igaz, de árulják el azt is, hogyan védekeztek a kedvezőtlen időjárás ellen, mert tudomásunk szerint mégcsak nem is öntözhettek..

— Ikersorosan vetettük a lucernát: az Ikersorokat egy széles sortávolság választja el a következő ikersortól. Ezáltal a széles sorközöket megsarabolhattuk, s a növényegyedekhez jobban hozzáfért a napfény, meg volt hely az elágazásra is.

A SZÖVETKEZET MECHANIZÄTORA, Jackó Ferenc megtoldja:

— A Csallóközben láttuk ezt a módázert, az ottani tapasztalatszerzés alkaimával. Ugyanis, a komplexbrigádok munkáját tanulmányoztuk.

NAGY IÖZSEF AGRONOMUS jó

gazda szemével tekint a dologra.

— Több szövetkezeti tagunk említette már, hogy érdemes lenne eladásra lucemamagot termelni. Egye. lőre az a célunk, hogy magunkat lássuk el vele. Ez az új módszer segítségével csaknem biztosra vehető. Ugyanis, a lucerna gyökerei mélyen lehatolnak a talajba és felveszik a vizet, csak tápanyagfelvételben van akadály, ha a felső talajréteg kemény. Ezért szükséges a sorközök sarabolása és az már természetes, hogy ezzel javul a talaj vízgazdálkodása is. Ezt a módszert-nagyon ajánljuk mindenkinek a lucernamag termesztésére. Mi kísérletképpen 6 hektárt vetettünk, s nagyon jól bevált. Kész tény, hogy - az ikersoros lucernamag-termesztés olyan új módszer, amely eredményes és követésre méltó.

CSURILLA JÖZSEF

Csak

rossz gazda

— Olyan szép ez a mag, mintha galamb válogatta volna össze — mutatja markában Heke Sándor a lucernamagot.

Ezek a brigádok érdekelték a terméseredmények elérésében is, nem csoda, ha okos elgondolásaikat a gyakorlatban hasznosítják. Régebben kinek jutott volna azelőtt az eszébe, hogy egyéves lucernáról magot fogjon? Most meg arról van ez a szép termés. Legalább négy-öt mázsát számítunk hektáronként. Természetesen, jövőre még többet, nem is1 számolva a kedvezőbb időjárással.

Heke Sándor növénytermesztő meg a lucernamag minőségét nem győzte dicsérni.

— Minden szem olyan szép, mintha galamb válogatta volna. Szorult szem nincs is közte.

— Nekem meg az tetszik, hogy az idén már pénz áll a házhoz, máskor meg nehéz ezreseket fizettünk a lucernamagéft — szólt közbe Bélán Ilonka, a bérelszámoló.

van

A gabonafélék idei gazdag termése a legképletesebben a hektárhozamokban nyilvánul meg. A járási szövetkezeti 'átlag hektárhozam ebben az évben 22,2 mázsát tett ki. Tavaly csak 16,42 mázsát értünk el átlagban. A hektárhozam emeléséhez főleg azok a szövetkezetek járultak hozzá, amelyek intenzív búzafajtákat és más terményeket vetettek be, nem kis mértékben azonban az a tény is, hogy különleges figyelmet fordítottak a vetőmag és a talaj előkészítésére, trágyázására és az agrotechnikai határidők betartására.

Azok az egységes földmüvesszövetkezetek és állami gazdaságok, me-, lyek a vetésnél a gabonaneműek intenzív fajtáit alkalmazzák, figyelemreméltó hektárhozamokat értek el. Például a pédeyi szövetkezet átlag 1 38,8 q-t nyert egy hektárról, Milhosty 33,5 mázsát, Nyizsníszlanec

32,7 mázsát, Barca 32,6 mázsát, és Kenyhec 31,2 mázsát. A velkáidai Állami Gazdaság átlag 31,9 mázsát ért el egy hektárról és Turhya 30,8 mázsát.

A gabonaneműek járási átlagos hektárhozama sokkal nagyobb lehetne, ha nem volnának nagyon alacsony hektárhozamokat elért szövetkezetek. Ezek olyan szövetkezetek, amelyek csak nagyon kevés figyelmet fordítottak alkalmas gabonafélék kiválasztására, a talaj őszi előkészítésére, trágyázásra, már akár istálló-, vagy műtrágyával és főleg az agrotechnikai határidők betartására. Csakis így magyarázhatjuk meg az alacsony hektárhozamokat, melyeket a 'következő EFSZ-ekben láthatunk: Visnícsaj 9,7 mázsa, Szvinyica 13 mázsa, Rákos 14,8 mázsa, Visnáhutka 13,5 mázsa, Visníklatov 13 mázsa. Ezek a szövetkezetek és még mások is, amelyek a gabonaneműek hektárhozamaiban nem érték még el a járási átlagot sem, nem hivatkozhatnak rossz talajra, mivelhogy reájuk is vonatkozik a mondás: nincs rossz talaj, csak rossz gazda!

