Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-09-05 / 71. szám

VI. ÉVFOLYAM • 24. SZÄM ASZABAD FÖLDMŰVES SZAK MELLÉKLETE r ^ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Doc. Öurina Stefan mérnök: Az őszi keverékek a takar­­mányatap tartalékai .... 129 Teljesen gépesítjük a cukorrépa­termelést .....................................130 Bart os Milos: A takarmány­cukorrépa betakarítása, táro­lása és felhasználása .... 151 Az őszi keverékek A szocialista társadalmunk további fejlődésének távlataival foglalkozó párt­dokumentumnak a növénytermesztés elsődleges fejlesztéséről szóló fejezete nagy súlyt fektet a vetésforgón belül termesztett másodnövényekre, mert az lehetővé teszi a szántóterület teljes mértékű kihasználását (két termés egy évben) és megbízható tartalékot képez a takarmányalap növelésére. Jelenleg az ősszel vetett keverékek besorolása a mezei és a takarmányos vetésforgókba jelenti a nap legfontosabb kérdését. A terimés takarmányok, a si­lótakarmányok és a zöld takarmány ok terén uralkodó helyzet arra kényszeríti a földműveseket, hogy gondoljanak a jövő tavaszra és a földeket minél na­gyobb mértékben vessék be ősszel ta­karmányfélékkel. Mezőgazdasági üzemeinkben a takar­mánykeverékek termesztése eddig még nem érte el a kívánatos színvonalat. Kicsi a vetésterületük s a rossz minő­ségű agrotechnika és a gyenge trágyázás miatt aránylag alacsony azok termés­hozama is. Földműveseink eddig még nem szereztek elegendő tapasztalatot ezen a téren, s így az újdonságot je­lentő keverékek termesztése tőlük több kezdeményező készséget kíván. Ezen a téren jól példával jár elő a zvolenszká­­szlatinai és az ocsovái szövetkezet, ahol a Víglasi Kísérleti Intézet közreműkö­désével már több éve termesztenek si­keresen őszi takarmánykeverékeket. A kukoricatermesztési és a cukorrépa­termesztési körzetekben leggyakrabban hüvelyes-gabona és más takarmány­­keverékeket termesztenek. Az utóbbi években az őszi elővetemények között teljesen indokoltan egyre nagyobb je­lentőségre tett szert a takarmányrozs, amelyet mind zöldtakarmányozásra, mind silózásra használnak. Az említett ter­melési körzetekben a tisztán vetett őszi rozs termesztésének több előnye is van. A tisztán vetett rozs szép termést ad a könnyebb homokos talajokon is, biztos termést hoz, korán beérik és időben felszabadítja a földet a főtermény alá. Őszi takarmánynövényként termeszthet­jük az összes hazai rozsfajtákat. A leg­nagyobb mennyiségű zöldtömeget a ke­let-németországi takarmányrozs-fajták adják. 1960-ban nálunk engedélyezték a dobrenyicei őszi speciális rozsfajtát, amelyet kizárólag zöldtakarmány ter­mesztésére nemesítettek. Nagy a bokro­­sodási képessége, lassan öregszik és a nehéz, nedves talajokon kívül minden talajon termeszthető mind keverék, mind tiszta vetés formájában. Vetését szep­tember 15-ig kell elvégezni. Az ősszel vetett takarmányfélék ter­mesztésének sikerét sok tényező befo­lyásolja. Termesztésének hatékonysága az adott éghajlati és talajfeltételektől, a keverékek fajtaösszetételétől, az elve­tett mag mennyiségétől, a vetés mód­jától és idejétől, valamint a talaj tech­nológiájától és a növénytáplálásától függ. a takarmányaiap tartalékai Tudnunk kell, melyik növény nyújtja nekünk a legtöbb és a legolcsóbb zöld­anyagot és szárazanyagot. Aránylag a tisztán vetett rozs adja a legnagyobb terméshozamot, mivel ö °/o-kal nagyobb termést ad, mint az őszi rozskeverékek. A terméshozam szempontjából a rozs után a rozs + bükköny keverékek, majd a búza + bükköny keverékek következ­nek. Körülbelül ugyanilyen sorrendben következnek az említett növények, ha termesztésüket a termelési költségek nagysága szerint értékeljük. A termelési költségekbe beszámítjuk a vetőmagra, a talajelőkészítésre és a vetésre fordí­tott költségeket is, amelyek az összes takarmánykeverék esetében azonosak, valamint a trágyázásra felhasznált nit­rogéntrágya értékét is. A termelési költ­ségek egy kg tápanyagra számítva át­lagban 0,26 koronát tesznek ki. Az egyes őszi takarmánykeverékek termesztésének hatékonysága, a takar­mányozási szempontok, valamint a fő­termények megválasztása szabja meg, a keverékek széthelyezését és azok ve­tésterületének nagyságát. A tisztán ve-ÁLLATTENYÉSZTÉS Péterfalvi László: A tyúkok selejtezése.....................................130 ÜZEMSZERVEZÉS H a e b e r 1 e Lajos mérnök: A helyes tervkidolgozás fel­tétele az önálló elszámolás . 132 V____________J tett rozs és a rozs + bükköny keverék vetésterületét az összes őszi takarmány­­keverékek vetésterületének 50 %-ára kell kiszélesíteni. Az őszi repce és an­nak keverékei vetésterületét az össz­­vetésterület 15 */»-ára kell szűkíteni, mivel aránylag alacsony terméshozamot biztosít. A megmaradt terület 30 %-át gabona + bükköny keverékkel, s a mara­dék 15 %-át olaszperje + őszi bükköny+ bíborhere keverékkel vetjük be. Az így elosztott vetésterületen nagymennyiségű jó takarmányértékű zöldtömeget nye­rünk. A takarmánykeverékek terméshozamát nagy mértékben befolyásolja az elvetett mag mennyisége és a vetés agrotechni­kai határidejének betartása. A kukorica­termesztési és a cukorrépatermesztési körzetekben az őszi takarmánykeveréke­ket a következő agrotechnikai határ­időkben kell elvetni: Termény Az elvetett mag mennyisége ha/kg A vetés ideje őszi rozs Őszi rozs + pannonbükköny Őszi rozs + pannonbükköny Landsbergi keverék olaszperje + őszi bükköny + + bíborhere) 170 110 + 70 90 + 100 október 5-ig október elején október 10-ig 15 + 35 + 20 szeptember 15-ig Ha nem tartjuk be az agrotechnikai határidőt, akkor a növényzet visszama­rad a fejlődésben, rosszul telel át, 8 — 10 (Folytatás a 130. oldalon.) Itt az őszi talajelökészítés ideje. A zselovcei szövetkezetben Kosík József és Húszak István idejében készíti elő a talajt az ősziek alá. Foto: Kajtor Pál

Next

/
Thumbnails
Contents