Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-09-05 / 71. szám
1970-ig elérik az ipar színvonalát Szombaton délután két óra. Az Aranykalász szövetkezet funkcionáriusai pontosan kezdik a szokásos heti megbeszélésüket. Olyan forma ez, mint bármely más gyűlés. Vagy talán mégsem egészen? Nem. Nem egészen ... Hogy miben különbözik más tanácskozásoktól? Abban, hogy nem egy mereven fegyelmezett gyűlésen vesz részt' az ember, hanem ahol minden egyes felvetett problémánál tizenhárom sokoldalúan gondolkozó gazda vitatkozik, fontolgat, amíg pontot tesznek egy-egy felvetett kérdés lezárására. Ezek lennének aLok a 7 — 8 évvel ezelőtt bólintgató emberek...? Csak az arcuk az. Talán a hajuk, bajuszuk deresebb is kicsit. De szemük, belső énjük, fiatalos tűzben ég, lángol bennük a tenniakarás. Ma már mindnyájuk gondja „a mi szövetkezetünk“. — Nem véletlen ez a pontos megjelenés? - érdeklődöm az elnöktől. — Nem! Az utóbbi időben így van éz mindig. — A többi tagok is ilyen fegyelmezettek? takarítottunk meg a lakóházépítésnél. A szövetkezet most építi az első emeletes házat négy család részére. A jövőben főleg ilyen házakat építünk. A HNB pedig a szövetkezeti lakásépítkezést szorgalmazza. A vízzel való gazdálkodás — Bátran mondhatjuk, hogy a termelés fokozásának itt vannak a legnagyobb tartalékai. Egyelőre mindössze 200 hektár területet öntöznek. Két év múlva azonban elkészül a 14 méter széles, Nagy-Dunát a Kis- Dunával összekötő csatorna. Már az 1964-es évben újabb 214 hektárt öntözhetünk. 1968-ban viszont már az egész mezőgazdasági területünket, azaz 1300 hektárt. így aztán hadat üzenünk a szárazságnak Az űj csatornának az is előnye lesz, hogy különböző duzzasztó gátak segítségével a víz saját nyomással csöveken keresztül jut el a határ minden részébe. Most például mindössze 20 hektáron termelhetünk takarmánykáposztát az öntözés miatt. Ha legalább 100 hektáron termelhetnénk, sokat Épül az emeletes ház — Egy kis kilengés néha még akad, de általában a munkaerkölccsel nincs baj. Pedig ez nagy szó kétéves .házasság után. Kevesen gondolták, hogy a három falu népe ilyen gyorsan összeszokik. — Akkor az Aranykalászban nem is lesz probléma 1970-ig elérni az ipar színvonalát? — Annak nagy a farka - komolyodik el az elnök. - Amikor a vitára bocsájtott dokumentumot először olvastam, nem nagyon hittem benne. De amikor alaposan áttanulmányoztam, átgondoltam a mezőgazdaságra vonatkozó fejezetet, lehetségesnek tartottarré Mert vegyük csak sorjába a mezőgazdaságra vonatkozó részt, aztán meglátja, hogy tényleg megvannak az alapjai a gyorsabb fejlődésnek. Helyes gazdálkodás a földdel — A földalapot nem nagyon bővíthetjük. De elég nagy földterületet segítene a takarmányalapon, illetve a tejtermelés emelésén. A gépesítés és a vegyszeres gyomirtás- Itt a vásár nemcsak rajtunk áll. Ami a vegyszereket illeti, meg kell mondanunk, hogy még nem a legtökéletesebbek. Szerintünk, illetve a tudományos megállapítás szerint is a Szimazin pl. rontja a talaj szerkezetét. Mi ebben az évben atracint használtunk 70 hektáron. A jövőben még nagyobb területen használjuk ezt a gyomírtószert. Szívesen veszünk mi minden újat. De a kísérleti állomások feladata lenne, hogy jobban kipróbálják a vegyszereket és a takarmányt tartósító vegyi anyagokat. Ami a gépesítést és a gépek maximális kihasználását illeti sem egyszerű a dolog. Mivel hazánkban kevés a szántóföld, maximálisan ki kell használni a földalapot. Ez azt jelenti, hogy a növénytermelést nem gépesíthetjük a hektárhozamok rovására. Gabonaneműek