Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-09-12 / 73. szám
Évközi és eredményprémiumok a termelés fellendítői A prémiumokat, akár egyéni, akár kollektív prémiumról van szó, minden ágazatban két alapvető csoportba sorolhatjuk: a minőségi mutatók jobb teljesítéséért jolyósított évközi prémiumokra és az eredményességi prémiumokra, melyeket a terven felüli termelési eredmények és költségmegtakarítások alapján ismerünk el. Az évközi minőségi prémiumok fedezésére már a termelési és pénzügyi tervben külön pénzösszeget különítünk ki, ezzel szemben az eredményességi prémiumok vagy a terven felüli termelés értékéből, vagy az elért megtakarításokból kerülnek kifizetésre. Az évközi prémiumok operatív jellegűek s jelentőségük a munkafeladatok megoldása szempontjából felbecsülhetetlen. Fontos ösztönzők a munkaidő kihasználásának javítására, a minőség fokozására és különösen nagy igénybevételt jelentő feladatok elvégzésének biztosítására. Az eredményességi prémiumok a terven felüli eredményekből, illetve az elért megtakarításokból való részesedés jellegével bírnak. Mindkét prémiumfajta pénzben, méghozzá vagy százalékos öszszegben vagy fix összegben kerülhet kifizetésre. A prémiumok és az alapjutalom között meghatározott mennyiségben viszonynak kell jennállani. A prémiumnak mindig magasabbnak kell lenni, mint ■ tervezett jutalomnak, de nem haladhatja meg az elért eredmények, lHaÉsre megtakarítások összegét. lett a prémiumrendszernek könnyen érthetőnek, ösztönzőnek és a fő termelési mutatókhoz igazodónak kell lennie. Bevezetésük megköveteli a reális tervezést, a rendezett normákat és azt, hogy a szövetkezet megfelelő szervezeti és gazdasági szilárdságot érjen el. A prémiumrendszert az évi tervvel párhuzamosan kell kidolgozni és azt a taggyűlésnek kell jóváhagynia. A prémium feltételeit évközben csupán rendkívül indokolt esetekben szabad módosítani, viszont nem leltet dogma gyanánt sem kezelni, tehát a technika, a technológia, a szervezés stb. módosulásával arányosan helyesbíteni kell, akár a prémiumozott mutatók, akár pedig a prémium progresszivitása szempontjából. Külön fontossággal bír, hogy a prémiumrendszer alkalmazása álljon szórás kapcsolatban a szocialista versennyel, s a verseny eredményei kapcsolódjanak szilárd összegű prémiumhoz. A prémiumok magasságát és emelkedési ütemét a termelési ág jellegéhez és a bevezetésükkel elérni kívánt cél követelményeihez kell igazítani. A prémiumok alkalmazásának feltételei az egyes ágazatokban nem egyformák. Az állattenyésztésben, ahol a termelés nem áll olyan közvetlenül a természeti behatások alatt, nem csupán az alapjutalmat, de a prémiumokat is konkrétebben lehet az eredményekhez kapcsolni. A növénytermesztésben alkalmazásuk különösen a terven felüli eredmények pre-Az évközi és eredményprémiumok fellendítik a termelést, azonban nem szahad megfeledkeznünk a kész termények kezeléséről sem. Chrudimban a betakarított gabona bemelegedését és romlását a képünkön látható forgató-szellőztető géppel akadályozzák meg. -K. Sz.A prémiumok és az elért eredmények egymáshoz való viszonya szempontjából megkülönböztetünk lineáris és progreszszív prémiumokat. Lineárisnak azokat a prémiumokat nevezzük, hol a prémiumok összege, illetve százaléka azonos a különböző mértékű eredmények esetében is. Ezzel szemben a progresszív prémiumok abban állnak, hogy a nagyobb eredmények esetében a prémium lépcsőzetesen emelkedő százalékot desz ki. A prémiumok alkalmazásának szervezeti előfeltételei vannak; velük kapcsolatban bizonyos elveket be kell tartani. Az első követelmény, hogy a prémiumok gazdaságilag indokoltak legyenek. Emel-13.' '%7hrjft&4fsSh// 1962. szeptember 12. mizálásánál ütközik nehézségbe, mivel nehéz megfelelő biztonsággal megállapítani, hogy az eredmények elérésében milyen mértékben játszottak közre a természeti tényezők. A prémiumok alkalmazásának előfeltétele a kiszámítás minél nagyobbfokú egyszerűsége és a prémiumfeltételek könnyen érthető, áttekinthető volta. A prémiumrendszert lehetőleg komplex módon alkalmazzuk, azaz lehetőleg minél több ágazatra kiterjedően, nehogy a nem prémiumozott ágazatokban a munkakedv csökkentését vonja maga után. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a prémiumoknak az alapjutalom pausál-jellegü kiegészítését kell képezniök. Lehetőleg ne kössük a prémiumot túl sok mutatóhoz, s a progresszív prémiumok alkalmazásánál ne alkossunk túl sok lépcsőzetet. A növénytermesztésben az évközi prémiumokat főleg az agrotechnikai határidők betartásáért, a kulcsmunkálatok jó minőségű elvégzéséért, például a sikeres négyzetes vetésért, jó minőségű növényápolásért, kiváló minőségben betakarított takarmányokért, új technológiai eljárások bevezetéséért alkalmazzuk. A prémium formája lehet: a) az alapjutalom meghatározott százaléka, b) fix összeg. Az eredményességi prémiumokat a terven felüli hektárhozamok eléréséért, a tervezettnél jobb minőség kitermeléséért, az elért költségcsökkentésekért és a tervezett tiszta jövedelem túlszárnyalásáért lehet elismerni. Ezek közül a hektárhozamok túllépéséért járó prémiumok csupán azok között osztódnak fel munkájuk arányában, akik a termelésben ténylegesen résztvettek. A vezető dolgozók a megtakarításokból és a tervezett tiszta jövedelem túllépése címén részesülnek prémiumban. A terven felüli hektárhozamok elérésekor a prémium kiszámításánál célszerű a prémiumot két tételben megállapítani, éspedig a 110%-ig terjedő túltermelésért és az ezen felüliért külön. Azoknál a terményeknél, ahol nem a termelés mennyisége, hanem az előállítás és a piacravitel ideje vagy a termék minősége van döntő hatással a jövedelem alakulására, a prémiumot a terven felül elért jövedelem alapján számítjuk ki. Itt célszerű a prémiumot ugyancsak a 115 százalékig terjedő és az azon felüli túllépésért külön megállapítani. Mind a hektárhozamtúllépés, mind a bevételt terv túllépése címén folyósított prémiumnál alkalmazható a százalékban vagy fix összegben történő prémiumozás. Az egyes táblák közötti talajminőségi különbségek hatásának kiküszöbölésére célszerű a tervezett hozamokat táblák szerint diferenciálni. Az állattenyésztés és a nő vény tér-, mesztés közötti érdekazonosság biztosítására nagyon szükséges volna a növénytermesztési prémiumokat ahhoz a feltételhez kötni, hogy a növénytermesztés kitermelte-e az állattenyésztés számára tervezett minőségben és mennyiségben a takarmányokat. Az állattenyésztésben a hangsúly az eredményességi prémiumokon van. A termelés jellege itt jobb lehetőségeket ad mind a hasznosság szerinti jutalmazásra, mind pedig a prémizálásra. A prémizáiás ágazatonként eltérő. A tehenészetben premizáljuk a terven felül kitermelt első, második, vagy harmadik 100 liter között és a jutalmat lépcsőzetesen állapítsuk meg. Nem mutatkozik azonban annak szüksége, hogy a prémium összegét az alap jut alom 25%-a fölé emeljük. Prémiumozni kell az üszők időbeni fedeztetését is. Erre a célra a vemhesség megállapításakor adott egyszeri fix összegű prémium lenne alkalmas. A növendékmarhák esetében a terveit felüli súlygyarapodás a prémizálás alapja. A tenyészállatnevelésben premizáljuk az elért Elit A, Elit B és az I. minőségi osztályt, vigyázni kell azonban arra, hogy a prémizálás ne vezessen a tenyészállatnevelés egyoldalú hajhászására s ennek folytán lemaradjunk a hústermelési tervvel. Az állattenyésztésben kulcsfontosságú a takarmánymegtakarítási prémiumok alkalmazásának széleskörű bevezetése. Ennek akadálya eddig a megfelelő számítási rendszer hiánya volt. Ez csak úgy lenne megoldható, ha az állattenyésztésben bevezetnék az adagok megállapításakor a létfenntartő és a termelőadagok havonkinti kiszámítását. Dr. CSÉFALVAY GÁBOR, mezőgazdasági mérnök, a Csalovói Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára
