Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-09-12 / 73. szám

Eredményesen gazdálkodnak

0

lhallgatott már a cséplőgép búzása a pincinai szövetkezetben

— Az idei termés az aszály ellenére bőséges volt — mondja Kelemen Imre, a szövetkezet elnöke. — Az 520 hektáros szövetkezetünk 227 hektárról árpából 25 mázsát, búzából 23, rozsból 20 mázsát takarított be hektáronként. Csúcseredmény: egy 6 hektáros árpaparcella átlag 38,3 mázsát adott Most, a tarlóhántás elvégzése után teljes ütemben folyik az őszi talajelőkészítés.

— Idejében akarjuk az őszieket a jól előkészített földbe tenni. A kapások betakarítására is felkészülünk. A 26 hektár cukorrépából 20 hektárt öntözünk, ahol közel 400 mázsás hektárhozam várható.

Minden munkát jól megszervez a szövetkezet vezetősége a helyi nemzeti bizottság vezetőinek segítségével. Kitűnő az egyetértés és minden munkát közösen vitatnak meg. Fültanúja voltam egy megbeszélésnek, ahol a sürgős problémákat vitatták meg. A helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság jól együttdolgozik a szövetkezet vezetőségével.

— Ahhoz, hogy jő eredményeket érjünk el, nemcsak jó szervezésre, hanem rendszeres talajerőfokozásra is szükség van — szólt közbe Kelemen elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Évente szántóink 25 %-át istállótrágyázzuk és ráadásul az idén is 1600 m3 komposztot készítettünk.

Kevés olyan szövetkezet akad a lucsenyeci járásban, ahol hasonló módon gondoskodnának a föld termőerejének fokozásáról. Vajon mi az alapja, hogy évente meg tudják istállótrágyázni szántóik 25°/o-át?

Bizony, az istállótrágya-termelés alapja a szalma és a tervezett állatállomány. A pincinai szövetkezetesek minden esetben nagy gondot fordítanak a szalmabetakarításra és az állatállomány növelésére. Jelenleg a tervezett 480 helyett 500 állatot mondhatnak magukénak. így nem lehet baj a marhahúseladási terv teljesítésével a következő években, és elegendő istállótrágya jut szántóföldjeinkre is.

— Bizony, nagy szükségünk van az istállótrágyára — viszi tovább a szót az elnök —, mert szántóink nagy része vadvizes, homokos, humuszszegény. Csupán 100 hektár a jobb minőségű talaj, a többin pedig talajjavítást végzünk. A talajjavításra nagy gondot fordítunk. Hatvanöt hektáron a tavasszal fejeztük be az alagcsövezést. A jövőben további 150 hektáron végezzük el az ezirányú munkát. Megéri alagcsövezni a földet, mert ezen a talajon az idén is 36 mázsás árpahozamot értünk el. Talajmeszezést 20 hektáron végeztünk, ősszel további 30 hektáron meszezzük talajainkat.

A jövőben a szövetkezetben továbbra is túlsúlyban lesz a gabonatermesztés. S mint ahogy a pártdokumentum leszögezi, a növénytermesztés gyors fejlesztése megkívánja a nagy termőképességű vetőmag termelését, ők ennek megfelelően nagyhozamú gabonafajtákat vetnek. A tápanyagdús talaj és a nagyhozamú gabonafajták biztosítják majd számukra a bő termést.

Greman József könyvelő elismerően nyilatkozott a tagság szorgalmáról:

— Nem szeretek dicsekedni — mondotta —, de érdemes megemlíteni, hogy szövetkezetünk a CSKP XII- kongresszusa tiszteletére az évi tojáseladási tervet már eddig 100 °/o-on felül teljesítette. Tízezer tojás volt a kötelezettségvállalás, de az év végére 30 000 tojással lépik túl az évi tervet. E szép eredmény elérésében nagy

Az öntözést bőséges terméssel hálálja meg a cukorrépa

® Foto: Kaitor Pál

része van a két baromfigondozónak, ^ Karczag Dezsőnének és Varga József- L nek, akik becsületesen végzik az 1200 ä tyúk gondozását.

t Eddig a háztáji gazdaságból 13 376 darab tojás került dolgozóink asztalára. Legtöbb tojást Karczag József —

. 518 darabot —, Sós Ferenc 406, | Csonka István 190, és id. Deme Ferenc 100 tojást adott közellátásunk , számára. Az említett egyéneket a ' Jednota vezetősége tárgyi jutalom; ban részesítette.

