Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-09-12 / 73. szám
A nagy hozamok mesterei A lucsenyeci járásban most 3 favorit van: a Bolyki Állami Gazdaság, a koszihinadiplomi és a velikái szövetkezet. Mind a tárom gazdaságban átlagosan - a lucsenyeci járás termelési eredményeihez viszonyítva — jó hektárhozamokat ért el. A koszihinadiplomi szövetkezetről már írtunk, most Velikára látogattunk el. Július Palik könyvelő épp az eredményeket összegezi. Bizony meg lehetnek elégedve. Tavaly csak 48 vagon szemes termett, idén több mint 68 vagon gabonafélét gyűjtöttek a csűrbe. — Sosem volt még ilyen termés a határunkban — örvendezik Rufinyi Péter, szövetkezeti elnök. Közben megérkezik Danes Béla, agronómus is. Számítgatja az egyes dűlők hektárhozamait. A legjobb termést a Kasticed és a Kosúti búza adta, fölül 30 mázsán. A Kozma és az Urasági dűlőben 32 mázsás hektárhozamot értek el. Főimíi/er 3 1962. szeptember 12. — Jő hogy hoztad a vasakat — ugrik le gépéről Molnár Zoltán traktoros. — Mert már nagyon „fickándozik“ az eke ebben a csontkemény földben. — Hány hektárt szántott már meg vetés alá? — Még 'csak 70-et, mert most kezdtem, alig egy hete — mondja. — De tarlóhántást 140 hektáron végeztem. — Napi 10 hektáros teljesítmény nem is rossz ilj/en szárazságban — szól közbe a mezőgazdász. — Igaz, hosszabbított műszakban dolgozik, de akkor is... Reggel öttől este tízig hallani a DT zúgását a határban. Igaz, amint nevetve, bosszankodva elmesélték, más oldala is van a korai kelésnek, illetve a kései hazamenetelnek. Az útiőrök ugyanis szigorúan megbüntetik őket, ha lánctalpasukkal az országútra mennek. Más út viszont sehonnan sem vezet ide, mivel közbeesik a Sajó. u — Szántani kell, ha jövőre is enni akarunk, de őket az nem érdekli — mondja Molnár Zoltán. — A DT-met meg még nem tudtam eddig megtanítani szállani. Hát aztán így próbáljuk kikerülgetni egymást — nevet hozzá. — No de még egyet fordulok, és csak aztán cserélek vasat, — ugrik a gépre, s máris indít. A traktor mérgesen, morogva szalad előre. Az eke nyomában kisebb-nagyobb rögök ütik Tíz év eredményei köteleznek Tíz esztendő a történelemben nem nagy idő, azonban egy szövetkezet életében komoly határkő, az ember számára pedig egyharmad emberöltő. Ilyen szakaszonként visszapillantunk a megtett útra, elemezzük az elért eredményeket, hogy újabb lendületet vegyünk a további munkára. Ezt teszszük társadalmi életünk és nemzetgazdaságunk minden szakaszán és ez a helyes. Az Ipoly mentén a közelmúltban több szövetkezet — köztük a sahi is — az idei új kenyér ünnepével egybekötve elemezte a tíz év alatt megtett út eredményeit. — Gazdag eredményekre visszapillantó évfordulónkat a CSKP XII. kongresszusának évében tartjuk meg, amikor pártunk vitára bocsátotta a szocialista társadalmunk további fejlődéséről szóló távlatok dokumentumát. Eddigi eredményeink és a pártdokumentum arra köteleznek minket, hogy elkövetkező időszakban még alaposabb munkát fejtsünk ki e távlatok megvalósítása érdekében — jelentette ki Szikszai elvtárs, a szövetkezet elnöke. Milyenek is a megtett út eredményei, milyen lehetett a kezdet. — kérdezheti joggal az olvasó. Erre egyszerűen ez a válasz: — A kezdésnél 1952-ben 42 taglétszámmal 405 hektár mezőgazdasági területtel indult a szövetkezet. Máig a szövetkezet földterülete 589 hektárra bővült Mivel minden, eredmények elérése az egyre jobban fölfelé ívelő termelőmunkától függ, a megtett út eredményeit a termelés színvonalán mutatjuk be a legszemléltetőbben, ebből adunk itt ízelítőt, s ez igazolja az üzemszervezés hatékonyságát is. Ebbel! a szövetkezetben 1952-ben 122 szarvasmarhát összpontosítottak, ma pedig 387 darabra gyarapodott az állomány. Hasonló arányú az emelkedés a többi állatnál is. Azonban a legtisztább képet a 100 hektárra eső állatsűrűség megállapításánál nyerhetjük. Míg 1952-ben szarvasmarhából 30, addig 1962-ben 64, sertésből a kezdésnél 46, és most 95 darabot tartanak 100 hektáronként. A gazdálkodás értékelésének további pozitív tényezője a társadalmi feladatok teljesítésében nyilvánul meg. Vegyük talán az állati termékek eladási tervének teljesítését, annak tízéves összehasonlítását. Termék 1953 1962 Tej 29 000 lit. 240 000 lit. Tojás 15 000 db 200 000 db Hús 205 q 910 q (Az 1962-es húseladás a fajállatok kivételével értendő, ami év végéig 190 q-át tesz ki.) vetkezet összvagyona pedig 750 220- ról 8 382 217 koronára növekedett, ami 1117 °/o-os gyarapodásnak felel meg. Ebből a gazdasági épületek és a géppark értéke 4 500 000 koronára rúg. A pénzügyi terv bevételi része 1953-ben 1 050 000, 1962-ben pedig 4 millió koronát tesz ki. Míg 1953-ban növényi termékekért 480 000 koronát vételeztek be, addig idén 1800 000 koronát mutat a bevételi egyenleg. Állattenyésztési termékekért az első gazdasági évben 390 000, a tizedikben pedig 1992 500 koronát könyvelnek el. Kezdetben a szövetkezet munkatgységrendszerben, ma pedig magasabb, szilárd munkadíj rendszerben számol. Tíz évvel ezelőtt az elvégzett munkákra 387 000 koronát fizettek ki, idén ez az összeg 1600 000 — „Nagygépesek előre!“ — szól Jakab Lajos bácsi, a csoportvezető az új kenyér ünnepén, a szövetkezet fennállásának tizedik évfordulóján fölvonuló tagsághoz. Az állattenyésztés fölfelé ívelő termelése nagyon természetes, hogy a növénytermesztés színvonalának javítását követelte, anélkül el sem képzelhető a termelés egyenletes, tervszerű teljesítése. Nagyot nőtt a 10 év alatt az állatállomány pénzértéke is, amely a megalakulástól kezdve 673 százalékos gyarapodáson ment keresztül. A szökorónára növekedett. Ez a nyersbevétel 40 °/«-át teszi ki, vagyis minden egyes korona bevételt 40 fillér munkadíj terhel, amit a tagság teljes összegben havonta kézhez kap. Ha a földterület emelkedését összehasonlítjuk a tagság jövedelmének gyarapodásává, azt a képet nyerjük, hogy míg a földterület 28 °/o-kal nőtt, addig a tagság jövedelme több mint négyszeresére emelkedett 10 év alatt. Az elért eredmények mögött ott találhatók a dolgozó emberek. Egyszerű, de nagyszerű sági szövetkezetesek, férfiak, nők egyaránt, akik az elmúlt évek folyamán sok nehézségekkel küzdöttek meg, de mindazok ellenére hatalmas munkát végeztek. Egy kezdetleges gazdaságból nemzetgazdaságunk szempontjából szilárd, hasznos, ütőképes egységet kovácsoltak, építettek ki. Az akkori alapítótagok 10 esztendővel idősebbek. Némelyek haja megderesedett. A fiatalemberek férfiakká, a lányok asszonyokká lettek, de az alkotómunka . tüzében ezt észre sem vették. Most ünnepelnek. Az ünneplő alapítótagok közt ott látjuk Molnár Bélát, a szövetkezet kovácsát, Kucsera Rozáliát, Tóth Józsi bácsit, a zootechnikust, Csavojec Sándor bácsit, aki a lovakat kimondhatatlanul szereti. Szarka István kiváló tehenészt, Jakab Lajos bácsit a csoportvezetőt. Az itt fölsoroltakat a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági bizottságának elnöke Szebellai és Kazlov elvtársak