Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-08-26 / 68. szám
Önmükcklä foorjúitató A borjakat leggazdaságosabban Itatásos módszerrel nevelhetjük. A hagyományos módszer ugyanis költséges, nehézkes, állategészségügyi szempontból is kifogásolható. A hiányosságok kiküszöbölésére a Dánszentmiklósi Állami Gazdaságban újrendszerű önműködő borjúitató berendezést szerkesztettek. A berendezés a forralást, a hűtést és az itatást együttesen megoldja. A tej forralása két részes, kb. 550 literes befogadó képességű, kétfalú alumíniumtartályban elektromos fűtéssel történik. Az elektromos fűtőtest a tejet közvetve, az edény két alumíniumfala között cirkuláló viz útján melegíti, forralja fel, illetve a fűtőberendezés kikapcsolásával hűti le. A tartályon lévő távhőmérő ellenőrzi a hőfokot és távvezérlésű kapcsolóval a kívánt hőmérsékletre állítjuk a tej forralását. Ennek elérésekor az elektromos hűtőberendezés önműködően kikapcsolódik, s a tej azonos hőmérséklete akár egy órán át sem csökken. A borjak itatását a berendezés két oldalára szerelt 10-10 szopóka tészi lehetővé. A teljes és a fölözött tej a két alumínium tartályból vákuum segítségével 3 — 3,5 literes űrtartalmú üveghengerbe jut s ott keveredik össze a l Ivánt zsírtartalom szerint. Nagy előnye az egész berendezésnek, hogy a gép tisztántartása könnyű, egyszerű, a tej nem szennyeződhetik, s használatával jelentősen meggyorsul az itatás. Az ismertetett itatóberendezéssel a Dánszentmiklósi Állami Gazdaságban a borjakat 14 napi teljes tejen való nevelés után hónapról hónapra csökkentett zsírtartalmú tejjel nevelik, s az ötödik hónaptól kezdve a borjak már nem kapnak fölözött tejet sem, csak jó minőségű szálastakarmányt. A borjakat a tehénistállóban 8 napos korukig elkülönítik, s ezek anyjuk föcstejét isszák, napi 7 literes adagokban és infra lámpával is megvilágítják őket. Ezután elkerülnek a mesterséges nevelőbe, ahol 7 napig 7 liter teljes tejet kapnak; 14 napos koruktól 30 napos korukig napi adag: 5 liter teljes és 2 liter fölözött tej. A második , hónap végén a teljes A borjak élvezettel szopják a tögymeleg tejet tejet 2,5 literre mérsékelik, a fölözött tejet 4,5 literre növelik, úgy, hogy a második hónap végén a bor-A kerekeken gördülő tartály a gumiszopókákkal jak már teljes tejet nem kapnak. A harmadik hónapban a napi adag 6 liter fölözött tej, a negyedikben 4 liter, s utána ezt az adagot is teljesen elvonják és áttérnek tisztán szálastakarmány etetésére. Ezzel a módszerrel egy borjú átlag 257 liter teljes és 463 liter fölözött tejet fogyaszt. Antibiotikumot nem használnak. A borjak abrakadagja az első hónapokban naponta , 1,55 kg vegyes abrak és 2 kg jó I minőségű pillangós széna. Ezzel az etetéssel éves átlagban a gazdaságban napi 83-84 dekás súlygyarapodást érnek el. A borjak 6 hónapos korukig maradnak a nevelőben, súlyuk semmivel sem marad el szókétól, amelyeket azelőtt nagy zsírtartalmú tejen neveltek. Lényegében így borjanként mintegy kétszáz-háromszáz liter teljes- és négyszáz-hatszáz liter fölözött tej takarítható meg, s ennek arányában csökkenthető a borjak felnevelési költsége. Fehér Gyula (Budapest) /ff ukpún Mh udják-e önök, milyen az ukrán -*■ éjszaka? Nem, önök nem tudják, hogy milyen!... Az ég közepén tündököl a Hold... és az egész Föld ezüstös fényben csillog .. ■“ Vaszilij