Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-10-17 / 83. szám

•■■^■^ezőgazdasági dolgozóink körében sokat1 vitatott kérdé- 1*1 sek közé tartozik a kukoricaterme^ztés új technoló- 11 I I 9iáía’ helyesebben az a kérdés, hogy lehet-e kapálás PV/J mellőzésével, vagyis vegyszeres gyomirtással kukoricát termelni úgy, hogy a hektárhozamok a talaj tápértékének emelkedésével párhuzamosan növekedjenek.

Ma már sokan vannak, akik a vegyszeres gyomirtással szerzett többéves tapasztalatukra hivatkozva, határozottan állítják, hogy a nagyüzemi kukoricatermesztésben a vegyszeres gyomirtásé a jövő. De nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy még mindig többen vannak a kukorica hagyományos ápolásának védelmezői, tehát azok, akik a kapálás mellett „kardoskodnak“.

Mindkét tábor a termelésben szerzett tapasztalataival érvel. A vegyszeres gyomirtás hívei az elért hektárhozamokra, a termelésre fordított munka mennyiségének lényeges csökkenésére hivatkoznak, és meggyőződésből állítják, hogy a növénytermesztés szakosításának és az ipari termelés színvonala elérésének egyik fontos előfeltétele, hogy a kukorica és más kapás« növények esetében is mielőbb általánosítsuk a vegyszeres gyomirtást, mint a nővérnek kezelésének leghaladóbb módját.

Érvelésekkel a „kapások“ sem maradnak adósak. Hivatkoznak tapasztalataikra, de főleg a mezőgazdasági szakirodalomra, amely a kapálás pozitív jellegét bizonygatva megállapítja: hogy a kapálás növeli a talaj vízbefogadó ^képességét; hogy megőrzi a talaj nedvességét; hogy meggátolja a talaj felszínének cserepesedését; hogy eldugaszolja, illetve betakarja a talajrepedéseket; hogy a talaj alsó rétegét védi a kiszáradástól; hogy élénkíti a talajbaktériumok tevékenységét; hogy elősegíti a talajban a szerves anyagok felbomlását; stb.

MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATOK

Magyarországon is hosszantartó vitartlőzte meg a vegyszeres gyomirtás széleskörű elterjedését. De a sok eszmecsere és kísérletezés eredményeként a mezőgazdasági szakemberek többsége ma már azt vallja, hogy a nagyüzemi kukoricatermesztés egyedül a vegyszeres gyomirtásra való áttéréssel oldható meg.

Abban, hogy a szomszédos Magyar Népköztársaságban a kukorica vegyszeres kezelése már nem csupán kísérlet tárgyát képezi, s hogy az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben többszáz, sőt helyenként többezer hektár kukorica ápolását az említett új technológia szellemében végzik, nagy érdeme van a MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Intézetének.

Szabó József elvtárstól, a mezőgazdasági kísérleti intézet tudományos munkatársától, áttekintést kapunk arról a szorgalmas munkáról, amelynek eredményeként sikerült meggyőzni a kételkedőket a kukorica vegyszerrel való kezelésének előnyeiről.

A- kísérleti intézet dolgozói 1956 —1959-es években, tehát négy éven keresztül végzett tudományos kutatómunkájukkal bebizonyították, hogy a kapálás pozitív hatásai közül csak a gyomtalanítás jelenti azt a tényezőt, amely hatással van a hektárhozamok nagyságára. De megdöntötték azt a nézetet is, hogy a vegyszeres gyomirtás a talajnedvesség elpárolgását és a talajszerkezet romlását idézi elő.

Az alábbi táblázat, amely a négyéves kutatómunka nyomán született, képet ad arról, hogy a kapálás és vegyszeres gyomirtás mellett hogyan alakult a talaj nedvessége.

Talajnedvesség százalékban kifejezve

10 cm mélys. 10 — 20 cm 20 — 30 cm között

Kapálás 14,1 % 17,4 °/o 17,8 %

Vegyszeres kezelés 14,3 % 17,5 °/o 17,7 °/o

Amint a tudományos kutatómunka eredményeiből látjuk, nincs okunk feltételezni azt, hogy a vegyszeres gyomirtás a talaj nedvességének csökkenését eredményezi.

Azt, hogy a kapálásnak a gyomirtáson kívüli más pozitív jelenségei nem realizálódnak a termelésben, vagyis nincsenek hatással a hektárhozamok nagyságára öt éven keresztül végzett kísérletezések eredményei igazolják, A mezőgazdasági kísérleti intézet öt éven keresztül egyforma előfeltételeket teremtett a kapált és a vegyszerrel kezelt kukorica számára. Tehát a kukoricát hasonló összetételű és tápértékü földbe, hasonló elővetemény után vetette. A műtrágyaadagok meghatározásánál néni alkalmazott kivételeket. A kapálással kezeit területre ugyanazt a fajta kukoricát vetette; amit a vegyszerrel kezelt területre. De a csapadék megoszlása sem biztosított előnyöket egyik módszer számára sem.

A kísérleti, területeken az 1955 —1959-es években, tehát öt év alatt a következő átlag hektárhozamok voltak;

A kapálással kezelt kh átlaghozama 90,22 q csöveskukorica A vegyszerrel kezelt kh átlaghozama 90,42 q csöveskukorica A kezeletlen kh átlaghozama 21,23 q csöveskukorica

Mint látjuk, szemléltetően bebizonyosodott, elsősorban is az, hogy a kapálásnak csak a gyomtalanítás szempontjából van jelentősége. De az eredmények meggyőzően bizonyítják azt is,.

A vegyszeres gyomirtás

hogy a vegyszeres gyomirtás nem a hozamok csökkenését, hanem némileg a terméshozamok emejkedését eredményezi.

i Az Agárdi Állami Gazdaságban szép termést ígér a vegyszerrel kezelt kukorica

4390 kh VEGYSZERREL KEZELT KUKORICA

A 16 000 kh szántóföldön gazdálkodó Agárdi Állami Gazdaság ebben az évben 5190 kh-on tejrmel kukoricát. S ebből mindössze 800 kh-ad ápol kapálással. Ezt is csak azért, mert ezen a területen a jövő évben búzát termel. Ez a példa is meggyőzően bizonyítja, hogy a vegyszeres gyomirtás itt már nemcsak kísérlet tárgyát képezi.

Zinger agronómustól megtudtuk azt is, hogy pár évvel ezelőtt még ők is kétségbe vonták a vegyszeres gyomirtás előnyét a kapálással szemben. Ezért 1959-ben csak 160 kh-at kezeltek vegyszerrel. Majd az eredmények láttán ezt a területet évről évre növelték, s ebben az évben már a kukorica 84 %-át Hungazin DT-vel és Hungazin PK-val kezelik.

Azt, hogy milyen munka- és anyagi megtakarítást jelent a gazdaságnak az említett új technológia alkalmazása, Zinger agronómus a következőképpen jellemezte:

— Kérdésükre valószínűleg kielégítő válasz lesz, hogy ezt a hatalmas kukoricaerdőt tavasztól betakarításig lényegében csak a kíváncsi vendégek serege látogatja. — Tehát a vegyszeres gyomirtás előnye nemcsak a kísérleti intézetben, hanem egy nagyméretű gazdaságban is bebizonyosodott. Erről meggyőzően tanúskodik az alábbi táblázat is, amely az 1960-as és 1961-es,év kh és hektárhozamait mutatja.

Az esetleges félreértések elkerülése végett szükséges megjegyezni, hogy a 61-es évi alacsonyabb hektárhozam a csapadékhiány következménye. Ugyanis míg 1960 júliusában 59,1 mm csapadék vagyis eső hullott a kukoricára, addig 1961 júliusában csak 23,4 mm. De a vegyszeres gyomirtás előnye a kapálással szemben 1961-ben is megmutatkozott, mert a vegyszer- • rel kezelt területen 24,4 mázsás hektárhozamot értek el, míg a kapált területen csak 20,6 mázsát.