Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-08-29 / 69. szám
A növénytermesztés eredményei mutatják: a dokumentum célkitűzései megvalósíthatók „Ha most sem lesz jó termés, akkor soha“! — jelentette ki több mint egy hónappal ezelőtt Klinkó István, az Ipolymenti Koszihi szövetkezet agronómusa. Bizony, abban az időben elég merész kijelentés volt. Még biztosan nem lehetett tudni, milyen termést» hoz a határ. Most kíváncsian látogattunk a faluba, vajon mi valósult meg a jóslásból, mennyi gabona gyűlt a csűrbe. A cséplőgépek már utolsót szuszszantak. Kész. Raktárba került az aranyló élet. Minden szövetkezetesnek örömtől csillogott a szeme. Nem volt még ilyen terhes a kalász a falu határában. Az elnököt helyettesítő K I i n k o István agronómus Z s i 1 k a János traktorossal beszélget tarlóhántás közben agronómus, Skerlec Vince csoportvezető, Markó Vince gépellenőr és Huszár Béla raktáros összegezték a termés eredményét. — Hej, volt most munka a raktárban! — mondotta Huszár Béla. — Már azt hittük, ez a temérdek gabona be sem fér. — Meg lehetünk elégedve. Tavaly csak 22 vagont gyűjtöttünk be. Idén, amint a számok mutatják, a 104 hektáros gabonaterületről több mint 31 vagon szemet hordtunk a magtárba — állapítja meg az agronómus. — Nagyot iszunk rá — mondja kissé kárörvendően Huszár László bácsi. — Elvesztetted a fogadást. Szavatartók Köztársaságunk legnagyobb szövetkezete, a kolárovói, több mint ötezer hektáros. Tagjai a XII. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy 307 mázsa sertéshúst, 30 mázsa marhahúst adnak el terven felül, s az előirányzottnál 270-nel több malacot választanak el. Nagy fába vágták a fejszéjüket. S bizony akadtak olyan tagok is, akik kételkedtek, hogy szavukat betartják. Ehhez azonban hozzásegítette őket — az állattenyésztésben — az udvaronkénti havi ellenőrzés. Ezeken az udvaronkénti havi ellenőrzéseken foglalkoztak a szövetkezetesek a munkaeredményekkel és az előforduló hibák kiküszöbölésének különféle módozatával. Matej Unatinsky, a szövetkezet üzemi pártszervezetének elnöke több vezetővel és párttaggal ellenőrzik a vállalások teljesítését, sorra látogatják a felajánlásokat tett szövetkezetéseket, s tanácsokkal szolgálnak, hogyan gazdálkodjanak a takarmánnyal, miként szervezzék meg munkájukat, s a HNB tanácsülésein beszámolnak a benyomásaikról. A szövetkezet propagandistája, Zuba Mihály rendszeresen ismerteti a legjobbak eredményeit, munkamódszereit, s ott láthatók a község közepén elhelyezett versenytáblán a példás szövetkezeti tagok fényképei is. A vállalások sikeres teljesítésének egyik módja: az új technológia érvényesítése. A korszerű, önetetős sertéshizlaldában Kovács János és Botyánszky Pál naponta ezer állatot gondoz, s darabonként csaknem félkiló súlygyarapodást ér el. Fürdős Ferenc pedig három munkatársával 88 anyakocától eddig már 589 egészséges malacot választott el — hatvanegyet terven felül. Mindebből látható, hogy a kolárovói szövetkezetesek vállalása nem marad papíron, hússá, tejjé, malaccá változik. S ez a lényeg! (sk) — Megfizetem az öt liter bort. Mindnyájunknak megéri az áldomás, — vág vissza örömmel az agronómus. Huszár bácsi a cséplés kezdetekor azt állította, hogy több mint 30 vagon gabona lesz. Az agronómus bár bízott, mégsem remélt ennyit. Jól fizetett a gabona, fizetni kell az agronómusnak is. így van ez rendjén. Ilyen