termesztésénél már rendelkezünk megfelelő gépekkel. Itt minden munkát komplex gépesítve végzünk. A növénytermesztés más szakaszain sok függ a gyomírtószerek tökéletesítésétől és gépiparunktól. Sok esetben a vetőgépek más méretűek mint a betakarítógépek. Például nálunk legjobb a cukorrépát 42 cm-es sortávolságra vetni, hogy a répalevéi jobban elborítsa a földet és ezáltal kisebb legyen a kipárolgás. De mivel vetőgépeink nincsenek csak 45 cm-es sortávolságúak, kénytelenek vagyunk így vetni. A gyors fejlődés útja, hogy ne a mezőgazdaságunk igazodjon a gépiparhoz, hanem fordítva. Vagyis legyen a vetőgép, megmunkálógép és a betakarítógép összhangban. A dokumentum helyesen állapítja meg, hogy nem használjuk ki maximálisan a gépeket. Ez főieg azért van, mert nem egyforma szakképességűek a gépkezelők és így egyesek nem akarnak felelősséget vállalni, ha más is dolgozik az ő gépükön. Habár volna elég traktorosunk két műszakra is, mégis inkább 16 órát dolgozik egy-egy traktoros, kombájnos, minthogy átadná a gépét másnak. A gépesítés nagyon el van maradva a kertészetben. Keskeny gumikerekű, magas alvázű lassújárású traktorokra lenne szükségünk. 13, illetve 17 hektár kertészetünk van, ami 15100 munkaegységet merít ki. Itt van a legnagyobb munkaerőtartalékunk. A komplex gépesítés-megoldásához sok munkafolyamatra átállítható gépeket várunk az ipartól. Növénytermesztés, szakosítás — Komoly hiba, hogy a járásban nincsenek laboratóriumok, amelyek figyelnék a föld termelőképességét. Az is hiba, hogy a meglévő kísérleti állomások csak a legjobb földeken tevékenykednek. Amíg ez a munka nem javul és nem lesz átfogóbb a tudományos szaktanácsadás, addig nehéz a specializáció. Mezőgazdasági termények termelése és raktározás során adódó veszteségek csökkentése öszbajúszú ember lép be. Bódis József, az ellenőrző bizottság elnöke. — Te Feri — szakítja meg beszélgetésünket — az a szalmakazal nagyon rosszul van betetézve. Az úgy nem maradhat! A szalma is nagyon szét van maradozva az egyik táblán, még egyszer össze kellene gereblézni. Kár minden szálért. — Utána nézek Józsi bátyám, — nyugtatja meg az elnök. — Az ellenőrző bizottság jó munkája komoly segítség - folytatja Vass elvtárs. — A szalma nálunk aranyat ér. Sajnos, egyelőre még mint takarmány is. Éppen ez a baj és ezért nincs elégendő istállótrágya. De ami van, azt sem tartottuk a legnagyobb becsben. A közeljövőben betonozott nagy trágyatelepeket létesítünk az egyes farmok mellett. A trágyát nem hordjuk ki előre, hanem csak közvetlen a szántás előtt. A trágyatelep mellett betonmedencéket is létesítünk a trágyalének, hogy‘semmi ne vesszen kárba az értékes tápanyagokból. A trágya szakszerűtlen kezeléséből kifolyólag komoly veszteségeink voltak. Eddig nem sokat törődtünk a különböző giz-gaz növényekkel, kórókkal. Most ezt is a kifutóba hozzuk, ahol trágyával keverődik és az összetaposás után kitűnő komposzt lesz belőle. Különben a veszteségcsökkentés mindig a talaj előkészítéssel kezdődik. Ha jó a talajelőkészítés, könnyebb a gépi munka és a betakarítás. Az állattenyésztési termelés fejlesztése — Itt aztán nálunk is szorít a kapca és még egy ideig szorítani fog. A terv szerint 1964-ig kell likvidálni a Bangót és 1968 végéig a TBC-t. Ezt a határidőt 1 — 2 évvel megrövidítjük. Elég sok a beteg tehenünk és ez is egyik oka az alacsony tejhozamnak. (4,5 liter). Ezt legjobban igazolja az a tény, hogy Csenlcovcén 12 egészséges tehéntől 12 liter a fejési átlag, Maszlovcén pedig 32 darabnál több mint 8 liter. A jövőben az a tervünk, hogy külön