Rubanyik kolhozelnök késő este körbejárja a szövetkezet birtokát és közben Gogol idézett soraira gondol. Jól mondta az író a csillagokról, a Holdról és annak ezüstös fényéről. Mégis, a kolhozelnök, ha rajta állna, sok megfigyeléssel egészítené ki e klasszikus leírást. Például megemlítené, milyen héken ragyog a holdfényben a Kijevbe meg Ogyesszába vezető országút; mint érkeznek az utolsó teherautók aranyló búzával rakotton a kolhoz magtáraihoz, s miként igyekeznek a város felé, hogy piacnyitásra odaérjenek, a szárnyast, zöldséget és gyümölcsöt szállító gépkocsik. E csodálatos éjszakában az elnök nemcsak a falevelek suttogását hallaná meg, hanem a mezőn dolgozó traktorok dübörgését is, és a zenét, amit Moszkvából .közvetít a rádió. Meg aztán villanyfénynél a csillagok is másképpen ragyognak. „Azelőtt a fiatalság a szabad ég alatt töltötte az estét“ - elmélkedik Rubanyik, miközben elhalad a klub előtt, ahol ma éppen a Kijev Területi Színház művészei lépnek fel. A faluszéli sertésfarmhoz érve a hatalmas testű ártányokban és szelíd tenyészkocákban gyönyörködik. Meglátni rajtuk, hogy jó fajtából valók. Csaknem négyezer darab, s egyik sem silányabb a másiknál. Az elnök benézett a „takarmánykonyhába“, az elletőbe, az állatorvosi helyiségbe, majd átment a tehénistállóba. Itt csak fehér köpenyben közelítheti meg a teheneket, mert ha nem, akkor az állatok idegennek vélik és rá irányítják döfni készülő szarvukat. Némi túlzással azt mondhatnánk, hogy tudják, mi a higiénia. A baromfitelep messze van, ezért ma már nincs ideje megnézni. Vaszilij Rubanyik hazafelé elmegy a tükörpontyokban bővelkedő halastó mellett, maga mögött hagyja az elcsendesedett garázst és az új építkezést, ahol nyílként mered az ég felé egy emelódaru. Az elnök lelassítja lépteit. Képzelete szárnyra kap, de nem viszi túl-Utcarészlet a kolhozfaluból ságosan messzire, csak úgy 5 évnyire előre... ... S minthogy az elnök reálisan gondolkodó ember, csak arról álmodik, ami feltétlenül megvalósul. Az utcát — ahol a manzardos, új téglaházak emelkednek — gondolatban meghosszabbítja egy kilométerrel. A száz összkomfortos falusi házhoz hozzáad még négyszázat. Már látja az új, nagy klubot, és a mostani emeletes középiskolát azzal az internátűssal képzeli el, amelynek alapkövét már le is rakták. A többi kolhoztaggal együtt arra számít, hogy 3-4 év múlva beutaltatja magát a kolhoz saját, helyi üdülőjébe. Közvetlenül a kolhoz művelődési háza mögött egy roggyant, szalmatetős viskó áll. Kétszáz éve, amikor a Kijev vidéki Kszaverovka falu fennállt, ilyen vályogkunyhókban laktak az itteni parasztok. Legalább egy ilyen házat szeretnének megőrizni emlékként, ezért a kolhoz múzeumából áthoztak ide egy özönvíz előtti rokkát, egy gyalulatlan priccset és a szegényes bútorzatot. A viskó gazdája Szergej Vlaszevics C sumák, a kolhoz öreg halásza. Ő nem bánja, akár lerombolják, akár a múzeum rendelkezésére bocsátják a kunyhót, hiszen a közelben épített magának egy nyolcszobás, tizenkét ablakos, palatetős házat. Túl nagy ez az öregeknek? Nekik igen, de ha az ország különböző részein élő gyerekeik és unokáik hazajönnek, a ház még szűknek is bizonyul. — Aligha maradhat itt ez a házikó — gondolja sajnálkozva az elnök. — Nem, nem maradhat. Bármennyire harcol is érte a művelődési ház igazgatója, el kell tüntetni innen, hogy helyén felépülhessen a tervbe vett kolhoz-sportpálya. ... Az előadás nézőközönsége már szétszéledt, az úton egy megkésett motorkerékpáros suhan el, a kapuban búcsúzkodnak a párok. Kszaverovkára leszólt az éj. Csupán a szövetkezeti téglagyár egyik munkásának, Rác skovszkijnak házában világos az ablak. Nágya, az orvostanhallgató vendégeskedik szüleinél. Csendesen zongorázik a hangulatlámpa tompított fényénél. Ezt a házat a kolhoztól kapta Sztyepán Racskovszkij, amikor nemrég leszerelt. A háborút annak idején szülőfalujában kezdte, és Berlinben fejezte be. Hazatértekor Kszaverovkát romokban találta. Mindent újra kellett építeni, falut kellett teremteni a puszta földön. Nágya szülei büszkén mutatják lányuknak az új házat, az előszoba beépített szekrényét, a fürdőszobát, a konyhában felszerelt gáztűzhelyt, a hideg és meleg vizet árasztó kék- és pirosjelzésű fénylő vízcsapokat. Villanyfény, rádió, gőzfűtés . . . Késő ősszel látogattuk meg Kszaverovkát. A fákról lehulottak már a levelek, reggelenként dér lepte be a füvet. A kolhozfalu utcái mégis kedvesek, csinosak és derűsek voltak. — Jó lehet itt élni és dolgozni! — Nem önöktől halljuk ezt először — mosolyodik el az elnök, s az asztalfiókból előhúz egy újságot, amelyet mi már Moszkvában olvastunk. A lapban ,,A jövő emberei" ' címmel Jozeph North amerikai publicista cikke jelent meg. „Felejthetetlen élményt jelentettek számomra — írja cikkében a Kszaverovkában járt amerikai — egy szovjet mérnök szavai, aki elmondta, hogyan élt az apja ezen a vidéken, az első világháború idején, amikor a németek a földdel tették egyenlővé a falut. Mindent újjáépítettek, de a második világháború idején a náci hordák ismét lerombolták... A többször újjászületett falu most egyre növekszik, szépül. Miközben figyelmesen tanulmányoztam a falu arculatát és hallgattam a mérnök nyugodt és határozott hangját, egész lényemmel megértettem, hogy nincs a világon olyan erő, amely legyőzné ezt az embert és a hozzá hasonlókat." Cikkének egy másik helyén az amerikai publicista az itteni szép házakról beszél, s azt mondja, hogy hazájának bármelyik dolgozója boldogan élne ilyen házban. Ügy gondoljuk, hogy ezzel a Northidézettel be is fejezhetjük riportunkat, hiszen — amint mondani szokás — több szem többet lát. M. Tartakovszkij Nyárvégi teendők a baromfitenyésztésben A tojőházakban tartott tyúkjainknál a nagy meleg és az egész évi „tojó kimerültség“ következtében a vedlés még nagyban tart. Most arra kell ügyelni, hogy ezt a vedlési folyamatot minél kedvezőbb tartással és kedvező takarmányozással meggyorsítsuk. Etessünk minél több vérlisztet, napraforgómagot, tollisztet és igyekezzünk jó életerőn tartani tojótyúkjainkat, de ugyanakkor óvjuk állatainkat a nagy naptól és a huzattól is. Bár a vedlésben lévő tyűk nem beteg, de mégis úgy gondoskodjunk róla, mint egy „lábadozó“ betegről. Ezt a gondoskodásunkat a gyorsabban kitollasodott tojóink aztán majd bőséges tojással hálálják meg. Továbbtenyésztésre és a nagyüzemi tojóházaink benépesítésére nagy gonddal nevelt jércéink a vándorólakban már (fajták szerint) elérték a kívánt testsúlyt 150 napos korban (Leghorn 1,40-1,50 kg, Rhode Island és New Hampshire vagy ezek keresztezései 1,70-1,90 kg). Amennyiben az ellenőrző mérésnél a kívánt súlyt nem kapnánk, úgy azonnal javítsunk a takarmányozáson. Kistestü, a fejlődésben elmaradt jércéktől sohasem várhatunk nagy tojáshozamot és 55 — 60 gr. tojásokat. A nagyüzemi tojóházakban, ahol a fő cél a nagy és sok tojáson van, semmi szín alatt se népesítsük be selejt jércékkel. Ezek beállításával csak magunkat csapnánk be. Élénkpiros tarajú, jólfejlett, jól tollasodon egészséges jércéket szedjünk ki és helyezzünk az állandó helyükre. Ha a tojástermelés náluk már megindult, úgy a keveréktakarmányban az állati és növényi eredetű fehérjét 20 %-kal is emelhetjük. Csak jól és helyesen tartott s takarmányozott jércéktől várhatunk folyamatos, bőséges téli tojáshozamot majd. A növésben visszamaradt jércéinket csoportosítsuk egy helyre s több szemes eleség etetésével igyekezzünk feljavítani őket. Majd ha elérték a kívánt súlyt, jól kifejlődnek, úgy besorolhatjuk őket is a tojóházakba. Amennyiben tenyészkakasokat is nevelünk, úgy fokozott gonddal ügyeljünk azokra. Osszuk kisebb csoportokra, hogy a nagyobbak ne törhessék a kisebbeket. Ha módunkban áll, úgy helyezzük növendékkakasainkat bozótos-bokros helyre, itt a gyengébbek könnyebben elmenekülhetnek. Augusztusban okvetlen be kell oltani állatainkat baromfihimlő (diftéria) ellen. A később végzett oltások már a hűvös-nedves idők beálltával nem biztosítanak 100 °/o-o§ eredményt. Hogy állatainkat sokszor ne Hogyan és miért termesszünk kamillát törjük, úgy egyszerre végezzük el • baromfipestis elleni oltást a tuberculin-próbával és a vérvétellel, hogy meggyőződjünk állataink tyúktífusz(baktérium pullorum) mentességéről. Kis- és nagyüzemi baromfigazdaságainkban, mielőtt a tojóházainkban az újonnan elkészített vagy felújított mélyalomra kerülnének állataink, okvetlen bélféregteleníteni kell őket. Ezeket a sürgős munkákat mielőbb beszéljük meg állatorvosunkkal s legkésőbb szeptember végéig hajtsuk végre. Természetesen a tífuszos egyedek teljes kiselejtezésére a második és harmadik vérprőbát a későbbi hónapokban hajtsuk végre. Ha valami ok miatt a nyári nagytakarítást eddig még nem végeztük volna el, úgy annak most van az utolsó ideje. A —B törzs tenyészetünkben, ha állatainkat több kisebb (500 —1000)-es ólban egymás mellé helyezzük, úgy minden ólban más-más színű szárnyjelző számot használjunk. Ezzel megkönnyítjük a további munkánkat. Augusztus végén, szeptember elején keltessünk — vagy vegyünk — csirkéket húsra, Karácsonyra nagyon jó áron tudjuk értékesíteni. Ezekkel az úgynevezett „kétasszonynapközi“ csirkékkel újra benépesíthetjük a nevelőházainkat és kis szorgalommal szép eredményeket érhetünk el. Növendékkacsánál és libánál is ügyeljünk a jó fejlődésre, a helyes takarmányozásra, mert csak jól kifejlődött víziszárnyasállománytól várhatunk korai bő tojáshozamot. Növendékpulykáinkat már jó korán engedjük ki, igyekezzünk minél nagyobb legelőterületet biztosítani nekik. A növendékpulyka begye este mindig tele legyen. Ha szegényebb a legelő, úgy emeljük az esti szemestakarmány ad'agot. Reggel adjunk nekik apróra vágott zöldet, fehérjetartalmú takarmány keverékkel. Ez legyen mindig frissen keverve (vízzel vagy fölözött tejjel). Igyekezzünk minden munkát, ami eddig valami ok miatt elmaradt elvégezni, hogy a baromfitenyésztésben október 1-én kezdődő új tenyészévet sikeresen megkezdhessük. Péterfalvi László (Nyitra) Ä kamilla termesztése napjainkban nem újdonság. Ismeretes, hogy a vadon termő mennyiség nem fedezte a hazai gyógyszeripar szükségleteit sem, nem pedig a kivitel kívánalmait. Hogy oly nagy iránta az érdeklődés, az sem csodálható, mert ősidők óta mint közismert és közkedvelt háziszert alkalmazták, s manapság pedig az ember- és állatgyógyászat egyik legfontosabb gyógyszere. Mivel a kamilla termesztése Iránt egyre nagyobb az érdeklődés és közeledik a vetéshez szükséges terület elkészítésének ideje, az érdeklődőknek rövid termesztési útbaigazítást nyújtunk. A kamilla áttelelő egyéves növény, mely majdnem minden talajban megterem. Legmegfelelőbb számára a könnyű és közepes (nem savanyú), homokos agyagtalaj, kellő mennyiségű mésztartalommal. Előnyösek' a déli, napos helyek a védetlen területekkel szemben. A kamilla nem trágyaigényes. Istállótrágyával soha ne trágyázzunk, a műtrágyázást pedig a föld tápértéke szerint végezzük. A kamillát lehetőleg repce vagy más korai kapásnövény után vessük, (kb. augusztus végétől szeptember végéig). A felszántott és boronáit területet alaposan, akár 3 —4-szer is hengereljük, hogy a talaj felszíne sima és kemény legyen, ősszel a nedves időjárás a vetemény csírázását, begyökerezését mozdítja elő. A kamillát mindig a talaj felszínére vessük, mivel a magnak a csírázáshoz világosságra van szüksége. Ha a talaj felületét kellőképpen nem hengereltük, akkor az apró magocskák az első eső alkalmával a laza talajba szívódnak és nem kelnek ki. A kamillát kisebb területen kis zöldségvetőgéppel vetjük, nagyobb területen kanalas vetőgéppel, amely a magot kb. 50 cm-es sorokba s kb. 2-3 cm magasságból szórja a föld felszínére. Hangsúlyoznunk kell, hogy csak jőminőségű és biztos cstraképességű kamillamag biztosítja a jó hozamot. Ilyent pedig csak a Liecivé rastliny n., p., semenárske odd., Praha O., Parizská 10. sz. alatt szerezhetnek be, (1 kg kamillamag ára 280 korona). A NÖVÉNYZET ÁPOLÁSA A szakszerűen elvetett kamilla a vetés után már 6-8 nap múlva kicsírázik. Kb. 14 — 21 nap letelte után begyökeresedik és fejlődésnek Indul. A virágok gyűjtésének megkezdése előtt már jóval előbb kell műszárítóról gondoskodnunk Ha ez nem áll rendelkezésünkre, akkor a szárításhoz megfelelő nagy, szellős. tiszta és árnyékos szárítóra van szükség. A kamillavirág gyűjtési ideje általában május végétől szeptemberig tart. Ezeket az ún. virágfésűkkel szedik, melyeket a Liecivé rastliny n. p.nál 42, — koronáért szerezhetnek be. A kamillát lehetőleg száraz (napos) időben szedjük. A legalkalmasabb gyűjtési idő kb. 10-16 óráig tart, amikor a levegő páratartalma a minimumra csökkent. A kamillát ne hagyjuk elvirágozni. Ha elvirágzik, sárgulni kezd és lassan elszárad. A gyakori gyűjtéssel tehát biztosítjuk a kamilla további virágzását, a következő szedési lehetőséget, serkentjük a sűrűbb virágzásra és a virágok jobb minőségét is előmozdítjuk vele. A nyers virágokat soha zsákba ne szedjük, csakis kosarakba vagy dobozokba. Amint a gyűjtést befejeztük, szórjuk a virágokat ládákba vagy kosarakba és szállítsuk nyitva az elkészített szárítóba, ahol ponyván vagy papíron szárítsuk, a virágok forgatása nélkül. A műszárítóban a hő nem haladhatja meg a 35°C-t. A kamilla beszáradási aránya 5:1, az átlag hektárhozam 200-500 kg között ingadozik, de 800 — 1000 kg Is elérhető. Egy kiló kifogástalan minőségű kamilladrog ára 60 korona. d. M.