A pincinái szövetkezet a Iehetősét geket jól kihasználva, a párt irányvonala szerint évről évre eredményesebben gazdálkodik. KAJTOR PÁL

iiiimumnn

Kétszeres siker

egy állami gazdaság kertészetében

A búcsúzó Nap bőkezűen ontja aranyló sugarait. A Kiserdő aljánál ennek ellenére nem lankad a munka üteme. Szaporán telnek a ládák a vidámkedvű asszonyok szorgos keze nyomán — haragoszöld paprikát, élénkpiros paradicsomot szüretelnek.

Ez az ötven hektáros kertészet paprikából 10, uborkából ugyanennyi, s paradicsomból pedig 12 vagonnyit adott piacra.

— S milyen kilátás mutatkozik a terv teljesítésére? — kérdezem Hegedűs elvtárstól.

Kicsit gondolkozik, saccolja a lehetőségeket, majd azzal rukkol ki, hogy a kertészet dolgozói 4000 ezer koronával túlteljesítik az előirányzott bevételt.

— Mi tette lehetővé a bevételi terv ily nagymérvű túlteljesítését?

— A dolgozók jó munkája, lelkesedése, no meg a vízforrások teljesmérvű kihasználása.

így sűríti össze a választ Hegedűs elvtárs. De arról szerényen hallgat, hogy ehhez a 12 esztendő során szerzet sok értékes tapasztalata is hozzájárult, s azt is hozzátesszük még, hogy a kertészeti dolgozók javarésze már tíz éve a kertészetben szorgoskodik. Baranyai Ágnes, M á t h é Ilona 10 -10 éve, C s e n k y Ernő 7 esztendeje, G r é c y Mária, S t u g e 1 Mária, Baranyai Jolán, Pallós Ilona, D i ó s i Borbála és Benefi Teréz ugyancsak régi, hűséges dolgozója a kertészetnek.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a tervezett bevételt 66 munkaerő helyett 54 munkaerővel sikerült elérni, s'tcözel másfél millió koronával emelni a Zseliezovcei Állami Gazdaság kertészetének idei bevételét, akkor ezt kétszeres sikerként könyvelhetjük el. Hát még ha elegendő lett volna a kertészet öntözőcsőhálózata ...?

ANDRISÉIN J. (Komárno)

Egv rövid beszélgetés

— Bizony háromnégy ekevasat is kell cserélni naponta — mondja Horváth Péter, a madari szövetkezet elnöke — de nem ez a fontos. Az a lényeg, hogy már alig van valami szántanivalónk.

Meglepett az elnök, őszintén szólva nem ezt : vártam. Mégpedig azért, mert a madari szövetkezet nem tartozott azok közé, amelyek idejében végezték volna a munkákat. Mondom, annál kellemesebben ért mindaz, amit az elnök így elöljáróban elmondott.

— Már vetettünk is — mondja Tóth András, agronómus.

— Repcét, vagy árpát?

— Repcét, 20 hektárt.

— S mennyi a terv?

— Ugyanannyi.

Ez azt jelenti, hogy már a repcemag jó helyen van.

— Az őszi takarmánykeveréket mikor vetik ?

Megint az agronómus válaszol:

— Előkészítettük a talajt 50 hektáron vetés alá. Csak napok kérdése, s minden őszi vetéssel végzünk.

Végül még az egyik fontos tényezőt veszem sorra: a takarmánykérdést.

— Mennyi silótakarmánya van jelenleg a szövetkezetnek ?

— Ügy 120 — 130 tonna körül lehet. Pontosan nem tudom megmondani, mert most is silózunk, s mindig több kerül a gödrökbe.

Befejezném, de az elnök még akar valamit.

— írja meg azt is, ha már a szövetkezetről ír, hogy lesz szépen kukoricánk is, de nem tudjuk hova tenni, mert a járási építkezési vállalat (OSP) már egy éve építi a szárítókat, s még máig sincsenek készen, pedig már csak a dróthálót kellene felszerelni. Ha nekünk lenne dróthálónk, már megcsináltuk volna, de így kénytelenek vagyunk megvárni, míg az említett vállalat megszán bennünket. Csak az a baj, hogy már nemsokára megkezdjük a korai kukorica törését, és még mindig csak várunk, várunk...

Reméljük, hogy a Komáromi JNB illetékes osztálya tudomásul veszi ezt a csekélységet és a madari szövetkezetben végre elkészül a kukorica szárító!

(-9S-)

Megalapozzák a jövő évi termést

Idén minden dicséretet megérdemelnek a kosicei járás szövetkezetei és állami gazdaságai, hiszen ebben az esztendőben rendkívül jó eredményeket értek el a gabonatermelés terén. Járási méretben az elmúlt évekhez viszonyítva 2 — 3 mázsával túlszárnyalták a hektárhozamokat. Különösen jól beváltak a magas hozamú gabonafajták. E téren elért eredményeik egyben köteleznek arra, hogy a jövőben hasonló jól gazdálkodjunk.

Mint készülnek a járás szövetkezetei és állami gazdaságai a jövő évi bő termés alapjainak lerakásához? Kasza után ekét jelszóval, a tarlóhántást idejében elvégezték és több helyen előkészítették a talajt a rozs alá is. Az ütemtervek szerint az őszi árpát szeptember 10-ig, a rozsot szeptember 25-ig, a búzát pedig október 20-ig földbe teszik. Jelenleg tisztítják, csávázzák és ellenőrzik a vetőmag csíraképességét. Azt akarjuk elérni, hogy minden mezőgazdasági üzem magashozamú rozsot és búzát vessen. Ebből a vetőmagból járási méretben elegendő van, tehát nem lesz semmi akadálya annak, hogy a kitűzött célokat valóra váltsuk.

Mivel a magas hozamú gabonafajták nagyon igényesek a talaj előkészítésére és a trágyázásra is, a rozs alá a földet már elkészítettük, hogy Vetés előtt jól megülepedjen. Műtrágyákból sem lesz hiány, s meg most, ősszel, a földterület minden hektárjára 1 — 1,5 mázsa nitrogént, 2 — 3,5 mázsa foszfort és 2 — 3 mázsa kálit adunk. Mindezek mellett nagy súlyt fektetünk az őszi keverékek vetésére is. A terv szerint az első résznek szeptember 10-ig be kell földbe kerülnie, a másodiknak szeptember 20-ig és a harmadiknak pedig szeptember 30-ig. Ezzel a módszerrel elérjük azt, hogy a tavaszi időben elegendő zöldtakarmányunk lesz. Az ilyen takarmányozás minden bizonynyal kihat a termelésre is.

Iván Ckánrint*

■ Jó kertészek — jó kertészet.

A vinyicai szövetkezet 10 hektáros kertészetét Varga Vince irányítja nagy szakértelemmel. Idei eladási tervüket 40 000 korona híján már teljesítették, ami a munka alapos megszervezésére mutat. A kertészetben dolgozó CSISZ fiatalok Kelemen Ilonka vezetésével versenybe léptek a szocialista munkabrigád büszke címért s ezzel vállalták a kertészetben előadódó összes munkát. Varga Vince főkertész, valamint a szövetkezet vezetői elégedettek a fiatalokkal. (Dimik Tibor, Vinyica)

■ Kitűnő termés. Régen fordult elő Velkékapusaniban ilyen hatalmas gabonatermés, mint az idén volt. Az elmúlt évi 67 vagonhoz képest, idén 180 vagonnyi termést takarítottak be. A szövetkezet vezetőinek legnagyobb gondot a termés elhelyezése okozott. De végülis sikerrel megoldották.

(Balogh Béla, Velkékapusani)

■ A Kravaninaddunajomi Mezőgazdasági Szaktanintézet is megnyitotta kapuját. Ez évben a szövetkezetek és az állami gazdaságok kétszerannyi tanulót küldtek a nevezett iskolába, mint az elmúlt évben. Csak a kertészeti szakon 35-tel szaporodott a diákok száma, amelynek nagy része lányokból áll.