Andreas Sándor, Kosice

Képünkön: balról jobbra Németh Pál ás Matonák András

(Kép és szöveg: Iván Sándor)*

Németh Pál a sebastovcei szövetkezet kombájnosa M a t on y á k András segéddel együtt vállalta pártunk XII. kongresszusának tiszteletére, hogy 600 hektáron csépeli ki a terményt.

A bodrogi szövetkezetben kezdték a munkát, aztán jártak Velkáidán, Bárcán, Polyanin és aztán mentek az északi járásokba. Többek között dolgoztak Velkélomnicén is. Nemrég beszélgettünk velük és örömmel újságolták, hogy több'mint 700 hektár gabonát csépeltek ki, ami 150 vagon szemest tesz ki. Azt üzenik a szövetkezetnek és állami gazdaságoknak, hogy a földet jól készítsék elő a kétmenetes aratáshoz, mert a gidresgödrös talaj megnehezíti a munkát.

Leleményes szövetkezetesek

Ha a parasztember bajba kerül, mindig talál utatmődot a felmerült nehézség megoldására. Leleményességgel segít magán. Ezt a jó tulajdonságot a szövetkezetek tagsága is örökölte. Erről tanúskodik az.alábbi két eset.

A vlki szövetkezetről széltében-hosszában tudják, hogy igen jól gazdálkodik. Az évi jnarhahúseledási tervet mártejlesítették. Jól állnak a sertéshús- és a tojásejadással, sőt abbéli feladatukban más EFSZ-eke't Is támogatnak. Ennek az eredményes gazdálkodásnak pedig igen egyszerű a nyitja: az állatállomány takarmányozásáról bőségesen gondoskodnak. Más szövetkezetekben például az őszi takarmányféléket főképpen azért vetik, hogy kora tavasszal legyen mit etetniük. A vlkiek is vetnek őszi takarmánykeveréket, az . idén például 30 hektáron, de ahogy Mikóczy Károly, a szövetkezet agronómusa mondja, erre csak részben van szükségük. A takarmány túlnyomó részét ugyanis silózzák és már tavasszal megkezdik a téli takarmány tárolását. A takarmányalapjuk gyarapítására ezenkívül más adottsó-gokat is kihasználnak. És itt derült ki, milyen ötletesek. _

A júri szövetkezetnek nagykiterjedésű rétjei vannak. Az Idén gazdag szénatermés ígérkezett, de ezt az értékes takarmányt munkaerőhiány miatt az a veszély fenyegette, hogy nem tudják lekaszálni. Megtudták ezt a

vlkiek, azonnal érintkezésbe léptek velük, s lekaszálták a rétet. Ilymődon négy vagon elsőrendű illatos szénához juttotak. A júriak azonban a tojáseladással igen elmaradtak, a vlkiek ellenben már évi tojáseladásukat teljesítették és még maradt is jócskán. így hát Igen könnyen- megtehették, hogy 24 800 tojást adtak a széna helyett.

Más szövetkezetekkel is élénk kapcsolatot tartanak fenn. A malinovóiak helyett 40 mázsa marhahúst adta* be, ennek ellenében ugyanolyan súlyban élőmarhát vásároltak tőlük.

— Hogyan született meg ez az’ élénk „kereskedelrpi“ kapcsolat a szövetkezetek között — kérdezzük Horváth Péter szövetkezeti elnököt.

— Nagyon egyszerűen — válaszolja. — Ha a szövetkezetek nem teljesítik az eladást tervet, a tagok nem kaphatják meg a családi pótlékot, ’ez" pedig igen érzékenyen érintené őket, Ezért hát minden szövetkezet igyekszik eladási tervét teljesíteni. Ha pedig valamely főtermékből hiány mutatkozik, érintkezésbe lépnek olyan szövetkezettel, ahol ebből felesleg van, és megegyeznek.

Amint a fenti két példa is bizonyítja, jól jár mind a két szövetkezet, de jól jár az állam is, mert a szövetkezetek nem maradnak adósait, eladási tervüket idejében teljesítik.

FÜRY JÖZSEF

f fomfätf 3

1962. október 17. ^

üszőkkel töltjük fel tehénállományunkat — fűzi a szót Meidlik elvtárs.

Ceruzát vesz elő, számolgat egy szeletke papíron. Bóllntgat is hozzá.

— Ez az egyik tervünk — folytatja kis idő után — a másik pedig néhány új istálló építése (két ikeristálló már készül)-s a gépi fejés meghonosítása. Ugyanis — magyarázza — eddig még csak tehénállományunk felénél van bevezetve a gépi fejés. Hogy eredményeinket fokozhassuk, jó szolgálatot tesz majd a dokumentum vitában elhangzott néhány javaslat megvalósítása is.

Tehát jó úton haladnak, s a XII. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukat is bizonyos, hogy jnaradéktalanul teljesítik. A lehetőségük megvan hozzá. Igyekezetben, akaratban, valamint a még jobbra való törekvésben pedig — amit azt a dokumentum vitája is bizonyítja — a Filakovoi A. G.-ban nincs hiány. —tó—