Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-09-09 / 72. szám

Készítsük elő és használjuk ki a cukorrépa betakarítását végző gépi eszközöket A cukorrépa betakarításának gépe­sítésében még nem értünk el olyan eredményeket, mint a gabona betaka­rításának gépesítésében. Igaz, hogy évről évre emelkedik a betakarítást végző gépek, rakodógépek és szál­lítóeszközök száma, azonban sokkal lassabb ütemben emelkedik mint a gabonakombájnok, szalmasajtolők mennyisége. Ezen kívül a meglévő cukorrépakombájnokat és rakodókat sem használjuk ki eléggé. MIT BIZONYÍTANAK A TAVALYI EREDMÉNYEK Az elmúlt évben a cukorrépa be­takarításának gépesítését főként a cukorrépakiszántésra összpontosítot­tuk. A legnagyobb területen — 2870 hektáron — a nyugat-szlovékiai ke­rületben végeztük el a cukorrépa kombájnos betakarítását. Ám még ez a nagy teljesítmény sem felel meg azoknak a lehetőségeknek, amelyek ezen a téren a kerületben rendelke­zésünkre álltak. Több mint 30 darab E-710-es jelzésű nagy teljesítményű kombájn egyáltalán nem ment ki a cukorrépaföldekre és többnyire a gépállomások gépszínjeiben állt, mi­vel a szövetkezetek nem voltak haj­landók megvásárolni őket. A munkába bekapcsolt 3-710-es kombájnok tel­jesítménye is alacsony volt, átlagban csupán ?8 hektár, és az SCZ jelzésű kombájn is csak 7,9 hektárról taka­rította be átlagban a cukorrépater­mést. Például a dunajszkásztredai járásban az E—710-es jelzésű kom­bájnok átlagos idényteljesítménye 43 hektár volt, miközben a kombájnok 15 %-a átlagban több mint 60 hek­táros, további 15 %-a 51—60 hektá­ros, 15 %-a 41—50 hektáros, 44 %-a 31 — 40 hektáros teljesítményt ért el, s csupán a kombájnok 15 %-a takarí­tott be 30 hektárnál kevesebbet, A kombájnok gyenge kihasználásá­nak okát az október 20-ig tartó szá­raz időjárásban, de főként a gépállo­mások tanácsadói szolgálata dolgo­zóinak, a cukorgyárak mezőgazdá­szainak, valamint a szövetkezetek és állami gazdaságok gépesítőinek gyen­ge aktivitásában kell keresnünk. De ennek ellenére Is 230 000 órával, ke­vesebb emberi munkára volt szükség, mint azelőtt. A gépesítés segítséget nyújtott az elmúlt évben a cukorrépának a föl­deken történő rakodásában. A T — 272-es rakodók, a szilonhálók és az NuJN —100-as rakodók több mint 55 000 tonna cukorrépát raktak teher­kocsikra. Azonban a rakodás gépesí­tésére nem használtunk ki minden megfelelő eszközt. Elégtelenül hasz­náltuk ki főként a m^rkolókanalas NuJN —100-as rakodókat és a szilon­­hálókat. MILYEN FELADATOK VÁRNAK RÁNK EBBEN AZ ÉVBEN Földműveseinknek ebbén az évben az eddigi gépeken kívül 400 új gépi berendezés segít majd a cukorrépa betakarításában. A gépi berendezés a 2 —OCN 1-es répafejelőgépből és a 2—VCZ jelzésű cukorrépaszedőgépből 611. Ezek a gépek lehetővé teszik a cukorrépa kétmenetes betakarítását. A rakodásban további 170 darab NR- 120-as rakodó és 1000 darab NuJN— 100-as adaptér segít. A meglévő és az újonnan vett gépi eszközök jó ki­használása Szlovákia egyes kerületei­ben a cukorrépa betakarításának tel­jes gépesítését teszik lehetővé az alábbi területeken: Nyugat-szlovákiai kerület 6000 ha, ebből 1500 ha kétmenetesen Közép-szlovákiai kerület 210 ha, ebből 60 ha kétmenetesen Kelet-szlovákiai kerület 380 ha, ebből 180 ha kétmenetesen A maradék területen a VRN-3-as traktorral vontatott cukorrépakiszán­­tóval kell elvégezni a munkát. Az egyenes és a többmenetes kom­bájnos cukorrépabetakarítás, a rako­dás gépesítése, valamint a cukor­­répa-kiszántóval végzett betakarítás jó előkészületeket és munkaszerve­zést, s megfelelő technológiai folya­matot kíván. A BETAKARÍTÁS TECHNOLÓGIAI FOLYAMATAI Mivel a betakarítás elvégzésére és a cukorrépa rakodására néhány fajta és típusú gépi eszköz áll rendelke­zésünkre lehetőségünk nyílik arra, hogy több technológiai folyamatot vezessünk be a gyakorlatba. A tulaj­donképpeni betakarítást végző gépek ebben az évben négy alapvető tech­nológiai folyamat alkalmazását teszik lehetővé. Ezek közül akármelyiket alkalmazhatjuk, csak az a fontos, hogy a munka szervezése, a munka­­folyamatok egysége és a gépek he­lyes beállítása és jó kezelése között összhang legyen. Másképpen csökken a gépesítés hatékonysága. KÉTMENETES BETAKARÍTÁS A GYAKORLATBAN Az idei betakarításban először ér­vényesítsük nagyobb mértékben az elmúlt években kipróbált ún. több­menetes cukorrépabetakarítást. Ta­pasztalataink, valamint a külföldi ta­pasztalatok is azt bizonyítják, hogy ez a betakarítási módszer főként a nehéz és a kötött talajokon igen jól bevált. A 30 mázsás kombájn helyett ugyan két gép dolgozik, de ezek a gépek lényegesen könnyebbek, ami lehetővé teszi, hogy a nedves talajon is dolgozzanak. A kétsoros 2 —OCN — 1-es répafejelőgépet az RS—09-es traktor vontatja. Ez e gép a répa­fejeket tartályába gyűjti és a cukor­répaföldek végén vagy a fordulónál állő pótkocsiba vagy szekérbe szórja. A tartály 300 — 400 m hosszúságú so­rok répafejeit képes magába foglal­ni. A hosszabb cukorrépaföldeken a tartály helyett traktorral vontatott pótkocsikat használnak, amelyek 1000 m hosszú sorok cukorrépafejének befogadására elegendők. Ott, ahol nincsen elegendő teherkocsi a cukor­répafejek elszállítására, a cukorrépa­fejeket a földek szélén halmokba gyüjthetik, ahol azonnal lasilózzák. A betakarítás második menetét a 2—VCZ jelzésű kétsoros répaszedőgép végzi, amely a cukorrépatesteket egyenesen a mellette haladó teher­gépkocsiba vagy pótkocsiba rakja. A cukorrépa kétmenetes betakarítása teljesen gépesített és lényegesen meggyorsítja a betakarítási munká­latokat. Hektáronként csupán 61 órai emberi munkát kíván, ami 165 órával kevesebb, mint a VRN —3-as répa­­kiszántóval végzett betakarítás, ami­kor a cukorrépa és a cukorrépafej rakodását kézzel végezzük. Ez a be­takarítási módszer azonban jó mun­kaszervezést és a cukorrépa, vala­mint a cukorrépafej folyamatos szál­lítását követeli meg. Ezért elegendő szállítóeszközre, 5—7 pótkocsival fel­szerelt traktorra van szükség (a szál­lítási távolság szerint). Mind a két gép teljesítménye kö­rülbelül 2 hektár 8 óra alatt. FEJEZZÜK BE AZ ELŐKÉSZÜLETEKET A cukorrépa gépi betakarítása meg­kívánja, hogy jól készítsük elő a gépeket, iskoláztassuk ki a gépek kezelőit, dolgozzuk ki a betakarítás munkatervét, és a növényzetet ké­szítsük elő a betakarításra. A GÉPEK ELŐKÉSZÍTÉSE