emlékéremmel jutalmazták meg és mindegyiküknek átadták jó munkájuk elismerését értékelő oklevelet. Számos más tag pedig a szövetkezettől betétkönyvet kapott jutalmul. Munkában és eredményekben egyaránt gazdag 10 év telt el ebben a szövetkezetben, ami azzal zárult le, hogy maradéktalanul, időre teljesítették gabonaeladási tervüket, ugyanakkor az állati termékek eladási tervét is jóval 100 százalékon felül teljesítették, sőt a szövetkezet tízéves fennállásának tiszteletére vállalt kötelezettségüket is túlszárnyalták, a 36 mázsa sertéshúst határidő előtt átadták a fölvásárlóknak. Ezen kívül a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére 48 mázsa húst, 36 000 liter tejet és 9200 tojást adtak terven felül. Ezek után van mivel dicsekedniük. Az eredményes jó munkát végzett szövetkezet tagjait a helyi közművelődési otthon önkéntes kultúrcsoportja köszöntötte és szórakoztatta gondosan összeállított, mosolyt derítő műsorával. A kultúrműsor gyöngyszeme Arany János Fülemüle című verse volt a fiatal Mics Klára művészi előadásában. Azonban jól szerepeltek Balogh Lajos, Szikora János, Slezák Sándor, Varga István és a többiek is. Most, a szövetkezet tagjai tovább igyekeznek a megkezdett úton. Rövidesen hozzálátnak az 1963-as állattenyésztési terv összeállításához. Az a céljuk, hogy e hónap végéig ezt a tervet nyélbe üssék. így a helyes, mert a közmondás is azt tartja, hogy „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!“ A tíz év eredményei köteleznek. Hoksza István A szövetkezet elnöke és agronómusa eszmecsere közben A gabona betakarítása is jól ment. A szomszéd szövetkezetektől eltérően szót adtak a kombájnnak. Az SZK —3-as kombájn több mint 100 hektárt aratott. Ez természetesen kihatott a nyári munkákra is. A szövetkezetesek már a lent bugázzák. amíg a szomszédok még mindig a csépléssel bajlódnak -b-Nyolcezer munkaegység és ami mögötte van A számok között tekintélyes helyet foglal ela nyolcezres. Hátha megszorozzuk hússzal, mert ennyit ér pénzben egy munkaegység Trsztyicén. Igen. Nyolcezer munkaegységet, pénzben 160 000 koronát takarított meg a szövetkezet, mert mind a 800 hektárról kétmenetesen aratták le a gabonát. — Ez csak az egyik része — meséli örömtől sugárzó arccal Juhos Dezső, a szövetkezet agronómusa. Hozzá jön még 1000 zsák ára 10 koronájával, mert évenként ennyi ment tönkre a gabona szállítása alkalmából. — És még valami — toldja meg a szót Bartalos Lajos elnök. — Soha ennyi gabonánk nem termett, de emberi erő vajmi kevés kellett hozzá. A kombájn tartályából pótkocsikba ömlött a gabona, s ömlesztve szállítottuk a begyűjtőhelyre. Egyetlen szövetkezeti tag sem görnyedt a nehéz súlyú zsákok alatt, nem ölték erejüket a gabona magtárba vagy padlásra szállításával. Idén senkinek sem horzsolta le bőrét a kenderzsák. De póruljártak a kalászszedők. Szitkozódva járták keresztül-kasul a learatott táblát. Nekik sem kellett sokat görnyedniük. Sétálgattak napestig, mégsem telt meg a tarisznyájuk. Este aztán dünnyögve, elégedetlenül hazasompolyogtak. Elegük volt a keresgélésből. A kétmenetes aratás előnye tehát itt is megmutatkozott. A meglévő gabona mind a magtárba került, s alig akadt néhány kalász a tarlón. Mindez elősegítette, hogy terven felül 20 vagon búzát eladhatott a szövetkezet. Gazdag volt a termés, mégsem dolgozták agyon magukat az emberek. Sőt. Az elmúlt hetekben több mint 100 személy részvételével társaskirándulást rendeztek Szlovákia nevezetesebb helyeire. Két dolgozó a Szovjetunióba látogatott, 39 pedig Lengyelországba Soha ilyen dolga, lehetősége nem volt a mezőgazdasági dolgozóknak. Az új technológia széleskörű alkalmazása a falusi embert is új gondolkodásmódra serkenti, amely az élet szebbétételét szorgalmazza. S. G. — Mi a siker titka? — érdeklődünk. !