Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)
1962-08-15 / 65. szám
A predméficei Békevédö EFSZ sertéstenyésztésének gépesítése sorún egy KPSK 1000 jelzésű, tízféle munkára használható takarmányautomatát helyeztek üzembe, amely takarmányt szeletel, kever, szállít stb. Az önműködő gép az emberi munka nagyobb részét elvégzi, s így az 1000 db sertés etetését egyetlen munkaerő végzi csupán. Az automata tervezője Strnad Alois mérnök, a Koszteleci Sertéstenyésztési Kutatóintézet dolgozója. -kurendszere abból áll, hogy a koratavaszi alomal jakból a legedzettebb kocáktól a lehető, legtöbb malacot választják ki, amelyeket tavasszal és nyáron kifutókban és legelőkön nevelnek fel és ősszel, amikor elérik a 100 kg-os élősúlyt, bebúgatják. Az ezektől a kocáktól származó malacokat tavasszal választják el, amikor a malacok a legjobban kellenek. A malacok elválasztása után az átmeneti kocák közül kiválogatják azokat, amelyek alomaljuk számát és minőségét tekintve jól beváltak, s ezeket a kocák törzsállományába sorolják. A többit, amelyek nem váltak be, a malacok elválasztása után felhizlalják és a közellátás céljaira eladják. Ezek az eladások rendszerint nyárra esnek, amikor többnyire kevés a vágósertés és így a felhizlalt átmeneti kocák kiselejtezésük után elősegítik a sertéshús-felvásárlás terén ilyenkor gyakran mutatkozó nehézségek áthidalását. A sertéstenyésztésben két műszakot vezettek be, s ez igen jól bevált, mert a hétórás munkaidő 5 — 13. óráig egy órás (9 — 10) szünettel, valamint a másik műszak 12 — 19. óráig a sertésgondozók számára előnyös, másrészt lehetővé teszi, hogy az állattenyésztésnek ebben az ágazatában dolgozók szakosíthassák tudásukat. Például az elletőben váltakozva, két műszakban 2 dolgozó foglalatoskodik, akik kizárólag az elletőben végzett munkára szakosították magukat. Az elletőbe körülbelül évente kétszer bekerül a farmon nevelt összes koca, úgyhogy átlag naponta egy ellesnél segédkeznek. A műszakok váltásakor 12 és 13 óra között mindketten, közösen végzik azokat a szükséges munkákat, amelyek két embert követelnek meg. A sertéstenyésztés és a malacnevelés e technológiájának alkalmazásával a Hrusovany nad Jevisovkou-i Állami Gazdaság kiváló eredményeket ér el. Például 1961 januárjától októberéig az egész gazdaság összátlagában, a kocáknak 1083- as létszáma mellett, egy kocától 11,83 malacot választottak el, ebből a Hevlín farmon 11,79 és a Velky Karlov farmon 11,86 malacot. Egyúttal csökkentik a malacnevelés költségeit is. Az egész gazdaság összesített tervében egy malac felnevelésének költségét 331,51 Kcs-ben szabták meg. 1961 januárjától októberig a gazdaság összátlagában egy malac felnevelése 292,98 Kés-be került, emellett a Hevlín farmon 272,33 és a Velky Karlov farmon 274,31 Kcs-t tett ki. A sertéstenyésztés terén a munkatermelékenység további növelése érdekében nagyszerű gépi berendezéseket fejlesztettek ki és gyártanak sorozatokban, mint például a KPSK 1000 jelzésű automatát a moslékos takarmányok előkészítésére és adagolására. Ezzel a géppel íelapríthatjuk a kapástakarmányt, esetleg szétmorzsolhatjuk a csöveskukoricát, összevegyíthetjük a takarmánykeveréket, egyenesen az etető vályúkba juttathatjuk és adagoljuk is a takarmányt. Ezt az automatikus gépet a kocák és a malacok etetésére egyaránt jól fel lehet használni és egy billenőszekrényes kocsit is kapcsolhatunk hozzá, amelynek segítségével a trágyát takaríthatjuk el. Minden módot és eszközt fel kell használni a malacnevelés fokozása érdekében, de egyúttal csökkenteni kell a tenyésziés önköltségeit, mert csak így segítjük elő a vágósertések kitermelésének növelését és olcsóbbá tételét. Plesnivy Karel mezőgazd. mérnök, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója. 118 l 1962. augusztus 15. Hogyan halad a talaj A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztériumban nemrégiben értékelték az 1961-ben végzett országos méretű komplex talajelemzés eredményeit. Az említett évben több mint 500 000 talajmintát vettek, vagyis ennyi agrokémiai vizsgálatot végeztek az ország mezőgazdasági talajterületének kb. a 20 %-án. Voltak olyan járások is, amelyekben nem hajtották végre a talajminták tervszerű vizsgálatát. Az okot elsősorban a gépállomások járási agronómiái laboratóriumainak elégtelen fölszerelésében kell keresnünk, amelyeket a jövőben gyors ütemben ki kell építeni és el kell látni szakemberekkel. Az agrokémiai elemzések eredményeit, amelyeket a Központi Ellenőrző és Vizsgáló Intézet talajvizsgáló központjai készítettek, a kerületekben és a járásokban a műtrágyák és a mésztartalmú trágyák elosztásának alapjául vették. A mezőgazdasági üzemek is ezekre az elemzésekre támaszkodtak a trágyázási terv készítésekor. De előfordultak olyan ismétlődő esetek is, amikor a járási nemzeti bizottság, a felvásárló üzem és az ellátó üzem dolgozói egyes járásokban (pl. a zvoleni járásban) nem vették tekintetbe az egyes községek talajának különböző agrokémiai tulajdonságait. A terv szerinti trágyázást is gyakran nehezítette a trágyák rendszertelen szállítása, amelyet a trágyák továbbításában, vagy pedig a termelésében keletkezett zavarok idéztek elő. A közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületben sok mezőgazdasági üzem még máig sem tudatosította megfelelően a trágyázás nagy jelentőségét, s gyakran megtörténik, hogy a saját trágyaadagjukat sem veszik át. Ezért 1963-ban a trágyaadag nagyságát aszerint állapítják meg, milyen gazdaságosan használja ki a mezőgazdasági üzem a neki juttatott műtrágyákat és milyen a mezőgazdasági üzem agrotechnikájának színvonala. komplex talajelemzése Az 1961-es évben talajbecslést végeztünk 365 000 hektárnyi területen, vagyis hazánk mezőgazdasági talajterületének 5 °/o-án. Ennek eredményeit Prágában és Bratislavában elemezték gyors ütemben, hogy minél előbb a járási nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági üzemek rendelkezésre bocsáthassák a talajbecslés eredményeit. A tervek szerint hasonló talajbecslést végzünk ez évben is, méghozzá a mezőgazdasági talajterület 10 %-án, Szlovákiában körülbelül % millió hektárnyi területen. Az agrokémiai talajvizsgálatokat hazánkban már évek óta végezzük, ezért ennek már bizonyos hagyományai vannak, ezzel szemben a talajbecslést végző munkahelyeket gyors ütemben el kell látni megfelelő laboratóriumi berendezésekkel és szakemberekkel. Csak így tudjuk teljesíteni azt a kormány által kitűzött feladatot, amely szerint 1965-ig talajbecslést kell végezni hazánk legtermelékenyebb körzeteiben, vagyis a mezőgazdasági talajterület 60 %-án. A talaj komplex elemzésének eredményeit minél hamarabb fel kell használni a gyakorlatban a talaj termőerejének fokozására, a gazdaságos trágyázásra és a mezőgazdasági termelés helyes szervezésére. A nemzeti bizottságok, felvásárló- és ellátó üzemek, valamint a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóinak feladata, hogy az országos méretű talajelemzés eredményeit minél hamarabb a mezőgazdasági termelés növelésére használják fel. SOBOTKA OLDRICH mérnök, a Mező, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója