Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-09-05 / 71. szám
A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK lapja Bratislava, 1962. szeptember 5. Ära 30 fillér XII. évfolyam, 71. szám. Becsületbeli kötelesség Szép a dohánytermés a zselovcei szövetkezetben. A képen Szolcsík Pál, Fékéti József és Kissimon Ilona a dús dohányleveleket rakják a pótkocsira. Foto: Kajtor Pál Hrobonyovóban is megnyílt a több mint kétmillió korona beruházási költséggel jelépült, 17 osztályos, 20 tanerös, laboratóriummal és étkezdével felszerelt alapfokú kilencéves iskola kapuja. Szeptember harmadikon reggel az iskola jónéhány tanulója ének- és tánc számokkal, valamint szavalatokkal tette bensőségesebbé a tanévnyitást. Az elsősöket az idősebb tanulók virágcsokrokkal köszöntötték. (Foto: NKI) Az ország minden részéből érkeznek levelek szerkesztőségünkbe. Olvashatunk belőlük jó eredményeket és a lemaradást sem titkolják el. Mintegy tükörképét adják a gazdálkodásnak, az eladási szerződések teljesítésének. Olvashatjuk, hogy a kosicei járás gabonafélékből túlteljesítette gabonaeladási tervét. A következő levél azonban már arról számol be, hogy a galántai járásban a tejeladás időterve több mint 6 millió literrel lemarad. Hol keressük a hibát? Tény, hogy a nagy szárazság miatt a tejtermelés nem emelkedik a kívánt szintre. De másutt is van hiba. Az etetési technika megjavításával jóval több tejet fejhetnénk. Országos mértékben, ha tehenenként csak fél liter tejjel fejnénk többet, 13 000 tonna vajat nyernénk, nem is számítva a többi terméket, ami fedezné vajbehozatalunkat. Nemrég hazánkban járt Moszkalenko szovjet akadémikus. A földműveseknek ajánlotta a háromszori fejést, tőgymasszázst, általában a rendszeres fejést. Moszkalenko módszerét 36 szövetkezet próbálta ki. A záhorani szövetkezet az átlagos napi tejhozamot 0,42 literrel növelte. A Domazslicei Állami Gazdaság az új módszerrel 32 tehéntől átlagosan háromnegyed liter tejjel fej többet. A módszer egyre terjed. Persze, ügyeljünk a helyes etetésre és takarmányozásra is, mert anélkül nem érhetünk el jó eredményeket. A tejtermelést, amint a galántai járás példája is bizonyítja, más módon is emelhetjük. A szövetkezetek többsége még mindig sok tejet fogyaszt és keveset ad a közellátásnak. A vlcsani szövetkezet júliusban például 109 150 liter tejet fejt, és ebből csak 42 631 litert adott el a közellátásnak. A deákovcei szövetkezet is elfogyasztja tejtermelésének 34 %-át. Ahol ilyen nagy a belső fogyasztás, az eladási tervet még 60 %-ra sem teljesítik. Ezzel szemben a boldogi szövetkezet, amely csak 16,5 °/o-át fogyasztja el a kitermelt tejnek, tejeladási tervét 113,6 °/o-ra teljesíti. Ha a galántai járásban a szövetkezetek a kitermelt tejnek csak a 25 százalékát használnák el, napi 5000 liter tejjel többet lehetne adni a közellátásnak. A számítások szerint a háztáji teheneknél is napi 2000 literrel lehetne emelni a tejeladást. Az egyes szövetkezetekben óriási nagy a különbség. Hurbanovávesz szövetkezetesei a háztáji tehenek után napi 5,2 liter tejet adnak el, ezzel szemben az abrahami, csiernávodai, velkéúlani és más szövetkezetesek a háztáji tehén után még egy liter tejet sem adtak. A galántai példából is láthatjuk, hogy a tejeladás tervének teljesítésére meg vannak a lehetőségek. A húseladás, főleg a sertéshús tervét