— Természetes, a gabonát időben kell elvetni és kamatosán meghálálja a nitratációt. Azokon a táblákon, ahol alkalmaztuk a nitratációt, 4 — 5 mázsával magasabb hektárhozamot értünk el. — Hogy készülnek az őszi vetésre? — A traktorok, bár nehezen, de végzik a keverőszántást. Reméljük, idejében földbe kerül a mag. Kizárólag csak újfajta nemesített vetőmagokat vetünk majd. A velikái szövetkezet bizony rég nem látott hektárhozamokat ért el. Árpából 48 mázsás csúcshozamot is elértek. A1 gabonafélék átlagos hektárhozama 28,92 mázsa ami igen nagy eredmény a velikái határban. „Jó, hogy hoztad a vasakat!“, mondja Molnár Zoltán (baloldalt) traktoros. fel a fejüket. — Hengerezzük, tárcsázzuk, boronáljuk, egyszóval mindent elkövetünk a földdel, csakhogy jó magágyat tudjunk biztosítani — mondja Bodnár Imre mezőgazdász. Igen, ha enni akarunk, szántani kell, s a földdel is mindent el kell követni, hisz vannak gépeink, amelyek segítenek. Nem halogathatjuk a szántás-vetést, esőt várva, mert mindig jobb ha a mag már a földben van, mire megjön az eső. A lénártfalviak szántanak. A silózásról azonban mintha kissé megfeledkeznének. Pedig a kukorica lassan érik és a télen nagyon sok függ majd a silótakarmányok minőségétől is. Legsürgősebb feladat tehát szántani, silózni és vetni. -tojói fizet & lenmag s A N T A N A K Kemény a föld, de • A lengyel kereskedelmi hajóraj állandóan erősödik és ma a 18. helyet foglalja el a világ kereskedplmi hajózásában. Jelenlegi kapacitása 990 000 tonna. Lengyelország kereskedelmi flottája ez év végéig 52 új hajóegységgel szaporodik. 1939-ben csak 120 ezer tonna hajóűrrel rendelkezett az ország. a Szenzáció gyanánt hatott azUSA- ban egy, a múlt hetekben megjelent könyv, amelynek szerzői aggasztó adatokat közölnek az USA-ban terjedő antiszemitizmusról. így például 46 szövetségi állam 1152 egyesületéből 555 valamennyi zsidó származású tagját törölte, 136 klub pedig erősen korlátozza a zsidó származású tagok felvételét. A szállóda-tulajdonosok egyötöde nem ad szállást vendégnek, ha az illető neve nem tűnik előtte eléggé „ária hangzásúdnak. Az amerikaiak négergyűlölő rasszizmusa most már a zsidókra és nem egy helyen a szláv hangzású nevek viselőire is kiterjedt. • Egy angol gyárüzem igazgatója nemrég azonnali hatállyal felmondott két munkásnőnek, mert munkaközben állítólag „részegen támolyogtak". Két nappal később azonban visszavonta a felmondásokat, miután a két nő igazolni tudta, hogy nem voltak ittas állapotban, csupán az üzemi rádió zenéjére próbálták a divatos twist néhány tánclépését. Délfelé járt az idő. Bodnár Imre, a szövetkezet mezőgazdásza felcsatolta a frissen élezett ekevasakat kerékpárjára. Már éppen indulni készült, amikor találkoztunk. A silózás felől érdeklődtem tőle, de a válasz „még nem silózunk“ volt. — Két nap óta már a tizedik helyről hallom ugyanezt. — mondom neki. — Tudja mit? Jöjjön, nézze meg Molnár Zoltánt. — ? ? ? — ő szánt a DT-jével vetés alá. Neki viszem az ekevasakat, mert kutya kemény ez a lénártfalvai határ — teszi hozzá magyarázólag. így hát kerekezünk a vasútállomás melletti dűlőre. A DT éppen felénk közeledik. Megvárjuk.