Lőrincz József, Kravaninaddunajom)

■ Versenyeznek. A komárnói járásban augusztus 1-től versenyt indítottak az állatgondozók és a fejők részvételével. A tét: minden tehéntől egy liter tejjel többet naponta. A verseny feltételei az átlagos napi tejtermeléstől függenek: s dekádonként értékelik, és az értékelés alapján 200-1500 koronás jutalmakat kapnak a versenyzők. Az izsai szövetkezet állattenyésztési dolgozói is bekapcsolódtak ebbe a versenybe, s hogy jól dolgoznak, azt mi sem bizonyítja szebben, mint az, hogy már jutalmat is kaptak, mégpedig 300 koronát. (Kurucz Nándorné, Izsa)

■ Á drienovcei EFSZ-ben ismét Képes István a „Kiváló munkáért“ kitüntetést viselő traktoros vezet az őszi talajelőkészítésben. Ezidáig felszántott 130 hektár tarlót, 32 hektáron előkészítette a talajt a rozs alá, 10 hektáron az őszi búza alá és 7 hektáron a repce alá, amelyet már el is vetettek. Képes István még 206 hektárt szánt fel. A szövetkezetben nemcsak a talajelőkészítéssel állnak jól. Szép eredmény mutatkozik a máktermesztésben is. Másfél hektár területről eddig 154 zsákra való mákfejet szedtek.

(Andreas Sándor, Kosice)

Kiadja a Mázd-. Erdő- éa Vlzgazdaságl Minisztérium a Mezőgazdasági Kiadóvállalatban — Megjelenik hetente kötszer — Főszerkesztő: Pathő Károly — Szerkesztőség ás kiadóhivatal: Bratislava,

Suvorovuvá 18. — Telelőn: főszerkesztő 818 88. szerkesztőség 801 00. — Telefonközpont: 843 91, 811 10, SS0 93, — Belső vonalak: főszerkesztő helyettese: 638. Pollt. titkárság 884, mezőgazdasági r&rnUlJl/ZF osztály 632, «glt-prop. osztály 639 szakmelléklet 819 - Nyomja a Polygrafie« zävody, n. p., Bratislava, ul. Februárového vffazstvs 8/d. — Tarlaszti a Postai Htrlapszolgálat előfizetést felvesz „

. ér.fejrérz tryF/ mindén postahivatal éa kézbesítő. Külföldi megrendelésekéi a Postai HIrlapszolgálaí - sají,«jdyitell osztály . Praha !>■ JlndfiSská ul, léi. Intézi. « Előfizetési díj évente 36.40 Kés. K-10r2125I

4>

A legkisebb gondjuk is nagyobb

Néhány evvel ezelőtt a plástovcei labdarúgó-csapat egyet jelentett a legkeményebb ellenféllel az Ipoly mentén. Szálltak a napok, teltek az évek s aki régen járt Plástovcén azt gondolná, hogy azóta sokrétű gazdag sportélet van a környék legnagyobb falujában. Persze, tévedni emberi dolog — s tévedtem én is.

Járom a falut, érdeklődöm a sportélet iránt. De csak vállvonogatás, egy-cgy gúnyos megjegyzés a régi sportkejlvelők válasza. Ha Kiss bácsival, a testnevelés régi elnökével nem találkozom, nem találtam volna embert, aki őszinte véleményt mond.

— Szégyen ide, szégyen oda, meg kell mondani, hogy visszafelé fejlődünk. Eddig legalább a labdarúgócsapataink, az ifjúság és a felnőtt szerepeltek sikeresen a lévai járási bajnokság harmadik osztályában. De hogy mi ütött a „nagy csapatba“, magam sem tudom.

— Pedig a szövetkezet mindenben támogatja a sportot — szól közbe a hozzánk csatlakozó szövetkezeti könyvelő. Az utóbbi időben felszerelést is vásároltunk. Az autóbuszokat is mi rendeljük, mi fizetjük az utazáshoz. Természetesen szeretnénk, hogy a szövetkezetünk nevét viselő csapat vezetői elszámolnának bevételükkel is. Erre eddig még nem igen került sor. A szövetkezetünk taggyűlése már olyasmit is jóváhagyott, ami nem is a leghelyesebb, hogy félmunkaegységet kapnak égy-egy tréningén valc résztvételért a szövetkezetben dolgozf játékosok. Eddig nem nagyon voll szükség ilyen munkaegységek kifizetésére.