most már minden akadály nélkül teljesíthetjük. Gazdag árpátermést értünk el. A Szövetkezetek mind azzal dicsekszenek, hogy szemestakarmányszükségletük teljesen fedezve van. Tehát nincs okunk a húseladás tervének nem teljesítésére. A szövetkezetek a járási nemzeti bizottságokkal együtt közösen dolgozták ki a szerződéseket. Ha reálisan vették a termelési lehetőségeket, mezőgazdasági üzemeink semmivel sem okolhatják meg a lemaradást. Az eladási tervek teljesítése nem hőstett. A szövetkezetek azért termelnek, hogy fölöslegüket eladják a közellátásnak. A legtöbb szövetkezet év végére ki is egyenlíti számláját, de a közellátásnak rendszeresen szüksége van a különböző fogyasztási cikkekre. Tehát a jövőben nagyobb körültekintéssel, a lehetőségek figyelembevételével kössük meg az eladási szerződéseket, és ha már megkötöttük, teljesítsük azt becsülettel. Ha a szövetkezetek többsége teljesítheti eladási szerződését, akkor a lemaradozók is teljesíthetik, csak egy kis akarat kell hozzá. Helyi nemzeti bizottságaink a szövetkezetek vezetőivel hassanak oda, hogy az eladási terv teljesüljön. SZOBIT fl DOLOG. “X, Ej, ej szalmások • Kelet-Szlovákiában már sorol az őszi repce — mire várnak Nyugat- Szlovákia mezőgazdasági üzemei? • Szládecskovcén sem esett, mégis földben már az olajrepce, őszi árpa, s már a rozsot is vetik • Konkrét intézkedéseket a vetöszántás lemaradásának behozására! • Több prémiumot az éjjeli műszakban dolgozó traktorosoknak bisztricai (103 %), valamint a martini járás (100 %). Tisztelet a kivételnek, nem a szorgoskodóknak szól a nógatás, hanem az időt, gépet, számtalan lehetőséget ki nem használóknak. Azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek tétováztak, ráérősködtek a szalma összetakarításával, s most a határban éktelenkedő szalmakupacok akadályozzák a vetöszántás menetét. Vajon a szalma kazalozására is rossz idők járnak...? Élenjárók, kullogok Kínosan lassú a vetőszántás üteme a nyugat-szlovákiai kerületben. Az előirányzott 26 ezer hektárnak csupán egytizedét készítették elő az Már zöldell az őszi repcéjük Kora reggeltől késő estig traktorok zajától hangos a szenyai szövetkezet határa. Egy nyolcvanhektáros táblán hat lánctalpas dété traktor végzi a vetöszántást. A traktorosok mintha könyvet írnának, olyan szépen sorjázik utánuk a soksok barázda. A talaj omlós, mint a vajaspogácsa, s eléggé vérmes, pedig régen esett az eső. Ennek nyitja: idejében végezték a tarlóhántást. Egy másik dűlőn már kél az őszi bükköny, hibátlan sorokban. Itt száraznak tűnik a föld, de ahogy belemarkolunk, a magágy elég nedves és televénydús. Ez biztosíték a vetés továbbfejlődésére, mégha késik is a régvárc esőcske. Távolabb még szebb vetés tárul szemünk elé. A gazdasági udvarral átellenben már szépen zöldell az őszi repce a nyárutó melegétől. Igaz az a régi bölcs mondás, hogy az őszi bükkönynek és az olajrepcének két nyár melege szükséges. Egyikben keljen, a másikban érjen. A rozs alá is végeztek a vetőszántással, de a vetéssel még egy hetet várnak, hogy a talaj ülepedjék és érjék. A rozs már az igazi nyarat nem éri meg az idén: de hátra van a vénasszonyok nyara, s éppen ezt kedveli. Olyan a határ, mint a nyitott könyv, olvashatunk belőle. A dombháton dús termést Ígér a fiatal szőlő. Levele üdezöld: gyomnak se híre se hamva. Ilyen ápolt a nagy kiterjedésű