örömteli aratás nem volt még a faluban. A múlt évekhez viszonyítva, lényegesen megjavult a munkafegyelem is. — Nem lehetett az emberekkel bírni — mondja a csoportvezető. — Ügy özönlöttek a munkába. A cséplő reggel ötórától este nyolcig dolgozott. Versenyeztünk a szomszéd falusiakkal, nemaradtunk alul. A járásban elsőként teljesítettük a gabonaeladási tervet. Csupa jó hír, értesülés. Markó Vince még megtoldja a legfrissebb eredménnyel. Öt hektár zab 200 mázsát adott. Kiváló csúcstermés, nem volt még ilyen a határban. Szépek az eredmények. Firtatjuk, vajon hogyan sikerült a múlt évhez viszonyítva 11 vagon gabonával többet termelni. Ekkora különbözet nem lehet véletlen. — Hogy is kezdjek hozzá?... — szól az agronómus. — Nem idegenkedtünk a jó tapasztalatoktól. Az őszieket természetesen idejében elvetettük és utána ellátogattunk a Bolyki Állami Gazdaságba, ahol a nitratációt mutatták be. Mi is megpróbáltuk. Eleinte bizony sokan szapulták a kezdeményezést. — Hiába vetitek a műtrágyát a fagyos földre, nem lesz annak semmi hatása. Kár kidobni a pénzt, — ágáltak a rövidlátók. Az elhatározás nem tört meg. Az időben végzett fejtrágyázás meghozta gyümölcsét. Dús, buja volt a gabona, amikor a szomszédoké messziről sárgított. Nem bánták meg a kezdeményezést, amint az eredményekből is látjuk. Telik a pótkocsi Letelepszünk a fűre és elbeszélgetünk a további lépésekről. Belelapozgatunk az országos vitára kiadott pártdokumentumba is. Vajon mit lehetne megvalósítani, hol kell még javítani. — A földalapot bővíthetjük — viszi újra a szót az agronómus. - A kevéshozamú réteket továbbra is szántjuk és le kellene csapolni az avasi mocsarat. Azon a táblán rekordhozamot adna a cukorrépa. Öntözésre nagyok a lehetőségek. Közel az Ipoly. Jövőre öntözünk 25 hektár rétet, a cukorrépa és a burgonya egy részét. A kétszeri termés nálunk nem újdonság. A korai burgonya helyére most is lucernát vetettünk. Ha esőt kapna, meg is kaszálhatnánk. Meghányjuk-vetjük a gépesítés problémáját. Az aránylag kis szövetkezetben nem vehetnek meg mindenfajta gépet, ezért úgy tervezik, hogy a balogi szövetkezettel négy trágyaszórót vesznek közösen. Trágyahordáskor mind a négy gépet igénybeveszi valamelyik szövetkezet. Nem rossz megoldás. A nagyhozamú gabonafélék uralják a határt. — Várakozáson felül bevált a Kosúti és Kasticei búza határunkban — dicséri az agronómus. — Jövőre is e két fajtát vetjük. Burgonyából is csak nemesített fajtát ültetünk. Közben elkészült az összegezés. Árpából hektáronként 37 mázsa átlagot értek el, de volt 42 mázsás csúcseredmény is. Búzából nemegy táblán volt 30 mázsán felül. A gabonafélék összesen több mint 30 mázsát adtak hektáronként. — Szemestakarmányból nem lesz hiány — jelentette ki magabiztosan az agronómus. A többiek is egyetértenek vele. A takarmánymérleg bíztató, szénájuk elsőrendű, szálastakarmány a rendkívüli szárazság miatt kevesebb mint a múlt évben, de jobb minőségű. Jó beosztással a széna mellé máris adnak takarmányszalmát, hogy minden hónapra egyenletesen jusson szálastakarmány. íme a jó példa. Egy év alatt is döntő-fordulatot lehet elérni a növénytermesztésben. Csodát lehet tenni, ha az akarat párosul a szaktudással. A csoda talán idézőjelbe is kívánkozik, mert minden csodát az ember teremt. Az agronómus tapasztalt, sokéves gyakorlattal rendelkező szakember. Szaktudását fűtötte a lelkesedés is. Megmutatta, hogy a szövetkezeti tagokkal együtt nagy táblákon is tud gazdálkodni. Bizony a környéken kevés szövetkezet dicsekedhet ilyen eredményekkel. Csillog is az agronómus szeme, amikor a hektárhozamokról beszél. Tele a csűr, nagy a jókedv. A jól végzett munka után a szövetkezetesek vígan ropták a csárdást az aratóbálon. A gyönyörű aratási koszorúba 180 rózsát kötöttek, jelképezve, hogy ennyi szövetkezeti tag szorgalmaskodott a gabonamezőkön. Jövőre még szebb, gazdagabb lesz a koszorú, ezt olvastuk ki a szövetkezetesek szeméből. Bállá József Rimaparti beszélgetés Nagy a rimavszkászecsi szövetkezet határa. Talán 3-4 napba is belekerülne körüljárni. Ilyen nagy határban egy embert megtalálni, művészet. így jártam a szövetkezet mezőgazdászával, Révay Lászlóval. Akárhol érdeklődtem utána, mindenünnen — „éppen most ment el“-lel válaszoltak. Délig tartott a kergetődzés, amikor valakinek az az ötlete támadt, hogy a magtárhoz úgyis mindig kijár, várjak rá ott. így is tettem. Liszttől fehér ruhás, s az időtől fehér bajszos bácsi évődését figyeltem egy valamivel fiatalabbal, a magtárral szomszédos daralóban. A fiatalabbik daráért jött. A fehérbajszú kimérte neki, s még odaszólt: — No gyere, adok papírt is róla — s indul a magtár felé. — Igyekezz hát, fiatalosabban — szól utána a másik. — Igyekszem, igyekszem hetven évem minden fiatalságával, nem látod? Közben egy Zetor traktor nyergében megérkezett a keresett is. (Lám jól jósoltak.) S hogy mit keres a mezőgazdász a traktoron? Hát kevés az ember. Fiatalok nincsenek (mivelhogy szanaszét dolgoznak), csak az idősebbje maradt a szövetkezetben. A magot pedig be kell hozni a kombájntól, mert különben leállnának. Beszélgetünk az aratásról, tarlóhántásról és az eladási tervről is érdeklődöm. így kerül szóba Novotny elvtárs „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól“ mondott beszéde. — Olvasta? — kérdezem. — Annyi a felesleges munkám, hogy nem értem a végére. De nagyon sok olyan dolog akad, amit szeretnénk megvalósítani szövetkezetünkben, s aminek Novotny elvtárs is kihangsúlyozta a fontosságát. Az egyik a vízzel való gazdálkodás, a másik a takarmánykérdés megoldása. Megtudom, hogy a Rima folyó két oldalán óriási öntözéses gazdálkodást lehetne kiépíteni, hisz megvannak hozzá a legideálisabb feltételek. Igaz, a szövetkezetesek tárgyaltak is már az illető építkezési üzemmel, de az nagyon drágán, hektáronként 30 000 koronáért akarta vállalni a munkálatokat. Ezt pedig a szövetkezetesek sokalják. — Ezzel az öntözéssel szorosan összefügg a takarmánykérdés is, főleg ami a szálastakarmányokat illeti — mondja Révay elvtárs. — Mert szemestakarmányból jó beosztással már most önellátók vagyunk, de a szálastakarmányoknak, s a kukoricának is betett a szárazság. Itt kint pedig a réteket is lehetne öntözni. Azonkívül az egész Rima melléke jól megfelelne silókukorica, herefélék, cukorrépa és takarmányrépa, valamint a többi kultúra termesztésére is, — Ezt az Öntözéses gazdálkodást pedig okvetlen meg kellene valósítani, hisz legkevesebb 10 — 15 km széles (de jóval hosszabb) sávon szabadulnánk meg az időjárás szeszélyétől — mondom. — Ez igaz, és nem is dobtuk még el a fegyvert. Beszélünk róla, s ha jövőre netalántán erre jár... — no, de nem kiabálom el... Közben kiürültek a pótkocsik. — Ne haragudjon, nekem mennem kell — búcsúzik —, várnak a kombájnok ... mert a termésnek valahogy csak haza kell jutnia. -tó. jCeveZezőinfe ívják _ • öntözték a lucernát a vrakunyi szövetkezetesek, nem csoda tehát, hogy a harmadszori kaszálat — az aszály ellenére — bőséges, vastag rendekben mutatkozott meg. A kazalozó csoport minden kifogástalanul elkészített kazal után 100 korona különjutalmat kap. (Végh Márta, Vrakuny) • Búzából 32 mázsát, árpából 27 és rozsból pedig 26 mázsát takarítottak be hektáronként a filakovói ÁG egresi részlegén. (Meidlik Kálmán, Fil'akovo) • Eddig összesen 75 ezer korona értékű káposztát és zöldségfélét szállítottak a piacra az Ipoly menti Koszihi szövetkezetének kertészeti dolgozói. A kertészetük 6,5 hektáros. (Illés József, Balog nad Ipl'om) • A tarlóhántást már augusztus 21-én befejezték, s jól halad az ősziek alá a talaj előkészítés is. (Lőrincz József, Kravany) • A novézámki járás 60 kombájnja segít a topolcsani, nyitrai, szenyicai, novémestonadváhomi, bruntáli, breclavi és egyéb járások mezőgazdasági üzemeinek a gabonabetakarításban. A kombájnok közül legtöbb — 21 — a szenyicai járásban segít. (Tóth János, Novézámki) Minden az emberektől függ A nyugat-szlovákiai kerület ez évben már több mint 43 millió liter tejjel adós közellátásunknak. Ez az adósság nagy gondot okoz főként a tejtermelésben leginkább érdekelt állatgondozóknak és fejőknek. Elsősorban rájuk vár az a feladat, hogy a felgyülemlett adósságot minél hamarabb letörlesszék. Ám nem minden fejő látja világosan, hogyan növelhetné rövid időn belül a gondjaira bízott tehenek tejhozamát. Ezért gyűlt össze Trnavában a nyugatszlovákiai kerület 66 legjobb fejögulyása, hogy átadja tapasztalatait a tejbeadásban legjobban lemaradozó trnavai járás több mint 30 fejőgulyásának, és megtárgyalják a tejtermelés növelésének lehetőségeit. Vadócz Ferenc a Szenyeci Állami Gazdaság novágyegylnkai üzemrész-Készülnek az őszi munkákra Amikor Michalovcében jártam, a határ tele volt az arató- és cséplőgépek zajával. Ezért, amikor a helyi nemzeti bizottság jegyzetekbe és vázlatokba merült titkárát megpillantottam, az volt az első gondolatom, hogy egészen biztosan a nap aratási eredményeit számítgatja, vagy esetleg már a következő nap munkájának tervét készíti. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor kisült, hogy éppen az őszi munkálatok szervezésével foglalkozik. Valóban, már az aratás kellős közepén hozzáláttak az őszi munkálatok szervezéséhez. A nap legégetőbb problémáinak megoldása és a következő nap munkája szervezésének elvégzése után minden este találtak egy kis időt az őszi feladatok szervezésére is. Az őszi munkálatokra készül nemcsak a michalovcei járás, de az egész kelet-szlovákiai kerület parasztsága is. Elsősorban az őszi betakarítási munkálatokat szervezik. Hiszen csupán a kerület szövetkezeteiben 3436 hektár ipari célokra termesztett cukorrépát, 15 804 hektár burgonyát és 15 527 hektár szemeskukoricát kell betakarítaniuk. Ezen felül 15 450 hektár silótakarmány vár betakarításra, s a földműveseknek az ősziek alá 99 007 hektár, a tavasziak alá pedig 140 450 hektárt kell előkészíteniük. Ez év őszén 54 000 hektáron kell leszántani az istállőtrágyát és közel 20 000 hektár rét és legelő vár trágyázásra és ápolásra. A vetőgépek sem tétlenkednek majd. Egyedül a szövetkezetek ez év őszén közel 100 000 hektárt vetnek be őszi repcével, árpával, rozzsal, búzával