— Nem tudom mi lesz — sóhaj! Kiss bácsi — végre megkezdődött az új labdarúgó-pálya építése is, földgyaluval közel 6000 m3 földet túrtak el a pálya egyenlítésére, negyven ezer koronát is kapnánk a „Z“ akció keretében. A baj csak ott van, hogj nem nagyon van olyan, aki csinál ja, brigádmunkával segítse a pálya építését. Az érdektelenség tanújele, hogj legutóbb a labdarúgók egyszerűen nem mentek el Nyirovcére a bajnoki mérkőzésre.

— Aztán még minket okolnak, hogy nem rendeltünk autóbuszt — méltatlankodik a könyvelő. — Nekünk meg a kutya sem szólt, hogy menni akarnak.

Szandi Károly a kertészet traktoristája, az egyik legöregebb játékos fékez integetésünkre.

Vajon mi az ő véleménye.

— Hogy miért nem mentünk Nyírovcére? Mert nem volt elég játékos — vallja be őszintén. Nincs tréner, nincs tréning. Nincs taggyűlés, nincs szervezeti élet. De olyan sincs, aki a papírmunkát elvégezné, aki az átigazolásokkal törődne. Egyszóval rosszul megy, aminek mi játékosok is az okai vagyunk. Illetve ki más, amikor vezetőség jófoi nán nincsen. Sajnos a

közönség is csak itt-ott lézeng a mérkőzéseken.- Talán majd a HNB-on kapom meg a választ a hogyan-továbbra — bizakodom.

A nemzeti bizottság titkára előtt előhozakodom a hallottakkal. Az elvtársak csodálkozva néztek rám. Valami ilyesfélét olvastam ki tekinte: tűkből: „Ugyan, ugyan, újságíró elv- 1 társ, ha már feltartasz bennünket, miért nem valami komolyabb dolog iránt érdeklődsz?“

Nem tévedtem. Az elvtársak „félvállról" azt erösítgették, hogy a testnevelési szervezetnek jó elnöke van, csak a fiatalok rosszak. Azt is megtudtam még, hogy nem sok vizét zavar a CSISZ és a CSEMADOK-szervezet sem a faluban. Ott a fiatalok a bűnösek, ők nem akarnak... A nyomott hangú beszélgetésből azt veszem ki, hogy a HNB funkcionáriusai nem nagyon keresnek-találnak orvosságot a tömegszervezetek felélesztésére. Úgy látszik, hogy a legkisebb gondjuk is nagyobb, mint pl. a testnevelési szervezet jó munkája. Az természetes, hogy a HNB-nak vannak fontosabb politikai és gazdasági feladatai. Tény az,, hogy a gazdasági eredményeken a jelenben elégedettek

A handlovai Ipari Középiskola tanulói nagy kedvvel űzik az ejtőernyős sportot.

is lehetnek. Árra azonban már nem igen gondolnak, hogy a gazdasági fejlődés kerékkötőjévé válhat a kulturális élet paqgása.

Örvendetes tény, hogy a plástovcei szövetkezetben szép számban vannak fiatalok. Ez kell, hogy kétszeresen kötelezze a nemzeti bizottság funkcionáriusait is sokoldalú szórakozási és sportlehetőséget teremteni az ifjúságnak. Erre Plástovcén meg is van a lehetőség. Az EFSZ vezetősége az anyagi támogatástól sem fukarkodik, ha valamelyik szervezetnek segíteni kell. Viszont senki nem várhatja tőlük, hogy a komoly gazdaság gondok mellett még a szervezést is ok végezzék.

Ami a plástovcei fiatalokat illeti — olyanok azok mint mások, — fiatalok — tele jóval, rosszal. A felkaroáson múlik, a jó vezetéstől függ, íogy melyik úton járnak.

Ha a község vezetői még többet :örődnének a tömegszervezetekkel, köztük a testnevelési szervezettel is - nem hisszük, hogy ne találnának 'áradságot nem ismerő jó szervezőcet, vezetőket. A jó vezetés, irányítás íz alapja annak is, hogy a labdarúgás,

: mellette különböző más sportágak virágozzanak Plástovcén. —tó —