gyümölcsös is. Brnoból jelentik Már csak néhány nap választ el bennünket a IV. brnói nemzetközi árumintavásár megnyitásától. Az idén minden eddigit felülmúló .látogatottságra számítanak a rendezők. Az egyes pavilonokban már az utolsó simításokat végzik, hogy vasárnap reggel megnyithassák a vásár kapuit a sokezer hazai és külföldi látogató előtt. A Turistánál még mindig lehet társasutazást biztosítani. Az agronómus és a három csoportvezető a zöldellö őszi repcét szemléli Minden amit látunk ebben a nagy határban, jó gazdára, szorgalmas emberekre vall. Csak azt nem értjük, hogyan történt ez a nagy változás, hiszen a szenyai szövetkezet évekig sereghajtó volt a kosicei járásban?... Lapunk következő számában erre ad választ majd az „Élretört a sereghajtó, című riport. (csu) ősziek alá. Különösen lemarad a Bratiszlava-vidéki, nyitrai és a komárnói járás. Jó példát mutat a szládecskovcei szövetkezet. Negyven hektár őszi repcéjüket augusztus 17-ig elvetették, s az őszi árpa is a földben van már, jelenleg pedig már a rozsot vetik. Összesen 620 hektár a vetnivalójuk, ebből 400 ha lesz a búza. Jobbára nagytermőképességű búzafajtákat vetnek, mint például Kaszticeit, Dianát és Kosútit. A múlt évi tapasztalataik is a korai vetésre buzdítják a szládecskovceieket: míg a szomszédos szövetkezetekben az esőre vártak, ők vetettek. Az eredmény: idén 70 vagonnal több gabonájuk termett a tavalyinál. Éppen ezért a sok közül hadd említsünk egy követésre nem méltó példát, Helytelenítjük a Trnovecnadváhomi Állami Gazdaság vezetőinek álláspontját, akik a szárazságra hivatkozva semmi hajlandóságot nem mutatnak a vetés megkezdésére. ' Ettől még súlyosabb a helyzet az őszi repce vetése körül. Szlovákiai méretben csak mintegy felére teljesítették mezőgazdasági üzemeink a vetési tervet. Míg a kelet-szlovákiai kerületben néhány százalék híján teljesítették ezirányú feladatukat — már sorol is ez a fontos ipari növény; addig a nyugat-szlovákiai kerületben a repcének csak egyharmada került a földbe, holott a vetési határidő augusztus végével lejárt. A lemaradáshoz nem kis mértékben járultak hozzá a Bratiszlavavárosi a galántai, a Bratiszlava-vidéki, csadcai, dolníkubíni, poprádi járások, ahol eddig semmit sem vetettek, valamint a komárnói, trencséni, lucseneci, prievidzai és a rimavszkászobotai járás (15%); viszont példamutatóan teljesítette az őszi repce vetési tervét a zsilinai (120%), a povázsszkábisztricai (104 %), a banszká-Sok a tennivaló Azt sem állíthatjuk, hogy az istállótrágyázás kielégítően halad. Pedig erre igazán kedvez az időjárás!!! Gyorsíthatnánk rajta, ha jobban szerveznénk meg ezt a munkát, több gépet alkalmaznánk. A traktoros pótkocsikat — ha nincs belőle elegendő — éjjel is üzemeltessük. Ne hagyjuk ezt a munkát a körmünkre égni! Nem várathat sokáig magára az őszi keverékek vetése sem; hiszen ezzel a takarmányozási szempontból rendkívül fontos növénnyel a szántó 7 százalékát kell ebben a hónapban bevetni. Ügyeljünk a keverék összetételére, hogy az a legtöbb zöldtömeget adó, legjobb minőségű fajtákból tevődjék össze. Vessünk ezen az őszön a tavaszi takarmányozási gondok áthidalására tiszta rozsot, zöldtakarmányozásra. Ha most nem vetnek, tavasszal nem lesz mit kaszálni. Vagy megfelel majd a távoli szövetkezetekből összevásárolt búzaszalma és a penészes, rothadt kukoricaszár