gazdaságban összpontosítjuk a tehénállományt, a növendékeket és a hízómarhákat. Egyelőre még kézzel fejünk. Viszont a jövőben már 174 tehén lesz egy istállóba összpontosítva, ahová a komplex-fejőberendezést is összpontosítjuk. A sertésállományt is hasonlóképpen megosztjuk. Külön lesznek az anya és hízósertések. Egy ezres gépesített istállónk már van, amelyet 50 —60 %-ra használunk ki. Még egy ötszázas sertésistállót építünk. így 1500 sertést befogadó gépesített hizlaldánk lesz. A tojástermelést a jövőben mélyalmos módszerrel végezzük. Csak egy évig tartjuk a tyúkokat, aztán levágásra eladjuk. A dolgozók szakképzettsége — Talán magamon kezdhetném. A Dunajszkásztredai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola negyedik osztályába járok. A szembenülő Both Ferenc barátunk, az EFSZ üzemi pártszervezetének elnöke 2 hónapra jött haza a csalovói mezőgazdasági iskolából. Mérnökünk is van. Tóth Gyula, a fő zootechnikusunk. Eddig hatan végezték el a mezőgazdásági technikumot. Jelenleg hárman járnak a dunajszkásztredai mezőgazdasági iskolába. Mezőgazdasági ökonómiai főiskolára is küldtünk hallgatót. Kilencen gépészeti szakintézetben végeztek. Különben 60 emberünk van, aki felülhet a vasnyeregbe, ez a tagság egy harmada. A téli iskolázásokat is minden tagunk elvégezte. Az EFSZ üzemi pártszervézete — Harmincegy kommunista dolgozik szervezetünkben. Azért tartottuk fontosnak az üzemi pártszervezet megalakítását, hogy a kommunisták szervezetten, ellenőrizve végezzenek példaadó munkát és agitátoraik legyenek minden újnak, haladónak. Az Itt felvetett problémák orvoslása, a lehetőségek kihasználása, a szakképzettség állandó növelése, a jő szervezés irányítás és a tagság szorgalma biztosíték arra, hogy 1970-ig szakosított öntözési rendszerrel teljesen ellátott komplex gépesített üzemünk lesz. Ez pedig az ipar színvonalának elérését jelenti. —tő — Hat kérdés, hat felelet f Röviden • • HAtARSZEMLÉN. a Rimavszkászobotai Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályának dolgozói, valamint a cukorgyár szakemberei megszemlélték a szövetkezetek és állami gazdaságok cukorrépáját. Megállapították, hogy a hosszantartó szárazság ellenére is a termés kitűnő, s az előbbi évekhez viszonyítva jóval A dunajszkásztredai járás velkéblahovói szövetkezetesei nem vártak ölhetett kézzel arra, hogy megeredjenek az ég csatornái. RŐZSÁR János, PATÓCS Károly, DUDÁS János és PŐTHE Móricz lófogatokkal, ikersorosan vetették el 25 hektárba az őszi repcéi, a múlt héten. Minden fordulónál porfelhő jelezte útjukat. (Foto: NKI) magasabb hektárhozamok mutatkoznak. (Stevo Kovác, Rimavszkászobota) • FIATALOK: Csörgő Judit, Papp Katalin és Vass Győző szorgos munkával töltötték a nyári szünidőt a kapusinszkéklacsani szövetkezetben. Mezőgazdasági műszaki középiskolába ^készülnek, s az idei nyár jó volt a földdel való ismerkedésre. Bizonyára kitűnő szakemberekké válnak. (Üveges Etelka, Kapusianszkéklacsani) A buzitkai szövetkezet (lucsenyeci járás) már a múlt években is jó eredményeket ért el. Fiatal, szaktudással rendelkező vezetőséggel az élen, mindig megkeresik a termelés fokozásának lehetőségét. Maicek Ján, a helyi nemzeti bizottság titkára, bevezetőnek most is bíztató számokról tájékoztat. A szövetkezet túlteljesítette hús, tej, és tojáseladási tervét. A tejnél mutatkozik némi hiány, de rövidesen azt is behozzák. Egy hektár földterület után eddig eladtak 120 kg húst, 213 liter tejet és 307 db tojást. Bizony, a lucsenyeci járásban kevés szövetkezet dicsekedhet ilyen eredményekkel. Beszélgetés közben a pártdokumentum hat főkérdéséröl vitatkoztunk. 