Legkésőbb szeptember 10-ig be kell fejezni az összes kombájnok, répa­­kiszántók, rakodók, valamint a cukor­répa és a cukorrépafej szállítását végző eszközök javítását. Ügyelnünk kell arra, hogy a munka technológiája alapján a gépekből komplett gépcso­portokat állítsunk össze. Tehát elő kell készíteni a rakodókat, a cukor­répa rakodását végző markolókanala­kat, a szilonhálók keretét, a trakto­rok pótkocsiját stb. A GÉPEK KEZELŐINEK ELŐKÉSZÍTÉSE Az eddiginél sokkal nagyobb fi­gyelmet kell fordítanunk a gépek kezelőinek felkészültségére. Ez első­sorban a gépállomások tanácsadói szolgálatának feladata, amelynek mun­káját nem annak alapján kellene értékelni, hogy mennyi szövetkezeti és állami gazdasági dolgozó jelent meg az iskoláztatáson, és mennyi igazolványt adott ki, hanem annak alapján, hogyan használták ki szövet­kezeteikben a gépeket. Az elmúlt év­ben végzett ellenőrzés megmutatta, hogy a gépkezelők nem ismerték eléggé az E —710-es kombájn kezelé­sét és a gépek helyes beállításának módját, gyakran még az iskoláztatást végző tanítók — a gépállomás dolgo­zói — sem ismerték eléggé. A MUNKA TERVÉNEK KIDOLGOZÁSA A betakarítás tervének kidolgozá­sakor a legnagyobb súlyt a betakarí­tást végző gépek és a szállítás ösz­szehangolására kell fektetnünk. Fő­ként a következő elveket kell szem előtt tartanunk: 1. A kiszántott és az elszállított répa mennyisége között nem szabad nagy különbségnek lennie. Megfelelő az egy-kétnapos tartalék. Máskülön­ben kiszáradásból eredő veszteségek keletkeznek. 2. A betakarítás első napjaiban*­­körülbelül október 10-ig a betakarítás és a szállítás üteme lassúbb legyen, de október 10-től teljes ütemben hozzá kell látni a cukorrépa szállí­tásához. A kezdetben érvényesített lassúbb ütemű betakarítás azért szük­séges, mivel a cukorrépa fiziológiai szempontból még nem érett, és a cukorgyári rakodókon igen gyorsan rothadásnak indul. 3. A kombinált betakarítógépek és rakodók csak akkor érhetik el a ter­vezett idényteljesítményt, ha a beta­karítás egész ideje alatt, tehát kez­dettől fogva dolgoznak. A NÖVÉNYZET ELŐKÉSZÍTÉSE A betakarítás megkezdése előtt ■ cukorrépa vetésterülete sajnos gyak­ran igen elgyomosodik. A bonyolult cukorrépakombájn szerkesztői a gé­pet a cukorrépa betakarítására szer­kesztették, nem pedig a gyomok be­takarítására. Ezért a gyomnövényeket el kell távolítani. Mielőtt hozzálátnánk a cukorrépa gépi betakarításához, először a for­dulóknál cukorrépakiszántóval beta­karítjuk a termést, hogy a kombinált cukorrépabetakarítógép, valamint a cukorrépafejelőgép a cukorrépa meg­csonkítása nélkül dolgozhasson. M. Bártól Köztudomású, hogy idén számos mezőgazdasági üzem olyan magas terméshozamokat ért el egyes ga­bonafélékből, amilyenre emberem­lékezet óta nincs példa. A helyes agrotechnikán kívül hozzájárult az eredményhez a nagy termőképes­­ségü vetőmagvak alkalmazása, ame­lyet jórészt külföldről szereztünk be. Ilyen vetőmag többek között a Bezosztája búzafajta, amelyről a nyáron több helyről jó hírek érkeztek. Az alábbiakban ismertet­jük a Bezosztája és más nagyho­zamú búzafajta nemesítésének tör­ténetét. Hazánkban széles körben ismerete­sek