Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-10-17 / 83. szám
forradalmasítja a kukorica termesztését Az Agárdi Állami Gazdaságban azonban nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is gondolnak. Igyekeznek megteremteni a növénytermesztés oly értelmű szakosításának előfeltételeit, amely feltételezi, hogy egyes növényféléket több éven keresztül egy és ugyanazon területen termesszenek. Ebben a munkában a tudományos dolgozók népes csoportja is, akik között ott találjuk dr. Virág Árpádot, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docensét is, nyújt segítséget a gazdaságnak. A tudományos dolgozók több hektárnyi területen folytatnak kísérletezést abból a célból, hogy kitapasztalják, lehet-e vegyszeres gyomirtás mellett hat éven keresztül folyamatosan kukoricát termelni. A kísérletezés olyformán folyik, hogy három 'éven keresztül vegyszerrel — Hungazinnal — kezelik a kukoricát, s így a talajt abszolút értelemben gyommentesítik, majd a következő három évben ugyanazon a területen vegyszer és kapálás mellőzésével termelnek kukoricát. A tervezett hat évből már három év eltelt. A talaj" mentes a gyomtól, a kukorica pedig a mostoha időjárás ellenére is szép termést ígér. Véleményünk szerint minden jel arra mutat, hogy a további három év is pozitív eredményeket hoz. MIKOR, MENNYI VEGYSZERT HASZNÁLJUNK? Mint azt Szabó Józseftől, a Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos piunkatársától megtudtuk, a többéves tapasztalatok azt igazolják, hogy a vegyszer alkalmazása alapos áttekintést és megfontoltságot igényel. Hogy a talaj összetételéből kiindulva tudni kell, mikor mennyi vegyszert alkalmazzunk. Elsősorban is abból keli kiindulni, hogy a Simazin és az Atrazin a gyom gyökérzetére hat, illetve a gyökérzeten keresztül rombol. Ennek természetes következménye, hogy hatása csak abban az esetben tapasztalható, ha az bekerül, vagyis bemosódik a talaj felső rétegébe. Ez a körülmény pedig megköveteli, hogy a vegyszert olyan időpontban permetezzük, amikor nagyobb mennyiségű csapadékkal számolhatunk. Kötött talajok esetében legelőnyösebb a vegyszert ősszel, vagy kora tavasszal permetezni. Előnyös, mégpedig azért, mert a téli és tavaszi időszakban mindig több a csapadék mint más évszakokban. Minden esetre fontos, hogy permetezés előtt a talajt elmunkáljuk, 3 — 4 cm mélyen kultivátorozzuk. Majd az elmunkált kötött talaj minden hektárjára 1000 liter vízzel 8 kg Atrazint használjunk fel. Lazább talajokra előnyösebb a vegyszert tavasszal permetezni. Ugyanis, ha ősszel permeteznénk, fennállna annak veszélye, hogy a téli és kcratavaszi sok csapadék a nem kívánt mélységbe juttatná a vegyszert, s így csak a mélyebb gyökérzetü gyomnövényekre gyakorolna megsemmisítő hatást. Ebben az esetben hektáronként 7 — 8 kg Atrazint adagoljunk 1000 liter vízhez és azt a talaj elmunkálása, tehát kultivátorozása után permetezzük. Ha az említett két esetben a kukorica fejlődésének időszakában gyom is mutatkozik, vagyis azt tapasztaljuk, hogy a vegyszer permetezésével valamilyen oknál fogva nem értük el a várt sikert, akkor pótpermetezést is alkalmazzunk, tehát levélre is permetezzünk Pótpermetezéskor 1000 liter vízhez 2 — 3 kg Atrazint és 1 kg Dikonirt (mi Agrionnak ismerjük) használjunk a terület minden egyes hektárjára. Kivételes esetekben, például ha a vegyszert későn szereztük be, lehet közvetlen vetés előtt is permetezni. Ebben az esetben egy hektárra 1000 liter vízhez 6 kg Atrazint adjunk. Ha a vetés utáni időszakban száraz időjárás van, s így a közvetlen vetés előtt permetezett vegyszer nem akadályozta meg a gyomnövények fejlődését, s a talaj elgyomosodásának veszélye lép fel, akkor meg kell ismételni, mégpedig levélre a vegyszer permetezését. Ilyen esetben egy hektárra 1000 liter vízhez 4 kg Atrazint és 1 kg Agriont (Dikonirt) adjunk. Mint azt a tapasztalatok igazolják, az említett szabályok betartása egyik nagyon fontos előfeltételét képezi a kukorica eredményes vegyszeres kezelésének. Ennek dacára, sajnos sok olyan esettel találkozunk, hogy tájékozatlanság, vagy hanyagság következtében a vegyszert rossz időpontban permetezik. Sok gazdaságban csak akkor döbbenek rá, hogy a vegyszerrel is valamit tenni kell, amikor a kukoricát már a gyom „fojtogatja“. Persze ilyen helyeken aztán ha nem úgy sikerül, miilt szeretnék, a hibát nem magukban, hanem a1 vegyszerben, vagyis a vegyszeres gyomirtásban, mint módszerben keresik. .Szükséges tehát hangsúlyozni, hogy a vegyszer vetés előtti permetezésének elhanyagolása g csak a levélre való permetezése nem előnyös. (Levélre csak pőtpermetezést alkalmazunk.) Mégpedig abból a szempontból, hogy esetleges csap». ,j Ezzel a „házilag“ készült vegyszer-permetezővel — a* Agárdi Állami Gazdaságban — egy nap alatt 60 kh kukoricaföldet bepermeteznek dékhiány következtében a vegyszer romboló hatása nem érvényesülhet a gyomnövényekre, s így felesleges kiadásokkal terheljük a termelést. Éppen ezért csak abban az esetben használjunk gyomirtó vegyszert — csak levélre — ha esős időjárásra van kilátás. Ilyen esetben az elkésett munkánk is eredményeket hozhat. Ha a gyomirtó vegyszert csak levélre permetezzük, tehát, ha elmulasztottuk az őszi, tavaszi, vagy vetés előtti permetezést, akkor egy hektárra 1000 liter vízhez 4 kg Atrazint és 1 kg Dikonirt adagoljunk. A tapasztalatok alapján tehát arra a következtetésre jutunk, hogy a kukorica vegyszeres kezelése csak akkor előnyös, ha ezt a munkát szakszerűen végezzük. Ennek pedig egyik fontos előfeltétele az is, hogy már most, tehát az ősz folyamán szerezzük be a kukorica vegyszeres kezeléséhez szükséges Atrazin, Simazin és Agrion mennyiséget. PATHÖ KÁROLY Ősszel vetik a cukorborsót A Baranya .megyei termelőszövetkezetek még ősszel vetik el a cukorborsót, így korábban érik be a termés és előbb szállíthatják közfogyasztásra. A jól bevált módszer Tolnában is követésre talált, ahol — főleg Dunaföldvárott — a homokos, meleg talaj különösen alkalmas cukorborsó-termesztésre. (Szabad Föld) Megakadályozzák a gyümölcshullást A Szovjet Tudományos Akadémia növényélettani intézetének munkatársai különleges oldatot állítottak elő, amelynek permetezésével megakadályozzák a beérés Apróságok és leszedés előtti „gyümölcshulläst“. Az új szer ugyanis lényegesen serkenti a növények anyagcseréjét és fokozza azon vegyületek képződését, amelyek a gyümölcsöt a fához „rögzítik“. Az oldat a Szovjetunió valamennyi gyümölcstermő vidékén jól bevált. (Szovjetunió) Almon vagy drótaljon tojnak-e többet a tyúkok? A californiai 13. véletlen kiválogatással végzett hozamvizsgálatok alkalmával almon 172 tojás volt az átlag, drótaljon csak 155. Az előző évben hasonló volt az arány. (Feedstuffs) Takarmány és ivóvíz szagának szerepe a baromfi táplálkozásában Dr. C. V. Deyoe (Texas A. M. College) adatokat közölt egy dolgozatában arról, hogy milyen szerepe van a szagnak a takarmány és ivóvíz fogyasztásában. Általában megállapítható, hogy a csibék az ivóvizet illata szerint vagy elfogadják, vagy visszautasítják. Sikerült olyan kedvező illatot kialakítani, amelyet az állatok a legjobban szeretnek, ennek az EBPA jelzést adták. Kísérletben az illat javította a takarmányértékesülést, bár kis mértékben csupán, mégis tartósan. A kísérletek tovább folynak. (Feedstuffs)