1 — Milyen lehetőségek vannak szövetkezetükben a földdel való * helyes gazdálkodás megjavítására? — kérdeztük a titkárt. — Nálunk a földgazdálkodás lényegesen összefügg egy másik problémával. Természetesen parlagon egy hektár földünk sem hever és a lehetőséghez mérten kihasználjuk a földet a kétszeri termésre is. 2 — Talán a vízgazdálkodás fékezi a talajterület kibővíté ■ * sét? — Eltalálta. Szövetkezetünkben lényegesen lehetne növelni a hektárhozamokat az öntözéses gazdálkodással. Sajnos, kevés a vizünk és csak a kertészetet öntözzük. Régen tervezünk már egy völgyzáró kisgátat, ami elegendő vizet tárolna az öntözéshez. Ha a járási nemzeti bizottság is segítene, összesen 300 hektárt lehetne öntözni, természetesen a szomszédos két szövetkezetét is. Minden évben tervezzük, de sajnos, eddig még nem tudtuk megvalósítani. A jövőben valahogy meg kellene oldanunk ezt a problémát. A következő kérdést Maicek Péterhez, a szövetkezet gépesítőjéhez intéztük. Fiatal ember, nemrég került ki a mezőgazdasági szakiskolából. 3 — Mit tesznek a mezőgazdaság gépesítése és kemizálása * terén? — A takarmány és gabonabegyűjtést már idén is gépesítettük. A jövőben arra törekszünk, hogy minél kevesebb legyen a fizikai munka. Az egyetemesen gépesített brigád a kukorica, répa, takarmányfélék és a gabona begyűjtését vállalja. Tavaszra mi is egycsírás cukorrépát vetünk, hogy így minél jobban gépesíthessük a cukorrépa művelését. Gyomirtósze-A helyi nemzeti bizottság titkára és a szövetkezet elnöke vita közben reket most is használtunk, ha elegendő lesz, jövőre is szórunk. 4 — Milyen gabonafélék váltak be a buzitkai határban? — * érdeklődünk. — Sajnos, még eddig az új búzafajták nem honosodtak meg teljesen — válaszol újra a titkár. — Még mindig a hagyományos búzafajtákat termeljük. Az új gazdasági évben azonban már mi is áttérünk az űj búzafajták termelésére. A hektárhozamokért azonban nem kell szégyenkeznünk. Árpából 47 mázsát Is elértünk hektáronként és az átlag 34 mázsát tett ki. A búza átlagos hektárhozama 31,30 mázsa. Szemestakarmányszükségletünket teljesen fedezzük. A szövetkezet főleg az állattenyésztésben valósítja meg a szakosítást. 5- Milyen termelési ágakat csökkentének az állattenyész* tésben és mit fejlesztenek ki? - szögezzük a kérdést Vrana Antron zooteehnikusnak. — Az állattenyésztést végre szájunkíze szerint szakosítjuk. Megszüntetjük a baromfifarmot, mert eddig nem tudtunk vele boldogulni. Fösúlyt a tehéntenyésztésre fordítjuk, ami eddig is jól bevált szövetkezetünkben. 6 — A dolgozók ellátása megkívánja, hogy minden hektárnyi * mezőgazdasági földterületén az eddiginél jóval több húst,. tejet és tojást termeljünk. Milyen lehetőségek vannak erre szövetkezetükben — fordulunk újra a titkár felé. — Amint első válaszomból is láthatják, szövetkezetünk összességébe túlteljesíti eladási tervét. Gondolom, hogy a jövő évben 10 000 liter tejjel, 30 mázsa sertéshússal adhatunk többet a közellátásnak. Természetesen ez még a jövőtől függ A termelési terv összeállításánál bizonyára még nagyobb lehetőségeket is találunk. Döntő hatással lehetne a termelésre a már említett völgyzáró gát elkészítése. A szarvasmarhaállomány számára nagytömegű zöldtakarmányt nyerhetnénk és így lényegesen fokozhatnánk a tejtermelést. Szövetkezetünk eddig az elkészített tervnek megfelelően pontosan teljesíti termelési feladatait. Reméljük a jövőben sem lesz visszaesés, hanem lényeges előrehaladás. Bállá József jQWMŰVtJT + 1962. szeptember 5.
