Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-02-14 / 13. szám

Ä CSKP Központi Bizottságának határozata az idei mezögazdaságfejlesztési feladatokról (Folytatás a *1. oldatról) retesan törekedjenek a termelési és raktározási terményveszteség csök­kentésére. Egész évi munkájuk je­lentős része károa vész a növények termesztésénél, betakarításánál, rak­tározásánál, valamint az állattenyész­tésben tanúsított durva hanyagság miatt. A vetés és a kultiválás, a be­takarítás és az elkészítés agrotech­nikai elveinek be nem tartása követ­keztében előforduló gabonaveszteség becslés szerint az évi termésnek több mint 10 százalékát is meghaladja. Gyakran büntetést érdemel, ahogyan a mezőgazdasági termékekkel gaz­dálkodnak és bánnak, ami lerontja a szövetkezetesek és az állami gaz­daságok dolgozói erőfeszítését és szegényebbé teszi az egész társadal­mat. Ugyancsak lényegesen meg kell javítani a dolgozók viszonyát a me­zőgazdasági gépekhez. A Központi Bizottság felszólítja a mezőgazdaság­ban dolgozó kommunistákat és párt­szervezeteket, hogy elszántan küzd­jenek a mezőgazdasági termésve3z­­teségek, a technika tönkremenése ellen és személyre való tekintet nél­kül ragaszkodjanak az anyagi fele­lősséghez és a vetkesek megbünte­téséhez. V. Szenteljünk állandó figyelmet az EFSZ-ek megszilárdítása kérdéseinek. Sok kis EESZ-ből egyesített szövet­kezetek alakultak, melyekben meg­javult a gazdálkodás sziovonala, tö­kéletesebben kihasználják a földet, és a gépi eszközöket, s létrejönnek a mezőgazdasági termelés gyorsabb növelésének és gazdaságosabbá téte­lének a nagyüzemi termelési tech­nológia célszerű szakosításának és terjedelmének feltételei. Egyes EFSZ-ekben még nem eléggé mutatkoznak meg ezek az előnyök. Az előző tevékenység fogyatékossá­gai gyakran visszatükröződnek a szervezésben és az irányításban. Nem kielégítő a járási funkcionáriusok és szakemberek gondoskodása és segít­sége. A tapasztalt és rátermett szö­vetkezeti funkcionáriusok hiánya megnehezíti a helyzetet. A Központi Bizottság már figyel­meztetett rá, hogy mezőgazdaságunk viszonyai közepette bizonyos szako­sítás esetén már 500 hektáron érvé­nyesülhet a nagyüzemi termelés. Most újra hangoztatja, hogy nem ért egyet nz aránytalanul nagy szövetkezeti gazdaságok létesítésével, s ragaszko­dik ahhoz, hogy csak olyan gazda­sági egy.... ket alakítsanak ki, ame­lyek egy központból közvetlenül irá­nyíthatók. A Központi Bizottság szükségesnek tartja az egyesített szövetkezetek eddigi tapasztalatainak és a területi tanulmányozás ered­ményeinek értékelését a szocialista falu építése kzempontjából, tekintet­tel a szocialista mezőgazdaság fej­lődési távlataira, termelési irányzatá­ra, szakosítására, belterjességére, a terep tagoltsága, a községek távol­ságára, stb. jelenleg az egyesített szövetkeze­tek szilárdítására kell helyezni a fő súlyt. További kis földterületű EFSZ-ek egyesítése csak alapos elő­készítés és a járás általános mezö­­gazdaságfejlesztési irányzatának tisz­tázása után történjék. A Központi Bizottság a szövetkezetek konszoli­dálásával kapcsolatban figyelmeztet arra, hogy alapvetően meg kell ol­dani egyes szövetkezetek már régóta tartó huzamos lemaradását. A szocialista tulajdon két formáját képező EFSZ-ek és állami gazdasá­gok a szocialista állam viszonyai között nagy lehetőségeket nyújtanak a termelőerők fejlődésére és a jövő­ben is a szociaíista mezőgazdasági nagyüzemi termelés szervezési alap­ját fogják képezni. Mezőgazdaságunk a jövőben mind a szövetkezetek, mind az állami gazdaságok erősödése és konszolidálódása alapján fog fej­lődni. Mindenek előtt ebből a szem­pontból kell elbírálnunk a szövetke­zetek állami gazdaságokba való ja­vasolt beolvasztásának célszerűségét. A szövetkezeti földeket célszerűen beolvasztani ott, ahol ez lehetővé teszi előnyös termelési egységek ki­alakulását, megszünteti a földtulaj­don szétaprózottságát, s ahol nagy állami beruházásokat eszközölnek a föld termővétételére. Emellett be kell tartani a Központi Bizottságnak már régebben megszabott elveit. VI Az I960 évi országos pártkonfe­rencia következtetéseinek megfele­lően a Központi Bizottság megtár­gyalta a szövetkezetesek szociális biztosításának kérdéseit. A Központi Bizottság helyesli, hogy 1982. április 1-vel bevezessük a szövetkezeti pa­rasztok szociális biztosításának egy­séges rendszerét, mely felöleli a csa­ládi pótlékot, a beteg- és járadék­­biztosítást, a járadékélvezűk beteg­biztosítását, a szociális pótlékokat és szolgálatokat. A szociális járadé­kok nagysága ás összege a magasabb színvonalú gazdálkodást folytató szö­vetkezetekben lényegében azonos lesz a többi dolgozó szociális biztosításá­val. A járadékokat e következő elvek alapján folyósítják: Teljes családi pótlékot a többi dol­gozóhoz hasonlóan azokban az EFSZ-ekben kapnak a szövetkezete­sek, amelyek az állammal kötött szerződések alapján teljesftik a pia­ci termelés tervét. Azokban a szö­vetkezetekben, amelyek bizonyos idő­szakban nem teljesítik a tervet, csök­kentik a gyermekpótlékokat. Az EFSZ-ek mintaszabályzatában meg­jelölt terjedelemnél nagyobb háztáji gazdaságot tartó szővetkezotaseknek nincs igényük pótlékokra. Valamennyi szövetkezetcsnek és családtagjainak joguk van betegbtz­­tosításra, díjtalan megelőző gondos­kodásra és gyógykezeltetésre. Vala­mennyi szövetkezeti parasztasszony egységes anyasági segélyt kap. A te­metkezési segély Is egységes lesz. A betegsegélyt, mint a szociális biztosításból eredő kötelező járadé­kot a magasabb színvonalon gazdál­kodó szövetkezetekben vezetik be. A többi szövetkezetben a szövetkeze­tesek továbbra is lehetőségeikhez ké­pest fizetnek ki egymásnak beteg­segélyt a szociális alapokból. E szö­vetkezetek járadékbiztosítása lénye­gében nem változik. A szövetkezetek bruttó pénzjöve­delmük 4 százalékával járulnak hozzá a szociális biztosításhoz. A szövetke­zetesek közvetlenül 3 százalékot fe­deznek, 1 százalékot pedig a szociá­lis alapból atal át a szövetkezet. A párt Központi Bizottsága a szö­vetkezetesek új szociális biztosításá­nak bevezetését a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának emelésé­re irányuló egyik legfontosabb intéz­kedésnek tartja. Ez az intézkedés kihatásával több mint egymillió szö­vetkezeti parasztot érint, a munkás­­osztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének további szilárdítását, további közeledést fogja eredményez­ni és következésképp fokozza a me­zőgazdasági dolgozók kezdeményezé­sét a mezőgazdasági termelés Igényes feladatainak teljesítésében. Segítsé­gére lesz a szövetkezeteknek fiatal dolgozók és szakemberek szerzésé­ben. VII. A mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlesztése érdekében tovább kell tö­kéletesednie a nemzeti bizottságok, elsősorban a járási nemzeti bizott­ságok irányitó és szervező munkájá­nak. Kitartóan le kell küzdenőnk az aktatologatást, az emberek szükség­leteit figyelmen kívül hagyó maga­tartás minden megnyilvánulását, s feltételeket kell teremteni a nemzeti bizottságok, szakbizottságoik, képvi­selőik és munkatársaik eleven, ak­tív tevékenységére, mely elősegíti a mezőgazdaság gyorsabb fejlődését, és i nemzeti bizottságok többi falada­tainak megoldását. A mezőgazdaság Irányításának fő eszköze és a szervező munka alapja a mezőgazdasági termelési terv és annak rendszeres, alapos ellenőrzé­se. Valamennyi EFSZ-ben, állami gazdaságban és nemzeti bizottságban felelősségteljesen kell kezelni a terv teljesítését. Ezt kell szolgálnia ez EFSZ-ek pontos statisztikájának és alapvető nyilvántartásának. A nem­zeti bizottságok, valamint az újonnan létesült állami ellenőrzési és sta­tisztikai osztályok aktívan segítsék elő ennek megjavulását. A járási irányításnak az egyes me­zőgazdasági üzemek helyzetismereté­ből kell kiindulnia. A konkrét szer­vező munka alapjául az EFSZ-ek és az állami gazdaságok politikai-gaz­dasági elemzéseiből levont következ­tetések szolgáljanak. A járási pártbi­zottságok és a JNB-k a termelési és felvásárlási feladatok teljesítésének közvetlen biztosítására, a szövetke­zetek, a nemzeti bizottságok és a pártszervezetek funkcionáriusai mun­kájának megjavítására használják fel az elemzéseket. Mindenütt követke­zetesen végre kell hajtani a járási nemzeti bizottságok irányító munká­jának elmélyítésére tett intézkedése­ket, melyeknek alapja a Központi Bizottság tavalyi júniusi plénumának határozata. Ezek az intézkedések a mezőgazdasági feladatok teljesítésé­re késztessék a járási nemzeti bi­zottságokat. Minden termelővidéken vannak élenjáró EFSZ-ek és állami gazdasá­gok. mezőgazdasági termelési újitök, amelyeknek és akiknek tapasztalatait valamennyi gazdaság vegye át. A leg­jobb tapasztalatok és haladó módsze­rek elterjesztése, gyakorlati érvénye­sítése valamennyi EFSZ-ben és álla­mi gazdaságban jelenleg a falusi po­litikai és szervező munka alapvető feladata. A Földművelésügyi Minisz­térium kiemeli majd a legjobb ter­melési eredményeket, s a legjobb nö­vénytermesztők és állattenyésztők munkahelyeit „A haladó tapasztalatok iskolája“ címmel tüntetik ki. A ha­ladó termelési módok érvényesítését úgy értelmezzék mindenütt, hogy ez nemcsak önkéntes valami, hanem kö­telesség is. A HNB-ok titkárainak, valamint az EFSZ-ekbe leküldött funkcionáriusok­nak és szakembereknek munkája ál­landó tökéletesítést igényel. Munká­juk az illető EFSZ gazdasági ered­ményei szerint ítélendő meg, hogyan teljesíti a szövetkezet és minden egyes dolgozó állam iránti köteles ségeit. A közelmúltban történt érté­kelés alapján felül kell vizsgálni az állami fizetésű funkcionáriusok elhe­lyezését, és 1ÜB2. április 1-vei a szö­vetkezetek eszközeiből kell őket fi­zetni. Uy módon érdekeltek lesznek a szövetkezeteik gazdasági eredményei­ben. Kivétel csak azon szövetkezetek elnökei esetében engedhető meg, a Földművelésügyi Minisztérium bele­egyezésével, ahol ez elengedhetetle nül szükségesnek mutatkozik. VIII. A Központi Bizottság újra hangoz­tatja: fontos, hogy megjavuljon az állami gazdaságok gazdálkodása, s helyes termelési irányzatuk legyen. A kerületi nemzeti bizottságok és a Földművelésügyi Minisztérium mély­rehatóbban befolyásolja az állami gazdaságok gazdálkodását, fokozatos célszerű szakosítását. A termelés helyes irányzata, a be­ruházások megfelelő elhelyezése, a kerület keretében a tervnek az egyes gazdaságokra történő felbontásával valósítható meg. Ezenkívül nagyobb felelősséget kell éreznie a miniszté­riumnak a gazdaságok fejlődéséért, növelnie kell segítségét és ellenőrzé­sét, s rendszeresen meg kell szervez­nie a tudományos ismeretek és a ha ladó gyakorlat terjesztését az állami gazdaságok termelésében. Olyan ja­vaslatokat kell kidolgoznia, fűként a termelés szakosítására, amelyek se­gítségével a gazdaságok a legrövidebb időn belül dotáció nélkül gazdálkod­hatnak. A JNB-k közvetlen irányítása és felelőssége az állami gazdaságok gazdálkodásáért, ezzel természetesen egyáltalán nem csökken. ★ A Központi Bizottság határozata alapján fokozatosan intézkedések tör­ténnek, hogy a gép- és traktorállomá­sokat újonnan Jóváhagyott munkatar­talmuk szerint jobban felhasználjak a mezőgazdasági technika fejlesztésé­nek és felhasználásának jobb irányí­tására. Ezen intézkedéseket követke­zetesen meg kell valósítani. Ugyan­akkor nagy súlyt kell fektetni azokra a feladatokra, melyeket a GTA-k a nagyüzemi termelési technológia szö­vetkezeti meghonosításéban teljesíte­nek. Ez irányban nagy jeíentősége van a komplex gépesítő csoportok meg­alakításának. A gép- és traktorállo­mások hivatottak arra, hogy vala­mennyi üzemben, ahol megvannak a szervezési-, anyagi- és káderfeltétclek, megalakítsák a gépesítő csoporto­kat. A komplex gépesítő csoportok jelentős szerepet fognak játszani az j gabonabetakarítási módszerek, el­sősorban a megosztott és a közvetlen kombájnos betakarítás terjesztésében. Ezt a feladatot már tavasszal bizto­sítani kell. Idejében helyesen el kell osztani a gépeket és előkészíteni az embereket. Az új intézkedések alap­ján. melyek biztosítják a GTA-nak azt a jogát, hogy a járás egész géppark­ját ellenőrizhesse, megnövekszik a GTA-ák felelőssége az EFSZ-ek gépei­nek, tőként az istálló-berendezések­nek állapotáért. A Központi Bizottság az általános gépipari üzemek dolgozóihoz fordul, hogy biztosítsák az új Upnsú gépek gyorsabb fejlesztését, idejében gyárt­sanak jé minőségű új mezőgazdasági gépeket és pótalkatrészeket, s ilyen formán járuljanak hozzá mezőgazda­­sági termelésünk fejlesztéséhez. A Központi Bizottság újra felada­tul tűzi ki a mezőgazdaság kemizálá­­sa színvonalának, feladatainak és le­hetőségeinek gondos felülvizsgálását, és a kellő Intézkedések megtételét, főként a műtrágya maximális meny­­nyiségben vaió gyártására, a kukori­catermesztéshez szükséges gyomirtó­­szerek, a karbamid, a folyékony szál­­miák és a silózáshoz szükséges vegy­szerek gyártására, a szállít- és más ipari hulladék mezőgazdasági fel­­használására. Teljes mértékben hasz­náljuk fel mezőgazdasági üzemeink­nek azokat a tartalékait, amelyek a műtrágya talajelemzésnek megfelelő helyes felhasználáséban és gondos raktározásában rejlenek. A vegyipari dolgozók komoly feladata a műtrágya, a gyomirtószerek stb. termelése. ★ A Központi Bizottság egyetért a tu­dományos és kulatőmunkások javas­latával, hogy olvasszuk be a Cseh­szlovák Mezőgazdaságíudományi Aka­démiát a Csehszlovák Tudományos Akadémiába. Ez az intézkedés az alapvető mezőgazdasági elméleti ku­tatás megerősödését eredményezi és segítséget nyújt minden tudományos ágazatnak a mezőgazdaság fejleszté­sében. Egyszersmind meg kell vál­toztatni a mezőgazdasági tudomány gyakorlati segítségének formáit, mert e téren a propaganda-tevékenység volt túlsúlyban. Mindenekelőtt teljes mértékben használjak ki a kerületi és területi tudományos intézeteket, valamint a szocialista mezőgazdasági üzemekben levő bázisaikat. Valameny­­nyi járásunkban létesítsünk minta­üzemeket és tapasztalataik alapján tanítsuk a többit a mezőgazdasági társaságok tevékenységének kibonta­koztatására. A tudományos eredmé­nyek és a haladó tapasztalatok gya­korlati érvényesítésének rendszere váljék a mezőgazdaság irányításának fontos láncszemévé. ★ A szövetkezetek és az állami gaz­daságok többsége a XII. pártkong­resszus tiszteletére felajánlásokat tesz az 1962. évi feladatok teljesíté­sére és túlszárnyalására, s ilyenfor­mán a harmadik ötéves terv mezőgaz­dasági feladataink négy év alatti tel­jesítésére. A Központi Bizottság elvár­ja, hogy a komunisták és a mezőgaz­dasági dolgozók minden erejükkel azon lesznek, hogy jó munkaeredmé­nyekkel, a szocialista társadalmunk további fejlődésére kiható 1962. évi feladatok teljesítésével és túlszárnya­lásával köszöntsék pártunk XII. kong­resszusát. A traktorállomások átszervezése (CTK) — A gép- és traktorállomások igazgatói, üzemi pártszervezetei­nek elnökei, s kerületi és |árftsl nemzeti bizottságok, valamint párt- és szakszervezetek vezető dolgozói pénteken, február 9-én Prágában orszá­gos értekezletre jöttek össze, amelyen Vratislav Krutina, földművelésügyi