Pavel Pantelejmonovics Lukja­­nenko akadémikusnak, a szocialista munka hősének az őszi búza nemesí­tésében elért eredményei. A micsu­­rini elvekből kiindulva, kiváló búza­­fajtákat tenyésztett ki és - mint a hozamok növelésének egyik fontos eszközét — a mezőgazdasági termelés szolgálatába állította. Több mint 30 éve dolgozik P. P. Lukjanenko a krasznodari szelekciós állomáson, amelyet 1955-ben mező­­gazdasági tudományos kutatóintézetté Nagytanul búzafajták a termelésben ini@l|MQDGMDASÁGÁBDL Földműves 1962. szeptember 9. szerveztek át. Az általa, vagy a ve­­letése alatt előállított fajták közül L1 az állami fajtakísérletben elisme­rést kapott. Valamennyit fajtakör­­setbe osztották. Ezek a fajták a kö­vetkezők: Ferrugineum 622, Kraszno­­iarka, Pervenec, Kubanszkaja 131, subanszkaja 122, Szkoroszpelka 1, Sovcukrainka 85, Novoukrainka 84, Szkoroszpelka 3, Bezosztája 4 és Be- Eosztája 1. Ezenkívül P. P. Lukjanen­­tónak több más őszi búza fajtája szerepel jelenleg az állami fajtakísér­letben. A Bezosztája 4 és a Szkoroszpelka i fajtákat 1955-ben ismerték el. Ezek íozama lényegesen nagyobb a koráb­­>an elismert fajtákénál. A kraszno­­lari terület krasznogvargyejszki kí­sérleti telepén a Bezosztája 4 — öt-A Bezosztája kalásza és a szemek D. P. Lukjanenko Lenin-díjas akadé­mikus, a Szocialista Munka Hőse a2 íltala előállított új búzafajta, a „Hib­rid 18“ kísérleti parcelláján. (Zsulepova felv.) évi átlagot véve alapul — hektáron­ként 4,9 mázsával termelt többet, mint a Novoukrainka 84 (a Novouk­rainka 4 — ugyanezen a kísérleti telepen — 51, illetve 50,4 mázsás hektáronkénti termést adott. 1959- ben már mintegy 1 millió hektár területet vetettek be a Bezosztája 4 és a Szkoroszpelka 3 vetőmagjával. E fajták előnye a szilárd, megdőlés­nek ellenálló szalma a rozsdaellen­­állóság és a korai beérés. Ezek a faj­ták nagyszeműek, a belőlük készült liszt igen jó minőségű. A Bezosztá­ja 4 nemesítő-javító tulajdonsággal rendelkezik. A Szkoroszpelka 3 öt­hét nappal korábban érik be, mint a Novoukrainka 85 és 84, ami lehetővé teszi, hogy az aratást hamarabb kezdjék, a felszabadult területet pe­dig másodvetésü kukoricával vessék be. A tudós-kutató fáradhatatlanul dol­gozik a búzafajták tökéletesítésén. Bebizonyította, hogy a hibridfajtáknál megismételt egyedkiváiasztással nem­csak a minőséget lehet javítani, de új, értékes fajták is előállíthatok. A Bezosztája 4-et a szovjet szelekciós munka kiemelkedő eredményeként ismerték el. Ügy tűnt, ennél jobbat mér nem lehet előállítani. De nem így történt. P. P. Lukjanenko meg­ismételt egyedkiváiasztással új, az éddiginél termékenyebb vonalat kí­sérletezett ki. Üj fajta jelent meg — a Bezosztája 1. Ez a búza a korábban elismert 35 — 50 q-ás hektárhozamon­­kénti termést adó fajtáknál 10 — 12 q-val nagyobb termést hoz. A krasz­nodari terület labini kísérleti telepén a Bezosztája 1 négyéves átlagban hektáronként 55,2 q termést adott, vagyis 14,1 mázsával többet, mint a Novoukrainka 84. Az új fajta a Szovjetunió más te­rületein is bőven terem. 1960-ban a rosztOvi terület szemikarakórszki és celinszki kísérletig telepein a Bezosz­tája 1, 64,6, illetve 65,3 mázsát adott hektáronként. Különösen kiemelkedő eredményeket értek el ezzel a fajtá­val Kirgizia öntözött területein. A ka­­rakolszkl kísérleti telepen háromévi átlagban 66,3 mázsás termést taka­rítottak be hektáronként, 1958-ban pedig 80,1 mázsát, azaz 35,2 q-val többet, mint a korábban elismert Eritroszpernum 9 fajtánál. Ilyen nagy termés mellett is az új fajta szalmája alacsony és szilárd maradt, nem dőlt meg. A Bezosztája 1 rövid tenyészidejű, koránérő fajta. Jó tulajdonságaihoz tartozik a fekete és barna rozsdával, továbbá a porüszöggel szembeni el­lenállóképessége, lisztjének kitűnő minősége, kiváló nemesítő, javító képessége. Kalásza jól benőtt, acélos, nagyszemu fajta. Az egy kalászon termett szemek össz-súlya 0,6 —1,0 gramm között ingadozik, egyes évek­ben eléri az 1,3 grammot. Ezermag­­súlya a termesztésére kijelölt körze­tekben 36-45 gramm. Ezt az új fajtát Észak-Kaukázus­­ban, Ukrajnában, a Kaukázuson túl és Közép-Ázsia 12 kerületében termesz­tik. P. P. Lukjanenko sokat fáradozik a szelekciós munka metodikájának tökéletesítésén. A hibridzáció idejének lerövidítése és a legéletképesebb hib­ridek számának nevelése érdekében a keresztezéseknél új, csoportos bepor- . zási módszert dolgozott ki, amit szé­les körben alkalmaznak a Szovjetunió kutatóintézeteiben. Jelenleg a búza hibridizációjának új módszereit ta­nulmányozza, többek között a nem kasztrált virágú búza beporzását olyan kevert virágporral, amelybe idegen fajták virágporát is belekeveri, továbbá a korai nemzedékek hibrid­jei előállításának új módszerét, ame­lyekkel a búza fehérjetartalma nö­velhető. Ugyancsak kidolgozás alatt van a fagytűrő búzafajták szelekciós mód­szerének néhány kérdése. P. P. Lukjanenko sokéves termé­keny munkáját nagyrabecsülik. A szelekciós munkában elért kiváló eredményeiért 1958-ban a Szocialista Munka Hőse kitüntetést kapta. A sze­lekciós módszerek kidolgozásáért a nagy termőképességű, jó lisztminő­ségű őszi búzafajták létrehozásáért a fajták széleskörű elterjesztéséért 1959-ben Lenin-renddel tüntették ki. P. P. Lukjanenko azokhoz a tudó­sokhoz tartozik, akik szoros kapcso­latot tartanak a kolhozokkal és a szovhozokkal, nagy gondot fordítanak az új fajták termesztésbe való gyors bevezetésére. Ennek eredményeként az 1959-ben' fajtakörzetbe osztott Be­zosztája 1 fajtát 1960-ban mintegy 125 000 hektárról takarították be, 1960 őszén pedig már több mint fél­millió hektáron vetettek ilyen magot. Lukjanenko folytatja munkáját. Je­lenleg az őszi búza termőképességé­nek további növelésén új, még na­gyobb hozamú fajták előállításán dol­gozik. Kiváló termőképességű, nagy kalászú virágbő megdőlésnek és rozs­dának ellenálló a sztyeppéi aszályos körzetek számára pedig fagy- és szárazságtűrő fajtákat állít elő. Ve­zetése alatt felújították a kemény őszi búzák megdőlésének ellenálló, nagy termőképességű, jó lisztminő­­ségü fajtáinak szelekciós munkáit. Az új, nagy termőképességű őszi búzafajtákat teljes mértékben fel kell használni a gabonatermesztés meny­­nylségének gyors növelése érdekében. M. PRUCKOVA, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa

Next

/
Thumbnails
Contents