Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-10-17 / 83. szám

(Befejezés a 153. oldalról) rásával különlegesen előkészített ver­mekben is tartósíthatjuk. Ezen a téren jó tapasztalatokat szereztek a Velyké­­ulanyi Állami Gazdaságban, ahol 3 siló­veremben összesen 350 mázsa friss, mor­zsolt kukoricát tartósítottak. A SILÖVEREM ELKÉSZÍTÉSE A gödör alját és falait égetett téglával rakjuk ki, amelyet finom rétegben mal-A friss morzsolt kukorica silóvermek­ben történő tartósítása 1 — morzsolt kukorica 2 —-papír (csomagolópa­pír, újságpapír) 3 — szurok szigetelés 4 — égetett téglából készített fal 5 — földanyag 6 — szalmaréteg 7 — PVC anyagból készült fólia terral kötünk össze. Az így elkészített falra és aljra finom (körülbelül 0,3 cm) szurokréteget vonunk, hogy így a siló­vermet tökéletesen légmentesítsük és izoláljuk a talajnedvességgel szemben. A verem töltése előtt a falakat és a verem alját papírral (csomagolópapír­ral vagy újságpapírral) borítjuk be, hogy a kukoricaszemek ne értéktelenedjenek el a szurokkal történő közvetlen érint­kezés következtében. Az így előkészített silóverembe egyenesen a kukorica-beta­karításra átalakított gabonakombájnoktól szállítjuk a friss, morzsolt kukoricát. A silóverem telítését 24 órán belül be kell fejezni. A vermeket enyhén kidom­borodó alakban töltjük meg és PVC-ból készült fóliával légmentesen betakarjuk. A fólia széleit a falak mentén legalább 25 — 50 cm mélyre juttatjuk. A PVC-ból készült fóliát finom szalmaréteggel és porhanyós földanyaggal takarjuk be. Akkora silóvermeket készítsünk, hogy azok felnyitása után a kukoricát télen körülbelül 10 — 12 nap alatt, nyáron pedig 5 — 6 nap alatt etessük fel. A mi felté­teleink között a 100, 200, legfeljebb 300 mázsa befogadására elegendő silóver­mek felelnek meg a legjobban, amelye­ket Összefüggő csoportokban előnyös építeni. A silóverem falai a verem aljá­nak irányában enyhén lejtsenek. 200 má­zsa 25 — 35 % nedvességtartalmú, friss, morzsolt kukorica tartósítására 3 méter széles, 4 méter hosszú és 2 méter mély silóverem szükséges. FORTUNÍK FRANTISEK mérnök, a Rovinkai Mezőgazdasági Műszaki Kutatóintézet dolgozója Az ukrán vadászok eredményei Tavaly tartották az Ukrán SzSzK Va­­dászkongresszusát. Az ukrán vadásztár­sadalom 321 ezer tagot számlál, akik 14 935 kollektívába tömörülnek. A Köz­társaság Vadászai 73 klubot és 141 könyvtárat gondoznak, szakkönyveik szá­ma 31 ezer kötet. Az elmúlt évben 2510 állatetetőt szereltek fel, felállítottak 3361 sőzőt, összegyűjtöttek 257 tonna szénát, 175 tonna magvat és 213 ezer vesszőnyalábot. Az elmúlt 3 év folyamán vérfrissítés céljából sok szarvast, vad­disznót, mezei nyulat, őzet, fajdkakast, hegyi hófajdot, sokezer foglyot és fá­cánt telepítettek vadászterületükre. A vadorzókkal folyó küzdelemben szorosan együttműködnek a milícia tagjaival. Az elmúlt évben 982 orvvadászt lepleztek le. Az ukrán vadászok 10 millió 206 ezer hektár vadászterületen gazdálkodnak. (Ohota) Az idei szárazság kedvezőtlenül ha­tott nemcsak a takarmányfélék, hanem a cukorrépa fejlődésére is. Ennek kö­vetkeztében spk helyen a répafej-termés is lényegesen kisebb lesz. A répater­mesztési körzetekben az őszi lédús ta­karmányok legfontosabb részét a cukor­gyári répaszelettel együtt a répafej al­kotja, ami a télire készített silótakar­mány előállításában is fontos szerepet játszik. Igyekeznünk kell tehát a beta­karítást a lehető legkisebb veszteségek­kel elvégezni. Amint tudjuk a legnagyobb vesztesé­gét az okozza, hogy a répafej-halmokat kint hagyjuk a mezőkön és itt befülled­nek. Igyekeznünk kell tehát úgy szer­veznünk a szállítási munkálatokat, hogy a répafejek ne maradjanak hosszabb ideig a mezőkön, mint 3 — 4 napig. A ta­pasztalatok szerint a befülledéssel kap­csolatos veszteségek sokkal kisebbek, ha a répafejet alacsonyabb és szélesebb halmokba rakjuk. A vontatott répafej­szállítás következtében nagy tápanyag­veszteség következik be, s főként a leg­értékesebb tápanyagok, a fehérje- és a cukortartalom csökken. Ha a répafejet halmokban hagyjuk, akkor már az első hét nap alatt elveszíti cukortartalma 50 %-át. Minél hosszabb ideig marad a földe­ken, annál nagyobb a veszteség. A leve­lek penészedni, senyvedni, sárgulni, s vé­gül rothadni kezdenek. Elsősorban a levelek mennek tönkre, mivel töréke­nyek, több nedvességet és fehérjét tar­talmaznak, mint a répafej. A váltakozó hőmérséklet, vagyis a hűvös, fagyos éj­szakák és a meleg, napfényes nappalok váltakozása is hozzájárul a répafejek elértéktelenedéséhez. A zöldtömeg közé keveredett föld­anyag is csökkenti a cukorrépafej ta­karmányértékét. Ha száraz időjárás ese­tén a cukorrépafejek közé keveredett homok és agyag a betakarítás idején a 156 rÍHflf}/^fiS/Í0 1962. október 17. zöldanyag súlyának 5 —6 %-át képezi, akkor ez a százalékarány egy-két hét múlva, ha a cukorrépafejet továbbra is a földeken hagyjuk, még tartósan száraz időjárás esetén is 7 —10%-ra növekszik. A tisztátalanság növekedésével csökken a répafej takarmányértéke. A veszteség csökkentése érdekébe» tehát a répafejet minél hamarabb a silógödrökbe kell juttatni és ne várjunk arra, míg átvehetjük a cukorgyári répa­szeletet. Hiszen a cukorrépa földfeletti része egymagában is jól silózható, ha alaposan ledüngöljük és jól betakarjuk. Ha a lesilózott cukorrépafejet utólagosan cukorgyári répaszelettel akarjuk kiegé­szíteni, akkor elég, ha a ledöngölt répa­fejeket ideiglenesen 5 cm-es, egészséges pelyvaréteggel takarjuk be. Hasonlóképpen ügyelnünk' kell arra, hogy a 'friss állapotban etetett cukor­répafejet is gazdaságosan használjuk fel. A cukorrépafej fehérjedús takarmány, amely kevés szárazanyagot tartalmaz, tehát igen lédús. Ha önállóan etetjük föl akkor az állatok sokat esznek meg belőle, amíg náluk a telítettség érzését kelti. Olyan eseteket i6 ismerünk, hogy a fejősteheneknek állatonként és napon­ként 130 kg cukorrépafejet adtak. Az ilyen takarmányozás fehérje- és más tápanyagpazarlást jelent, s ezen kívül fönnáll a hasmenés előidézésének ve­szélye, amely csökkenti nemcsak a hízó­marhák súlygyarapodását, hanem a te­henek tejhozamát is. A cukorrépafejek gazdaságos, célszerű takarmányozása érdekében elegendő, ha a fejősteheneknek állatonként és napon­ként körülbelül 30 — 40 kg cukorrépa­fejet adunk, s ezt az adagot telítés vé­gett 2 — 3 kg szénával és takarmány­szalmával egészítjük ki. Mivel a cukor­répafej oxálsavat is tartalmaz, amely leköti a takarmányadagban lévő meszet, a cukorrépafej etetésekor számolnunk kell a takarmánymész rendszeres ada­golásával is. Ebből állatonként és na­­ponkét 80 grammot etetünk föl. BLAHO RUDOLF mérnök, a Nyitrai Állattenyésztési Kutató­intézet dolgozója , Becsüljünk meg minden répafejet

Next

/
Thumbnails
Contents