miniszter részletesen tájékoztatta a jelenlevőket a GTÁ-k átszervezésé­ről. Ezt az átszervezést országszerte március 1-i hatállyal hajtják végre. A traktorállomások eddigi megszer­vezése és Irányításuk módja nem adott teljes lehetőséget az illetékes minisztériumnak, sem pedig a nem­zeti bizottságoknak, hogy hathatósan vezessék a GTÁ-kat. A traktorállo­mások nagy része a mezőgazdasági gépek eladása után már nem me­zőgazdasági munkákkal, hanem ter­melési-kereskedelmi tevékenységgel foglalkozott. Ezek az irányzatok ká­rosak, mert nem akadt senki, aki fe­lelősségteljesen végezte volna a gé­pek karbantartását, > vezette volna nyilvántartásukat és ezenkívül gyako­riak voltak a panaszok a mezőgaz­dasági gépek, illetve traktorok drá­ga s szakszerűtlen javítására. E fogyatékosságok kiküszöbölése megköveteli, hogy minden kerületben kerületi mezőgazdasági technikai vál lalat létesüljön, amely az illetékes kerületi nemzeti bizottság hatásköré­ben az önálló elszámolás rendszarén alapuló szervezet lesz. Ezekbe a ke­rületi vállalatokba olvasztják majd be a járások traktorállomásait, továb­bá önállő üzemekként a kerületi Je­lentőségű szakosított gépjavító üze­meket, amelyek a vállalaton belüli önálló elszámolás elvei alapján gaz­dálkodnak. Ide tartoznak majd a me­zőgazdasági gépek pótalkatrészeit tá­roló kerületi raktárak Is. Ezenkívül központi vállalat is léte­sül, amely a Fölcfjnüvelésügyi Minisz­térium közvetlen szervezete lesz és a mezőgazdasági gépekkel való ellátást biztosítja. Országos viszonylatban az a központi vállalat főleg a bel- és külföldi mezőgazdasági gépek beszer­zéséről, Illetve elosztásáról gondosko­dik. Ez a központi vállalat irányítja majd és hozza országos viszonylat­ban kellő összhangba a kerületi me­zőgazdasági technikai vállalatok tevé­kenységét, továbbá az országos jelen­tőségű szakosított gépjavító üzeme­ket, a pótalkatrészek központi rak­tárát, valamint egyéb vállalatokat is. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya egyidejűleg elhatá­rozta, hogy a GTÁ-k kapjanak meg­bízatást a mezőgazdasági gépek kellő kihasználása fölötti állami műszaki felügyeletre. Ez azt jelenti, hogy a GTÁ-k igazgatósága megtilthatja pél­dául az olyan gépek üzemeltetését, amelyek műszaki karbantartást vagy javítást igényelnek, továbbá az olya­nokét is, amelyek nem felelnek meg az érvényben lévő biztonsági előírá­soknak. Jogosultak lesznek7 továbbá arra is, hogy a gépesltőktől megvon­ják a hajtási engedélyt avagy a me­zőgazdasági gépek kezelésére feljogo­sító engedélyt és azt átadják a já­rási közbiztonsági szerv közlekedés­­ügyi felügyelőségének az esetben, ha az említett engedélyek tulajdonosai durván vétenek a gépek műszaki ki­használásának, a munkavédelemnek, illetve a biztonság szabályai ellen. Javasolhatják továbbá az Illetékes nemzeti bizottság bűnügyi szakbi­zottságának, hogy tegyen bűnvádi feljelentést azok ellen, akik felelőt­lenül bánnak a gépekkel és nem j tesznek eleget az erre vonatkozó uta- j sltásoknak. Szerfölött fontos az a kö­rülmény, hogy a jövőben a GTÁ-k j lesznek felelősek valamennyi mező­­gazdasági gépért. V. Krutina elvtárs kifejezte azt a meggyőződését, hogy a mezőgazdasá­gi technika átszervezése hathatós eszköz l^sz a távlati feladatok telje­sítésében, A MAGAS-TÁTRA TERMÉSZETI SZÉPSÉGEI elbűvölték a malinovai Me­zőgazdasági Műszaki Iskola kertészeti tagozatának 32 tanulóját is. A fiatalok jó tanulmányi eredményeik jutalmaként itt töltötték a fél­évi szünidőt. A zdiari Proteáka üdülőben szállásolták el őket. A gyö­nyörű környék és a kedvező síterep lehetővé tette, hogy a szabadság perceit a sportnak szenteljék. Képünkön: a diákok csoportja a sítúra előtt. (K. Cích — CTK — felvétele) 1962. február 14.

Next

/
Thumbnails
Contents