is? Ez igen sovány vigasz, csak önámításra jó, de tejgyarapítónak egyáltalán nem! Olyan az időjárás, hogy sietteti a silókukorica tejes-viaszos érettségét. Idén sokkal több van belőle, tehát jól szervezzük meg a silózást, kerüljük el a beállható veszteségeket, Fordítsunk különös figyelmet a munkaversenyre, s az igazságos, szocialista elven alapuló jutalmazásra. Több prémiumban részesítsük az éjjeli műszakban dolgozó traktorosokat, gépkezelőket, figyelembe véve az agrotechnikai határidők lerövidítéséhez való hozzájárulást, s természetesen a munka minőségét is. Ahogy többhelyütt az idei nyár folyamán gondoskodtak a kombájnosokról, traktorosokról, gépkezelőkről, a mezőre szállították nekik az ebédet, a frissítőt, most se cselekedjenek másként. Az efféle gondoskodás busásan meghozza gyümölcsét. Itt az ideje annak is, hogy alaposan készüljünk fel a cukorrépa betakarítására. (kn) Szeptemberi találkozás Reggel olyan érzések között jártam végig a tantermeket, a folyosókat, mintha most mennék elsőbe; mintha megismétlődne az a hét év előtti pillanat, amikor először jöttem ide a Komárnói Mezőgazdasági Műszaki Középiskolába ... Én, a hét év előtti elsős, állok és nézem a holnap embereit, a mai elsőosztályosokat: a komolykodó tizennégyéveseket, fiúkat, lányokat, a mellettük lévő szülőket, akik utolsó figyelmeztetésüket, tanácsukat mondják halkan, s a gyermekek másfelé kalandozó tekintettel bólogatnak, mintha azt mondanák: „Értem, értem anyuka, csak semmi gondot ne csinálj magadnak az egészből, hisz látod mennyien vagyunk itt." S az anyukák úgy tesznek, mintha megnyugodnának, kívülről azt mutatják, de azért egy kicsit úgy érzik, ho&y leg'szívesebben maguk mellett tartanák még a gyereket, de hiába, a gyerek megnőtt, és menni kell, tanulni, mert tanulás nélkül nem válhat belőle olyan ember amilyenné azt az anyák álmodták ... Elsőosztályosok ... Semmi sem változott itt, kisdiákok, és felsősök, no és az öregdiákok, akik deresedé homlokkal, kemény, munkában eltöltött évekkel a hátuk mögött ülnek ismét a pádba, hogy mindazt, amit eddig csak a gyakorlatban ismertek meg, most elméleti tudással gyarapítsák. Nehéz újra kezdeni, de ahogy láttam őket sorban állni, bízni kell bennük, ezt mondja mindegyik tekintete. Jó visszajönni, jó látni a szeptemberi napfényben fürdő iskolát, a parkot, ami most egy kicsit borzas ugyan, az utakat is benőtte a fű, de tudom* pár nap múlva újra minden a régi rendben ragyog majd, mert olyan volt mindig a szokás, hogy az utakat rendbe tettük; nem jó az, ha az embereknek rossz utakon kell járniuk... Tíz óra van. Az iskola kultúrtermébe ma nem fértek el a diákok, a megnyitót a parkban tartották. Múlik az idő, s az iskolából egyre több fiatal indul el, hogy teljesítse az önmaga vállalt feladatot a társadalommal szemben; s mögöttük ott állnak csendben, szerényen hallgatva a tanítók, nevelők, ezek a nagyszerű, tiszta szívű és szándékú emberek. Vigyáznak a növekvő életekre, gondukká nő minden kis hiány, s örömükké minden siker. Felbúg a csengő. Üj iskolaév kezdetét jelzi a Komárnói Mezőgazdasági Műszaki Középiskola híis folyosóin; becsengettek... Engem meg visz a vonat, de a csengő szava nékem mindig azt jelenti, amit régen: újrakezdést. Legyen szép nektek is ez az újrakezdés, s ami a legfontosabb: legyen eredményes és sikerekben gazdag. GÁL SÁNDOR
