Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-09-02 / 70. szám
Al lattenyésztés mezűmmasiwibih Dániában Már dániai tanulmányutunk előtt is tudatában voltunk, hogy korunk A legfeljettebb mezőgazdaságával rendelkező országát látogatjuk i*l meg.. S ebben nem is csalatkozj . tunk. A vonatból nézelődve is l | meggyőződhettünk róla, hogy a I dán parasztok igen jól gazdálkod- i I nak, nagyon megbecsülik a földet, ( mely busásan meg is fizet érte. Ezáltal biztosítják állattenyésztésük igen magas színvonalát. Ebben i az országban minden az állatte- I nyésztést és annak állandó fejlö- I dését szolgálja. A kormány gazda- I ságpolitikája például nem engedi I a vágóállatok, különösen a serté(i sek kivitelét, csak feldolgozott } kész árut adnak el külföldre. A történelmi fejlődés Dánia a múlt században kb. a nyolcvanas évekig főként gabonát termelt, kiviteli célokra. Kihasználta igen kedvező tengerparti fekvését a nagy termések elérésére és egész Európában könnyen talált piacra. A század vége felé azonban az amerikaiak és az argentínaiak olcsóbb gabonával jelentek meg Európában és elárasztották a piacokat. A könyörtelen gazdasági harcban a dánok a rövidebbet .húzták és az ország súlyos válságba került. A szakemberekben akkor érlelődött meg a gondolat, hogy egész mezőgazdasági termelésüket az állattenyésztésre összpontosítják. És jól számítottak. Anglia, az akkor legtöbb állattenyésztési terméket fogyasztó iparállam közelsége és a rendelkezésre álló amerikai és argentínai olcsó gabonafélék — amelyeket most már a dánok is vásárolni kezdtek — biztosították részükre az állattenyésztési ágazatok jövedelmezőségét. Magától értetődik, hogy az intenzív állattenyésztés főként növényi fehérjék behozatalát előfeltételezte. És éppen e téren nyilvánult meg a dánok célirányos törekvése. Főleg olajtartalmú magokat vásároltak külföldön, melyekből növényi olajokat állítottak elő és a kisajtolt termékeket használták fel a tehenek termelékenységének növelésére. A tejből mindenekelőtt vajat készítettek kiviteli célokra, a lefölözött tejjel pedig a sertések intenzív hizlalását szorgalmazták, hogy aztán Angliának adják el azokat. Maguk a dánok többnyire növényi zsírokat és marhahúst fogyasztanak. kitűnő eredményekkel dicsekedhetnek. Vegyük például Paul Rasmussen farmert, aki 35 hektár szántón gazdálkodik: 22 drb vörös-dán tehenet, 25 növendékmarhát nevel,' ebből 10 fiatal bikát hizlalásra és évente 200 disznót 85 kg-ra hizlal. Teheneinek átlagos évi tejelékenysége 5490 kg, 4,63 % zsírtartalommal. A bikákat 12 hónap alatt 500 kg-ra hizlalja. Gazdaságának termelése hektáronként 3451 kg tejnek, 629 kg sertés- és marhahúsnak felel meg. Magától értetődik, hogy gazdaságán gépi fejés folyik és a sertéseket száraz takarmánykeverékkel eteti,, A tehenek egész nyáron villanypásztorral elkerített legelőkön legelnek és naponta kétszer szénhidrátos szilázst és szemes takarmányt is kapnak. A nevelés ily módon alkalmazott technikája és a korszerű gépesítés lehetővé teszi számára, hogy csak egész csekély számú munkaerőt alkalmazzon. Ezzel szemben egy Pedersen nevű farmer, aki ugyancsak 35 hektáron dplgozik, nem szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik, hanem magok (szarvaskerep, rétihere) és ültető burgonya termesztésével. Azonkívül évente 200 sertést hizlal 85 kilóra. A malacokat 25 kilós súlyban vásárolja. Ez a termelési mód is tisztességes évi jövedelmet biztosít számára. Az állattenyésztés mellett a dánok tejelékenység és a magas zsírtartalom elérésével, valamint a marhaállomány teljes kigyőgyítása után jelenleg a vérvonal-törzstenyésztésnek szentelnek megkülönböztetett figyelmet, a bikák öröklési képességének gondos értékelésével. Egész Dánia területét ellenőrző állomások hálózatába szervezték, amelyekben a bikák öröklési képességeit ellenőrzik az utódok alapján. A kiszemelt bikát az attól közvetlenül származó 16 tehén első laktáciőjának eredménye alapján értékelik. Ezeknek a közvetlen utódoknak ugyanabban a hónapban kell a világra jönniök és egyszerre kerülnek az ellenőrző állomásra, ahol azonos feltételek mellett készítik elő őket az első laktációra. Az első laktációk eredményeinek összehasonlítása az anyák vagy az egyivású tehenek hasznosságával határozza meg a bika értékeinek öröklődését az utódaira. A legjobb bikákat azután mesterséges megtermékenyítési állomásokon helyezik el. Nagyon ügyelnek a szülő párok kiszemelésére is. A kiváló szülőktől származó és öröklőképesség szempontjából kivizsgált fiatal bikát igen magasra értékelik, ezek az állatok 40 000 dán koronát is megérnek. A dán mezőgazdaság jövője A dán mezőgazdaság egész felépítésében és szervezetében nem hasonlítható össze mi agrárviszonyaink -A jól gondozott legelőkön végzett egésznapi legeltetés alapja a dán tehenek egészségének és magas termelékenységének. (A szerző felvétele.) 1A mai állattenyésztés helyzete A dánok különösen a marhatenyésztésben nagyon magas színvonalat érnek el. Az 1960-ban elért évi átlagos termelékenység a következő: Fekete-tarka fajtájú tehenek: 4484 kg tej, 4,02 % zsírtartalommal = 180,3 kg tejzsír. Vörös dán fajtájú tehenek: 4369 kg tej, 4,18 % zsírtartalommal = 182,3 kg tejzsír. Jersey fajtájú' tehenek: 3185 kg tej, 5,94 °/o zsírtartalommal = 189,0 kg tejzsír. Az egész dánia tehénállomány 65 százalékát a vörös dán és a feketetarka fajtájú állatok képezik. Az állattenyésztés intenzitását nemcsak az állatok termelékenysége határozza meg, hanem azok sűrűsége is 1 hektárnyi szántó- vagy mezőgazdasági területen. A mi szempontjainkat figyelembe véve a dánok e téren is nagy figyelmet szentelnek növénytermesztésnek i?. A kedvező természeti adottságok, mint pl. az évi csapadékmennyiség arányos elosztásának kihasználásával és intenzív trágyázással évente 40 — 50 mázsás gabonahozamokat érnek el, és 500 — 600 mázsa takarmányrépát vagy 350 — 400 q burgonyát takarítanak be hektáronként. Nagy fontosságot tulajdonítanak a takarmányok termesztésének, főleg a téli készletek céljára. Számos, csapadékban gazdag helyen kizárólag silózással konzerválják az egyéves és évelő-takarmányokat, amelyeket aztán a téli hónapokban takarmányszalmával egészítenek ki. A nehezen silózható, fehérjedús takarmányt silótornyokban tárolják. Fajállattenyésztés A dánok fajállattenyésztése is igen magas színvonalat ért el. A nagyfokú kai. Mi mezőgazdaságunkat más termelési viszonyok közt és erőteljesebb koncentrációban építjük. Azonban a dánok állattenyésztésük igen nagy intenzitásával részünkre is példaadők lehetnek. Ennek az intenzitásnak az alapja a helyesen szervezett növénytermesztés, amely lehetőséget nyújt a szarvasmarhaállomány nagy termelékenységének elérésére. A dánok praktikus és dolgos emberek. Azonban mezőgazdaságuk az európai „Közös piac“ következtében igen szoros függőségben áll a kapitalista világrendszertől s ezáltal nagyon élénken reagál minden válságtünetre, amelyek Nyugaton rendszeresen ismétlődnek. És ez az állandó bizonytalanság komoly gondokat okoz a különben nem szívesen politizáló dánoknak. Antal J. mérnök, Sc. C., a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozója. A folyosó végét sárga lepel zárja. Mögötte a román stílusú oszlopok között a csendet időnként a bírálóbizottság vezetőjének hangja töri meg: — Következik a 137. számú borminta, 1960-as évjárat, C kategória. Belépünk és látjuk, amint csinos lányok sürögnekforognak a két sorban felállított kis asztalok körül. Ki a bejelentett nedűt töltögeti, ki pedig a poharakkal törődik, meg a pontozási íveket szedi ősze. Minden asztalon gyertya ég, a tányérokon meg almagerezdek, kifliszeletek sorakoznak, középen pedig egy zászlócska jelzi a bizottsági tag állami hovatartozását. Az első asztalon csehszlovák zászlóra téved a szemünk. A gyertya előtt Laho elvtárs. a Bratiszlavai Szőlészeti Kutatóintézet igazgatója forgatja poharát és figyeli a vörösbor törését. Valamit feljegyez, ízlel, megint jegyez. Most nem zavarhatjuk