és takarmánykeverékekkel. A kelet-szlovákiai kerület elegendő gépi berendezéssel rendelkezik ahhoz, hogy a földművesek új technológiát alkalmazhassanak a termények betakarításában: 65 cukorrépakombájn, 245 b'urgonyakombájn és 185 kukoricakombájn vár a munkálatok megkezdésére és a silókukoricát 918 silókombájnnal takarítják be. Az említett gépek azonban az elmúlt években nem voltak teljes mértékben kihasználva. A múltban főként a silókombájnok kihasználása okozott sok gondot, mivel a mezőgazdasági üzemek nem tudták kellőképpen megszervezni a silóanyag szállítását. Ezért a silókombájnok gyakran tétlenkedtek. Ez évben okulva a múlt hibáiból a silótakarmányok betakarításánál, s főként a silóanyag szállításánál a gépek jobb kihasználása érdekében teljes mértékben igénybe kell venni a szomszédi segítséget és a védnöki üzemek segítségét is. Az őszi betakarítási munkálatok jó szervezése nemcsak azok jókori és jó minőségű elvégzésében, hanem az eladási terv teljesítésében is megnyilvánul. A kelet-szlovákiai kerület földműveseinek 29 000 tonna cukorrépát, közel 175 000 tonna burgonyát és 8000 tona kukoricát kell eladniuk. A szervező munkától függ, hogy a kerület az eladási feladatoknak teljes mértékben eleget tegyen és minden mezőgazdasági üzem teljesítse pártunk XII. kongresszusa tiszteletére tett munkafelajánlását. Az idejében elvégzett betakarítási munkálatok lehetővé teszik az agrotechnikai határidők betartását. Ezeket a határidőket a szövetkezeti tagok legnagyobb része ismeri, s a munkálatok szervezőitől függ, hogy ezeket a határidőket minden szövetkezetben betartsák. BohuS Nemcek, a koäicei KNB dolgozója legének tehéngondozója ez év első hat hónapjában a rábízott 14 tehéntől állatonként átlagban 2117 liter tejet fejt. Rajta csak Stefan Kubatka, a Hlohoveci Állami Gazdaság dolnétrhovistyei üzemrészlegének fejőgulyása tett túl 2225 literes félévi átlagával. 2000 literen felüli félévi állatonként! átlagot értek el többek között Jozef Macas Bánovcéról, Agnesa Vajglanová és Mária Poláéková a rohovszkéripki szövetkezetből és Pavel Zavadal a vragyistyei szövetkezetből stb. — Az eladási terv teljesíthető — állapították meg a tanácskozás résztvevői. — Minden az állatgondozók és a fejők munkájától függ. Ezért felhívással fordultak a kerület öszszes fejőihez, amelyben többek között ezt írják: „A második félévben annyival növeljük a tejtermelést, hogy be tudjuk hozni az eddigi lemaradást. Helyes takarmányozási technikát alkalmazunk és az állatokat a termelékenységüknek megfelelően takatmányozzuk. Mindazokat a takarmánynövényeket, amelyek erre alkalmasak, villanypásztor segítségével sávosan legeltetjük, hogy a teheneknek késő őszig legelőt biztosítsunk. Meglátogatjuk a termelésben lemaradt szövetkezetek és állami gazdaságok fejőit és megmutatjuk nekik, hogyan kell helyesen megszervezni az állatgondozó munkáját. Ezennel felhívjuk a kerület szövetkezeteinek és állami gazdaságainak összes tehéngondozóit, valamint az egyénileg gazdálkodó parasztokat és a tehéntulajdonosokat, hogy naponként és állatonként legalább 1,5 literrel több tejet adjanak el, s így járuljanak hozzá a lakosság tejtermékekkel való ellátásának javításához. Ez lesz a legszebb ajándék, amit a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére adhatunk.“ Michal Jedinák, Bratyiszlava £íc/*tL <> 1962. augusztus 28.