Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-10-17 / 83. szám
. VI. ÉVFOLYAM • 30. SZÁM. ASZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE C ~~ i TARTALOM GÉPESÍTÉS Fortuník Frantisek mérnök: A kukorica betakarítás utáni feldolgozásának gépesítése . 1S3 NÖVÉNYTERMESZTÉS P a t h 6 Károly: A vegyszeres gyomirtás forradalmasítja a kukorica termesztését . . . 154 TAKARMÁNYOZÁS Blaho Rudolf mérnök: Becsüljünk meg minden répafejet . 156 V_______________J A kukorica betakarítás utáni feldolgozásának gépesítése 1. A fosztott kukoricacsövek ' szárítása A csuhélevelektől megfosztott kukoricacsöveket nálunk eddig rendszerint atmoszférikus szárítókban szárítottuk. Ez a szárítási módszer nagyon költséges és sok emberi munkát kíván (a gép kézi erővel történő megtöltése és kiürítése), s a kukoricacsövek szárítása sem volt a legjobb minőségű. Ez a módszer a gépesítés szempontjából sem a legmegfelelőbb. A kukoricacsövek hideglevegős vagy meleglevegős, ventillátorok segítségével történő szárít ás a haladóbb technológiát jelent. A szárításnak ezt a módját az elmúlt évben több mezőgazdasági üzemben sikeresen alkalmazták. Ezt a szárítási módot előnyösen alkalmazhatjuk: • a) tetőszerkezettel ellátott térségekben — színek, fészerek, fából készült dohányszárítók stb., • b) ideiglenes, hengeralakú szárítókban, a szabad ég .alatt. A kukoricacsövek ventillátoros szárítására az említett térségekben megfelelő berendezéseket szerelünk fel. Az utánszárítást végző berendezés a következő részekből áll: ventillátor, légcsatorna, rácsos szerkezetű padló. A ventillátort úgy helyezzük el a szénaszárító falába, hogy a rácsos szerkezetű padló hosszának közepére essen (a színek és a dohányszárítók használata esetén). A ventillátor mögötti nyílás enyhén szélesedjen. Erre a célra az SSV —1120 típusú ventillátort használjuk. A légcsatorna levegőt vezet a rácsból készült padló alá. Négyzetes keresztmetszetű és 3 — 5 méter hosszú. A csatorna tetejét, valamint a csatorna egyes részeit a rost szintjén deszkákkal takarjuk be, amelyeket szorosan egymás mellé helyezünk, hogy a levegő ne szivárogjon el. A légcsatorna fokozatosan laposodik, mert a rácsból készült padló feléig kell érnie. A rácsból készült padlót farudakból, vagy más kevésbé értékes anyagból készítjük el. Az egyes rudak közötti távolságok kisebbek legyenek, mint átlagosan a kukoricacsövek átmérője. A faanyag hiánya esetében csupán a rács keretét készítjük el, s 80 cm-es távolságokban egy-egy karót erősítünk a keretre, majd az egész területet dróthálóval töltjük ki. A rácsot 40 cm-re a talaj felett helyezzük el. A hengeralakú szárító olcsó és egyszerű berendezés. Köralakú, rácsos szerkezetű padlóból és utánszárító bc-Hengeralakú kukoricacső-szárító szalmabálákból rendezésből áll. A szárító falát szalmabálákból készítjük. A szárító kukoricacsövekkel történő telítésével egyidejűleg helyezzük mind magasabbra a szalmabálákat. A bálák egyes rétegeit 4 — 5 mm átmérőjű dróttal kötjük körül. Kedveződen időjárás esetén a szárítót kazalhoz hasonlóan ponyvával takarjuk be. Abban az esetben, ha a szárításra színt vagy fából készült dohányszárítót használunk* akkor a szárítóberendezést v hasonlóképpen készítjük és szereljük fel. A levegő fal melletti elszivárgásának megakadályozására javasoljuk, hogy a szárító falait a telítési magasság részéig szalmabálákkal vagy PVC műanyagból készült fóliákkal vonjuk be. A SZÁRlTÖ NAGYSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A szárító nagyságát, illetve az egy ventillátor teljesítményének kihasználására megállapított szárítótcrüiet nagyságát a kukoricacsövek nedvességtartalma szerint a következő tények alapján határozzuk meg: 0) ® ► V I i <g a c o C*U)C >3 « * oi Ol tn -*-* C co _ o a; c = 12.2 1-21? 2S* ~ °o =1 < 2 a. E <EE <3 £,£ £ 28 40 1.7 420 25 40 2,0 375 20 50 2.5 225 18 64 3,0 150 Fontos, hogy a levegő relatív nedvességtartalma a szárítás ideje alatt ne haladja meg a 80 'Á-ot. MELEGLEVEGÖS SZÁRÍTÁS Kedvezőtlen időjárás esetén a szárítás meggyorsítása érdekében a POV — 100-as meleglevegös agregáttal száríthatunk. Ez az agregát a levegő hőmér-> sékletét 5 — 10 Celsius fokkal növeli, s ezzel 45 — 60 %-ra csökkenti a levegő relatív nedvességtartalmát. így a szárítás minőségének növelését teszi lehetővé, mivel rossz időjárás esetén a hideglevegő egyenlőtlenül -szárítaná a kukoricacsöveket és alsó rétegeiben a mag kicsírázhatna. A ventillátoros hideglevegős vagy a melegített levegővel történő kukoricacső-szárítást akkor gazdaságos befejezni, ha a kukoricacsövek nedvességtartalma 18 — 16%-ra csökkent. Az ilyen kukoricacsöveket lemorzsoljuk és a gabonasilókban utánszárítjuk, hogy elérje a 14,5 S-nyi raktározásra alkalmas nedvességtartalmat. A kukoricacsöveket^ KUZBASS, illetve a TMÄN szárítókkal is utánszáríthatjuk. 2. A friss, morzsolt kukorica tartósítása Mezőgazdaságunkban kevés megfelelő szárító és tárolótérség van, s ezért a friss, morzsolt kukoricát a levegő kizá(Folytatás a 156. oldalon) 1 — csuhéleveliiktöl megfosztott kukori- 4 - drót cacsövek 5 — légcsatorna 2 — szalmabálák 6 - ventillátor 3 — ráesszerkezetü padló