őt, ezért Tóth Mihály főelőadóhoz, a Földművelésügyi Minisztérium kertészeti főosztályának dolgozójához fordulunk felvilágosításért. — Hány állam nevezett be az idei, harmadik Budapesti Nemzetközi Borversenyre és összesen mennyi a bejelentett borminták száma? — Idén — mondotta Tóth elvtárs — a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár keretein belül megrendezett nemzetközi borversenyre 21 állam jelentkezett összesen 1003 bormintával, amiből 699 külföldi. Legújabban benevezett Japán, Spanyolország, Portugália, valamint az Északamerikai Egyesült Államok is. A benevezettek között szerepel például Marokkó, Izrael, Törökország, Oj-Zéland, valamint Görögország is. Csehszlovákia 77 borfajtával vesz részt idén a versenyben, Magyarország 304, az NSZK 174, Ausztria 88, Bulgária szintén 88, az NDK pedig 40 mintával vesz részt. Az érdeklődés évről évre emelkedik. Míg tavaly 860, abból 570 külföldi bormintát, az első verseny alkalmával meg Borkóstolók között csupán 569 bormintát, abból 306 külföldit tartottunk nyilván. — Milyen borcsoportokba osztották az idei 1003 mintát? — A csoportosítás a következő: 1. komers fehér, 2. komers vörös, 3. Minőségi fehér, 4. Minőségi vörös (ezen belül száraz, félédes és édes borok), továbbá 5. csemege, 6. gyöngyöző, 7. habzó, 8. pezsgő és 9. borpárlat. — A pontozáskor milyen szempontokat vesznek figyelembe? — Tisztaságra legtöbb 2 pontot, színre 2 pontot, illatra 4 pontot, ízre, zamatra és összbenyomásra pedig összesen 12 pontot adhat a bírálóbizottsági tag. A Városligeti tó partján, Vajdahunyad várának román termében és az udvari oszlopos csarnokban egyszerre összesen 14 szakember becsli, pontozza a jobbnál jobb borokat. Nyolc napig tart ez a munka. Amikor a második csoport befejezte munkáját, Laho elvtárs élményei iránt érdeklődtünk. — Legjobban annak örülök, hogy ma, vagyis mindjárt az első napon egy aranyérmet nyertünk, mégpedig a 101-es számú borral, amely az A kategóriában a fehér borok közül a legtöbb pontot, 1853-at kapott. A bor Savignani fajtájú szőlőből készült, amelyet a Mikulovi Állami Gazdaság termelt. Bárcsak minden napunk ilyen szerencsés lenije. Reméljük, hogy Csehszlovákia borai a továbbiakban is megállják helyüket és nemzetközi elismerésben részesülnek, ami sokat jelent, mert a bor előállításához nagy szakértelem és kifinomult érzék szükséges. Kúti Szilárd Még az ég is nevetett ... Végig a bácsi utcán hömpölygő áradatként indult el a szövetkezeti klubtól az aratási békemenet. A menet élén a szövetkezet legjobb kombájnosa Bucsek József haladt virágokkal feldíszített gépével. Lovasbandérium ... A múlt mába érő hagyománya régi aratások emlékét idézi; azt a kort, amelyben a bácsi emberek verejtékes munkával szerezték meg mindennapi kenyerüket.\ Of kenyér... Az idei termést, az aratást, az arató embereket s a fiatalságot rejti magában. Fehér inges traktoros fiúk és csillogó szemű lányok viszik a menetben. Két fiatalság: új kenyér, új emberek, s mindannyian a szövetkezetéi. A menetben ez a két ellentét: a tegnapok lovasbandériuma, s a mai ember dübörgő gépei. De most ez nem zavar, csak emlékeket idéz, s a mába érő emlékek az öreg kazalrakók arcán megszépülnek, mint a felvágott új kenyér a jövőt jelentő húszévesek kezében. Aratási koszorú ... Népviseletbe öltözött lányok tartják vállukon. Megy a kocsi, viszi végig a bácsi utcán az aratás, s az öröm örök jelképét a búzából font aranysárga koszorút, amelyet Hajdú Jenó keze formált gyönyörűvé. A koszorút vivő kocsin népi zenekar játszik. A barna bőgő bele brummog a búcsiak széles jókedvébe. Retkes Lajos, a szövetkezet elnöke, mondott beszédet a taggyűlésen. Az eredményekről beszélt, a bácsi szövetkezet idei eredményeiről lehet is beszélni, mert még soha nem termett a szövetkezet földje annyit, mint az idén... Este ... A poharak gyöngyöző borral teltek. Kérges kezek emelik koccintásra, egymás egészségére, a jó termésre, az új kenyérre s a jövőre. (Kép és szöveg: -gs- + tó)
